SZEMPONT
A Rovatból

„Ez egy PR katasztrófa lenne a Tesla számára” – adásvételi szerződéshez ragaszkodik a magyar állam, de olyat a Tesla nem ad

Kérdéses, hogy a vállalkozók számára kiírt elektromos autó pályázaton mi lesz a Teslát vásárlókkal. A Tesla magabiztos, az általunk megkérdezett pályázatírónak viszont azt írta a minisztérium, ragaszkodnak az adásvételikhez.


Óriási az érdkelődés az egyéni és kisvállalkozások számára kiírt elektromos autó támogatási pályázat iránt. Ez nem is csoda, autónként 2,8 - 4 millió forint támogatást adnak a cégeknek, az akkukapacitás függvényében. Ráaádásul a BYD és a Tesla között nagyon komoly árverseny alakult ki az elmúlt hónapokban.

A Tesla közleménye szerint egy Model Y alapfelszereltségű, hátsó kerekes változatának ára jelenleg 17.094.900 Ft-tól indul, az állami támogatással pedig már csak 13.094.900 Ft-ba kerül.

A 30 milliárdos keretösszegű pályázatra február 5-án lehet elkezdeni beadni az anyagokat, azonban van néhány komoly kérdőjel. Ugyanis a pályázati feltételek között többek között adásvételi szerződést kérnek, melyben benne kell lennie az akkukapacitásnak is. Ez az adat azonban sem a Teslák forgalmijában, sem a törzskönyvében nem szerepel. Az akkukapacitás azért lényeges adat, mert ahogy fentebb írtuk is, a támogatás mértéke ennek nagyságától függ.

Ezt bele lehetne írni az adásvételi szerződésbe is, azonban itt jön a következő probléma.

A Tesla világszerte egységes gyakorlat szerint adja el autóit, és semmilyen adásvételi szerződést nem adnak.

Amikor valaki náluk autót akar venni, egy megrendelési megállapodást adnak, ami tartalmát és funkcióját tekintve betölti az adásvételi szerződés szerepét, de forma szerint mégsem az. Ezt a gyakorlatot a magyar hatóságok is elfogadják, eddig még egyetlen esetben sem volt gond az autók tulajdonjogának bejegyzésénél. Azaz forgalmit, törzskönyvet, rendszámot kaphatott az autó adásvételi szerződés bemutatása nélkül, csak azokkal a dokumentumokkal, amiket a Testa adott a vásárlóknak.

Egy általunk megkérdezett pályázatíró szerint azonban a most kiírt pályázat során probléma lehet, hogy a dokumentumon nem szerepel cégszerű aláírás. Így csupán a kiállított és kiegyenlített számla, valamint a megrendelés igazolhatja a szerződés létrejöttét. Az ilyen bonyolultabb helyezeteket szerinte jellemzően nehéz sikerrel megvédeni egy-egy pályázat során, szemben az egyszerű, cégjegyzésre jogosult személyek által cégszerűen aláírt szerződésekkel.

A pályázatíró úgy fogalmaz, nem törvényszerű, hogy ez problémát jelentsen, „de a hatóság részünkre küldött állásfoglalása alapján nekünk kell tudnunk megfelelően bizonyítani majd a szerződés érvényes megkötését”.

És ha ez még nem lenne elég, van más gond is. A szállítási határidő is problémás, hiszen a Tesla megrendelési megállapodása ezt nem tartalmazza, csupán azt, hogy az ügyfél majd az elektronikus felületen keresztül értesítést kap az átadás pontos időpontjáról. Márpedig ennek az adatnak is szerepelnie kellene az adásvételi szerződésben.

További gond a „közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet szerinti kategória” pont, ami tulajdonképpen arról szól, hogy személyautóról vagy haszongépjárműről van-e szó. Ez az adat kizárólag a „Jármű műszaki adatlap” elnevezésű dokumentumban szerepel, amit a Tesla a gépjármű átadásakor ad át a vásárlóknak. Mivel a megrendelési megállapodás egyértelműen kimondja, hogy a szerződésnek a „Jármű konfiguráció”, a „Végleges számla” és a „Megrendelési megállapodás” elnevezésű dokumentumok képezik a részét, így ez a később átadott „Jármű műszaki adatlap” nevű dokumentum nem része a szerződésnek, ez viszont a pályázati felhívás 11.1.1. pontja alapján nem lenne elfogadható megoldás. Ott ugyanis világosan megfogalmazták, hogy a megkötött adásvételi szerződésnek kell tartalmaznia a felsorolt információkat.

Bár az okmányok tartalmazzák a kért adatokat, igaz nem pontosan úgy, ahogy azt előírták, de a pályázatnak való megfelelés megállapítható lenne.

Lenne, ha ez nemzeti finanszírozású pályázat lenne. Azonban ezt az Európai Unió finanszírozza, és az általunk megkérdezett pályázatíró tapasztalata az, hogy amióta a kohéziós és RRF forrásokat az Unió visszatartja, a hatóságok nem éppen rugalmasak, ha EU pénzekről van szó.

Nyilván bizonyítani akarják, hogy megfelelően kezelik az uniós forrásokat. Ahogy fogalmazott: „Nincs lehetőség arra, hogy kimagyarázzunk dolgokat, hogy beleértsük, hogy ez így is jó lehet. Itt nincs mozgástér, úgy kell megcsinálni mindent, ahogy azok a felhívásban szerepelnek.”

Mivel többször előfordult már, hogy a kiíró menetközben módosította a pályázati kiírást, annak sem lenne akadálya, hogy figyelembe véve a Tesla online szerződéskötési gyakorlatát, plusz azt, hogy ugyanezekkel a papírokkal egy másik állami hivatal igazoltnak tekinti a tulajdonjogot, hozzáigazítsák a kiírást a valós helyzethez.

Ez történt a szintén a Helyreállítási és Ellenállóképességi Alap (RRF) által finanszírozott napelemes pályázatoknál, ahol menet közben könnyítettek a feltételeken. Azonban ez nem a pályázókon múlik, erre várni nem lenne épp bölcs dolog.

Az ember azt gondolná, hogy ennél nincsen egyszerűbb dolog, majd akkor a Tesla ad egy olyan papírt, amely megfelel a kívánalmaknak. Azonban a Tesla részéről Paszternák Dániel, a magyarországi képviselet vezetője azt mondta kérdésünkre, adásvételi szerződést nem fognak kiadni, marad az eddigi okmány. Azonban ebben megjelenik majd minden olyan adat, amit a pályázatkiíró kíván.

Paszternák szerint

nem lesz gond, tapasztalatuk szerint ezt máshol is elfogadták így. Állítása szerint az EU megfelelő hatóságánál ő érdeklődött, és azt a választ kapta, hogy ez a dokumentum elfogadható adásvételi szerződés helyett.

Kérdésünkre, hogy a pályázat kiírása előtt vagy azóta egyeztettek-e a minisztériummal, azt mondta, hogy az nem lett volna etikus, mert valami módon mégiscsak érdekeltek a pályázatban, de tudomása van róla, hogy ezeket a kérdéseket felvetették a pályáztatónak, és „megnyugtató választ” kaptak, azaz szerinte ezzel nem lesz probléma.

Ami a konkrét dokumentumokat illeti, azok február 5-én frissülni fognak minden tulajdonos fiókjában. Nem kell külön kérni, a frissülés automatikus, nemcsak a pályázatban résztvevőket érinti, hanem az összes ügyfelet.

Ezt erősítik meg azok, akik a napokban próbavezetésre jelentkeztek a Teslánál, nekik is ezt mondták, azaz, hogy

február első napjaiban felkerül a Tesla vásárlók fiókjába egy, a pályázati feltételeknek megfelelő szerződés. Azonban ez továbbra sem adásvételi szerződés lesz, hanem a jelenleg használt megrendelési megállapodás, kiegészítve a pályázat tekintetében elvárt tartalommal.

Ez lehetne akár happy end is. Azonban a minisztériummal a fentebb idézett pályázatíró több levelet váltott, melyekben megkérdezte, hogy a Tesla online felületen generált, aláírás nélkül, kattintással elfogadott megrendelési megállapodását elfogadják-e adásvételi szerződésként.

A minisztérium erre neki ezt válaszolta:

„A Felhívás egyértelműen fogalmaz, kizárólag adásvételi szerződés fogadható el, megrendelési megállapodás nem, kérjük, vegye fel a kapcsolatot a kereskedővel.”

A pályázatírónak ezek szerint más tapasztalatai vannak a minisztériummal, és a Teslával ellentétben nem éppen megnyugtatóak. Úgy érzi, hogy amennyiben ilyen nagyságrendben kerülnének elutasításra a pályázatok, „az egy PR katasztrófa lenne a Tesla számára”, mert „a felhívás követelményrendszere november óta ismert, bőven elegendő idő lett volna erre felkészülni, és rengetegen, rengeteg csatornán jelezték a Teslának, hogy ez egy súlyos probléma lehet. A pár hónap alatt keletkező potenciálisan több ezres nagyságrendű értékesítés pedig már nem elhanyagolható mennyiség a Tesla szemszögéből sem, és az esetleges elutasítások esetén erősen kérdéses, hogy mekkora márkahűséggel és már-már fanboy hozzáállással kellene, hogy rendelkezzenek az új vásárlók ahhoz, hogy ne a Tesla-t tegyék felelőssé (ha nem is jogilag, de legalább erkölcsi alapon) azért, hogy egy ilyen, egyébként kifejezetten egyszerűen rendezhető problémakört hónapok alatt képtelen volt rendezni úgy, hogy a csapból is ez folyt feléjük”.

A témában a minisztériumot is megkérdeztük, a következő választ küldték: „A megrendelési megállapodás nem felel meg a Felhívásban előírt kritériumoknak. A Felhívás 11.1. "A támogatási kérelem elkészítése során csatolandó mellékletek listája" pontja alapján a támogatás alapjául szolgáló gépjárműre megkötött adásvételi szerződés, illetve pénzügyi lízingszerződés megléte kötelező feltétel, az e pontban részletezettek szerinti adattartalommal, tehát már a beadáskor már aláírt adásvételi szerződéssel kell rendelkezniük.

Egyelőre nincs információnk arról, hogy az érintett pontban lesz-e változás”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a Trump-Putyin találkozóról: Amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete
A biztonságpolitikai szakértő szerint Putyin elérte, amit akart, Trump pedig önmagát tette meg békeszervezőnek. Tarjányi Péter szerint a legnagyobb kérdés jelenleg az, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt.


„A világ figyelt. A háború nem állt meg. És amit látunk, az nem béke, hanem egy új játszma kezdete. Nincs áttörés. Csak egy asztal. A találkozó nem hozott megállapodást. Nincs tűzszünet. Nincs aláírt egyezmény. Van viszont egy tervezet, amit Trump és Putyin kidolgozott, Ukrajna és Európa nélkül. Ez nem béketeremtés. Ez békéről való tárgyalási keret felkínálása, Ukrajna feje felett” - írja a Trump-Putyin csúcstalálkozóról Facebook-oldalán megosztott elemzésében Tarjányi Péter.

A biztonságpolitikai szakértő szerint

„Putyin elérte, amit akart: fogadták hivatalosan az USA-ban, Trump partnerként kezelte, nem született új szankció, nincs tűzszünet, tehát a háború folytatódhat. Ez diplomáciailag óriási előrelépés Moszkvának, anélkül, hogy bármit engedett volna”.

Tarjányi szerint Trump önmagát tette meg békeszervezőnek, ez pedig kampánystratégia is.

„Trump úgy akar visszatérni, mint aki békét tud hozni. De ehhez előbb meg kell teremtenie a háború folytatásának lehetőségét is. És ezt most megtette. Mert jelenleg a harc megy tovább! Ukrajna és Európa a pálya szélén. Zelenszkijt nem hívták meg. Az európai vezetők csak értesítést kapnak, nem tárgyalófelek. A biztonsági garanciák nem NATO-keretűek, tehát nem kollektív védelmet jelentenek, csak Trump által vázolt ígéreteket”

- írta, majd hozzátette:

„Ez egyben stratégiai üzenet is: ha Európa nem egységes és nem lép fel önállóan, nem lesz megoldás.”

A szakértő számára ugyanakkor a legnagyobb kérdés, hogy mi van a „tervezetben”, amiről Trump és Putyin tárgyalt. „Mert erről senki nem mondott semmit. (...) A tervezet létezik, de nem hozták nyilvánosságra. Ez érthető, mert előtte Trump megmutatja Zelenszkijnek és az EU-nak” - fogalmazott a szakértő, aki szerint a tervezetben lehet szó területi kompromisszumról, a Krím elismeréséről, Donbasz orosz védnökségéről és akár Ukrajna NATO-tagságának tiltásáról is.

„Ez a találkozó nem a háború lezárásáról szólt, hanem a hatalmi szerepek újrafelosztásáról. Putyin visszatért a tárgyalóasztalhoz, Trump visszatért a középpontba és Európa, Ukrajna nélkül semmi nem lehet a »békéből«, ami még tűzszünet sem jelenleg. A kérdés mi derül ki az elkövetkező órákban, napokban a tárgyalásról, a konkrét hangulatról, esetleges nyomásgyakorlásról illetve a tervezet tartalmáról...Bizonyos szempontból többet vártam, bizonyos szempontból rosszabbat”

- zárta értékelését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Karikó Katalin: Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat
A Nobel-díjas kutató szerint a tudományellenesség erősödése és a támogatások megvonása komoly kockázatot jelenthet. A kutatóbiológus az amerikai egészégügyi miniszter legújabb döntése hosszú távon gyengítheti az ország felkészültségét egy új pandémia esetén.


Karikó Katalin kutatóbiológus szerint az Egyesült Államok komoly veszélybe kerülhet, ha a jövőben új pandémia tör ki. Úgy véli, hogy az mRNS-vakcinák fejlesztésének leállítása jelentős nemzetbiztonsági kockázatot hordoz. „Amikor majd jön a következő pandémia, a fejlesztések leállítása hatalmas nemzetbiztonsági veszélyt fog előidézni. Akkor Amerika könyöröghet majd a kínaiaknak vagy Európának, hogy adjanak mRNS-oltásokat” – fogalmazott a Magyar Hangnak adott interjújában.

Mindezt azután mondta el a Nobel-díjas tudós, hogy az amerikai egészségügyi miniszter, Robert F. Kennedy Jr. nemrég

félmilliárd dollárral csökkentette az mRNS-vakcina kutatások szövetségi támogatását. Karikó szerint Kennedy minden döntését félreértésekre és hazugságokra alapozza, és már régóta ismert oltásellenes nézeteiről.

A kutató arra is kitért, hogy nem érti, hogyan erősödhetett meg ennyire a tudományellenesség az Egyesült Államokban. Megdöbbentőnek tartja, hogy tömegek örülnek annak, ha egy egyetem, például a Harvard, komoly támadások érik.

Felidézte, hogy amikor Magyarországon ellehetetlenítették a munkáját, elhagyta az országot, később pedig az Egyesült Államokból is távozott, miután a Pennsylvaniai Egyetemről elküldték.

Ezután Németországba ment, ahol a Biontechnél kezdett dolgozni – a cégről akkor még csak véletlenül, egy ismerősétől hallott.

Elmondta, hogy az mRNS-vakcinák mellékhatásai nem térnek el a hagyományos oltásokétól. Sokan mégis másképp gondolják, mert egyszerre sok felnőttet és idős embert oltottak be, akik az életkoruk miatt gyakrabban betegednek meg.

Karikó szerint az amerikai támogatások megvonása nem állítja meg a fejlesztéseket. Úgy látja, hogy az amerikai kutatók megtalálják a módját a folytatásnak, miközben Európában és Kínában továbbra is számos kutatás zajlik. Hozzátette, hogy ezeknek a vakcináknak a rákterápiákban is nagy szerepe lehet.

Jelenleg mintegy 150 különböző klinikai vizsgálat folyik világszerte mRNS-vakcinákkal, elsősorban különféle daganatos betegségek ellen. Három éve kezdtek személyre szabott mRNS-alapú oltásokat adni New Yorkban hasnyálmirigy-daganatos betegeknek, és a páciensek fele még ma is él, annak ellenére, hogy ez az egyik legagresszívebb ráktípus.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Ha innen is kiszorulnak a legszegényebbek, akkor végképp földönfutóvá válnak” - az Utcából Lakásba Egyesület az önazonossági törvényről
Kistelepülések sora szűrné ezentúl a beköltözőket, például büntetlen előélethez, érettségihez, szakképesítéshez kötnék, hogy valaki ingatlant vehessen náluk. Kovács Vera szerint mindez elsősorban a szegénységben élőket, azokon belül is a romákat sújthatja.


Van ahol érettségihez vagy szakképesítéshez kötnék a betelepülést, máshol a büntetett előéletűeknek tiltanák meg, hogy ingatlant vegyenek, vagy épp néhány tízezer forintot kérnének el, de olyan település is van, ahol minden egyes kívülről érkező ingatlanvásárlót előzetesen meghallgatna a képviselőtestület.

Mindezeket a helyi önazonosság védelméről szóló új törvényre hivatkozva vezetnék be az önkormányzatok, ami a hivatalos indoklás szerint elsősorban azt akadályozná meg, hogy újabb beköltözők tegyék élhetetlenné a már amúgy is túl sűrűn lakott budapesti agglomerációt vagy a Balaton környékét. A szigorításokat eddig azonban olyan települések tervezik bevezetni, mint Taktaharkány, Újlengyel vagy Vámosszabadi. Az Utcáról Lakásba Egyesület alapító-társelnökével, Kovács Verával arról beszélgettünk, milyen hatással lehet mindez a szegénységben élőkre.

– Feltételezhetjük, hogy a jogalkotó nem gondolt minden következményre.

– Feltételezem, hogy nem. De szerintem ez inkább egy gesztus a szélsőjobbnak, lehetőséget adva arra, hogy a települések kirekesszék az általuk nem kívánatosnak tartott beköltözőket, különösen a szegénységben élőket, ezen belül is a roma embereket. Az a gond, hogy azok a települések védekeznek leginkább ezek ellen a családok ellen, amelyeknek már csak ezek a települések lehetnének éppen megfizethetőek. Így csapdahelyzet jön létre: senki nem akar a legelmaradottabb településekre költözni, hiszen azok hátrányos helyzetűek. Oda azok mehetnének, akiknek nincs más lehetőségük.

Ha innen is kiszorulnak a legszegényebbek, akkor végképp földönfutóvá válnak.

Előfordult, hogy roma családok, teljesen függetlenül anyagi helyzetüktől, nem tudtak házat venni egy településen pusztán etnikai hovatartozásuk miatt.

– Felmerül a másik kérdés, hogyan kerülje el egy eleve szegény település a további gettósodást, ami szociálpolitikai szempontból sem kívánatos.

– Igen, de ezt nem kirekesztéssel, hanem felzárkóztatással kell kezelni. Többféle megoldás lehetséges. A már szegregálódott településeken fontos a munkahelyteremtés, a közműfejlesztés, a célok világos meghatározása. Egyes esetekben, például a Miskolc környéki szegregátumoknál az segíthet, ha ezeket a területeket bekapcsolják a város életébe.

Más esetekben viszont kívánatos lehet a szegregátumok megszüntetése, a lakók integrált környezetbe költöztetése, ahol munka, iskola és infrastruktúra is elérhető.

De minden település más: a földrajzi elhelyezkedés, a lakosságszám, a helyi adottságok meghatározzák, hogy hol melyik beavatkozás a leghatékonyabb. A jó programok azok, amelyekben helyi megvalósítók vesznek részt, és a valódi helyi igényekre reagálnak. Valahol a munkahelyteremtés a kulcs, máshol a szegregált lakóterület teljes felszámolása.

– Egy generációk óta mélyszegénységben élő családnál nem elég a költöztetés vagy a munkahelyteremtés. Szükség van szociális beillesztésre, mentorációra is, hogy valódi esélyt kapjanak.

– Valóban, a helyi igényeket ismerő szervezeteknek kellene ezeket megvalósítani szociális munkával. Ez a munka nagyon összetett. Nem gyámkodni kell felettük, hanem a lehetőségeket kell biztosítani számukra, amelyektől akár generációk óta el vannak zárva, és a részvétel módját is segíteni kell. Például

ha egy gyerek úgy nő fel, hogy a szülei sosem dolgoztak bejelentett állásban, csak napszámban, az teljesen kilátástalan helyzetet teremt. Ilyenkor egyszerre kell foglalkozni a szülőkkel és a gyerekekkel: meg kell tanítani, mit jelent rendszeresen munkába járni, havi fizetést kapni, és a tanulás értékét is meg kell mutatni.

Ez nehéz, mert az eredmények sokszor csak a gyerekeknél vagy unokáknál jelentkeznek.

– Megvan-e ehhez az állami vagy önkormányzati intézményrendszer, illetve a megfelelő civil szervezeti háttér?

– A tudás megvan, de az emberi erőforrás nincs. Állami szinten a legnagyobb ilyen program jelenleg a „Felzárkózó kistelepülések”, melynek a fő pályázója a Máltai Szeretetszolgálat. Ez kívülről nem tűnik átütő sikernek, de a kormány és a Máltaiak nem adnak nyilvánosan adatokat. Ugyanakkor számos civil szervezet, például az Igazgyöngy Alapítvány, vagy a Van Helyed Alapítvány, képes több generációval párhuzamosan dolgozni. Bátonyterenye térségében, Bonyhád környékén és másutt is vannak jó gyakorlatok, amelyeket országos szintre lehetne emelni.

– De ez az intézményesítés még nem történt meg.

– Így van. Ezek jellemzően helyi civil kezdeményezések, legfeljebb néhány településen dolgoznak. A Máltai Szeretetszolgálat „jelenlét” típusú programjai a legkiterjedtebbek, de egységes, országos rendszer nincs.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Mitől ennyire magabiztos Putyin? – A New York Times bemutatta, hogyan változott meg az orosz hadsereg
Putyin Oroszország teljes gazdaságát alárendelte a háborúnak, és sikeresen alakította át a toborzást, a fegyvergyártást, valamint a harcmodort – írja az amerikai lap. Emiatt sokkal jobb pozícióból várhatja találkozását Trumppal, ami számára önmagában is győzelem.


Orbán Viktor arról beszélt a történelmi Trump-Putyin csúcstalálkozó előtt, hogy Oroszország már meg is nyerte az Ukrajna elleni háborút. Bár rajta kívül egyetlen nyugati vezető sem tett ilyen kijelentést, abban egyetértenek az elemzők, hogy Putyin számára már az is hatalmas győzelem, hogy létrejön a csúcs, ami véget vet nemzetközi elszigeteltségének, éket ver a NATO szövetségesek közé, és lehetővé teszi, hogy úgy mutassa be az ukrajnai háborút, mint egy nagyobb konfliktus részét Oroszország és a Nyugat között, amit Oroszország akár meg is nyerhet.

„Bárhová is lép egy orosz katona, az a miénk” - jelentette ki Putyin nemrég külföldi vezetők előtt egy gazdasági találkozón.

De mitől lehet ennyire magabiztos az orosz vezető, akinek a hadserege a háború első időszakában katasztrofális vereségeket szenvedett el? Hogyan tudta megváltoztatni a helyeztetet a csatatéren? És milyen kilátásai lehetnek valójában a háború megnyerésére?

A New York Times terjedelmes cikkében azt írja, Putyin magabiztossága az orosz hadsereg újjáépítéséből fakad. A toborzás, a fegyvergyártás és a harcmodor teljesen átalakult.

Ennek eredményeként Oroszország jelenleg több katonát és fegyvert tud mozgósítani, mint Ukrajna és nyugati szövetségesei. Az orosz veszteségek súlyosak, de a csapatok előrenyomulnak. Mindez csak megerősíti Putyint abban, hogy kitarthat, amíg olyan békemegállapodást nem ér el, ami megfelel az érdekeinek. Kijelentette, ha ez az alaszkai tárgyalásokon nem sikerül, fegyverrel szerzi meg, amit akar.

A lap felidézi, hogy 2022-ben az oroszok a vereség küszöbén álltak. Putyin ekkor elrendelte a második világháború óta az első részleges mozgósítást: 300 ezer embert hívtak be. Emellett fegyencek tízezreit vitték a frontra kegyelemért cserébe. Ez stabilizálta a helyzetet, de komoly társadalmi feszültséget okozott – százezrek menekültek el Oroszországból.

A Kreml ezután változtatott a gyakorlaton, és ma már a pénzre építi a toborzást.

Egy átlagos orosz havi bére körülbelül 330 ezer forint. Egy katona viszont 900 ezer forintot kap havonta. Ehhez jön az akár 11 millió forintos aláírási bónusz, nyugdíj, adósság-elengedés és kedvezményes lakáshitel. Emellett minden harctéri teljesítményt külön megjutalmaznak. Ha valaki kilő egy nyugati tankot, több százezer forint prémiumot kap. Egy HIMARS kilövéséért vagy egy helikopter megsemmisítéséért milliós bónusz jár. Súlyos sérülések – például végtag amputáció vagy vakság – után is komoly kártérítést fizet az állam.

Ezek az ösztönzők százezreket vonzottak a frontra. Egy lábát elvesztő őrmester azt mondta a New York Times-nak, hogy 33 évesen nyugdíjba mehet, és soha többé nem kell dolgoznia. Korábban egy napraforgóolaj-gyárban robotolt, havi 110 ezer forintért. Most Havi 400 ezres nyugdíjat kap majd.

Ezzel a taktikábal Oroszország jelenleg naponta nagyjából ezer katonát toboroz – kétszer annyit, mint Ukrajna.

Átalakították a fegyvergyártást is. A védelmi kiadások ma már aköltségvetés több mint egyharmadát teszik ki. Oroszországé ipara teljesen átállt a háborús termelésre. Putyin hitelekkel árasztotta el a fegyvergyárakat, lazította a munkaügyi törvényeket, és hétvégi, ünnepnapi, éjszakai műszakokat rendelt el.

Jelabugában létrehozták a világ legnagyobb dróngyárát, ahol naponta 80 Geran–2 drónt gyártanak. Az orosz légierő júliusban átlagosan már 200 drónt indított minden éjjel Ukrajna felé. A háború elején ez a szám alig érte el a 40-et.

Putyin a jobb ellátás érdekében harcot hordetett a korrupció ellen. Régi szövetségese, Szergej Sojgu helyére egy közgadászt nevezett ki, Andrej Belouszovot, aki az üzleti világban megszokott módon irányít. Elsődleges célja az ellátási láncok javítása, új technológiák bevezetése, a hadsereg kapcsolatainak elmélyítése az üzleti szférával és a tudományos világgal, hogy Oroszország előnybe kerüljün a csatatéren.

Egyik első intézkedése egy speciális drónegység, a Rubicon felállítása volt, amellyel az ukrán utánpótlási vonalakat támadhatják. Az egység új generációs orosz drónt vetett be, amelyet vékony optikai kábellel irányítottak. Ez a technológia immunissá tette a drónokat a jelzavarásra. A Rubicon drónjai órákig mozdulatlanul feküdtek az utak mellett, majd lesből támadtak minden mozgó célpontot. Belouszov azt is megígérte: októberre külön katonai ágat hoznak létre Drón Erők néven.

Változtattak a harcmodoron is. Az ukrán városokat kisebb gyalogos egységekkel veszik körbe, mezőről mezőre haladnak, sokszor gyalog vagy motorbiciklivel. A védőknek így választaniuk kellett: visszavonulnak, vagy bekerítik őket.

Emellett az idei nyári offenzívában kis, álcázott csoportokat küldtek mélyen az ellenséges vonalak mögé is, ahol romos épületekben vagy szakadékokban rejtőztek, mielőtt összehangolt támadásokba kezdtek. Olekszandr Szirszkij, az ukrán haderő főparancsnoka „teljes beszivárgásnak” nevezte ezt a taktikát.

Mindez oda vezetett, hogy az oroszok fölénybe kerültek az 1200 kilométeres frontvonalon, és az alaszkai tárgyalások előtt sok helyen előre tudtak törni.

A New York Times cikke ugyanakkor rávilágít arra is, hogy mindennek komoly ára volt, Putyin rendszerén belül is megjelentek a repedések. A frontra egyre idősebb és tapasztalatlanabb katonák kerülnek, akiknek az átlagéletkora már eléri a 38 évet. A gazdaság egészét megviseli a hadigazdálkodás, a készletek fokozatosan kimerülnek, az utánpótlás pedig a szankciók miatt akadozik.

De mindeddig Putyin kitartott. Mindent egy lapra tett fel, és úgy tűnik, továbbra is eltökélt, hogy győz Ukrajnában, amit politikai örökségének tekint.


Link másolása
KÖVESS MINKET: