Ha igen, miért nem? – Barátság férfi és nő között
„Lehet-e barátság férfi és nő között, és ha igen, miért nem?” – kérdezte Karinthy Frigyes. Saját korában tiszta volt a válasz, mégpedig: Nem. A kérdés manapság megválaszol(hat)atlan, "ignem". Befészkelte magát baráti köreinkbe. Ideje aktualizálni.
A problematika főleg akkor üti fel a fejét, amikor új párkapcsolatba lépünk. Saját viszonyainkkal tisztában vagyunk, legyen az nő vagy férfi, lényeg, hogy barát. A jobbik felünket mégis rossz szemmel nézzük, ha ellenkező neművel vigadozik, a féltékenységet ezen ingoványos talajon jól lehet táplálni. „De ő csak barát!” - mantrázza a kedves, és akaratlanul is agonizálni kezdünk. Akaratlanul, mert mégis csak modern, szabadelvű emberek vagyunk, és tudjuk nagyon jól, hogy létezhet barátság a két nem között - vagy mégsem?
Az aggódásunk ezzel a kérdéssel kapcsolatosan nem a mi személyes szűklátókörűségünk, hanem egy örökölt hagyományminta, amit nehezebben tudunk magunkról levetni, mint gondolnánk. A férfi és nő közötti barátság ugyanis viszonylag új keletű dolog, és mi magunk sem tudunk 100 százalékban hinni benne.
Bár az androgün kultusz már nekiállt kiradírozni a határokat, a Vénusz és a Mars még mindig nem egy bolygó, hanem kettő, és ez a barátságokat is merőben meghatározza. A kérdést megnehezíti az a tény, hogy a barátság és a szerelem hasonlóan működnek: lélekrokonság alapján.
Fotó: Mervai Márk
Lionel Tiger antropológus, kissé közhelyesen, de mégis az őskorban véli a férfi- és ezzel szemben a női barátság gyökereit felfedezni. Mint tudjuk a férfiak vadásztak, és a nőkre maradt a többi unalmas tevékenység, mint bogyókat csipegetni és gyerekek után szaladgálni. Egyedül mamutra vadászni felért volna egy öngyilkossággal, tehát a férfiak elég korán megtanultak egy közös célért összefogni. Ennek a maradványait megfigyelhetjük focimeccseken is, ahol a teremtés koronái együtt bömbölnek a gólokért. Egy férfi baráti köre ezen felül kiterjedtebb, és azóta is közös aktivitáson, cselekvésen alapszik, olyan elvek mellett mint a lojalitás és a tűzön-vízen át kitartó hűség.
Bogyószedegetés közben pedig mi mást tehettünk volna mi, fräuleinok, minthogy férjeinkről és anyósainkról panaszkodjunk, lelkizzünk, és a szomszéd barlang lakóiról pletykálkodjunk. A női barátságban viszont ritka a lojalitás, mert a gyűjtögetés inkább vetélytársakat faragott belőlünk; nyilván a saját családunknak akartuk a legfrissebb gyümölcsöket és legzamatosabb hernyókat.
Ha mégis akad egy igazi barátnő, a hűség nagyobb mértékű lehetett, mint a férfiaknál. A női baráti kör ezért szűkebb, de intimebb, a hangsúly nem az "együtt csináláson", hanem az együttérzésen van. Szóval együttérzés kontra "együtt csinálás". Ez az alapvető akadálya a férfi-női barátságnak, de nem az egyetlen.
