KULT
A Rovatból

Guillermo del Toro megcsinálta: Pinokkió, ahogy még nem láthattuk – Kritika

Amikor bejelentették, hogy a Disney és A víz érintésének Oscar-díjas rendezője is ugyanabban az évben készülnek bemutatni egy Pinokkió-filmet, már sejthettük, melyik lesz a jobb…


Carlo Collodi 1883-ban megjelent Pinokkió kalandjai című könyvének hőse még 140 évvel életre kelése után is megihleti a filmkészítőket, a fasrác sztorija máig izgalmas kalandokat és erősen agyba vésendő, megfontolandó gondolatokat közvetít a nézőknek. Így nem is véletlen, hogy Collodi kreálmánya eddig nagyjából harminc mozgóképes feldolgozást kapott, élőszereplős, animációs filmek és sorozatok formájában egyaránt. A leghíresebb közülük természetesen az 1940-es Disney-féle egész estés rajzfilm, de készült belőle többek között nagy költségvetésű Arany Málna-díjas borzalom Roberto Benigni rendezésében és főszereplésével, sciencefiction-átirat Spielbergtől (A.I. – Mesterséges értelem), sőt, még egy horrorváltozat is 1996-ból (Pinokkió bosszúja).

A keményfejű bábú történetét saját képére formáló Guillermo del Toro helyzetét pedig az is megnehezítette, hogy épp 2022-es bemutatást tűzött ki a Disney stúdió is saját, 82 évvel ezelőtti animációjának élőszereplős feldolgozásához.

A Tom Hanks főszereplésével készült Pinokkió idén szeptemberben került fel a Disney+ra, ám, ahogy akkori kritikánkban is megírtuk, egy rendkívül felesleges, varázs és báj nélküli, lelketlen bőrlenyúzás lett belőle. Lássuk tehát, hogy mit művelt az ezerszer feldolgozott alapanyaggal A Faun labirintusa, a Hellboy-filmek, A víz érintése, a Bíborhegy és a Rémálmok sikátora direktora, aki életében először döntött úgy, hogy animációs filmbe önti kreatív képzeletének bizarr szüleményeit.

Nos, egy hamisítatlan Guillermo del Toro-féle Pinokkió került fel nemrég a Netflix kínálatába, amely sorra járja a filmfesztiválokat, és látva a produkciót, az sem kizárt, hogy az Oscar-gálán is találkozunk majd vele.

Del Toro ugyanis fogta Collodi sztoriját, kiszedte belőle az idejétmúlt, sokat látott sallangokat, megtartotta a könyv szellemiségét képviselő főbb taktusokat, és hozzátette saját nem éppen családbarát kiegészítéseit. Sok mindent megváltoztatott tehát, könnyen azon kaphatjuk magunkat, hogy arra gondolunk: erre nem emlékszem az eredeti történetből.

A főbb karakterek persze ezúttal is megvannak: Pinokkión kívül Gepetto, a lelkiismereti tücsök, Sebestyén (most nem Tihamér), a Kék Tündér, a gonosz mutatványos (most Róka gróf) és a tengeri szörny is (a Disney-féle idei verzióhoz hasonlatosan a sima cethal ezúttal is túl snassz volt az alkotóknak), csak mindannyian kicsit másképp. A cselekmény is mindjárt azzal startol, hogy megismerjük Gepettót és a fiát, Carlót, akik a Mussolini vezette fasiszta Olaszország egyik kisvárosában élnek a világháború idején, boldogságuknak, pontosabban Carlo életének pedig egy templomba csapódó bomba vet véget. Gepetto még évekkel később is a gyász rabigájában tengődik, mígnem úgy dönt, kifaragja elhunyt fiát a halála óta a sírján kinőtt fenyőfából.

Megjelenik egy amolyan del Toro-féle túlvilági lény is, akik amúgy kék, de a tündér szó bizton nem fog eszünkbe jutni róla, és életre kelti, sőt el is nevezi Pinokkiót, aki először hiába próbálja betölteni Gepetto szívében az űrt, hiszen ő nem Carlo, saját neve és egyénisége van.

Majd különféle ismert (fellépések a gaz Róka gróf marionett show-jában) és nem ismert (kiképzés egy ifjúsági náci táborban) kalandok során tanulnak meg hőseink (Pinokkió mellett Gepetto és Sebestyén is) sok mindent a gyászról, a szeretetről, az önfeláldozásról, a becsületről és úgy összességében az életről.

És bár ez kissé negédesen hangzik, del Toro Pinokkiója minden, csak nem negédes. Sőt, kisebb gyermekeknek nem is ajánlott, mivel számukra félelmetes, nyomasztó és elidegenítő képsorok is helyet kaptak a műben. Mindenki másnak azonban rendkívül szórakoztató néznivaló lesz ez a stop motion animációban elkészített csodálatos iteráció. Del Toro nem is egyedül vágott neki a hosszú évekig tartó munkafolyamatnak, felvette maga mellé társrendezőnek a stop motionben jártas Mark Gustafsont, a közös munkájuk pedig talán az eddigi legkiforrottabb és legjobb Pinokkió-filmet eredményezte (az eredeti Disney-mű mellett).

Ami ebben a változatban kevésbé jelenik meg, az talán az eddigi Pinokkiók leghőbb vágya, vagyis hogy igazi fiúvá váljon.

Felmerül természetesen, de egyáltalán nem ez mozgatja hősünket, hanem főképp az, hogy fafiúként is érvényesülni tudjon ebben a világban, hogy elfogadják és szeressék őt az emberek (ahogy a szintén fából kifaragott óriás Jézus-szobrot a templomban). Ezenkívül pedig felfedezhetjük a különös túlvilágot, valamint annak működései elvét és néhány szokatlan szabályát is (pacsi a pókerező csontváznyulaknak).

Érdemes kitérni az eredeti szinkronhangokra is, hiszen del Toróéknak sikerült egy szuper sztárgárdát idecsődíteniük, többek között Ewan McGregort (Sebestyén), Christoph Waltzot (Róka gróf), Tilda Swintont (Fatündér, Halál), John Turturrót (Doktor), Finn Wolfhardot (Gyertyaszálbél) vagy Ron Perlmant (Podesta), sőt, volt képe Cate Blanchettre osztani Ebugatta, a mutatványos majom szerepét, aki a játékidő nagy részében csak makog, nyüszít és visít.

A fent leírtak értelmében tehát kijelenthető, hogy ez a Pinokkió eléggé különbözik a tipikus családi filmektől. A kétszeres Oscar-díjas Alexandre Desplat zenei aláfestésével és dalaival is megspékelt történet nem riad vissza a sötétségtől és a szomorúságtól, de ellensúlyozásként rengeteg könnyed, vidám pillanatot is tartogat. Del Torónak sikerült egy klasszikus mesébe belevinnie sajátos történetmesélői érzékenységét, s így a sokszor lerágott csontot egy rendkívül friss, kreatív, meglepő és csodálatos történetté alakította át.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Megszólalt Krasznahorkai László: Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni
A Nobel-díjas író pár mondatban reagált ma a díjra, az azt követő jókívánságokra, és meg is köszönte az olvasóinak őket. Záporoznak is a kommentek a poszt alá.


Néhány napja jelentették be, hogy Krasznahorkai László kapta a 2025-ös irodalmi Nobel-díjat, akkor volt egy rövid nyilatkozata, de azóta nemigen szólalt meg az író. Most a közösségi média oldalán írt pár sort a követőinek a maga fanyar humorával:

„Krasznahorkai László hálás az Elkerülhetetlen Véletlennek, hogy ennyi embernek okozott örömöt. Köszöni a jókívánságokat. Ha néhány pillanat úgy telt el Magyarországon, hogy sokan boldognak érezték magukat, talán még meg is lehet szokni”
– írta a Facebookon.

A kommentek túlnyomó része pozitív reakciókat tartalmaz, köszönik a könyveket, az olvasás élményét, és gratulálnak a frissen díjazott írónak:

"Pont a mester kötetét olvasva kaptam a híreket. Hát persze hogy boldogság."

"Itt Erdélyben is nagy volt az öröm. Egy könyves kávézóban dolgozom, jó volt elsőnek két német egyetemi hallgatónak elújságolni a hírt, hallottak a szerzőről!"

"Mikor évekkel ezelőtt egy brit könyvtárban dolgoztam karbantartóként, mindig megpróbáltam becsempészni a Wenckheim báró hazatér angol nyelvű, keménykötésű kiadását az ajánlott irodalom polcra, de valaki mindig észrevette és visszatették. Végig nekem volt igazam. Gratulálok a díjhoz!"

"Igen, végre önfeledten lehetett örülni, egy időre ki lehetett lépni a nyomasztó, nehezen elviselhető mindennapjainkból. Köszönjük!"

"Hatalmas öröm és boldogság,hogy egy magyar ember ismét feltette hazámat a kultúra felső polcára.Szívből gratulálok,jó egészséget és kreatív energiákat kívánok az elkövetkezendő időkre is!"


Link másolása
KÖVESS MINKET:

KULT
A Rovatból
Aktnaptárt készít Tóth Enikő új főszerepében - egy pikáns darab a Játékszín színpadán
A darab a bátorságról és egy női közösség erejéről szól, és a világ számos helyén színpadra állították már. De Tóth Enikő egy másik tabudöntögető színdarabban is játszik, ami a menopauzáról szól.


Tóth Enikő nagy dobásra készül: a Játékszín Naptárlányok című előadásának egyik főszerepét viszi, amelyben egy kisvárosi női közösség aktnaptárt készít egy nemes ügyért. „Van egy női közösség, amelynek tagjai egy nemes ügy mellett elindítanak valamit, és rendkívül bátor döntést hoznak a kissé színtelen kis életükben.” – mondta erről a Blikknek.

A Naptárlányok Tim Firth műve, amelyet egy valós történet ihletett: Angliában, Yorkshire-ben egy női klub tagjai jótékonysági aktnaptárt készítettek, hogy pénzt gyűjtsenek egy barátnőjük férje emlékére és a leukémiakutatás támogatására.

A darab a barátságról, a közösség erejéről, az önelfogadásról és a veszteség feldolgozásáról mesél, sok humorral és megható pillanattal.

A színpadi jelenetek a pikáns szituációkat játékosan, ízléssel oldják meg: a szereplők a „kényes” pillanatokban hétköznapi tárgyakkal – teáskannákkal, süteményekkel, virágokkal – takarják el magukat, miközben egyre nagyobb önbizalommal állnak ki az ügyük mellett. A történet a 2000-es évek elején bemutatott, nagy sikerű film után került színpadra a 2000-es évek végén, és azóta világszerte számos színház műsorán szerepelt.

A mi kis falunk című sorozatban Zömbiknét alakít Tóth Enikő a Menopauza című darabban is brillírozik, és erős visszajelzéseket kap a nézőktől.

„Nagyon sok nőnek hozott megkönnyebbülést, hogy például a menopauzáról beszélünk a színpadon, ráadásul humorral, öniróniával, de közben úgy, hogy belefacsarodhat az emberek szíve.

Sok hölgy mondta, hogy az előadás után a férje már jobban érti, miért volt olyan a változókorban, amilyen. A nők szemében meg azt a boldogságot látom, hogy megértve érzik magukat, van bennük egy felszabadult érzés” - fogalmazott Tóth Enikő a Blikknek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Kiszáll a külföldi tulajdonos a Szigetből, Gerendai Károly mentheti meg a fesztivált
A jelenlegi tulajdonos a 2026-tól esedékes területfoglalási engedélyük megszüntetését kérte. Gerendai mindeközben hajlandónak mutatkozik a világhírű fesztivál hóna alá nyúlni.


Ahogy arról korábban írtunk, Karácsony Gergely főpolgármester hétfő reggel egy Facebook-posztban osztotta meg, hogy bizonytalanná vált a Sziget Fesztivál jövője. Mint írta, a fesztivál vezérigazgatója arról tájékoztatta, hogy kezdeményezni fogja a fővárossal kötött megállapodás felmondását.

A Sziget sajtóosztálya szerint ez nem jelenti a rendezvény végét. Bíznak abban, hogy a fesztivál egy új, magyar tulajdonosi háttérrel még sikeresebb lehet a jövőben.

A szervezők valóban azzal a kéréssel fordultak a Fővárosi Önkormányzathoz, hogy a 2026-tól esedékes területfoglalási engedélyüket közös megegyezéssel szüntessék meg. Ennek okáról azt írták: „A fesztivál külföldi tulajdonosa – annak ellenére, hogy korábban egy hosszabb távú fejlesztési programban gondolkodott – úgy döntött, hogy a jelenlegi struktúrában nem vállal további kockázatot Magyarországon” – írja a Telex.

A döntés hátterében az is szerepet játszik, hogy

„mivel a Fővárosi Közgyűléssel kötött területhasználati megállapodásunk határozott időre szól és a fizetési kötelezettség még jövőre is fennállna, akkor is, ha nem lenne rendezvény, ezért vagyunk kénytelenek a megállapodást ebben a formában felmondani”.

A Sziget ugyanakkor hangsúlyozta, hogy ez nem a fesztivál történetének lezárása. „Ezen döntéssel párhuzamosan – a hazai menedzsment javaslatára – a Sziget Zrt. tulajdonosai felvették a kapcsolatot a fesztivál alapítójával, Gerendai Károllyal, lehetőséget kínálva arra, hogy a rendezvény ismét vele folytathassa működését” – írták.

Az egyeztetések még zajlanak, ezért a szervezők nem kívántak további részleteket elárulni. Közleményükben úgy fogalmaztak: „Mi, a Sziget szervező csapata, őszintén bízunk abban, hogy a fesztivál egy új, független, magyar tulajdonosi háttérrel az eddigieknél is sikeresebb lehetne, hiszen a változás egyszerre nyújt lehetőséget a fejlődésre és a megújulásra, valamint a Sziget klasszikus értékeinek és szellemiségének az újbóli megerősítésére.”

Azt is remélik, hogy számíthatnak a közönség támogatására, a „szakmai partnereikkel ápolt kiváló kapcsolatukra”, valamint a „Főváros megértő együttműködésére is”. Hozzátették: „Hiszünk benne, hogy a Sziget léte nem csak az abban közvetlenül érdekelteknek, hanem az egész ország számára fontos, közös ügy.”

A Sziget Zrt. tulajdonosai a hazai menedzsment javaslatára keresték meg újra Gerendai Károlyt, aki 2022-ben szállt ki a fesztivál életéből. A Sziget-iroda közölte: „Mivel az egyeztetések jelenleg is folynak a felek között, ezzel kapcsolatban még nem áll módunkban további információkat megosztani.”

Gerendai Károly sem kívánt részleteket megosztani, amíg nincs konkrét megállapodás, de a Forbesnak annyit elárult:

„Bár nemrég még nagyon nem így képzeltem el az elkövetkező éveimet, de a jelen helyzetben határozott célom megoldást találni a Sziget létének hosszú távú biztosítására.”

Az egykori főszervező az elmúlt években főként a Costes csoporthoz tartozó gasztronómiai vállalkozásaira koncentrált, szabadidejének jelentős részét pedig utazással töltötte. Most abban bízik, hogy akár már októberben létrejöhet egy olyan új tulajdonosi struktúra, ami szakmailag és pénzügyileg is biztosíthatja a fesztivál jövőjét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Színészlegendák és legendás szerepek kísérték Diane Keaton életét – galéria
A 79 éves korában elhunyt színésznő a szakma krémjével dolgozott együtt. Néhány munkakapcsolata párkapcsolattá is alakult, bár sosem ment férjhez. Egy élet és karrier képekben.


Ahogy arról korábban beszámoltunk, szombaton Los Angelesben elhunyt Diane Keaton amerikai színész, rendező és producer.

Az Oscar- és Golden Globe-díjas művész pályafutása során olyan nagy sztárokkal dolgozott számos filmben, mint Woody Allen, Al Pacino, Richard Gere, Warren Beatty, Jack Nicholson, Mia Farrow vagy Jane Fonda.

Megannyi filmes szerepéből olykor romantikus kapcsolat is szövődött kollégáival, bár férjhez soha nem ment. Két örökbe fogadott gyereke Dexter (1996) és Duke (2000).

Filmes szerepeiből, pár- és munkakapcsolataiból készítettünk válogatást (a képekre kattintva galéria nyílik):


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk