KÖZÖSSÉG
A Rovatból

Ennél menőbb dolog nincs Tarnabodon: jótékonysági főzőverseny

Séfek pontozták a tarnabodi szegények főztjét, aztán szétosztottak a többiek közt. A győztes pacal receptje egy magazinban is benne lesz.


Ki ásványvízzel, ki borral főzi a marhalábszárt, és úgy készítik a tárkonyos ragulevest, mint senki más. Az ételízesítővel viszont csak rontanak a helyzeten. Budapesti séfek pontozták a tarnabodi szegények főztjeit, amit aztán szétosztottak a többi szegény közt. Ez a verseny még a falunapnál is fontosabb, a győztes pacal receptje pedig egy gasztromagazinban is benne lesz.

“A tarnabodi cigányoknak ez az egész évi nyaralás. Ennél rajosabb dolog itt nincs” – nézett végig Lajos az üresen álló bográcsokon. Tudta, hogy legközelebb augusztus 20-án lesz falunap, úgyhogy ki kell használni az alkalmat egy jó összeröffenésre, nem beszélve a beígért nyereményekről. “Tud vinni belőle a Simicskának? Tennék bele ciánt is” – viccelődött, de hiába csomagolta volna máris a pörköltet, délelőtt tízkor még el sem kezdődött a főzőverseny. “Ebből vacsora lesz!” – kiáltozták egyre többen. Tűkön ültek, hogy megérkezzen végre a hozzávaló.

a1

A szombati főzőversenyre tizennégy csapat jelentkezett, ami legalább hetven embert jelentett. Mindnyájan szegénységben élnek, mégsem kellett aggódniuk a drága alapanyagok miatt, mert azt adományként kapták a “Tarnabod és mi” civil csoporttól. Cserébe annyit kértek tőlük: az elkészült ételeket osszák szét a falu többi lakója közt. Sokan már reggel nyolckor kitelepültek a Kossuth Lajos utca füves részére, és amíg vártak, pálinkázással ütötték el az időt, vagy azon vitatkoztak, milyen az igazán jó marhalábszár-pörkölt.

Juhász Béla a szénsavas ásványvízre esküszik, szerinte azzal kell felönteni a marhát, mert az jobban szétnyomja a rostokat, így hamarabb megpuhul. Bort csak a végén önt bele, de amúgy a paradicsom-paprika alapon áll vagy bukik az egész. Ha az jól sikerül, nagy baj már nem lehet. “Aztán csak annyit mondok, a marha inni kér!” – nevetett. “Tavaly versenyen kívül főztünk halászlét. Hatszor kóstolták meg, hogy ilyet még nem ettek. Megnyertük volna! Most megcélozzuk a dobogót” – fogadkozott.

a2

Pusoma Lászlóék viszont már az elején beleöntik a vörösbort pörköltbe, attól feketébb lesz, és egyben is tartja a marhahúst. “Ebbe a bográcsba is kell majd!” – csapott a hasára. László amúgy csak húszéves, mégis nagybetűs tarnabodi gyerek, aki azon dolgozik, hogy évente legalább egyszer hazacsábítsa az elvándorolt bodiakat. Csinált is erre egy Facebook-csoportot, ahová próbálja összegyűjteni a Hevesre, Egerbe, Debrecenbe, Budapestre és még ki tudja, hová került falubelieket. A tavalyi találkozóra olyanok is elmentek, akik évtizedek óta nem jártak odahaza, szerinte mégis úgy viselkedtek, mintha csak tegnap költöztek volna el. Lászlónak két szakmája van, pék és állatgondozó, most estin csinálja az érettségit. Egerben akar tanulni történelmet és teológiát, aztán szíve szerint a hevesi Eötvös József Középiskolában tanítana.

a3

“Ez marhalábszár lesz bodi ovi módra” – ígérte az óvodai dajkák csapata. “Aki megkóstolja, és rájön, hogy mitől bodi, az ügyes!” Az asztalt sörösdobozba állított orgonával díszítették, és pogácsázva várták, hogy elkezdődjön végre a főzés. “Gyereknevelésben mi nyerünk, az sokkal fontosabb” – mondta Radocsai Katalin óvodavezető.

De nem mindenki marhalábszárral készült. Volt, aki a töltött kelkáposztára, mások a csülkös pacalra, a tárkonyos ragulevesre, a babgulyásra, a húsos lecsóra vagy a bakonyi csirkemellre esküdtek.

Hátha valakinek megtetszik a főzés

A “Tarnabod és mi” csoport hat éve van jelen a faluban, benne mindenféle foglalkozású emberrel, akik segíteni akarnak, a szakácstól az operatőrön át a színházi nézőtéri felügyelőig. Amikor hideg van, havonta szerveznek ételosztást, a tavalyi, első főzőversenyre pedig még Oláh Gergőt is sikerült elhívni sztárvendégnek. Az alapanyagokat adományokból szerzik, most a verseny előtt pár nappal is kétséges volt, hogy minden összejön-e.

a4

Balogh Dániel, a Revolución nevű budapesti mexikói étterem séfje állandó tagja a csapatnak. Szerinte a hangulat mellett az a jó a főzőversenyben, hogy akik főznek, maguk is megtapasztalhatják, milyen tovább adni az ételt másoknak. "Egész más, mint szemlesütve sorbaállni egy ételosztáson, és elfogadni az adományt" – mondta. Balogh tavaly után most is benne volt a zsűriben, ahogy Módos Anikó és Sajben Csaba séfek is. Utóbbi a budavári Alabárdos étteremben dolgozik. Baloghnak óriási élmény, amikor a gyerekek büszkén mutatják neki, hogy kell felvágni a hagymát, vagy amikor elkérik az első karika kolbászt. "És közben tudod, hogy azért kéri, mert éhes".

a5

Szemere Katalin, a csoport egyik tagja korábban népszabadságos újságíró volt, most a BBC Good Food gasztromagazin főszerkesztője. Azt mondta, szeretnének másfajta programokat is elvinni Tarnabodra, felmerült például, hogy szervezzenek szexuális felvilágosítást, vagy hogy orvosok segítségével felmérjék, milyen betegségekkel küzdenek a helyiek. A vizes házak miatt sok gyerek asztmás, és sokan szenvednek azért is, mert nem látják a táblát. "Mi civilek vagyunk, nem ez a szakterületünk, de szeretnénk megtalálni azokat, akik igen" – mondta Szemere. Tarnabodon évek óta jelen van a Máltai Szeretetszolgálat is, amely óvodát, általános iskolát és Biztos Kezdet Gyerekházat üzemeltet a faluban.

a6

"Abban reménykedtünk, hátha valamelyik gyereknek megtetszik a főzés, és szakácsnak továbbtanulhatna. Esélyt szeretnénk mutatni a gyerekeknek, hogy kitörhessenek a mélyszegénységből, tanuljanak, és jobban éljenek, mint a felmenőik" – mondta Szemere. "Itt mindenki szegény, de a legszegényebbek nem jönnek el a főzőversenyre". Ők még az ételosztáson sem bukkannak fel, pedig a zsűri versenyen kívül főzött egy nagy kondér slambucot, amit aztán kiosztottak.

Az ételízesítő csak elrontja az ízeket

"Használjátok bátrabban a sót!" – tanácsolták szinte mindenkinek az első kóstolókörben. A hangulattal nem volt baj, volt, aki élő videóban közvetített a Facebookon, más meg beparkolt az utcára egy autóval, hangfalakat pakolt a tetejére, amelyekből aztán órákig üvöltött a Kis Grófó.

a8

Németh Ivánék már az első körben elkészültek a bakonyi csirkemellel, tányérra szedték, és petrezselyemmel díszítették, ahogy kell, pedig a tálalásra nem is járt pont.

"Meglepődtem, mert tavaly mindenki fűszeresen főzött" – mondta Balogh Dániel. A tárkonyos raguleves viszont szerinte az étlapon is megállná a helyét. “Pont annyi citrom, pont annyi tárkony, pont annyi só van benne, amennyi kell” – lelkendezett. Azt viszont nem értette, hogy ha mindenki ilyen jól főz, miért kértek minden recepthez ételízesítőt. “Beleteszik a rendes zöldségeket, erre elrontják ezzel a műanyaggal".

Azonban a dobogóra végül nem fért fel sem a szupergyors bakonyi, sem az elsőre tökéletesnek ítélt raguleves. A harmadik Tiborék marhalábszár-pörköltje, a második Ritáék töltött káposztája, a győztes pedig Emilék pacalja lett: a helyezettek fakanalat és élelmiszercsomagot kaptak, ráadásul a győztes recept megjelenik majd a BBC Good Food Magazinban is. A bodi ovi csapata végül különdíjat kapott, de a filctollnak és a bonbonnak csak részben örültek, azzal nem lehet jóllakni.

a9

via Abcúg


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Véget ért a német partoknál megrekedt púposbálna, Timmy kálváriája
Szabadon engedték a német partoknál eltévedt hosszúszárnyú bálnát. A cet március óta bolyongott a sekély vizekben, a mentők remélik, hogy visszatalál az Atlanti-óceánba.


Szabadon engedték szombaton az Északi-tengerben a Balti-tenger partjainál megrekedt hosszúszárnyú bálnát, Timmy-tírja a 444.hu.

A német sajtó által csak Timmyként emlegetett púposbálnát reggel 9 órakor engedték útjára, közölte Jens Schwark, a mentőcsapat egyik tagja.

A konvoj ekkor a Skagerrak-szorosban, Skagentől, Dánia legészakibb városától mintegy 70 kilométerre tartózkodott.

A tizenkét méter hosszú, tizenkét tonnás cetet a Poel-szigeti öbölből szállították egy vízzel megtöltött uszályhajón. A bálna heteken át többször is megrekedt a német partok mentén a sekély vizekben, mielőtt önkénteseknek sikerült a szállítóeszközre segíteniük.

A hosszúszárnyú bálna, amelynek kora 4 és 6 év közötti lehet, először március 3-án Wismar kikötőjében tűnt fel. Később onnan nyugatabbra, az észak-németországi Schleswig-Holstein tartománybeli Timmendorfer Strandon látták.

A mentők remélik, hogy a bálna képes lesz úszni a mély vizekben, és visszatér természetes élőhelyére, az Atlanti-óceánba.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Elutasították a Duchenne-kóros Ádám havi 15 millió forintos gyógyszerkérelmét
A hatóság elutasította a Duchenne-kóros Ádám egyedi méltányossági kérelmét a Duvyzat nevű gyógyszerre. A család petíciót indított, miközben az országban 11 másik gyerek állami finanszírozással kapja a szert.


Egy 10 éves, Duchenne-szindrómás kisfiú, Ádám szülei hiába reménykedtek állami segítségben fiuk kezeléséhez: a hatóság elutasította az egyedi méltányossági kérelmüket. A döntés értelmében a családnak önerőből kellene előteremtenie a Duvyzat nevű gyógyszer havi 15 millió forintos költségét, amire képtelenek – írta a Blikk. A család nem adja fel, petíciót indítottak a döntés felülvizsgálatáért. Ádámnál hároméves korában jelentkeztek a betegség első jelei, amikor a szülei arra lettek figyelmesek, hogy egyre nehezebben megy fel a lépcsőn.

„Aztán jött a következő tünet, a vádlija elkezdett megvastagodni, ami a Duchenne-szindróma tipikus jele” – mondta az édesanya, Viktória.

Az anyuka a saját családjában már átélt egy hasonló tragédiát: a bátyja 17 évesen halt meg ugyanebben a betegségben. A Duchenne-szindróma egy genetikai betegség, ami egy fehérje hiánya miatt az izomzat fokozatos leépülésével jár. A leépülő izmok helyét zsírszövet veszi át, a betegek mozgása egyre nehezebbé válik, a betegség utolsó stádiumában pedig a szív- és légzőizmok is leállnak.

A kórt jelenleg nem lehet gyógyítani, de létezik egy gyógyszer, a Duvyzat, ami az Európai Gyógyszerügynökség adatai szerint a betegség romlásának lassítására engedélyezett, ambuláns, hat év feletti, szteroid mellett kezelt betegeknek.

Viktória egy ismerős családról is tud, ahol a szer hatására még kismértékű javulásról is beszámoltak. Magyarországon az ilyen, még nem általánosan támogatott gyógyszerekre egyedi méltányosság alapján lehet állami finanszírozást kérni. Jelenleg 11 Duchenne-szindrómás gyermek jut hozzá így a Duvyzat-kezeléshez. Ádám családját néhány napja a kisfiú neurológusa értesítette a negatív döntésről.

„Egyelőre a neurológusunk értesített, hogy Ádi nem kapta meg a méltányosságot, ám indoklást ő sem kapott, csak a hírt” – közölte az édesanya.

Hozzátette, várják a hivatalos értesítést, amiből reményeik szerint kiderül az elutasítás oka. A család értetlenül áll a döntés előtt, mivel a kisfiú elvileg minden feltételnek megfelel: elmúlt hatéves és még járóképes. Bár Ádám már csak a lakásban tud önállóan közlekedni, orvosa szerint is alkalmas a kezelésre.

„Most várjuk, hogy a hivatalos papír is megérkezzen, hátha abból megtudjuk, mivel magyarázzák a kérelem elutasítását” – mondta Viktória. A család nem akar beletörődni a helyzetbe, ezért indítottak petíciót, abban bízva, hogy a nyilvánosság segítségével sikerül elérniük a döntés felülvizsgálatát.

Ha segítene Ádámnak, itt teheti meg:

“Összefogunk Ádiért” Alapítvány

10300002-13877454-00014909

IBAN HU46 10300002-13877454-00014909


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Amerikából jön haza egy örökbe adott magyar férfi, hogy megkeresse az édesanyját
Alexander Rimkunas – születési nevén Balogh Sándor – 1985-ben jött világra Siófokon, de nyolcévesen egy amerikai pár fogadta örökbe. A férfi a 41. születésnapjára tervezi az utazást, a keresésben gyerekkori barátja segíti.


Magyarországra jön az Amerikában élő Alexander Rimkunas, hogy megkeresse vér szerinti családját.

A férfi Balogh Sándorként született Siófokon 1985. június 12-én, édesanyja a magyar anyakönyvi iratok szerint Bogdán Ibolya. Az anya már a kórházban lemondott a babáról, ezért a kisfiú Kincsesbányára került nevelőszülőkhöz, majd nyolcévesen egy amerikai pár fogadta örökbe – írja a Blikk.

A keresésben Alexander gyermekkori barátja, Nóra segít, aki egyben a nevelőtestvére is volt.

„Sanyi a nevelőtestvérem volt, azaz három évig mindkettőnket ugyanaz a nevelőszülő terelgetett, óvott, ami legalább olyan erős kapocs, mintha a legjobb édestestvérek lennénk, ezért segítek neki abban, hogy felkutathassa a gyökereit, a rokonait, a vér szerinti szüleit”

– mondta a lapnak.

A nő magyar közösségi oldalakon osztja meg Alexander gyerekkori és mai fotóit, mert mint mondja, a hivatalos eljárást csak a barátja kezdeményezheti.

Berényi Gábor családjogász szerint Alexandernek a hivatalos úton is van esélye.

„Az örökbefogadást igazoló iratok mellett Alexandernek a jelenlegi, érvényes amerikai irataival kell jelentkezni a siófoki önkormányzat gyámügyi osztályán, ahol a születési adatai kerültek nyilvántartásba, illetve a Fejér vármegyei gyámhivatalnál, ahol az örökbe adását intézhették” – magyarázta az ügyvéd.

Hozzátette, ha ennyi adat ismert, akkor valószínűleg nyílt örökbefogadás történt, így Alexander kaphat információkat arról, él-e az édesanyja, hol él, és hogyan keresheti meg.

A törvény szerint az örökbe fogadott gyermek 14 éves korától a törvényes képviselője beleegyezésével, 18 év felett pedig önállóan is belekezdhet a vér szerinti szülők felkutatásába. „Akkor először arra kap választ, hogy egyáltalán érdemes-e tovább mennie, vagyis hogy a vér szerinti szülő életben van-e, illetve van-e testvére a keresést elindítónak” – folytatta Berényi Gábor.

Fontos, hogy a vér szerinti szülő az örökbe adás után nem kezdeményezheti a gyermek felkutatását, ha pedig mégis megteszi és zaklatja, az büntetőjogi következményekkel járhat.

A gyámhivatal a lakcímnyilvántartóból szerzi be az örökbe adó címét, majd a vér szerinti szülő lakóhelye szerinti gyámhivatalon keresztül személyesen hívja be az illetőt. Itt mondják el neki, hogy ki és miért keresi, és ő dönthet a kapcsolatfelvételről. Ha nemet mond, a kereső csak annyit tudhat meg, hogy nem találták a vérrokont.

Alexander a 41. születésnapja körül tervezi az utazást Magyarországra, hogy személyesen indítsa el a hivatalos eljárást.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Drámai órák a Balti-tengeren: megkezdődött a hetek óta haldokló bálna mentése, minden perc számít
A Timmy nevű púpos bálnát egy vízzel teli bárkán szállítják a német partoktól az Északi-tenger felé. Az állat hetekig vesztegelt a sekély vízben, a mentés sikere pedig a szakértők szerint is rendkívül kétséges.


Saját erejéből úszott be a vízzel teli uszályba Timmy, a hetek óta a német Balti-tenger partjainál rekedt púpos bálna. A mentőakció kedden érkezett fordulópontjához, a bálnát szállító konvoj pedig szerda reggel már a németországi Fehmarn-sziget térségében haladt az Északi-tenger felé, ahol a tervek szerint szabadon engedik.

A merész, magánfinanszírozású mentést heves szakmai vita és komoly társadalmi nyomás kíséri.

A bálnát szállító szerelvény a Kirchsee sekély vizéből indult, majd a Wismari-öbölből kihajózva vette az irányt a nyílt tenger felé. Az útvonal a dán partok mentén, Skagen, azaz Jütland északi csúcsa felé vezet, ahonnan a Skagerrakon át érheti el az Északi-tengert. A lassú, óvatos haladást állatorvosok és szakértők felügyelik kísérőhajókról, folyamatosan figyelve az állat légzését és viselkedését.

Timmy története március elején kezdődött, amikor feltűnt a német partvidéken, ahol a púpos bálnák nem őshonosak. Az állat többször is megfeneklett, és bár egy korábbi kísérlet során kotrógépekkel ásott csatornán át sikerült mélyebb vízbe juttatni, a legyengült bálna a Poel-sziget melletti sekély öbölben rekedt. Az állapota hetekig folyamatosan romlott, ami komoly vitát váltott ki arról, hogy egyáltalán érdemes-e beavatkozni.

A Német Óceánográfiai Múzeum szakértői szerint az akció „hatalmas stresszel és sérülésveszéllyel” járhat, és a siker esélyét is alacsonyra tették.

A helyi hatóságok sokáig a minimális beavatkozás mellett érveltek. Dr. Till Backhaus, Mecklenburg-Elő-Pomeránia környezetvédelmi minisztere korábban azzal indokolta a hatóságok óvatos álláspontját, hogy a beavatkozás célja az állat szenvedésének csökkentése, nem pedig a szenvedés meghosszabbítása vagy a kockázatok felesleges növelése.

Végül egy magánkezdeményezés keretében, két vagyonos támogató finanszírozásával indult meg a mentés, amit a hatóságok jogilag „eltűrtek”.

A bálna sorsa egész Németországot megmozgatta: aktivisták táboroztak a helyszínen, a hatóságok pedig több ezer üzenetet kaptak, köztük fenyegetéseket is. A mentéshez egy vízzel teli szállítóuszályt, egyfajta úszó kádat használnak, amit vontatóhajó húz.

A művelet kulcsfontosságú pillanata volt, amikor Timmy kedd délután a végső szakaszban saját erejéből úszott be a szállítóeszközbe.

A szakértők szerint a Balti-tenger alacsony sótartalma és sekély vizei eleve megterhelőek egy púpos bálna számára, ezért a megmentése nemcsak egyetlen állat életéről szól, hanem természetvédelmi szempontból is jelentős. A „bálnapumpa” jelenség révén a mélyebb vizekből tápanyagokat, például nitrogént és vasat juttatnak a felszínre, ezzel serkentik a fitoplankton növekedését, amely a légköri szén-dioxid jelentős részét elnyeli.

A mentés óráról órára versenyfutás az idővel. Ha Timmy eljut az Északi-tengerig és biztonságban szabadul, az nemcsak technikai bravúr, hanem ritka természetvédelmi siker is lesz.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk