Balogh László: Budapesten már használt lakásoknál is 1 millió 150 ezer forintos négyzetméterárakról beszélhetünk
Orbán Viktor a tavalyi év végén a megfizethető lakhatást tűzte ki a kormány egyik céljának. Ehhez képest az év elején a gazdaság helyett az infláció és a lakásárak vettek repülőrajtot. Az ingatlan.com szerint Budapesten már a használt lakások átlagos négyzetméter ára is jóval 1 millió Ft fölé emelkedett, a felkapottabb kerületekben pedig a 2 milliós négyzetméter-ár sem ritka. A MBH legújabb elemzése pedig azzal számol, hogy idén 17-19 százalékkal drágulhatnak az ingatlanok.
Mekkora ennek a realitása? És mikor lehet vége ennek a szédítő drágulási ütemnek? Erről beszélgettünk Balogh Lászlóval, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértőjével.
– Valóban ennyire elszálltak az év elején a lakásárak a fővárosban?
– Budapesten az újlakás-piacon a másfélmillió forintos négyzetméter-ár már kifejezetten olcsónak számít a város közepe felé, viszont a használt lakásoknál is 1 millió 150 ezer forintos négyzetméterárakról beszélhetünk, ami már messze-messze meghaladja a lélektani 1 millió forintos négyzetméter-ár szintet, amire sokan egy-két évvel ezelőtt még felszisszentek. Most már nagyon sokan vannak, akik vakon aláírnák az 1 millió forintos négyzetméterár-szintet, mert egyébként a kínálatban a jó helyen lévő jó ingatlanok magasabb áron szerepelnek. Van itt egy nagy dilemma: amikor bizonyos helyeken, bizonyos ingatlantípusok iránt felpörög a kereslet, akkor ott a kínálat elkezd szűkülni.
Azt azért hozzá kell tenni, hogy ez nem országos jelenség, ezt nyilván Budapesten, a nagyobb városokban, illetve már egyre inkább a nagyvárosok agglomerációs övezetében, Budapest agglomerációs övezetében látjuk, mert amikor a nagyvárosok drágulnak, akkor egyre kijjebb szorulnak azok, akik saját célra vásárolnak ingatlant. Ilyenkor felélénkül a nagyvárosok agglomerációs övezete is. De azért a mindentől távol lévő, amúgy nem nagyon keresett, nem túl előnyös állapotú ingatlanok esetében ez nem általános, ez logikusan is levezethető abból, hogy ha valaki állampapírból nyergelne át a lakáspiacra, ő nyilván nem egy vidéki kistelepülésen lévő, nagy alapterületű felújítandó családi házat fog befektetési céllal vásárolni. Ennek van egy olyan aspektusa egyébként, hogy amikor a befektetők így aktivizálják magukat, akkor ezzel piacra kényszerítik azokat a saját célra vásárlókat is, akikről az előbb beszéltem, akik nem akarnak azzal szembesülni, hogy nagyon felmennek az árak, és már mondjuk az összes jó ingatlant a befektetők levadászták maguknak a piacról. Akkor már ők is úgy vannak vele, hogy oké, eddig halogattuk a döntést, de tovább nem lehet halogatni, mert lemaradhatunk.
– Az MBH által előrevetített éves 17-19 százalékos drágulás reális lehet?
– Attól függ, hogy honnan indítjuk az egy évet. 2025. január 1-től 2025. december 31-ig nem vagyok biztos benne, hogy ez a 15-20% kitart. Ugyanakkor mi is éves szinten 15-20%-os drágulást vetítettünk előre, de az előző év második felétől kezdve, mivel a 2023-as elég gyatra lakáspiaci évet követően ennek komoly alapjai voltak. Az, hogy a 2023-as év ilyen gyenge volt, mert egekben volt az infláció, ami az egekbe lökte a lakáshitelkamatokat is, nagy volt a bizonytalanság, a gazdasági kilátások szempontjából is, tipikusan nem a lakásvásárlóknak kedvezett. Sokan elhalasztották az adásvételeket, amiket 2024-ben elkezdtek bepótolni. Sőt, 2024 elején elindultak az új állami támogatások, például a CSOK Plusz, melyek mind élénkítették a tavaly év eleji forgalmat, ám ez 2024 közepére kifulladt, és ezt követően kezdtük el észrevenni, hogy amíg 2024 első felében az előző évről pótolták be az adásvételeket, addig
Ez pedig már elindított egy árnövekedést 2024 vége felé is. Ezt egyébként például az MNB előzetes statisztikái, 2024 harmadik meg negyedik negyedévére már alátámasztják. A KSH adataiban ez még nem látszik, de ők egy picit fáziskésésben vannak. Mi ezt a saját lakásárindexünkből már folyamatosan láttuk, hogy 2024 második fele óta egyre gyorsuló ütemben nőnek az árak. Tehát, ha azt vesszük alapul, hogy 2024 ősze és 2025 ősze között megvalósul-e ez a 17-19 százalék, akkor szerintem könnyen megtörténhet. Valószínűleg a drágulás 2025 első felében nagyobb ütemű lesz, mint az év második felében. Mert onnantól kezdve viszont a saját célra vásárló vevők mozgathatják jobban a szálakat, viszont nekik meg nem feltétlenül nőtt annyira az anyagi mozgásterük egy fél év alatt, mint a befektetőknek, sem vagyoni, sem pedig jövedelmi szinten.
– Az ilyen nagy drágulást előrevetítő elemzések akár önbeteljesítő jóslatként is működhetnek?
– Pusztán logikailag jól hangzik, csak az a probléma, hogy az eladók gondolhatnak bármit abban az esetben, ha nem érkezik vevő. Azaz nem fizetik ki ténylegesen azt a megemelkedett vételárat, amire számítottak. Ez egy kicsit tyúk és tojás kérdésköre, hogy mi az, ami hamarabb volt, az előrejelzések vagy a piaci változások. Azt nem tudom, hogy az MBH Bank mire alapozza az előrejelzését. Én is láttam a címeket, átfutottam az ajánlót, de hogy fundamentálisan mire alapozzák, nem tudom.
Ezt mi inkább magyarázó okként, nem pedig kiindulásként vesszük számításba, mert azt látjuk az ingatlan.com-nál, hogy van havonta 3,5-4 millió látogatónk, és ezeknek a látogatóknak egy része az, aki elkezdi az őket érdeklő hirdetéseket nem csak megnézni, de telefonon fel is hívni. A KSH-val összemértük a saját adatbázisunkat, az érdeklődéseket, a telefonos érdeklődéseket, még talán 2019-ben. Egy olyan évet választottunk, egy-két éve, ami már teljesen lezárt. Azt láttuk, hogy a két adatbázis között 90%-os korreláció van. Ez azt jelenti, hogy ha egy adott településen egy hónapban 10 százalékkal több a telefonos érdeklődés, akkor ott 90 százalékos valószínűséggel 10%-kal több tranzakció is történik. Nyilván ennek az az oka, hogy az ingatlan.com lefedettsége olyan nagy, országosan, és olyan sokan keresnek rajta, egy olyan ingatlanpiac vagyunk, ahol aki eladó vagy kiadó lakást keres, az nálunk keres, és nálunk hirdet. Így mi nagyon jól látjuk az online tevékenységből a változásokat, nálunk először csapódik le, amikor élénkül a piac. Most például januárra vonatkozóan az árindexünket csak a napokban fogjuk majd publikálni, de most drágulásról még nem is beszélünk, csak
Ha több a vevő, akkor azt az eladók is be tudják árazni az ingatlanjukat. Innen indul be a tyúk és tojás kérdése, hogy amikor ezt bárki kommunikálja, akkor ez már az eladók egyre nagyobb részében tudatosul. És akkor ők is próbálják a lehető legtöbbet elkérni az ingatlanokért, csak ugye itt az a nagy kérdés, hogy a vevők hol mit ítélnek még reálisnak? Tehát, mi az az áremelkedés, amire még azt mondják, hogy oké, megértem, sok a vevő, ha én ezt most nem veszem meg ennyiért, akkor jön utánam egy másik, és az elviszi, akkor én nem akarok erről lemaradni, és inkább én elviszem, vagy azt mondják, hogy ez már olyan drága, hogy én ezt már biztos, hogy nem fogom kifizetni
És van még egy nagyon fontos dolog, hogy januárban ez a 8-10%-os keresletnövekedés, amit tapasztalunk, nem ugyanúgy csapódik le mindenhol. Ez nyilván Budapest belvárosában nagyon erős. A nagyobb városokban nagyon erős, az új építésű lakások piacán nagyon-nagyon erős, ott még ez az átlagos 8-10 százaléknak is a sokszorosát mértük, csak az új lakásszegmensben 80 százalékkal több érdeklődést mértünk januárban, mint egy évvel ezelőtt. És akkor itt jön be, hogy nálunk ez egy magyarázat, nem pedig az előrejelzés alapja, hogy nyilván ez annak is köszönhető, hogy most sok befektető, aki megkapja az állampapírokból a kamatot, elgondolkodik, hogy lehet, hogy neki már nem lesz olyan vonzó a 4-5-6 százalékos állampapír, ami innentől kezdve az eddigi 17-20 százalék helyett van, így lesznek néhányan, akik átnyergelnek a lakáspiacra, csak lehet, hogy ez a néhány tehetősebb vásárló, magasabb vásárlóerővel rendelkezik, mert aki 30-40-50-100 milliót tart állampapírban, annak nem okoz nagy durranást kifizetni az 1,8-1,9 millió forintos négyzetméterárakat az új lakáspiacon. És
Ott már 2-3 ezer új vevő már 10%-kal több adásvételt jelent a piacon. Ha például ezeknek a vevőknek a többsége az új lakáspiacon csapódik le, ahol eleve nem túl nagy a kínálat, mert nem sok új lakás épül, akkor az igen nagy mértékben képes kilendíteni az árakat, mert amíg mondjuk tavaly a fővárosban még év vége felé még lehetett venni nagy lakóparki beruházótól 950 ezer forintos négyzetméteráron lakásokat, most ugyanebben a projektben 1,1 millió forintért lehet lakást venni négyzetméterenként.
– És mi a helyzet a használt lakásoknál?
Ez a dinamikus kilengés a használt lakáspiacra úgy jött vissza, hogy oké, az új lakásárak horror árban vannak, de akinek van egy újszerű ingatlana egy felkapott helyen, már ő is ehhez fogja igazítani a lakása árát. Van, aki egyébként ezeket az újszerű ingatlanokat jobban is szereti vevőként, mert hogy ott már a gyerekbetegségek kiderültek, ha valami nem úgy lett megépítve, akkor az már azért 3-4-5-10 év alatt kiütközik.
Összességében a kereslet túlnyomó többsége a használt piacon fordul meg, igazából a keresletnövekedés a használt lakások áraiban is jelentkezik.
