A közlekedésért felelős államtitkár, Vitézy Dávid keményen bírálta a MÁV működési rendszerét, miután a tegnap este folyamán a viharos szél több órás fennakadásokat okozott a Velencei-tónál.
"Ha az ország egyik legforgalmasabb vasúti fővonalát órákra le kell zárni, az sosem lesz fájdalommentes, mindig lesz bizonytalanság, várakozás, bosszankodás. De egy ekkora rendszerben azonnal képesnek kell lennünk arra, hogy megszervezzük az utasok tájékoztatását, az autóbuszos pótlást és legalább a vonatok közlekedését azokon a szakaszokon, ahol nincs zavar" - írja Facebook-bejegyzésében Vitézy, aki elnézést is kért mindenkitől, aki a tegnapi és a helyreállítás miatt még a mai napra is áthúzódó zavar következményei érintettek.
Egy olvasónk a következőket írta a tegnapi "élményeiről" az érintett vonalon:
"18.42-kor gyanútlanul felszálltam a Balaton felé tartó IC-re. Mire elhelyezkedtem a pótjegy ellenében birtokba vehető ülésemen, és épp csak rögzítettem magamban, hogy azért ez a vonatkocsi inkább gyorsvonat színvonal, mint IC,
megszólalt a hangosbemondó a vonaton: vihar miatt fák dőltek a sínekre Székesfehérvárnál, felsővezeték-szakadás is történt, a vonatközlekedés bizonytalan ideig szünetel.
Ó, hát vannak emlékeim arról, mit jelent a MÁV értelmező szótárában a "bizonytalan ideig". Bizonytalanságban tartásban profik, most sem jött semmi további infó arról, mégis mi fog történni. Még kicsivel 7 óra előtt jártunk, gyorsan ránéztem a Siófok felé elérhető oszkáros utakra - pont volt egy fél 8-kor Kelenföldről induló. Szuper. De a mobilom nem emlékezett az oszkáros jelszavamra, nagyobb baj, hogy én sem. Mire megújítottam a jelszavamat, a kocsi betelt - lám, nem én vagyok a vonaton az egyetlen, aki inkább kifizet még egy utazást, csak ne kelljen órákat a vonaton vesztegelni. Hát akkor legyen a 8-kor induló, nem hiszem, hogy a vonat gyorsabb lenne. Azért a sofőrrel megbeszéltük, hogy szólok, ha mégis sikerül elindulni. Mivel egyre jobban lógott az eső lába, gondoltam, egy ideig jobb, ha a vonaton maradok, legalább befejezek pár mailt.
De egyszer csak a vonat elindult, különösebb bejelentés nélkül. Csigalassúsággal előre ment úgy 200 métert. Ahhoz épp elég távolságot, hogy már ne a peron mellett legyünk. A mellettem ülő 2 lánnyal megbeszéltük, hogy bolondok voltunk, hogy a MÁV-ban bíztunk.
Felmértem az ablakból, hogy a vonat utolsó kocsija még a peron mellett áll, és bízva abban, hogy nem haladunk tovább előre a következő pár percben, a nem is olyan kevés cuccommal elindultam a vonat vége felé. Közben hallottam olyan felháborodott, de lássuk be, naiv kérdést a kalauzhoz intézve, hogy ugye visszakapjuk a jegy árát.
Sikeres landolást követően egyeztettem az oszkáros sofőrrel, hova is menjek. Nem jelölt ki fix helyet, majd felvesz. Azt gondoltam, ha az ÖMV kúthoz megyek, az neki irányban lesz. Ja, csak 2 másik MÁV-hajótöröttet is felvett az Etele plázánál, onnan pedig nem volt egyszerű az én koordinátáimhoz keverednie.
Most 2 órával azután, hogy azt hittem, elindultam Siófokra, tényleg úton vagyok Siófokra.
Tudom, a MÁV nem tehet a viharról, meg a kidőlt fákról. De arról igen, hogy nem képes megfelelően tájékoztatni utasait. És arról is, hogy az évek meg a rutin azt mondatják velem, hogy amikor ilyet hallok egy MÁV-szerelvényen ülve, hogy "bizonytalan ideig szünetel a vasúti forgalom", akkor az első gondolatom legyen az: fuss!"
Ha esetleg még hasonló történetekre, véleményekre vagytok kíváncsiak, akkor a MÁVINFORM oldalán lehet szemezgetni belőlük bőven a tegnapi fiaskó után.
A közlekedésért felelős államtitkár, Vitézy Dávid keményen bírálta a MÁV működési rendszerét, miután a tegnap este folyamán a viharos szél több órás fennakadásokat okozott a Velencei-tónál.
"Ha az ország egyik legforgalmasabb vasúti fővonalát órákra le kell zárni, az sosem lesz fájdalommentes, mindig lesz bizonytalanság, várakozás, bosszankodás. De egy ekkora rendszerben azonnal képesnek kell lennünk arra, hogy megszervezzük az utasok tájékoztatását, az autóbuszos pótlást és legalább a vonatok közlekedését azokon a szakaszokon, ahol nincs zavar" - írja Facebook-bejegyzésében Vitézy, aki elnézést is kért mindenkitől, aki a tegnapi és a helyreállítás miatt még a mai napra is áthúzódó zavar következményei érintettek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nem hiszem, hogy ők lopnak, csalnak, hazudnak” – fideszesek a Digitális Polgári Körök találkozóján
A Digitális Polgári Körök első offline gyűlésére érkezőket kérdeztük többek között arról is, hogy szerintük mit lehet tenni a politikai erőszak ellen. Menczer Tamás például azt mondta, hogy szerinte a jelenlegi helyzet Magyar Péternek köszönhető.
Szombat délután tartották a Digitális Polgári Körök első offline gyűlését a Papp László Budapest Sportarénában. A helyszínre érkező vendégeket többek között arról kérdeztük, hogy mit várnak az eseménytől.
„Elsősorban azt, hogy erősítsük a magyarságunkat”
- felelte egy idős férfi.
De volt, aki összetartást, iránymutatást várt, vagy éppen azért jött, hogy több muníciót szerezzen.
„Új alapokra fektette a miniszterelnök a saját táborunk működését, és most azt várjuk, hogy elhangzanak ennek az alapnak a kezdőmondatai”
- mondta Balog Géza, a Fidelitas budapesti elnöke.
Az érkezőktől azt is megkérdeztük, hogy szerintük mit lehet tenni a politikai erőszak ellen.
„Én, és minden politikustársam a Fidesz-KDNP-ben minden erőszakot, minden erőszakra való felhívást és az erőszak elbagatellizálását - lásd Márki-Zay Péter Charlie Kirk kapcsán - ezeket elítéljük, és ezt várnánk el az ellenfeleinktől is. (...)én nem akarom az ellökni, hogy itt a mi felelősségünk nulla lenne...lehet mindenkinek valamennyi felelőssége”
- fogalmazott Menczer Tamás, aki azt is hozzátette:
„Szeretném hangsúlyozni, hogy olyan jelenségek a magyar belpolitikában, amelyek most vannak, akasztásra való felhívás, főbelövésre való felhívás, újságírók lökdösése és pisztollyal járkálás, ilyen a Tisza Párt előtt nem volt. Szeretném jelezni, hogy ez Magyar Péterrel jött be a belpolitikába”.
De többen is ugyanígy vélekedtek az érkezők közül.
„Ha én olyat mondok, ami nem tetszik a baloldalnak, akkor azonnal ellenem fordul, hogy őt ki kell nyírni, ki kell irtani, tönkre kell tenni...”
- mondta Nagy Feró.
De Orbán Viktor poloskázásáról, és arról is megkérdeztük az embereket, hogy az egészségügy rossz állapota, vagy éppen Hatvanpuszta mennyire nehezíti a Fidesz helyzetét.
„Nem hiszem, hogy ők lopnak, csalnak hazudnak...én jobban elhiszem, amit ők mondanak”
- fogalmazott egy férfi, akinek az álláspontjával mindenki egyetértett a megkérdezettek közül.
Szombat délután tartották a Digitális Polgári Körök első offline gyűlését a Papp László Budapest Sportarénában. A helyszínre érkező vendégeket többek között arról kérdeztük, hogy mit várnak az eseménytől.
„Elsősorban azt, hogy erősítsük a magyarságunkat”
- felelte egy idős férfi.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nagyon szívesen meghívnám a miniszterelnök urat Stockholm belvárosába, nem fog semmi mást látni, csak boldog, elégedett embereket”
Svédországban élő magyarokat kérdeztünk Orbán Viktor állításáról, hogy valóban „kijelentkeztek-e a civilizációból.” Azt mondják, a bevándorlás okozta kihívások az oktatástól a bűnüzésig tényleg érződnek, de a svédek többsége elfogadó, és úgy érzik, biztonságban vannak.
„Egy ország, amely egykor a rendről és a biztonságról volt ismert, jelenleg éppen összeomlik: több mint 280 kiskorú lányt vettek őrizetbe gyilkosságért, családok élnek félelemben. Szívszaggató a helyzet, a svédek jobbat érdemelnek” - írta Orbán Viktor nemrég az X-en. A csatolt videóban pedig arról beszélt, hogy a maffia a gyerekekkel löveti fejbe az áldozatait, mert őket nem lehet elítélni. „Így mennek tönkre, minden szabály, minden rend felbomlik, és marad helyette a barbarizmus.”
„Nem arról van szó, hogy valamit elhibáztak, hanem ezek kijelentkeztek a civilizációból.”
Ez kiverte a biztosítékot a svéd miniszterelnöknél, aki szerint Orbán Viktor „felháborító hazugságokat” állít. Szerinte nem meglepő, hogy mindez „épp egy olyan ember szájából hangzott el, aki a saját országában rombolja szét a jogállamiságot”, és hozzátette: Orbán Viktor kétségbeesett a közelgő magyarországi választások miatt. A svéd sajtó szerint tavaly összesen 92 gyilkosság történt, ami 2014 óta a legalacsonyabb szám. Mindössze négy 15 és 17 év közötti lányt vádoltak meg gyilkossággal, 277-et pedig testi sértéssel.
Ugyanakkor az tény, hogy az Orbán Viktor által hivatkozott Die Welt cikk szerint a szervezett bűnözés egyre gyakrabban használ fiatalkorú lányokat gyilkosságokhoz és robbantásokhoz, épp ezért büntethetőségi korhatárt 13 évre szállítanák le, és már 15 év alattiakat is lehallgathatnának, hogy eljussanak a megbízókhoz. Svédországi magyarokkal beszélgettünk arról, milyennek érzik a közbiztonságot, a bevándorlás okozta problémákat, és mit gondolnak, valóban „kijelentkeztek-e a civilizációból.”
Hegedűs Zsuzsa a családjával több mint két éve él ott.
Azért hagyták el Magyarországot, mert annyira kilátástalannak találták a magyar oktatási helyzetet, és a közbeszéd eldurvulását.
„Jól érezzük magunkat, persze vannak nehézségek, nyilván” - fogalmaz arról, most hogyan élnek. Az iskola szempontjából szerinte mindenképp megérte a váltás. „Nagyon jó az iskola, nagyon jó az oktatás, most már azért van két önkormányzattól, két iskolától is tapasztalatunk.”
Az iskolában „az osztály fele körülbelül svéd, a másik fele a világ minden tájáról jött, tehát van mongol, bolgár, kínai, japán, szomáliai, szíriai és magyar.” A sokszínűség hétköznapi tapasztalata szerinte pozitív. „Ez a multikulti lét mindenféleképpen ad az emberhez. A svédek rendkívül elfogadóak, nincsen semmiféle megkülönböztetés.” Ugyanakkor elismeri, hogy a kultúrák befogadása és keveredése „nyilván okoz nehézséget is” hiszen a jövevények másként szocializálódtak, és idő kell a körülmények megszokásához. Ennek ellenére a fia „a saját bőrén tapasztalja a különbségeket, nem menne ő sem vissza.”
A közbiztonságról Zsuzsa így fogalmaz:
„nekünk nincsen semmiféle rossz tapasztalatunk.”
„Az elmúlt 10–15 évben ugyanakkor valóban megnőtt a bűnözés, ami jellemzően a bevándorlók körében van, bandaháborúk, drog.” Az is létező probléma szerinte, hogy ezek a bandák a kiskorúak büntethetetlenségét használják ki, amikor különböző cselekményekre bírják rá őket. Emiatt elkezdődött egy társadalmi vita a büntethetőségi korhatár leszállításáról. „Svédországban a büntethető korhatár az 15 év,” és „erőteljes diskurzus” zajlik a 13–12 évre csökkentésről.
Orbán Viktor állításaira reagálva ezt mondja:
„nagyon szívesen meghívnám a miniszterelnök urat Stockholm belvárosába. Nem fog semmi mást látni, csak boldog, elégedett embereket.”
A hétköznapi közbiztonsági állapotokról egy képpel él: „Svédország alapvetése a bizalom. Tehát itt kint hagyod a biciklidet, nyitva hagyod az autódat, és nem viszik el. Itt nincsen félelemérzésem, bármikor megyek, jövök.”
Juhász Ágnes a miniszterelnök szavaira elsőre csak ennyit mond: „ez egy baromság.” A 2015-ös menekülthullámot azért sokknak nevezi, mivel akkor hirtelen az addigi becándorlók mennyiségének többszöröse érkezett. „Befogadó állomások voltak, a kongresszusi központot megnyitották,” és az állam jelentős pénzt költött arra, hogy magánemberek albérletbe fogadjanak menekülteket.
A kulturális sokk persze nemcsak a többségi társadalmat érte. Ismer egy szír házaspárt, ahol a férj bármilyen munkát elvállalt, míg a nő „depressziója olyan mértékű volt, hogy az egész szituációt nagyon megalázónak érezte.” De akik elfogadták a helyzetet, szerinte kevés nyelvtudással is el tudtak helyezkedni, például idősgondozásban, takarításban.
A társadalmi légkörről Ágnes így beszél: „A svédek roppant fegyelmezettek, tehát nem mondanak semmit sem, félnek a konfliktusoktól.” Munkahelyi helyzetekben „sablon válaszok” jönnek, és hosszas egyeztetések után születnek döntések, még olyan ügyekben is, mint egy malmői sátortábor felszámolása.
„Nincs olyan, hogy odamegy a rendőrség, és akkor ledózerolja az egészet,” inkább egyenként tárgyalnak, akár éveken át.
„A dánok sokkal gyorsabban döntöttek, hogy maradhatsz, vagy menj vissza,” míg Svédországban a kivizsgálásokat „elhúzták évekig.”
Kulturális feszültségekről is beszél: a svéd lányok tinédzser korban kihívó megjelenése „egy muszlim ember számára eléggé sokkos lehet,” és előfordul generációs ütközés is, amikor egy muszlim családban felnövő lány már „a svédekhez akar hasonlítani”, miközben „a papa a szigort képviseli.”
Elmondása szerint „volt olyan, hogy kidobták az erkélyen a saját gyereküket,” illetve a fiú családtagok „őrmesteri szerepet” töltöttek be. Egy másik példája az egykori Jugoszláviából menekült bosnyákok esete, akik fegyverkereskedéssel, fegyvercsempészéssel foglalkoztak.
Az ilyen jelenségekre aztán rátelepül a szélsőjobb.
Ágnes szerint a svéd szélsőjobb „főleg göteborgi svédekből áll”, akik megteremtették a svéd jóléti államot, és keményebb fellépést várnak a politikusoktól. Arra a kérdésre, hogy a szélsőségeseket leszámítva mi az oka a svédek türelmének, Juhász a „svéd kollektív bűntudatról” beszél. A II. világháborúban ugyanis az elvileg semleges Svédország remek üzletet csinált, hogy sárgarezet exportált a náci Németországnak, ahol azt fegyverek gyártására használták fel.
A korábban emlegetett problémák ellenére azt mondja, ő soha nem érezte magát fenyegetve, bár „éjszaka nem vagyok olyan bátor, hogy egyedül mászkáljak.”
Cséti Attiláéknak Svédországban van egy házuk, és a tavaszi, nyári, őszi szezont többnyire ott töltik, a téli szezonban pedig Magyarországon élnek. A költözés motivációja az esetükben szakmai volt.
„Én építészmérnök vagyok, és szerettem volna megtanulni a svéd építési technológiát. Vettem egy lakókocsit, és kiköltöztem Svédországba, és felépítettem a házunkat.” Attila azt mondja, Magyarországon van egy jól prosperáló építészirodája, Svédországban is „próbálkozok vállalkozóként,” főként épületenergetikában. „Teljesen mindegy, hogy hol vagyok, tudok dolgozni”, online egyeztet amerikai és svájci ügyfelekkel is.
A hétköznapi közbiztonságot egy mozzanattal ragadja meg:
„Nincs kerítés például. Vagy ha kiteszek bármit az utcára, vagy a telekre, az ott van akkor is, amikor mi Magyarországon vagyunk két hónapig. Amikor visszamegyünk, az ugyanott van.”
A „no-go zónák” kapcsán hozzáteszi: „Ezt egy magyar újság írta. Mi direkt kimentünk oda, megnéztük, és semmi attrocitás nem ér bennünket. Baromi jó a kaja, úgyhogy mindig oda járunk.” Erről videót is forgatott.
Cséti Attila tudósítása egy „no-go zónából”
Közösségi szerepvállalásukról elmondja, a házukat „migránssimogatónak” nevezte el, mert egyik felét 1–3 hónapra olyanoknak adják ki, „akik Svédországba akarnak jönni, és nehézségbe ütköznek” (a szállás–munka–adószám „22-es csapdája”), majd amikor „találnak munkát, akkor költöznek tovább.”
„Az utcánkban a fele az migráns külföldi, USA-ból, Lengyelországból, Szíriából, Szaúd-Arábiából, Litvániából, Erdélyből”, mégsem tapasztalt problémát. Orbán Viktor állításaira röviden reagál: „Jót mosolyogtam rajta.”
„Egy ország, amely egykor a rendről és a biztonságról volt ismert, jelenleg éppen összeomlik: több mint 280 kiskorú lányt vettek őrizetbe gyilkosságért, családok élnek félelemben. Szívszaggató a helyzet, a svédek jobbat érdemelnek” - írta Orbán Viktor nemrég az X-en. A csatolt videóban pedig arról beszélt, hogy a maffia a gyerekekkel löveti fejbe az áldozatait, mert őket nem lehet elítélni. „Így mennek tönkre, minden szabály, minden rend felbomlik, és marad helyette a barbarizmus.”
„Nem arról van szó, hogy valamit elhibáztak, hanem ezek kijelentkeztek a civilizációból.”
Ez kiverte a biztosítékot a svéd miniszterelnöknél, aki szerint Orbán Viktor „felháborító hazugságokat” állít. Szerinte nem meglepő, hogy mindez „épp egy olyan ember szájából hangzott el, aki a saját országában rombolja szét a jogállamiságot”, és hozzátette: Orbán Viktor kétségbeesett a közelgő magyarországi választások miatt. A svéd sajtó szerint tavaly összesen 92 gyilkosság történt, ami 2014 óta a legalacsonyabb szám. Mindössze négy 15 és 17 év közötti lányt vádoltak meg gyilkossággal, 277-et pedig testi sértéssel.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ez a történet nagyon ismerős” - egyre többen hasonlítják Orbán Viktoréhoz Trump média elleni hadjáratát Amerikában
Jimmy Kimmel műsorának levétele fordulópontot jelentett sok amerikai lap szerint - Trump egész pályás letámadást indított a neki nem tetsző hangok ellen. Sok amerikai tudósítás szerint ebben Orbán Viktor receptjét követi.
„Trump médiát támadó hadjárata, ami Jimmy Kimmel műsorának felfüggesztéséhez vezetett, egy európai erős ember kézikönyvéből származik” - írja például a CNN. Az amerikai hírcsatorna szerint Orbán Viktor pártpolitikai célokra használja a hatalom eszözeit, nyomást gyakorol magántulajdonban lévő médiacégre, hogy a párt irányvonalát kövessék, megbünteti azokat a tulajdonosokat, akik ellenállnak, és megjutalmazza azokat, akik engedelmeskednek. A magyar miniszterelnök így szerezte meg a teljes médiakontrollt Magyarországon, miközben az ország fokozatosan leépítette a demokráciát.
Most pedig úgy tűnik, Donald Trump elnök és szövetségesei ugyanazt a kézikönyvet követik az Egyesült Államokban - írja a CNN.
A Charlie Kirk elleni merénylet után Amerikában bírálni kezdtek mindenkit, aki bármilyen kritikát fogalmazott meg a jobboldali influenszer munkásságával kapcsolatban. Voltak, aki emiatt az állásukat is elveszítették.
A vihat közepébe hamar Jimmy Kimmel, az ABC egyik legnagyobb sztárja került, aki a múlt hétfő esti műsorában azt mondta: „A MAGA-banda mindent megtesz, hogy a merénylőt, Tyler Robinsont ne közülük valónak állítsák be.”
A jobboldaliak szerint Kimmel szándékosan félremagyarázta a merénylő politikai nézeteit, akinek semm köze nem volt a Trump támogatóihoz köthető MAGA („Make America Great Again”) mozgalomhoz. Sőt, anyja szerint konzervatív családból származó fia az utóbbi időben politikailag balra tolódott. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter egyenesen arra hivatkozva kezdeményezte a héten az Antifa nevű szélsőbalos antifasiszta mozgalom terrorcsoporttá nyilvánítását az Európai Unióban, mert Kirk merénylője szerinte hozzájuk tartozhatott. Bár hasonló utalást Trump is tett, erre egyelőre nincs bizonyíték.
Jimmy Kimmel szavai mindenesetre élesen szembementek azzal a jobboldali narratívával, hogy a szélsőbalos gyűlöletbeszéd vezetett Kirk halálához.
Az amerikai hírközlési hatóság, az FCC elnöke, Brendan Carr szerda este „nagyon komoly ügynek” nevezte Kimmel kijelentését. Az ABC-t súlyos következményekkel fenyegette: „Megoldhatjuk ezt könnyen is, vagy nehezen” - mondta.
Amerikában a nagy hálózatok műsorait helyi csatornák százai továbbítják. Ezeknek a tulajdonosai jellemzően nem szólnak bele a központból érkező tartalomba. Csakhogy most az egyik nagy csatorna-tulajdonos, a Nexstar éppen egy 6,2 milliárd dolláros fúzióra készül a Tegna nevű céggel, amihez az FCC jóváhagyása is kell.
Talán nem véletlen, hogy Carr szavai után elsőként ők jelezték, leveszik csatornáik műsoráról a „Jimmy Kimmel Live”-ot, mert „határozottan elutasítják Kimmel legutóbbi kijelentéseit”. Néhány órával később a Sinclair, egy másik nagy helyi tévé-tulajdonos cég is ugyanígy tett.
A New York Times szerint Robert A. Iger, a Disney vezérigazgatója és az ABC vezetői emiatt nagy nyomás alá kerültek. Ha ugyanis a helyi csatornák nem továbbítják valamelyik műsorukat, azzal üzletileg is fenntarthatlanná tehetik az adott produkciót. Emellett a dolgozók is egyre több fenyegetést kaptak, néhány hirdető pedig bojkottal fenyegetőzött. Ráadásul Jimmy Kimmel úgy döntött, hogy szerda este visszavág az őt kritizálóknak. A Disney vezetői úgy látták, ez csak olajat öntene a tűzre, így végül úgy döntöttek, a „Jimmy Kimmel Live” ideiglenesen lekerül a műsorról.
A felfüggesztés pillanatokon belül a szólásszabadságról szóló viták középpontjába helyezte Kimmel műsorát. A demokraták tiltakoztak. Legalább öt hollywoodi szakszervezet – összesen több mint 400 ezer dolgozó képviseletében – nyilvánosan elítélte a Disney-t. Trump azonban még nagyobb fokozatra kapcsolt.
A történtek után Trump Kimmel „rossz nézettségét” gúnyolta, és azt mondta: „Az ABC-nek már rég ki kellett volna rúgnia.”
„Hívhatod ezt szólásszabadságnak vagy sem” – fogalmazott Trump. – „Kirúgták, mert nincs tehetsége.”
Két hónappal korábban a CBS leállította Stephen Colbert késő esti show-ját is, ami hasonló felháborodást váltott ki. Akkor Kimmel így kezdte a monológját: „Örülök, hogy nekünk még van műsorunk.” Ezután felolvasott egy Trump-bejegyzést a közösségi médiából „Jimmy Kimmel a következő, aki kiesik a tehetségtelen Late Night-versenyből.” Majd hozzátette: „Ez elég riasztó, mert nem tudom, tudjátok-e, de Jimmy Kimmel én vagyok.”
Most pedig Trump megjelölte az újabb célpontokat is. Egy posztban azt követelte, hogy Jimmy Fallon és Seth Meyers is járjon ugyanúgy, mint Kimmel. „Már csak Jimmy és Seth maradt, két igazi lúzer a Kamuhír NBC-n” – írta. „A nézettségük is borzalmas. Gyerünk NBC!!!”
Bírálta az országos híradók Charlie Kirk meggyilkolásáról szóló tudósításait is. „Fogják a remek történetet, és rossznak állítják be” – mondta az Ovális Irodában az országos híradókra utalva. „Szerintem ez tényleg törvénytelen.”
Londonból hazafelé tartva pedig arról beszélt: „Elvenném azoknak az tévéadóknak a licencét, amelyek túl sok negatív dolgot sugároznak rólam.”
De azt is javasolta, hogy maffia elleni törvények alapján ítéljék el azokat a tüntetőket, akik egy étteremben bekiabáltak neki.
A New York Times szerint az elmúlt egy hétben világossá vált, hogy Trumpot nem a gyűlöletbeszéd zavarja, hanem az a beszéd, amelyet ő gyűlöl.
Az Amerikai Polgári Szabadságjogok Szövetsége, az ACLU is úgy látja, hogy Kimmel felfüggesztése egy szélesebb körű, Trump vezette törekvés része, amely célja a kritikusok elhallgattatása. „Ez túlmegy a McCarthy-korszakon. A Trump-tisztviselők folyamatosan visszaélnek a hatalmukkal, hogy elfojtsák a számukra nem tetsző gondolatokat, és eldöntsék, ki beszélhet, írhat, vagy akár viccelhet” – írták. „A Trump-adminisztráció lépései, párosulva az ABC megadásával, súlyos fenyegetést jelentenek az Első Alkotmánykiegészítésben biztosított szabadságjogainkra.”
Mindez egyáltalán nem előzmények nélküli. Trump korábban már beperelte az ABC-t, a CBS-t és a Wall Street Journalt is, megvonta a PBS és az NPR állami támogatását, megpróbálta szétverni a Voice of America-t és a Szabad Európát, az Associated Press tudósítóját pedig kidobatta a Fehér Házból, mert nem volt hajlandó a Mexikói-öblöt „Amerikai-öbölnek” nevezni.
Scheiring Gábor, volt Párbeszédes képviselő, aki ma egy amerikai egyetemen tanít, azt mondta a CNN-nek, „ez a történet nagyon ismerős.” Szerinte mind az ABC Kimmelről szóló döntése, mind a CBS júliusi lépése, amikor törölte Stephen Colbert műsorát, az „orbanizmus” jeleire utal.
„A történet lényege, hogy a médiatulajdonosok – külföldiek és hazaiak egyaránt – többnyire egyenként adták fel a harcot, ahelyett, hogy közösen álltak volna ellen. Ez tette lehetővé Orbán Viktor rendszerszintű megszállási stratégiáját” – mondta a CNN-nek.
A volt magyar képviselőnek az is nagyon ismerős, amit az FCC tesz. „A médiahatóság erejét arra használni, hogy az orgánumokat öncenzúrára kényszerítse, klasszikus Orbán-taktika” – mondta. Szerinte „a személyre szabott kampányok és karaktergyilkosságok is Orbán rendszerének létfontosságú elemei: demonstratívan megemelik a megszólalás árát.”
Megszólalt David Pressman, az Egyesült Államok volt magyarországi nagykövete is. A New York Timesban megjelent vendégcikkében arról írt, hogy az amerikai vállalatok abba az „illúzióba kapaszkodnak, hogy megőrizhetik függetlenségüket és integritásukat, miközben üzletelnek egy erős emberrel – ugyanúgy, ahogy a magyar elit is elhitte, hogy ők is sértetlenül kerülhetnek ki belőle.”
„Trump elnök, akárcsak Orbán, kétségtelenül azt hiszi, hogy mindenki megvásárolható. Amerika elitjei pedig bebizonyítják, hogy igaza van” – írta Pressman.
Majd még hozzátette: „egy magyar mondást sokszor hallottam: van az a pénz – vagyis mindig van ára.”
„Trump médiát támadó hadjárata, ami Jimmy Kimmel műsorának felfüggesztéséhez vezetett, egy európai erős ember kézikönyvéből származik” - írja például a CNN. Az amerikai hírcsatorna szerint Orbán Viktor pártpolitikai célokra használja a hatalom eszözeit, nyomást gyakorol magántulajdonban lévő médiacégre, hogy a párt irányvonalát kövessék, megbünteti azokat a tulajdonosokat, akik ellenállnak, és megjutalmazza azokat, akik engedelmeskednek. A magyar miniszterelnök így szerezte meg a teljes médiakontrollt Magyarországon, miközben az ország fokozatosan leépítette a demokráciát.
Most pedig úgy tűnik, Donald Trump elnök és szövetségesei ugyanazt a kézikönyvet követik az Egyesült Államokban - írja a CNN.
A Charlie Kirk elleni merénylet után Amerikában bírálni kezdtek mindenkit, aki bármilyen kritikát fogalmazott meg a jobboldali influenszer munkásságával kapcsolatban. Voltak, aki emiatt az állásukat is elveszítették.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Pottyondy: Ha abból az anyagból készülnének a sínek, mint Lázár János arcbőre, akkor az Interpici is Sinkanzen sebességgel róná a borsodi völgyeket
A legtöbbet talán Bayer Zsolttal foglalkozott a humorista, de megkapja a magáét a honvédelmi miniszter éppúgy, mint Orbán, vagy a Szabó Tímeát alázó fideszes bizottsági tagok.
Pottyondy Edina új YouTube-videójában természetesen a hétvégi eseményekkel foglalkozik bővebben. A Digitális Polgári Körök éppúgy nem maradhattak ki a videóból, mint Szabó Zsófi és Lázár János vagy Ruszin-Szendi Romulusz fegyverügye.
A legtöbbet talán Bayer Zsolttal foglalkozott a humorista, de megkapja a magáét a honvédelmi miniszter éppúgy, mint Orbán, vagy a Szabó Tímeát alázó fideszes bizottsági tagok.
Pottyondy Edina új YouTube-videójában természetesen a hétvégi eseményekkel foglalkozik bővebben. A Digitális Polgári Körök éppúgy nem maradhattak ki a videóból, mint Szabó Zsófi és Lázár János vagy Ruszin-Szendi Romulusz fegyverügye.
A legtöbbet talán Bayer Zsolttal foglalkozott a humorista, de megkapja a magáét a honvédelmi miniszter éppúgy, mint Orbán, vagy a Szabó Tímeát alázó fideszes bizottsági tagok.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
