HÍREK
A Rovatból

Csak látszat, hogy egyre gazdagabbak a magyarok, valójában két éve folyamatosan szegényedünk

A vagyon kétharmada a leggazdagabb tíz százalék kezében van. Az infláció elvitte az átlagemberek pénzét.


Szépen híztak a háztartási vagyonok 2014 és 2020 között, sőt a trend még 2021-ben is kitarthatott. Azóta viszont az infláció megtépázta a háztartások megtakarítását, és a javuló trend a visszájára fordulhatott, írja a Bank360 a Magyar Nemzeti Bank (MNB) most közzétett felmérése alapján, mely a magyarországi háztartások vagyoni helyzetét vizsgálta meg.

A 2020-as adatokra épült tanulmány még csupa biztató adattal van tele. A háztartások egy főre jutó éves nettó jövedelme 2014-ben még csak 1,128 millió forint, vagyis havi 94 ezer forint volt, ez 2017-re 1,482 millió (havi 123,5 ezer) forintra emelkedett, 2020-ban pedig az éves átlagos nettó jövedelem már 1,914 millió (havi 159,5 ezer) forint volt.

A portál megjegyzi, hogy ez az átlag, a medián érték (vagyis a vagyonsorban középen lévőké) ennél alacsonyabb lett, hiszen többen vannak, akik ennél kevesebből gazdálkodnak, míg a kevés nagyon tehetős család magas jövedelme felhúzza az átlagot. A teljesen tipikus családnál tehát 76,3 ezer forint, évi 916 ezer forint volt 2014-ben az egy főre eső jövedelem, ez 2017-ben évi 1,208 millióra, vagyis nagyjából havi 100 ezer forintra nőtt, 2020-ban pedig már a háztartások egy főre eső éves medián jövedelme 1,5 millió forintot, havi 125 ezer forintot tett ki.

A szegénység valóban csökkent, vagyis felmentek az ingatlanárak

Az elemzésből kiderül, hogy az adósságukat is sokan rendezték ezekben az években, 2014-ben még a háztartások 13 százalékánál, 554 ezer családnál haladták meg a bevételek a kiadásokat, ez a szám 2017-re 426 ezerre csökkent, 2020-ban pedig már csupán 370 ezer háztartás költött többet, mint amennyi bevétele keletkezett, ez a családok 9 százaléka.

A háztartások nettó vagyona a vizsgált hat esztendőben a kétszeresére nőtt, miközben 2014 és 2020 között mindössze 15 százalékos volt az infláció. Ráadásul a tanulmány szerint ezúttal a szegényebb rétegeknek is jutott a gyarapodásból, az alacsony és közepes vagyonúaknál ugyanis 133 százalékos vagyonnövekedést mértek a szakértők, míg a legvagyonosabb tíz százaléknál csupán 90 százalékosat. A vagyoni különbségek kis mértékben csökkentek a háztartások között, a negatív nettó vagyonú - vagyis több adóssággal, mint megtakarítással rendelkező - családok száma pedig hat év alatt megfeleződött.

Számottevő pénzügyi eszköze (megtakarítása, befektetése) azonban valójában csak a vagyonosabb rétegnek van, a szegényebbeknek főleg ingatlanok, reáleszközök teszik ki a vagyonukat, azaz a gyarapodásuk jelentős részt ezek értékesebbé válásának köszönhető. Ez nem könnyíti meg az életüket, hiszen azt a lakást, amelyikben laknak, aligha tudják pénzzé tenni, más vagyontárgyaikat szintén használják. Ettől ők aligha érzik magukat gazdagabbnak, de mivel az ingatlanok értéke megugrott 2014 után, a statisztika azt mutatja, hogy a szegényebbek vagyona nagyobb mértékben nőtt, mint a gazdagabb családoké.

Az olyan pénzügyi eszközök, mint a készpénz, bankbetétek, állampapírok, részvények, befektetési jegyek, biztosítások stb. kétharmadát a legvagyonosabb tíz százalék birtokolja, míg a reáleszközök (például ingatlanok) kevesebb mint fele van a felső tized tulajdonában.

Nyílik az olló szegény térségek, falvak és a városok között

A tanulmány azt is megállapítja, hogy az egy háztartásra jutó nettó vagyon a 2014 végi 19,1 millió forintról 39,6 millióra nőtt 2020 végére. Az viszont szomorú hír, hogy az átlagostól jócskán elmaradt a vagyonnövekedés a szegényebb országrészekben, például a Dél-Dunántúlon, az észak-magyarországi régiókban, az észak-alföldi és a dél-alföldi térségben, ahol az átlagos nettó vagyon háztartásonként csupán 21-23 millió forint volt 2020 végén.

Ezzel szemben az átlagosnál nagyobb mértékben gazdagodtak ez idő alatt nyugat-magyarországi családok, amelyeknek 40 millió forintnyi átlagos vagyona volt 2020 végén, a közép-magyarországi régióban még többet, 64 millió forintot halmoztak fel ekkorra a háztartások. Az ország teljes vagyonának a fele ebben a régióban van, ezen belül Budapesten található a magyarországi háztartások vagyonának a 37 százaléka. A fővárosban egy átlagos családra 74 millió forintnyi átlagos vagyon jutott 2020 végén, ami majdnem a kétszerese az országos átlagnak.

Az is kiderült a felmérésből, hogy a nagyobb városokban, például a megyei jogú városokban nagyjából az országos átlagnak megfelelő vagyona van a háztartásoknak, ettől valamelyest elmaradnak a kisvárosi családok, a községek, falvak lakói viszont elszegényednek. 2014-ben egy falusi család még a magyarországi átlagvagyon 70 százalékával rendelkezett, 2020-ban már csak fele akkora volt a vagyona, mint az országos átlag.

Az életkor szerinti bontást vizsgálva a tanulmány megállapította, hogy az aktív korú háztartások a legvagyonosabbak, a fiatalok és a nyugdíjasok szegényebbek. A legtöbb pénzük a 45-55 éveseknek van, egy átlagos háztartásra ebben a korosztályban 52 millió forint jutott 2020-ban.

Azóta fordult a kocka, az infláció elvitte a vagyont

A 2020-as felmérés óta azonban sokat változott a világ. 2021-ben már elkezdett nőni az infláció, amely 2022-ben és 2023-ban csúcsra járt. Az orosz-ukrán háború miatt eközben az energiaárak megnőttek, a részvényárfolyamok estek, ez pedig a háztartások vagyonára is kedvezőtlenül hatott.

Részletes vagyonfelmérést csak háromévente készít az MNB, vagyis 2023 végén történhetett meg az adatok felvétele, az erről szóló tanulmányra pedig minden bizonnyal még várni kell. Egy, a nyáron megjelent másik felmérésből azonban kiderül, a válság megtépázta a lakosság pénzügyi vagyonát, a 2021 harmadik negyedévéig rendületlenül gyarapodó megtakarítások értéke 2022-ben már csökkent, és a Bank360.hu is megállapította, hogy az infláció elvitte a háztartások vagyonának a tizedét.

2023 már jobban alakult, kilenc hónap után nagyjából 12,2 százalékkal nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, ami megegyezik az első kilenc havi inflációval, vagyis ha nem is nőtt, de nem csökkent tovább reálértéken a lakosság megtakarítása. Ez persze annak is köszönhető, hogy sokat tettek félre azok, akik ezt megtehették.

A szegényebb rétegek rosszabbul járhattak

2023 utolsó negyedévéről még kevés adat van, de a tőzsdék és az állampapírpiac alakulása alapján a pénzügyi eszközökkel rendelkező háztartások valószínűleg már elkezdték ledolgozni a 2022-es veszteségeiket. Pénzügyi eszköze viszont a 2020-as vagyonfelmérés szerint leginkább csak a felső 10 százaléknak volt, a lakosság 90 százalékának nagyobb vagyona van ingatlanban, mint egyéb megtakarításban.

A szerény vagyoni helyzetű háztartások is döntően saját lakásban laknak, a legalsó 10 százalékban 31 százalék, a második legszegényebb 10 százalékban 64,4 százalék volt a saját tulajdonú lakásban élők aránya, a náluk gazdagabbaknál már 90 százalék vagy afölötti arányban élnek saját ingatlanban a családok. Második ingatlan viszont csak a felső tíz százalékra jellemző, háromból két családnak van ilyen. A lakosság szegényebbik felében azonban 10 százalék körül vagy az alatt van a másik ingatlannal rendelkezők aránya.

Kötvénye, befektetési jegye, részvénye, nyugdíjbiztosítása és más megtakarítása is jellemzően csak a felső 10 százaléknak van, már a második tíz százalék is lényegesen kevesebb befektetéssel rendelkezik.

Az MNB a tavaly nyári tanulmányában azt is megállapította, a szerényebb jövedelmű háztartásoknak esélyük sincs arra, hogy megtakarítsanak. A nettó 200 ezer forint alatti egy főre eső jövedelmű családok körében drámai mértékben esett azok száma, amelyek 2023-ban az emelkedő árak mellett megtakarítást terveztek.

Valószínűleg az a mutató is romolhatott, amely a háztartások túlzott eladósodottságát mérte. 2022-ben az év eleji nagy adóvisszatérítések, fegyverpénz és 13. havi nyugdíj valamelyest csillapította az olyan családok terheit, amelyek nem jöttek ki a havi jövedelmükből, 2023-ban azonban ilyen plusz pénzek már nem jöttek, ehelyett úgy tűnik a statisztikákból, hogy egyre többen vettek fel a napi megélhetésükre hitelt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Rogán rájuk küldte a titkosszolgálatot: 510-szeres mérgezést titkolt el a gödi Samsung, a kormány mégsem záratta be
Az Alkotmányvédelmi Hivatal titkos adatgyűjtése súlyos, eltitkolt mérgezéseket tárt fel a Samsung gödi gyárában. Rogán Antal már 2023 elején a bezáratás mellett érvelt, a kormány mégis úgy döntött, hogy inkább haladékot ad a gyárnak a problémák megoldására.


Titkosszolgálati vizsgálat zajlott a gödi Samsung-gyár ellen 2023-ban, ami arra jutott, hogy a vállalat súlyosan veszélyeztette a dolgozói egészségét, és eltitkolta a valóságot, a kormány mégis úgy döntött, nem záratja be – derítette ki a Telex.

A cikk szerint a gyártáshoz használt nikkel és kobalt koncentrációja már a 2022-es mérések szerint is többszörösen meghaladta a határértéket a gyár több pontján, és dolgozók tucatjai szívtak be az egészségükre súlyosan káros, rákkeltő anyagokat tartalmazó levegőt.

Orbán Viktor szűk köréhez már ebben az évben eljutottak olyan értesülések, amelyek szerint a Samsung-gyárban történt súlyos mérgezésekről a vállalat nem oszt meg minden adatot a hatóságokkal, és semmit sem tesz a veszélyes helyzet felszámolásáért.

A Rogán Antal felügyelete alatt álló Alkotmányvédelmi Hivatal ezért titkos adatgyűjtést indított. Az volt a feladat, hogy kiderítsék, valójában milyen szintű mérgezésnek teszi ki a dolgozóit a cég, tesz-e ezek ellen valódi lépéseket, és őszintén kommunikál-e ezekről a hatósággal és a kormánnyal.

A titkosszolgálat a lap szerint lehallgatta a cég vezetőit, és megszerezte a belső jelentéseket. Ebből kiderült ki, hogy

a cég belső mérései a hivatalosan bejelentett határérték-túllépéseknél is súlyosabb szennyezésről árulkodtak, egy esetben egy dolgozónál 510-szeres határérték-túllépést mutattak ki rákkeltő szennyező anyagokból.

Bár a hatóságok korábban többször megbírságolták a céget a dolgozókat érő rákkeltő anyagok miatt, a titkosszolgálati anyag szerint a vállalat gyakorlatilag semmit nem tett a helyzet megoldására. Ebben szerepet játszott, hogy a több ezer milliárd forintos árbevételű céget az akkori szabályok szerint mindössze 10 millió forintra bírságolhatták.

A problémákat a gyár nem megfelelő légtechnikai rendszere okozta. A szűrőberendezések nem voltak alkalmasak a gyártás során keletkező, rendkívül kis méretű porszemcsék kiszűrésére. A dolgozók nem kaptak megfelelő védőfelszerelést, a rákkeltő porok pedig nemcsak a kijelölt „mixing” területen, hanem a gyár több más pontján is felbukkantak.

Amikor ugyanis a korábbi tévéképernyőgyárat akkumulátorgyárrá alakították, a régi rendszerre kötötték rá az újat, a csőrendszerek pedig több helyen nem illeszkedtek.

Egy forrás szerint „volt, ahol a két cső nem ért össze, ezekre a helyekre zsákokat erősítettek. A zsákok persze néha kiszakadtak, és akkor a fekete por kiömlött”.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzeti Információs Központ jelentése 2023 tavaszán került a kormány asztalára. Ekkorra már az akkumulátorgyárak ügye országos vitát váltott ki, a debreceni CATL-beruházás ellen folyamatosan voltak tiltakozások, és a közvélemény-kutatások is azt mutatták, hogy az emberek többsége nem támogatja ezeket a beruházásokat.

Csakhogy a gödi gyárnak óriási szerepe volt a magyar gazdaság akkori növekedésében. A kormányülésen ezért éles vita bontakozott ki.

Rogán Antal a gyár bezáratása mellett érvelt, a helyzetet „vállalhatatlan politikai kockázatnak” nevezve. Figyelmeztetett, hogy „a munkások ilyen szintű veszélyeztetése” súlyos politikai károkat okozhat.

Más miniszterek, köztük Szijjártó Péter, a nemzetgazdasági károkra és a további beruházások elriasztására hivatkozva ellenezték a leállítást. A kormány végül úgy döntött, nem záratja be a gyárat, hanem őszig adott haladékot a problémák megoldására. Egy későbbi, 2024-es belső vállalati dokumentum úgy fogalmaz, hogy „a helyzetet kiterjedt lobbitevékenységgel és ígérgetéssel oldottuk meg.”

A kormányzati nyomás hírére mindenesetre pánik tört ki a vállalatnál, ahol addig a politikai védettség tudatában kezelték a hatósági eljárásokat.

Egy forrás szerint ekkor „szóltak, hogy Viktor levette a védelmet a gyárról”.

A cég azonnali intézkedési tervet készített, Dél-Koreából mérnököket és ipari légszűrő berendezéseket hozattak a helyzet gyors orvoslására. Őszre a mérések javultak, de a szabálytalanságok nem szűntek meg teljesen.

A Samsungot azóta többször is megbírságolták, 2025 júliusában például 100 millió forintra, miután kiderült, hogy több tucat dolgozónál nem végezték el a kötelező biológiai vizsgálatokat. Mindeközben a gyár környezethasználati engedélyét a bíróság 2025 őszén megsemmisítette, de az üzem csökkentett kapacitással tovább működhet. Sőt, a kormány a bővítéshez 133 milliárd forint állami támogatást is nyújtott, amiért cserébe a cég nem új munkahelyek létrehozását, hanem a meglévő létszám megtartását vállalta.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Varga Judit Magyar Péter fideszes ellenfelével bálozott Hegyvidéken
Skrabski Fruzsina, Novák Katalin egykori tanácsadója osztotta meg a közös fotót, amely a Hegyvidéki Polgári Bálon készült. Skrabski szerint a rendezvény egyértelműen kampányesemény volt.


Varga Judit, Magyar Péter volt felesége a Hegyvidéki Polgári Bálon mutatta meg egyértelműen, hogy a választásokon a Fidesz jelöltjét támogatja. Az eseményen közös fotó is készült a volt igazságügyi miniszterről és Steiner Attila képviselőjelöltről, a képet pedig Skrabski Fruzsina filmrendező, forgatókönyvíró, Novák Katalin egykori tanácsadója tette közzé a Facebookon.

Skrabski szerint a bál egyértelműen kampányesemény volt, a kép pedig azt bizonyítja, hogy Varga Judit Steiner mellé állt.

„Szóval ezen a polgári bálon ott volt Steiner Attila, Magyar Péter fideszes kihívója - tehát ez egy kampányesemény volt. Ebből a fotóból pedig az derül ki, hogy Varga Judit kiállt Attila mellett, hiszen elment erre az eseményre és vállalta a nyilvános fotót. Attila másik oldalán pedig a felesége (...) áll, aki Judit régi, jó barátnője”

– írta bejegyzésében Skrabski, hozzátéve, hogy ő is Steinerre fog szavazni.

Steiner Attila 2019 óta dolgozik államtitkárként a kormánynál: korábban az Igazságügyi Minisztériumban felelt az európai uniós ügyekért, jelenleg energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár. Decemberben derült ki, hogy a Fidesz őt indítja az áprilisi országgyűlési választásokon a budapesti 3-as választókerületben (Hegyvidék és Nyugat-Újbuda egy része), ahol a TISZA Párt képviseletében Magyar Péter pártelnök indul.

Tavaly márciusban a politikusok nyilvános üzengetésbe kezdtek, miután Magyar bejelentette indulását a hegyvidéki körzetben. Steiner Attila akkor a Fidesz választókerületi elnökeként azt írta: „Vk-elnökként alig várom, hogy nyíltan beszéljünk a régi ügyeidről.” Magyar Péter erre úgy reagált: „Reméljük, nem bújik a miniszterelnök a hátad mögé…”

A hegyvidéki körzetet a 2022-es választáson az ellenzéki Hajnal Miklós nyerte meg, így a Fidesznek kiemelten fontos a terület visszaszerzése. A verseny várhatóan többpólusú lesz, a DK Gréczy Zsoltot indítja, február elején pedig Szabó Bálint is bejelentkezett a körzetért.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Az se érdekel, ha letöltendőt kérnek” – Fotókon, ahogy több száz tüntető kísérte Iványi Gábort a tárgyalásra
A bíróság felfüggesztettet kért a lelkészre, akit több ellenzéki képviselő és polgármester is támogatott a bíróság Markó utcai épülete előtt.


„Felfüggesztettet kértek, de az se érdekel, ha letöltendőt kérnek” – mondta hétfő reggel Iványi Gábor, a Magyar Evangéliumi Testvérközösség vezetője a Pesti Központi Kerületi Bíróság épülete előtt, ahol hétfőn megkezdődött a pere.

Fekete-Győr András „kísérjük el Iványiékat az első tárgyalásra” címmel szervezett tüntetést a helyszínre, ahol több százan gyűltek össze. A megmozduláson ott volt Karácsony Gergely főpolgármester is, aki több országgyűlési képviselővel és polgármesterrel együtt kísérte be Iványit az épületbe.

A helyszínen maradt tüntetők „Orbán gonosz” és „mindegy, hogy miért csak bűnös legyen”? feliratú molinókat tartottak a magasba.

Az ügyészség csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettével vádolja a lelkészt és hat társát, köztük Gurmai Zita MSZP-s parlamenti képviselőt, Donáth Anna és Szél Bernadett volt európai parlamenti, illetve országgyűlési képviselőket, valamint Herényi Károly volt országgyűlési képviselőt.

A vád szerint 2022 februárjában, a Dankó utcai központjuknál tartott NAV-razzia során „két kézzel tolták a közvetlenül előttük álló Iványi Gábort a mögötte elhelyezkedő pénzügyőröknek”.

Iványi Gábor a bíróság épülete előtt rövid beszédet mondott. „Már azért megérte nekem itt lenni, hogy veletek találkozhassak. Én nem regisztráltam a bíróságra, de engem valószínűleg be fognak engedni az ülésterembe” – viccelődött, majd arra kérte a jelenlévőket, hogy szavazatukkal váltsák le a rendszert.

„Tegyetek meg ez ellen mindent békésen, amit tehettek. A minimum az, hogy a szavazatotokkal leváltjátok ezt a rendszert”

– mondta.

Fekete-Győr András szerint a hatalom azért retteg Iványiéktól, „mert görbetükröt állítanak eléjük”. Azt is mondta, bíznak a felmentésben, mert „két hónap múlva rendszerváltás van”. A demonstráció szervezője szerint az eljárás egy „aljas koncepciós eljárás”, és hozzátette:

„A hatalom »csoportosan elkövetett hivatalos személy elleni erőszakkal« vádolja Gáborékat, holott éppen ők voltak azok, akik hatósági erőszakkal léptek fel az Oltalom közössége ellen.”

Mutatjuk képeken a tüntetést, és ahogy a képviselők bekísérik a lelkészt a bíróságra:

A Magyar Evangéliumi Testvérközösség 2011-ben veszítette el egyházi státuszát, amit 2013-ban peres úton szerzett vissza. Az ítélet szerint az államnak visszamenőleg ki kellett volna fizetnie az elmaradt támogatásokat. Az egyház 2025-ben újra kezdeményezte a bejegyzett státuszt, de a bíróság ezt tavaly decemberben elutasította.

A hajléktalanszállókat, idősotthonokat és iskolákat működtető szervezet helyzete azóta sem rendeződött: a kormányhivatal be akarja záratni a hajléktalanszállóikat, a NAV pedig 2024-ben inkasszálta a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, az Oltalom Karitatív Egyesület és a Wesley János Lelkészképző Főiskola bankszámláit a többmilliárdosra duzzadt adósság miatt.

via Telex


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor megszólalt a balmazújvárosi fideszes győzelem után, a TISZA programjára is reagált
A miniszterelnök szerint a választók egyértelmű üzenetet küldtek az ellenfeleinek. Magabiztosan az üzente: a vasárnapi győzelem oka ugyanaz, amiért kilenc hét múlva is győzni fognak.


Fidesz-győzelem született vasárnap Balmazújvárosban az időközi önkormányzati képviselő-választáson, amit azért kellett kiírni, mert a Közösen Balmazújvárosért Egyesület (KBE) képviselője, Demeter Pál lemondott. A nem jogerős eredmény szerint a Fidesz–KDNP jelöltje, Nagy Zoltán a szavazatok 47,09 százalékával (397 voks), mindössze 28 szavazattal nyert. A KBE jelöltje, Molnár Péter 43,77 százalékot (369 voks), míg a független Béresné Lőrincz Erzsébet 9,13 százalékot (77 voks) szerzett.

Az eredménnyel a korábbi 6–6-os patthelyzet feloldódott, és a Fidesz többségbe került a képviselő-testületben.

A város fideszes polgármestere, dr. Varga Marina szerint a győzelem kulcsfontosságú a városvezetés működőképessége szempontjából.

Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook-oldalán reagált az időközi választás eredményére.

A kormányfő szerint „hiába a szakmányban gyártott kamukutatások, hiába a nagy csinnadrattával bejelentett kamuprogram, hiába a Brüsszelből kirendelt szakértők hada, és hiába a magyar Jockey Ewingok meg a bank- és multivezérek élére vasalt műmosolya, a magyar emberek átlátnak a szitán.” Úgy véli, Balmazújváros megmutatta, hogy „nem lesz itt brüsszeli bábkormány”.

A miniszterelnök szerint a tegnapi győzelem oka ugyanaz, amiért szerinte kilenc hét múlva is győzni fognak: az, hogy ők az emberek oldalán állnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk