„Az én lányomnak mancsai vannak” - egyre több a gyermektelen pár, aki házi kedvencére tekint gyerekként
Az Egyesült Államok Munkaügyi Statisztikai Hivatalának kutatása pedig kimutatta, hogy azok a házaspárok, akiknek nem vállalnak gyereket, több pénzt költenek a házi kedvenceikre, mint bármely más családtípus 2007 és 2011 között - ezeknél az adatoknál pedig azokat a párokat is figyelembe vették, akiknek a porontyai már kirepültek a fészekből.
Dr. Amy Blackstone professzor szerint - aki 2008 óta tanulmányozza a témát és könyvet is írt róla - a gyermektelen családok a gondoskodó oldalukat fejezik és élik ki a házi kedvenceikkel kialakított szoros kapocs által.
A professzorasszony részben saját tapasztalatait is felhasználta, hiszen könyve születésének idején egy közeli barátja teherbe esett, ő pedig realizálta, hogy belőle, csúnya szavakkal élve, hiányzik az anyai ösztön.
Márpedig együtt élt középiskolai szerelmével és korábban fel is merült köztük a gyermekvállalás, csak akkor még a "túl fiatalok vagyunk" magyarázattal félresöpörték. Dr. Blackstone először azt hitte, hogy "valami baj lehet vele", amiért ő másként gondolkodik, ám kutatásai során rájött, hogy ez egyáltalán nincs így.
Később Blackstone rengeteg olyan párral és egyénnel találkozott, akik kedvtelésből tartott állatukat emberi gyermekekhez hasonlították.
"Az egyik legszembetűnő példa az interjúk során egy [gyermektelen] férfi volt, aki nemrégiben hagyta ott a munkáját, mert az állatorvosától megtudta, hogy kutyája haldoklik, és ő pedig a kutya mellett akart lenni a hátralévő hetekben. Úgy érezte, hogy gondoskodnia kell róla, ugyanúgy, ahogy egy nehéz helyzetben lévő szülő tenné."