HÍREK
A Rovatból

Csányi Sándor: Kétségtelen, hogy a növekedésben Európa sereghajtójává váltunk

Csányi Sándor az OTP közgyűlése után élesen bírálta a leköszönő kormány elmúlt négyéves gazdasági teljesítményét. A bankvezér szerint bár rendkívüli körülmények voltak, a növekedésben Magyarország Európa sereghajtójává vált.


A Tisza Párt kétharmados győzelme után az ország a kormányváltás részleteire figyel, miközben a gazdaság szereplői az új kabinet lépéseit várják. A leköszönő kormány gazdasági minisztere, Nagy Márton már bejelentette visszavonulását, az új kormány pedig egy vagyonvisszaszerzési hivatalt is felállítana. A piacok egyelőre bizalommal fogadták a választás eredményét a szakértők szerint súlyos gazdasági helyzet ellenére is. A Tisza Párt által belengetett vagyonadóról heves vita alakult ki, Csányi Sándor OTP-vezér pedig korábban „ígéretes összetételnek” nevezte a Tisza Párt nagyarányú felhatalmazását.

Hogyan értékeli a leköszönő kormány gazdasági teljesítményét? Milyen együttműködésre számít Magyar Péterrel és az új kabinettel? Mi lesz a sorsa a sokat vitatott alapítványi egyetemeknek és a magyar focinak a kormányváltás után? Erről is kérdezték Csányi Sándort, az OTP Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökét és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kuratóriumi elnökét a bank pénteki közgyűlése után, amikor a Partizán is interjúzott vele.

— Mai hír, hogy Nagy Márton gazdasági miniszter visszavonul a politikától. Ön hogyan ítéli meg az ő kormányzati tevékenységét?

— Egy ember tevékenységét nem lehet megítélni, aki egy kormánynak a tagja. Nem tudni, milyen hatások érték, milyen feltételek mellett hozott döntéseket, mit hozott ő, és mit hozott a kormány. Feltehetően a költségvetési hiány nem azért alakult ki, mert ő költött nagyon sokat, az valahol máshol ment el. Nagy Márton jó, tapasztalt szakember, banki és pénzügyi szakemberként is.

„De ha az ő nevéhez kellene kötni ezt az elmúlt négy évet, akkor nem lehet azt mondani, hogy kiváló a teljesítmény.”

— De még egyszer mondom: „nem tudom, hogy mennyi volt ebben az ő szerepe, és mennyi volt ebben az egyéb tényezőknek, embereknek a szerepe.”

— És összességében a kormány elmúlt négyéves teljesítményét hogyan értékeli? A sajtótájékoztatón elkerülte a választ, de itt, „négyszemközt”?

— Hogyan gondolja? Négyszemközt? Eleve vagyunk négyen itt, az már nyolc szem. A gazdasági vonatkozást kérdezi. „Nem volt egy jó négy éve a magyar gazdaságnak, de tényleg rendkívüli körülmények voltak.” Ha nézzük az orosz-ukrán háborút, vagy az ennek kapcsán bekövetkezett energiaár-robbanást, akkor elég nehéz körülmények voltak. Ha ezeket is figyelembe vesszük, akkor árnyaltabb az értékelés.

„De kétségtelen, hogy a növekedésben Európa sereghajtójává váltunk, és az infláció is, meg ennek következtében a kamatok is, túl magasak voltak egy időszakban, ami nem segített a gazdasági növekedésen.”

— Osztályozni nem kell egy kormányt anélkül, hogy pontosan tudná az ember minden intézkedés okát. „Mi a bankszakmában nem voltunk nagyon elégedettek, főleg azért, mert a növekvő költségvetési hiány forrását keresve a szabályozóknak mindig a bankszektor jutott az eszébe.” Most, amikor már nem kellene, hogy extra különadót fizessünk, épp megduplázták ebben az évben. „Ezek kellemetlen lépések, és főleg kellemetlen volt az ígéretek be nem tartása.”

— Akár ezekben a kérdésekben, akár másról, mikor tudott utoljára egyeztetni Orbán Viktorral?

— Amikor ilyen intézkedések történtek, azt nem nevezném egyeztetésnek, mert legfeljebb elmondtam a véleményemet, de azt is inkább utólag. Gyakran hallottam tőle, amikor megkérdeztem, hogy miért nem kérdezték meg legalább a bankszektort a döntések előtt: „Azért, mert minden döntésnél nagyon sok aspektust kell figyelembe venni, és nem mindig sikerült mindent figyelembe venni, hogy annak milyen hatásai lehetnek.”

„Mindig azt mondta: »Tudtam a véleményedet.«”

— Nyilván nem támogattam volna egy extra adót. „Ha megnézzük, nemcsak az elmúlt 4, hanem az elmúlt 16 évben is az európai átlagnál sokkal nagyobb adóterheléssel működtünk, hiszen a bankadó is sokkal magasabb volt, mint máshol, és még mindig van nálunk, miközben Európában már csak nagyon kevés helyen.”

— Mit gondol, az új miniszterelnökkel, az új kormánytagokkal könnyebb lesz az egyeztetés? Könnyebben meghallgatják majd a bankszektor, vagy akár az ön tanácsait?

— Nem az én tanácsom a lényeg, hanem a Bankszövetség tanácsait kell meghallgatni, velük kell konzultálni, hiszen ott az összes bank tapasztalata és véleménye elérhető. Én Kármán Andrást egy nagyon jól felkészült, és emberileg is nagyon korrekt szakembernek tartom. „Biztos vagyok benne, hogy vele a bankszektor együttműködése zökkenőmentes lesz.” Az más kérdés, hogy ő is egy bizonyos feltételrendszert örökölt, és azon keretek között dolgozik majd. Hiába értene egyet velünk, lesznek olyan körülmények, amikor a költségvetés vagy más szempontok nem engedik meg a változtatást.

— Látni lehetett, hogy a közgyűlés után Varga Mihályt kikísérte. Milyen a viszonyuk?

— Varga Mihállyal régóta nagyon korrekt a bank és az én személyes kapcsolatom is. A megfontolt, mérsékelt kormánytagok közé tartozott, és azt gondolom, hogy a Nemzeti Bank élén is kiváló munkát végzett az elmúlt hónapokban. Bízom benne, ahogy hírlik is, hogy a kormány és ő is jó együttműködésre számíthat egymással, és egy harmonikus együttműködés tud kialakulni.

— Mennyire jelent problémát a magyar bankrendszernek az úgynevezett NER-es kitettség? Az előző kormány holdudvara által felépített cégek mennyire lesznek fizetőképesek? És mi fog történni az MBH Bankkal?

— Nem látok bele a többi bank mérlegébe, a sajátunkba látok bele. Ott nincs semmi olyan koncentráció az ön által említett típusú hitelekben, ami a bankot jelentősen befolyásolná. Az MBH kapcsán nem értem, miért lenne a kormányváltásnak hatása rá, hiszen az is egy tőzsdei cég, a saját tulajdonosaival.

— Magyar Péterrel találkozott már személyesen?

— Korábban találkoztam. Mióta megválasztották, nem.

— Mikor korábban?

— Három-négy évvel ezelőtt.

— Tehát amikor még a Fidesz holdudvarához tartozott. És mi volt róla a benyomása?

— „Fiatal, intelligens, értelmes ember.” Szakmáról, gazdaságról nem nagyon beszéltünk, nem volt egy nagyon szoros kapcsolatom vele.

— Mióta megtörtént a politikai színrelépése, nem volt önök között kapcsolat?

— Nem volt.

— Ön a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) alapítványának kuratóriumi elnöke. Mi lesz az egyetemmel, ha megszüntetik az alapítványi modellt?

— Ahogy hallottam, meg fogják szüntetni az alapítványokat. „Minden olyan döntés, ami fűnyíróelven alapszik, nem feltétlenül jó.” Kezdjem azzal, hogy személyesen nekem ez nagy könnyebbség lesz, mert nagyon sok időmet elveszi. A Soproni Egyetemnek is elnöke vagyok. Másrészt viszont, amikor átvettük ezt az egyetemet, a négyszázadik körül volt a világranglistán, most pedig a legjobb száz agráregyetem között van. „Nem volt Magyarországon más olyan egyetem, amely be tudott jutni a világ száz legjobbja közé.” Ezt mi értük el, ezt nem lehet elvitatni, rengeteget dolgoztunk érte. Nem avatkoztunk bele az akadémiai terület munkájába, persze hoztunk olyan döntéseket, hogy ne lehessen egy szakot elindítani tíz hallgató alatt, mert voltak szakok egyetlen hallgatóval is.

„Ezt nem lehet holdudvarnak nevezni, és valóban tudtuk segíteni az egyetem munkáját.”

— Ha megnézzük a kuratóriumot: ott van benne Bedő Zoltán, a Martonvásári Kutatóintézet volt igazgatója, akadémikus, világhírű növénynemesítési szakember. Ott van Horn Péter, a Kaposvári Egyetem volt rektora, világhírű állattenyésztési szakember, akadémikus. Ott van Éder Tamás, a Magyar Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke és az Agrárkamara alelnöke. Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutatóintézet igazgatóhelyettese, szerintem az egyik legjobb agrárközgazdász, és ott vagyok én. „Nem hiszem, hogy ennyi tapasztalatot és időráfordítást egy minisztériumi alkalmazott ki tud fejteni az egyetem érdekében.” De személyesen engem nem ér sérelem. Annak idején ígértek 200 milliárd forint felújítást az egyetemre, ami tele van régi épületekkel. Ehhez képest kaptunk 20 milliárdot, amit tetőcserére, nyílászárók cseréjére, fűtéskorszerűsítésre költöttünk. Vagyont a MATE nem kapott, csak haszonbérletbe földeket, ami kellett a tevékenységéhez. A kuratórium megkapta a gödöllői kastélyt, de nem kapta meg mellé azt az 50 milliárd forintot, amit a felújításra ígértek. Most kötöttünk egy megállapodást a kormánnyal, hogy ők is betesznek 20 milliárdot, és mi is beteszünk 20 milliárdot, ami nekünk visszajár, ha az alapítványok államosítására sor kerül. De más vagyon nincs, itt nem arról van szó, mint néhány más egyetem esetében. Ugyanakkor, bár ezt pozitív példának mondtam, vannak negatív példák is, mint ami a kecskeméti egyetemen történt, és van még néhány olyan egyetem, ami nem feltétlenül működik kiválóan. Ha arra sor kerül, próbáljuk menteni a menthetőt. Jó állapotban hagyjuk ott az egyetemet.

— Korábban a politikusok, például Lázár János is, lemondtak a kuratóriumi tagságról. Ez a többi tag nyomására történt?

— Nem. Amikor elkezdődtek az egyeztetések az EU-val, és az egyik kifogás az volt, hogy politikusok vannak a kuratóriumokban, akkor ők önként mondtak le, gondolom, a kormány kérésére.

— Sokan arra számítanak, hogy a magyar futball is gyökeresen átalakul. Mire számít a következő években?

— Szijjártó Péter pár hónapja lett a Honvéd elnöke, de olyan sok politikus azért nincs a kluboknál. Azért nehéz erről nyilatkozni, mert a televíziós közvetítési szerződések és a Szerencsejátékkal kötött megállapodások június 30-ig élnek. Úgy volt, hogy ezek meghosszabbodnak öt évre, de ez nem került aláírásra. Most az új kormánnyal kell egyeztetni. Ezeknek a forrásoknak a kiesése veszélyeztetne néhány csapatot. A szponzorok is át fognak rendeződni.

„De a foci talpon fog maradni, mert van rá igény.”

— Azt gondolom, hogy az új kormány, vagy személyesen Magyar Péter nem sportellenes, és nem futballellenes.

— MLSZ-elnökként ön gyakran nézte Orbán Viktorral a válogatott meccseit. Ez a jövőben is így lesz?

— „Orbán Viktort továbbra is szívesen látjuk a magyar válogatott meccsein, és meg is hívjuk, hiszen a magyar sport és a magyar labdarúgás nagyon sokat köszönhet neki.”

— Egy repülővel is fognak utazni, ahogy eddig?

— Én elviszem szívesen, vagy én felülök az ő gépére szívesen.

„Nem tudom, hogy ő felül-e majd velem, vagy hogy változnak a helyzetek.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Felmérés igazolja: nyugat-európai árakon vásároljuk az ételt, miközben fizetésünk a legértéktelenebb az egész EU-ban
A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint az élelmiszerek ára már az uniós átlag 95 százalékát is eléri. Eközben a magyar bérek az EU-átlag mindössze 49 százalékán állnak.


A Gazdaságkutató Zrt. annak a sokak által ismert jelenségnek próbált utánajárni, amikor a külföldön dolgozó ismerős hazaérkezik, és panaszkodásba kezd, hogy Magyarországon minden drága, sőt még drágább is, mint abban a nyugat-európai országban, ahol tartózkodik.

Habár a kutatás nem igazolja azt a feltételezést, hogy az élet drágább lenne Magyarországon, mint máshol, arra viszont rávilágít, hogy fizetésünk vásárlóerejének növekedése mellett a drágulás is jelentős volt. Vagyis a boltokban már szinte nyugat-európai árakkal találkozunk, de továbbra is gyengébb vásárlóerővel bíró fizetést tartunk a kezünkben.

Ráadásul a vásárlóerő tekintetében továbbra is az uniós rangsor végén állunk, annak ellenére is, hogy magyar bérek az elmúlt tizenhat évben gyorsabban nőttek az áraknál az uniós átlaghoz viszonyítva,.

2010-ben a hazai árszínvonal az EU-átlag 59 százalékán, míg a bérek csupán a 32 százalékán álltak. 2025-re az árak elérték a 72 százalékot, a bérek viszont csak 49 százalékra emelkedtek.

A kutatás részletesen bemutatja, hogy egyes termékcsoportokban már szinte teljesen elértük az uniós árszintet.

2025-re az élelmiszerek ára az EU-átlag 95 százalékára, az alkohol- és dohánytermékeké 87, a bútoroké és háztartási készülékeké pedig 89 százalékra emelkedett.

A kommunikációs szolgáltatások már 2010-ben is közel uniós áron futottak, ez a mutató 2025-re 96 százalékra mérséklődött. A lakhatás és rezsi 67 százalékon áll, amit erősen torzít, hogy a hatósági áras rezsi a 2010-es 90 százalékról 38-ra esett vissza, miközben a teljes lakhatási költség jelentősen nőtt.

A legnagyobb áremelkedés a szolgáltatásoknál ment végbe a gyors bérnövekedés miatt: a turizmus 33, az oktatás 31 százalékponttal került közelebb az uniós átlagárhoz. Az idei erősödő forint a hazai áremelkedést ugyan visszafogja, de a felértékelődés miatt a forintban mért árak és bérek euróban számolva még közelebb kerülnek az EU-átlaghoz.

A GKI elemzése szerint a gyorsabb bérfelzárkózás érdemi vásárlóerő-növekedést hozott. Azonban ennek ellenére Magyarország az egy főre jutó vásárolt fogyasztás tekintetében az utolsó helyen áll az uniós rangsorban.

Ez azt jelenti, hogy bár a bérek relatíve jobban nőttek, mint az árak, a régiós versenytársak sokkal jobban teljesítettek. Így a magyarok ténylegesen kevesebbet tudnak fogyasztani a jövedelmükből, mint más uniós polgárok.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Szombaton szavaz a Tisza-frakció az új köztársasági elnökről
A Tisza parlamenti képviselőcsoportja a hétvégén szavaz államfőjelöltjéről, és javasolták a keddi parlamenti választást. Az új köztársasági elnököt Sulyok Tamás mandátumának megszűnése miatt, augusztus 19-ig kell megválasztani.


Szombaton dönt a Tisza-frakció az államfőjelöltjéről, hétfő reggelig lezárul a jelölés, kedden pedig akár meg is választhatja az Országgyűlés Magyarország új köztársasági elnökét.

Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta Bujdosó Andrea frakcióvezető csütörtökön az MTI kérdésére.

A frakcióvezető elmondta, a hivatalos jelölés határideje jövő hétfőn tíz órakor jár le, a folyamatot ehhez igazítják. Bujdosó Andrea hozzátette, a jelöltek kiválasztása még folyamatban van, de a céljuk az, hogy a frakcióülésen több ember közül válasszanak. A Tisza-frakció szerdán kezdeményezte, hogy a parlament már jövő kedden válassza meg az új államfőt.

Az államfőválasztásra azért van szükség, mert Sulyok Tamás köztársasági elnök mandátuma július 20-án 0 órakor megszűnt. Ez azután történt, hogy a Tisza-párti többségű Országgyűlés elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amit a leköszönő államfő maga írt alá.

Az új szabályozás értelmében a parlamentnek 30 napon belül, legkésőbb augusztus 19-ig kell új elnököt választania. Sulyok Tamás távozása óta az államfői jogköröket ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el.

Július 19-én a tudomány, a kultúra és a sport tizenhat szereplője levélben javasolta Polgár Judit sakkozót a posztra, Magyar Péter miniszterelnök pedig jelezte, hogy megtiszteltetésnek érezné, ha a sakknagymester elvállalná a felkérést.

Polgár Judit azonban egy nappal később bejelentette, hogy nem vállalja a köztársasági elnöki tisztséget. A miniszterelnök ezt követően többek között találkozott Fülöp Botond ügyvéddel, aki Vidéki Prókátor néven hívta fel a figyelmet a 2024-es kegyelmi ügyre, valamint Romsics Ignác történésszel és Baka Andrással, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökével is.

A Mi Hazánk július végén Tóth Máté energiajogászt javasolta a tisztségre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
15 év után először havazott Új-Zéland fővárosában, energiahiány jöhet
Egy antarktiszi hidegfront miatt esett hó Wellingtonban, amire 15 éve nem volt példa. Az országos hálózatirányító szerda reggel minden idők legmagasabb áramfogyasztását mérte, és péntekre energiahiányt jelzett.


Tizenöt év után először borította be a hó Új-Zéland fővárosát, Wellingtont, miközben az ország déli részén egy síelő lecsúszott a világ legmeredekebb utcáján. A szokatlan időjárást egy antarktiszi hidegbetörés okozta, ami kedden érte el az országot, fagyokat, havat, jeget és metsző szelet hozva magával.

Wellingtonban kedden, dél körül tengerszintig hullott a hó. A The Guardian cikke szerint az irodai dolgozók kirohantak az épületekből, hogy a saját szemükkel lássák a ritka jelenséget, a közösségi médiát pedig elárasztották az örömittas posztok.

„Hó Wellingtonban?! Elképesztő! Így aztán tényleg más lett a napom” – írta egy felhasználó. Egy másik kommentelő a közös élményt emelte ki: „Annyira jó ez a lelkesedés. Az irodám ablakához mentem, és a szemközti épület minden ablaka tele volt nézelődőkkel.”

A Déli-szigeten fekvő Dunedinben az iskolákból is hazaküldték a diákokat a havazás miatt.

A helyiek kihasználták a lehetőséget, többen snowboardoztak az utcákon, egy síelő pedig levideózta, ahogy lesiklik a Guinness World Records szerint a világ legmeredekebb utcáján, a dunedini Baldwin Streeten.

„Azt szeretem Dunedinben, hogy évente talán kétszer esik másfél centi hó, és mindenki teljesen megőrül” – jegyezte meg egy helyi a közösségi médiában.

Szerda reggelre a Déli-sziget három pontján -9 Celsius-fokot mértek, több főutat lezártak. Christchurch tengerpartját, a New Brighton Beachet is vékony hóréteg fedte, a helyi repülőtéren pedig egy járatnak meg kellett szakítania a leszállást a viharos szél és az eső miatt.

A rendőrség több olyan esethez vonult ki, ahol autók csúsztak le a jeges utakról, ezért arra kérték a lakosságot, hogy aki teheti, ne induljon útnak.

Az országos meteorológiai szolgálat, a MetService szerint bár szerdán átmenetileg enyhül az idő, csütörtök reggelre több helyen is az év eddigi leghidegebb napja jöhet.

Az országos hálózatirányító, a Transpower szerda reggel minden idők legmagasabb áramfogyasztását mérte, és arra figyelmeztetett, hogy péntek reggel akár energiahiány is kialakulhat.

Az, hogy Új-Zéland fővárosában, Wellingtonban tengerszintig havazzon, rendkívül ritka esemény. Legutóbb 2011 augusztusában, egy rendkívüli hideghullám idején fordult elő hasonló.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Bár jó poénnak tűnik, mindenképp lebeszélnénk róla titeket” - Súlyos veszélyre figyelmeztet a Sziget főszervezője
Kádár Tamás videóban hívta fel a figyelmet a Dunán átgázolás kockázataira a terjedő felvételek miatt. A Dunán átjutók egy természetvédelmi oltalom alatt álló, kezeletlen ártéri erdőbe érkeznek.


Már videók is készültek arról, ahogy a Duna rendkívül alacsony vízállását kihasználva többen megpróbálnak besétálni a Sziget Fesztivál területére. A felvételekre a Sziget főszervezője, Kádár Tamás is reagált, aki szerint a dolog sokkal veszélyesebb, mint amilyennek tűnik. A főszervező egy csütörtökön közzétett videóban elmondta, hogy a Dunán átgázoló emberek egyáltalán nem a fesztivál nyüzsgő részére érkeznek meg.

„Ahova megérkeztek, az itt a mögöttünk elterülő galériaerdő, ami egy ártéri erdő, ennél fogva a természetvédelem szabályai vonatkoznak rá” – magyarázta Kádár Tamás.

A főszervező kiemelte, hogy a terület teljesen kezeletlen. „Itt senki nem nyúlhat hozzá semmihez, a fákat nem lehet karbantartani, a letört gallyakat, ágakat, rönköket nem szabad elmozdítani, ennek megfelelően itt járkálni ezen a területen súlyosan balesetveszélyes, adott esetben életveszélyes is lehet” – tette hozzá.

A szervező szerint a terep és a biztonsági elemek miatt sem reális ez az út.

„Különös tekintettel arra, hogy a galériaerdő tetején még egy őrzött kerítés is van, ami a belépést a fesztiválra finoman szólva is megnehezíti” – mondta.

Kádár Tamás hangsúlyozta, nem a potyázás megelőzése a fő szempont, hanem a biztonság. „Nem azért, mert nem szeretnénk, hogy belógjatok a szigetre, nyilván, ismerjük a sztorikat, tudjuk a történeteket a múltból, de ez a dolog baleset és életveszélyes.”

„Mi azt javasolnánk, hogy használjátok a normális bejáratokat” – zárta a gondolatait.

A trükközés hátterében a hetek óta tartó rendkívül alacsony Duna-vízállás áll, amely Budapestnél július végén megdöntötte a negatív vízállási rekordot. A folyó több szakaszán, így a főváros környékén is hatalmas kavicszátonyok és sekélyes részek bukkantak elő a vízből, azt a látszatot keltve, hogy a meder akár gyalog is bejárható. A vízirendészet azonban korábban külön is figyelmeztetett, hogy a meder tele van veszélyekkel: a csúszós, algás kövek, a hirtelen mélyülő szakaszok és a víz alatti, nem látható akadályok súlyos sérüléseket okozhatnak.

A Sziget főszervezője által említett ártéri erdő szintén komoly kockázatot jelent. Ezek a folyóparti területek természetvédelmi oltalom alatt állnak, ami azt jelenti, hogy a kezelésüket a természetvédelmi terv szigorúan korlátozza, és a beavatkozás csak meghatározott esetekben megengedett.

A viharokban letört, korhadt ágak, kidőlt fák a helyükön maradnak, sűrű és nehezen járható aljnövényzetet alkotva. A terep egyenetlen, rejtett gödrökkel és akadályokkal teli, ami különösen veszélyessé teszi az ott tartózkodást. A fesztivál területe és ez a védett zóna között ráadásul egy őrzött kerítés húzódik, így a Dunán átkelők egy dupla csapdába sétálnak bele.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk