Figyelem: március 26-án vasárnap óraátállítás
Figyelem: vasárnaptól egy órával kevesebbet alhatunk a tavaszi óraátállítás miatt. Szombat este lefekvés előtt vagy vagy vasárnap reggel egy órával vissza kell állítanod a hagyományos órákat.
A legtöbb digitális eszközön (okostelefonon, számítógépen, okosórákon stb.) a szoftver automatikusan átállítja az időt a nyári és téli időszámítás szerint.
Ennek ellenére megvan a létjogosultsága az óraátállításnak, mivel sok eszközön (hagyományos, nem rádió vezérelt faliórákon és karórákon, mikrón, órával ellátott villanysütőkön stb.) manuálisan kell az időt beállítani.
A Budapesti Közlekedési Központ tájékoztatása szerint a 6-os villamos, valamint az óránkénti, vagy annál gyakoribb, és egyenletes követési idővel közlekedő éjszakai járatok (a 900-as, a 901-es, a 907-es, a 908-as, a 909-es, a 914-es, a 914A, a 918-as, a 922-es, a 923-as, a 930-as, a 931-es, a 950-es, a 950A, a 956-os, a 960-as, a 963-as, a 966-os, a 972-es, a 972B, a 973-as, a 979-es, a 979A, a 990-es és a 998-as) 2 és 3 óra közötti indulásai elmaradnak.
A 918-as, a 922-es, a 931-es, a 938-as, a 940-es, a 941-es, a 943-as, a 948-as, a 956-os, a 964-es, a 980-as, a 990-es, a 992-es, a 994-es, a 996-os, a 998-as és 999-es járatoknak pedig kisebb módosulás várható az indulási idejében.
A MÁV-Start közlése szerint azok a belföldi vonatok, amelyeket menet közben ér az óraátállítás már a nyári idő szerint érkeznek meg a végállomásra. Egy Budapestről Szobra 2 óra 5 perckor érkező vonat 3.05-kor, egy Ceglédről Szolnokra 2.24-kor érkező vonat 3.24-kor fut be az óraátállítás miatt. Az eredetileg kettő és három óra között induló belföldi személyszállító vonatokat három órakor indítják el.
Az óraállítás Magyarország területén két nemzetközi vonatot érint: a Bécs és Bukarest között közlekedő Dacia nemzetközi vonatot a lőkösházi állomáson éri az óraigazítás. A vonat Lőkösházáról már a nyári időszámítás szerint indul 3 óra 25-kor. A Bukarest-Bécs viszonylatú Dacia nemzetközi vonatot Lőkösháza és Békéscsaba között éri az óraigazítás. A vonat Békéscsabára már a nyári időszámítás szerint 3:15-kor érkezik, emiatt a Keleti pályaudvarra és Bécsbe is később ér be.
A legenda szerint először a villámhárító feltalálója, Benjamin Franklin fejéből pattant ki a szikra, hogy állítsuk át az órákat. Egyesek szerint csak viccből javasolta, így végül nem lett belőle semmi. 40 évvel később, az első világháború idején újra felmerült az ötlet, és 1916-ban elsőként Amerikában be is vezették a nyári időszámítást. Igaz, csak pár évig használták.
1973-ban azonban beköszöntött az olajválság, és az energiamegtakarítás reményében újra elővették a régi ötletet. Magyarországon 1916 után már próbálkoztak vele (1954 és 1957 között minden évben volt, míg 1958-1979-ig egyszer sem), de csak 1980-tól alkalmazzuk folyamatosan. Az óraátállítás célja az volt, hogy akkor legyen nappal, amikor az emberek fent vannak, vagyis reggel héttől este tízig.
Ma már sokan vitatják a dolog értelmét. És nemcsak azért, mert ilyenkor tavasszal borzasztó egyszer csak egy órával kevesebbet aludni (mert ezt legalább ősszel visszakapjuk), hanem azért is, mert ma már közel sem úgy használjuk az áramot, mint 30 éve.
Ráadásul egyre több a tévé, a számítógép, a mosogatógép. Így a világítás mellett ma már sok minden másra is kell az energia. A tévét pedig nem kapcsoljuk le, csak azért, mert sötétedik.
Az óraátállításnak azonban mindenképp van pozitív hatása. Nyáron szívesebben kapcsolódunk ki a természetben és jobban érezzük magunkat természetes fényben. A hosszabb nappalok segítségével aktívabban élhetjük életünket. Éppen ezért a nyári időszámítás kedvező hatással van az egészségünkre, vagyis végső soron megéri ez az apró vasárnap reggeli kellemetlenség.
