SZEMPONT
A Rovatból

Balogh László: Budapesten már használt lakásoknál is 1 millió 150 ezer forintos négyzetméterárakról beszélhetünk

A szakértő szerint most sokan pánik-üzemmódba kapcsoltak, és inkább megadják a magasabb árakat, nehogy lemaradjanak. Az lesz a nagy kérdés, hogy hol van a fizetőképesség felső határa.
Fischer Gábor - szmo.hu
2025. február 12.



Orbán Viktor a tavalyi év végén a megfizethető lakhatást tűzte ki a kormány egyik céljának. Ehhez képest az év elején a gazdaság helyett az infláció és a lakásárak vettek repülőrajtot. Az ingatlan.com szerint Budapesten már a használt lakások átlagos négyzetméter ára is jóval 1 millió Ft fölé emelkedett, a felkapottabb kerületekben pedig a 2 milliós négyzetméter-ár sem ritka. A MBH legújabb elemzése pedig azzal számol, hogy idén 17-19 százalékkal drágulhatnak az ingatlanok.

Mekkora ennek a realitása? És mikor lehet vége ennek a szédítő drágulási ütemnek? Erről beszélgettünk Balogh Lászlóval, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjével.

– Valóban ennyire elszálltak az év elején a lakásárak a fővárosban?

– Budapesten az újlakás-piacon a másfélmillió forintos négyzetméter-ár már kifejezetten olcsónak számít a város közepe felé, viszont a használt lakásoknál is 1 millió 150 ezer forintos négyzetméterárakról beszélhetünk, ami már messze-messze meghaladja a lélektani 1 millió forintos négyzetméter-ár szintet, amire sokan egy-két évvel ezelőtt még felszisszentek. Most már nagyon sokan vannak, akik vakon aláírnák az 1 millió forintos négyzetméterár-szintet, mert egyébként a kínálatban a jó helyen lévő jó ingatlanok magasabb áron szerepelnek. Van itt egy nagy dilemma: amikor bizonyos helyeken, bizonyos ingatlantípusok iránt felpörög a kereslet, akkor ott a kínálat elkezd szűkülni.

És ez az, ami a vevőket pánik-üzemmódba kapcsolja, és megadják a magasabb árat, hogy ne maradjanak le a vételről.

Azt azért hozzá kell tenni, hogy ez nem országos jelenség, ezt nyilván Budapesten, a nagyobb városokban, illetve már egyre inkább a nagyvárosok agglomerációs övezetében, Budapest agglomerációs övezetében látjuk, mert amikor a nagyvárosok drágulnak, akkor egyre kijjebb szorulnak azok, akik saját célra vásárolnak ingatlant. Ilyenkor felélénkül a nagyvárosok agglomerációs övezete is. De azért a mindentől távol lévő, amúgy nem nagyon keresett, nem túl előnyös állapotú ingatlanok esetében ez nem általános, ez logikusan is levezethető abból, hogy ha valaki állampapírból nyergelne át a lakáspiacra, ő nyilván nem egy vidéki kistelepülésen lévő, nagy alapterületű felújítandó családi házat fog befektetési céllal vásárolni. Ennek van egy olyan aspektusa egyébként, hogy amikor a befektetők így aktivizálják magukat, akkor ezzel piacra kényszerítik azokat a saját célra vásárlókat is, akikről az előbb beszéltem, akik nem akarnak azzal szembesülni, hogy nagyon felmennek az árak, és már mondjuk az összes jó ingatlant a befektetők levadászták maguknak a piacról. Akkor már ők is úgy vannak vele, hogy oké, eddig halogattuk a döntést, de tovább nem lehet halogatni, mert lemaradhatunk.

– Az MBH által előrevetített éves 17-19 százalékos drágulás reális lehet?

– Attól függ, hogy honnan indítjuk az egy évet. 2025. január 1-től 2025. december 31-ig nem vagyok biztos benne, hogy ez a 15-20% kitart. Ugyanakkor mi is éves szinten 15-20%-os drágulást vetítettünk előre, de az előző év második felétől kezdve, mivel a 2023-as elég gyatra lakáspiaci évet követően ennek komoly alapjai voltak. Az, hogy a 2023-as év ilyen gyenge volt, mert egekben volt az infláció, ami az egekbe lökte a lakáshitelkamatokat is, nagy volt a bizonytalanság, a gazdasági kilátások szempontjából is, tipikusan nem a lakásvásárlóknak kedvezett. Sokan elhalasztották az adásvételeket, amiket 2024-ben elkezdtek bepótolni. Sőt, 2024 elején elindultak az új állami támogatások, például a CSOK Plusz, melyek mind élénkítették a tavaly év eleji forgalmat, ám ez 2024 közepére kifulladt, és ezt követően kezdtük el észrevenni, hogy amíg 2024 első felében az előző évről pótolták be az adásvételeket, addig

2024 második felében már elkezdték előre hozni a vásárlásokat a vevők, mert sokan számítottak arra, hogy megjelennek a befektetők az ingatlanpiacon az állampapír kamatok hatására.

Ez pedig már elindított egy árnövekedést 2024 vége felé is. Ezt egyébként például az MNB előzetes statisztikái, 2024 harmadik meg negyedik negyedévére már alátámasztják. A KSH adataiban ez még nem látszik, de ők egy picit fáziskésésben vannak. Mi ezt a saját lakásárindexünkből már folyamatosan láttuk, hogy 2024 második fele óta egyre gyorsuló ütemben nőnek az árak. Tehát, ha azt vesszük alapul, hogy 2024 ősze és 2025 ősze között megvalósul-e ez a 17-19 százalék, akkor szerintem könnyen megtörténhet. Valószínűleg a drágulás 2025 első felében nagyobb ütemű lesz, mint az év második felében. Mert onnantól kezdve viszont a saját célra vásárló vevők mozgathatják jobban a szálakat, viszont nekik meg nem feltétlenül nőtt annyira az anyagi mozgásterük egy fél év alatt, mint a befektetőknek, sem vagyoni, sem pedig jövedelmi szinten.

– Az ilyen nagy drágulást előrevetítő elemzések akár önbeteljesítő jóslatként is működhetnek?

– Pusztán logikailag jól hangzik, csak az a probléma, hogy az eladók gondolhatnak bármit abban az esetben, ha nem érkezik vevő. Azaz nem fizetik ki ténylegesen azt a megemelkedett vételárat, amire számítottak. Ez egy kicsit tyúk és tojás kérdésköre, hogy mi az, ami hamarabb volt, az előrejelzések vagy a piaci változások. Azt nem tudom, hogy az MBH Bank mire alapozza az előrejelzését. Én is láttam a címeket, átfutottam az ajánlót, de hogy fundamentálisan mire alapozzák, nem tudom.

Lehet, hogy csak olyan egyéb tényezőkből vezetik le, hogy ennyire sok kamatot kifizet az állam, meglódulhatnak az ingatlanbefektetések.

Ezt mi inkább magyarázó okként, nem pedig kiindulásként vesszük számításba, mert azt látjuk az ingatlan.com-nál, hogy van havonta 3,5-4 millió látogatónk, és ezeknek a látogatóknak egy része az, aki elkezdi az őket érdeklő hirdetéseket nem csak megnézni, de telefonon fel is hívni. A KSH-val összemértük a saját adatbázisunkat, az érdeklődéseket, a telefonos érdeklődéseket, még talán 2019-ben. Egy olyan évet választottunk, egy-két éve, ami már teljesen lezárt. Azt láttuk, hogy a két adatbázis között 90%-os korreláció van. Ez azt jelenti, hogy ha egy adott településen egy hónapban 10 százalékkal több a telefonos érdeklődés, akkor ott 90 százalékos valószínűséggel 10%-kal több tranzakció is történik. Nyilván ennek az az oka, hogy az ingatlan.com lefedettsége olyan nagy, országosan, és olyan sokan keresnek rajta, egy olyan ingatlanpiac vagyunk, ahol aki eladó vagy kiadó lakást keres, az nálunk keres, és nálunk hirdet. Így mi nagyon jól látjuk az online tevékenységből a változásokat, nálunk először csapódik le, amikor élénkül a piac. Most például januárra vonatkozóan az árindexünket csak a napokban fogjuk majd publikálni, de most drágulásról még nem is beszélünk, csak

azt látjuk, hogy nő a kereslet, nő az érdeklődésszám, és ez azt mutatja nagy valószínűséggel, hogy a tranzakciószám is éves alapon 8-10 százalékkal erősödik.

Ha több a vevő, akkor azt az eladók is be tudják árazni az ingatlanjukat. Innen indul be a tyúk és tojás kérdése, hogy amikor ezt bárki kommunikálja, akkor ez már az eladók egyre nagyobb részében tudatosul. És akkor ők is próbálják a lehető legtöbbet elkérni az ingatlanokért, csak ugye itt az a nagy kérdés, hogy a vevők hol mit ítélnek még reálisnak? Tehát, mi az az áremelkedés, amire még azt mondják, hogy oké, megértem, sok a vevő, ha én ezt most nem veszem meg ennyiért, akkor jön utánam egy másik, és az elviszi, akkor én nem akarok erről lemaradni, és inkább én elviszem, vagy azt mondják, hogy ez már olyan drága, hogy én ezt már biztos, hogy nem fogom kifizetni

Tehát ez lesz a nagy kérdés, hogy hol van a fizetőképességnek a felső határa.

És van még egy nagyon fontos dolog, hogy januárban ez a 8-10%-os keresletnövekedés, amit tapasztalunk, nem ugyanúgy csapódik le mindenhol. Ez nyilván Budapest belvárosában nagyon erős. A nagyobb városokban nagyon erős, az új építésű lakások piacán nagyon-nagyon erős, ott még ez az átlagos 8-10 százaléknak is a sokszorosát mértük, csak az új lakásszegmensben 80 százalékkal több érdeklődést mértünk januárban, mint egy évvel ezelőtt. És akkor itt jön be, hogy nálunk ez egy magyarázat, nem pedig az előrejelzés alapja, hogy nyilván ez annak is köszönhető, hogy most sok befektető, aki megkapja az állampapírokból a kamatot, elgondolkodik, hogy lehet, hogy neki már nem lesz olyan vonzó a 4-5-6 százalékos állampapír, ami innentől kezdve az eddigi 17-20 százalék helyett van, így lesznek néhányan, akik átnyergelnek a lakáspiacra, csak lehet, hogy ez a néhány tehetősebb vásárló, magasabb vásárlóerővel rendelkezik, mert aki 30-40-50-100 milliót tart állampapírban, annak nem okoz nagy durranást kifizetni az 1,8-1,9 millió forintos négyzetméterárakat az új lakáspiacon. És

ez a maximum néhány ezer vevő, mert nem tömegekről beszélünk, képes érdemben befolyásolni az árakat, hiszen például Budapesten 2023-ban összesen 20-25 ezer tranzakció volt.

Ott már 2-3 ezer új vevő már 10%-kal több adásvételt jelent a piacon. Ha például ezeknek a vevőknek a többsége az új lakáspiacon csapódik le, ahol eleve nem túl nagy a kínálat, mert nem sok új lakás épül, akkor az igen nagy mértékben képes kilendíteni az árakat, mert amíg mondjuk tavaly a fővárosban még év vége felé még lehetett venni nagy lakóparki beruházótól 950 ezer forintos négyzetméteráron lakásokat, most ugyanebben a projektben 1,1 millió forintért lehet lakást venni négyzetméterenként.

– És mi a helyzet a használt lakásoknál?

Ez a dinamikus kilengés a használt lakáspiacra úgy jött vissza, hogy oké, az új lakásárak horror árban vannak, de akinek van egy újszerű ingatlana egy felkapott helyen, már ő is ehhez fogja igazítani a lakása árát. Van, aki egyébként ezeket az újszerű ingatlanokat jobban is szereti vevőként, mert hogy ott már a gyerekbetegségek kiderültek, ha valami nem úgy lett megépítve, akkor az már azért 3-4-5-10 év alatt kiütközik.

Tehát ez a nagy áremelkedés vízesésszerűen lecsorog a használt lakásárakra.

Összességében a kereslet túlnyomó többsége a használt piacon fordul meg, igazából a keresletnövekedés a használt lakások áraiban is jelentkezik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Szent-Iványi István: Szijjártó Péter esetében az EU-val szembeni kémkedés, Orbán Viktornál a hatalommal való visszaélés vádja merülhet fel
A külpolitikai szakértő egy interjúban beszélt arról, hogy az Orbán-kormány alatt zajlott ügyeknek milyen büntetőjogi következményei lehetnek. A vitnyédi menekülttábor tervével kapcsolatban azt mondta, teljesen nyilvánvaló, hogy a Fidesz „erkölcstelen politikai eszközként” akarta felhasználni a választási kampányban, és egyúttal kiélezni a viszonyt az Európai Unióval.


A Klikk TV Mélyvíz című műsorában volt vendég Szent-Iványi István külpolitikai szakértő volt, aki a vitnyédi menekülttábor körül kirobbant botrányt és annak politikai következményeit elemezte. Szent-Iványi István szerint a történet nehezen értelmezhető, de az a része, hogy az Orbán-kormány az Európai Uniót akarta átverni, számára teljesen hihető. Úgy véli, az előző kormány úgy akart tenni, mintha teljesítené az Európai Bíróság döntését, amely előírta egy befogadóállomás létrehozását a 2016-ban bezárt táborok helyett. A szakértő szerint a terv az volt, hogy létrehoznak egy létesítményt, amit menekülttábornak lehet nevezni, de mivel az az osztrák határtól mindössze 5 kilométerre van, az odaérkezőket azonnal „át is fogják terelni”.

Szent-Iványi szerint ez a fajta hozzáállás belefér abba a jellemtelenségbe, amit a kormány a témában tanúsított. Azt azonban sokkal felháborítóbbnak tartja, hogy a magyar közvéleményt is megtévesztették, hiszen az utolsó pillanatig tagadták a táborépítés tényét.

Szerinte az egész menekültügyet 2015 óta politikai eszközként használta az Orbán-kormány, hogy megvezesse a magyar állampolgárokat. „Ebben az ügyben gondosan ügyelnek arra, hogy egyetlen igaz mondat ne hangozzék el a részükről, és hát ez is ebbe a körbe tartozik bele” – tette hozzá.

A szakértő úgy látja, a kormány ezzel a trükkel akarta elkerülni a napi egymillió eurós büntetést. A titkos kormányhatározatban szerinte van egy különösen érdekes mondat, amely arról szól, hogy a kabinetnek érdeke kiélezni a migrációs vitát az Unióval a 2026-os választások előtt.

„Teljesen nyilvánvaló itt is, hogy egy erkölcstelen politikai eszközként akarták ezt felhasználni a választási kampányban, kiélezni a viszonyt az Unióval”

– fogalmazott. Ezt a helyzetet ahhoz hasonlította, amikor a Szijjártó Péter és Szergej Lavrov közötti beszélgetések részletei napvilágot láttak. Azt mondta, bár a szoros magyar-orosz kapcsolat ismert volt, a konkrétumok megdöbbentőek voltak.

„Azzal, hogy Szijjártó Péter Lavrovval milyen módon enyeleg és hogyan beszél, az mégiscsak megdöbbentő volt és megrázó” – mondta, hozzátéve, hogy a szervilis és visszataszító mód, ahogy a kommunikáció zajlott, döbbenetes volt.

Szent-Iványi István egyetértett azzal a felvetéssel, hogy kormányváltás nélkül ezek az ügyek sosem derültek volna ki, és a kabinet ugyanúgy folytatta volna a hazudozást. Felidézte, hogy 2022-ben, amikor kiderült, hogy az orosz titkosszolgálat bejutott a Külügyminisztérium informatikai rendszerébe, Szijjártó Péter kampányhazugságnak nevezte a hírt. Amikor később bizonyíték került elő, a miniszter szerinte szemérmetlenül tovább hazudott. A szakértő szerint a Fidesz még a választási vereség után sem nézett szembe a hibáival, ahogy az a párt kongresszusán is látszott.

„Még a vereség után sem változtattak semmin, ott sincs semmi őszinte szembenézés, hát miért változtattak volna, hogyha győznek?” – tette fel a kérdést.

A külpolitikai szakértő szerint bizonyos ügyeknek büntetőjogi következményei is lehetnek. Úgy gondolja, Szijjártó Péter esetében egyértelműen fennáll a felelősség az EU-val szembeni kémkedés és külső erőkkel való együttműködés vádja miatt.

„Ezt Szijjártó Péter tankönyvszerűen megvalósította, és erre ott vannak a bizonyítékok, a beszélgetések. Belső információkat kiadott, dokumentumokat átadott, tehát ez tiszta ügy” – jelentette ki.

Egy másik ilyen ügynek az aranykonvoj-botrányt nevezte, amely szerinte akár Orbán Viktor személyes felelősségét is felvetheti.

„Könnyen lehet, hogy itt például Orbán Viktor személyes felelőssége is felmerül, mert többen ezt mondják, hogy tőle eredt, és ez hatalommal való visszaélés” – állította.

Az interjú kitért a migrációs paktumra is, amelyet a Tisza-kormány a jelenlegi formájában elutasít. Szent-Iványi István ezt úgy értelmezi, hogy a kormány kiutat keres, hasonlóan a lengyelekhez, akik a belarusz határon kialakult helyzet miatt kaptak kivételt. A teljes elutasítást azonban nagyon rossz lépésnek tartaná. „Ennek a megítélése most egyre inkább olyanná válik, hogy ez nem egy egyszerű kötelezettségszegési eljárás” – figyelmeztetett. Elmondása szerint az EU-s szerződés negyedik cikkelye kimondja a tagállamok jóhiszemű és lojális együttműködési kötelezettségét, aminek megsértése akár a költségvetési források teljes megvonásával is járhat.

Úgy látja, a Tisza-kormány a három lehetséges opció – menekültek befogadása, pénzügyi hozzájárulás vagy technikai segítségnyújtás – közül az utóbbit választaná, de félnek attól a kitételtől, hogy ehhez találniuk kell egy olyan országot, amely igényli a segítséget.

Szent-Iványi szerint ettől nem kellene annyira tartani. „Mi magunk is külső ország vagyunk. Ugye Ukrajna és Szerbia vonatkozásában külső határt védünk, tehát önmagában a mi határainknak a védelme is az Európai Unió külső határainak a védelmét jelenti” – érvelt. Felhívta a figyelmet arra, hogy

Magyarország az előző kormány miatt nagyon rossz helyzetbe került, és ha az új kabinet is ugyanazt az utat követi, nehéz lesz elkerülni a súlyos következményeket.

Kiemelte, hogy a kvóta szerinti pénzügyi hozzájárulás is sokkal olcsóbb lenne, mint a jelenlegi büntetés. „Ez sokkal kisebb összeg, mint amit most folyamatosan már levontak tőlünk, tehát el is ment ebből 600 millió” – mondta.

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról
A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.


„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit
Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.


Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak
A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.
F. O. - szmo.hu
2026. június 19.



Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk