SZEMPONT
A Rovatból

Az amerikai egyetemen barátságosak, de rengeteg házi feladatot adnak – egy magyar diák élményei

Lőrincnek meg kellett küzdenie a speciális nyelvezettel és a nagy távolságokkal, de meglepő volt számára az udvarias közlekedés, a sokszínűség és a segítőkészség.
Söptei Zsuzsanna - szmo.hu
2018. január 28.



Érettségi után egy évvel vágott neki a nagy kalandnak Lőrinc. Tanulni indult Amerikába. Bár ma már sok fiatal jut ki külföldi egyetemekre, azért ilyen messzire nem sokan mennek el. Ráadásul a távolság is tetemes, sokkal nehezebb a kapcsolattartás az itthoniakkal, és szinte azonnal bele kell illeszkedni egy teljesen más életformába, más világba.

Az ő élete annyival volt könnyebb, hogy ismerősökhöz ment, és már járt kint előzőleg kamaszként. De így sem volt egyszerű, és – lássuk be – egy fiatalnak komoly kihívást jelenthet a hirtelen felnőtt lét, kezdve az adminisztrációs ügyintézéstől az egyik napról a másikra nyakába szakadó önállóságig.

Miért döntött úgy, hogy belevág, mik voltak a buktatók és mit adott neki az amerikai élet, erről kérdeztük a mára már diplomás Lőrincet.

boston062

Hogy lehet kijutni az egyetemre?

Magyarországon egy kisvárosban éltem, de gimnazistaként kétszer is voltam kint Massachusetts államban, ahol rokonaink élnek. Azonnal megtetszett a táj, az emberek közvetlensége, a nyugodt életstílus.

Érettségi környékén már foglalkoztatott a gondolat, hogy kint folytatnám a tanulmányaimat. Ezért el kezdtem utánajárni a dolgoknak. A papírmunka mellett a TOEFL (Test Of English as a Foreign Language) nyelvi tesztet is el kellett végeznem Budapesten. Az amerikai egyetem ennek az eredményét kérte, valamint a középiskolai és érettségi bizonyítványt, és egy motivációs levelet, persze hivatalosan, angolul. Mindezt kiértékelték, és visszajeleztek, hogy felvettek a Bridgewater State University-re gazdálkodás és menedzsment szakra – ahol lediplomáztam. Ezek után az amerikai nagykövetségen diák vízumot (F-1 student visa) kellett igényelni, amit öt évre adnak ki.

uni043

Közben egy évet jártam Magyarországon egyetemre. Amennyire érzékeltem, az alapképzés valamennyivel könnyebb volt Amerikában, az én szakomon. Nincsenek szóbeli vizsgák, a tanév május közepén ér véget egy egyhetes vizsgaidőszak után. Ami viszont furcsa, hogy

sok házifeladatot adnak, minden napra van valami. Olyan, mint annak idején a gimnáziumban. És napról napra meg kellett csinálni, vagy papíron, vagy online, különben kiraktak volna az egyetemről egy bizonyos átlag alatt.

Így a 3-4-5 órás otthoni tanulás szinte mindennapos volt. Ugyanakkor talán ennek is köszönhető, hogy elég hamar átállt az agyam a kinti angolra.

Az itt szerzett diplomát Európában is elfogadják. Ezen az egyetemen az alapképzés a nemzetközi diákok számára fizetős, de jó tanulmányi eredmény esetén (meghatározott százalék felett) adnak ösztöndíjat. Nekem is ez lett. A mesterképzésen már könnyebb ösztöndíjhoz jutni.

uni003uni029

Meglepő a közlekedés

A helyzetem annyival volt könnyebb, hogy rokonaimnál lakhattam Bostontól egy órányira, az egyetemtől 20 percnyire. Ez dél-kelet Massachusetts-ban egy Lakeville nevű kertváros. A távolságok és a közlekedés miatt az első dolog egy autó vásárlása volt.

Itt 17 éves koruktól már minden diák autóval jár iskolába a nagy távolságok miatt.

Az is érdekes, hogy arrafelé nem volt tömegközlekedés sem, az csak a nagyobb városok vonzáskörzetében van, illetve a helyi óvodáknak és iskoláknak van olyan sárga busza, mint amit a filmeken látni, ezekkel hordják a gyerekeket reggel és délután.

Mivel négy éven át autóval jártam az egyetemre (az alapképzés a legtöbb szakon négy éves), így elég sokat autóztam a környéken. Az elején furcsa volt, hogy menyire másképp vezetnek.

Nyugodtak a városban és az autópályán is, semmi idegeskedés, semmi dudálás, villogás, és ráadásul mindig beengedtek maguk elé, nem kellett erőszakosan vezetni.

Magyarországon azért ez máshogy volt…

Az üzemanyag árai feltűnően alacsonyak a hazaihoz képest. Nem véltetlen, hogy az amerikaiak fele nagy teljesítményű autókkal jár, mert a fenntartásuk nem okoz gondot.

boston206

Angol nyelvtanulás a hétköznapokban

Amikor kikerültem, nekem középfokú angol nyelvvizsgám volt, és emellett pár évig külön tanárhoz jártam a nyelvet tanulni.

De amikor beültem az egyetemre, bizony szinte mindent elölről kellett kezdenem.

Az elején nagyon sok volt a szakmai kifejezés, amivel korábban nem találkoztam. Az első pár hónap nagyon keményen szótárazgatással telt.

Szerencsére bekerültem az egyetem focicsapatába (nem amerikai foci), ez megkönnyítette valamennyire a beilleszkedésemet. Az emberek – diákok, professzorok, de még ismeretlenek is – nagyon nyitottak voltak felém az elejétől kezdve és ez sokat segített a kezdeti nehézségeket átvészelni.

Aztán kialakult egy baráti társaság, akikkel mindent együtt csináltunk, együtt mentünk mindenhová. Bár voltak közöttünk nemzetközi diákok is, de a többség amerikai volt. Aztán ahogy teltek a napok, hetek, hónapok, úgy ragadtak rám az újabb és újabb szavak, szófordulatok.

És egyszer csak észrevettem, hogy már nem kell azon gondolkodnom, hogy hogyan fejezzem ki magam.

loonpond43middleboro

Pazarlóak

Ami a legmegdöbbentőbb, a mérhetetlen fogyasztás, ételben, kávéban is. A társadalom nagyon pazarló ebben a tekintetben.

Az idegenekkel szívesen szóba állnak

Szembetűnő volt, hogy

bárhová mentem, boltban, szórakozóhelyen, könyvtárban, az emberek barátságosak, az idegenekkel szóba állnak és elbeszélgetnek.

Velem is sokszor megtörtént, hogy köszönés után megkérdezték, honnan érkeztem, és elindult egy baráti társalgás. Érdekes volt, hogy többször is azt hitték, hogy az USA valamelyik déli államából, Texasból, vagy Mississippiből való vagyok.

Fontos okmányok

Ami nélkülözhetetlen, az a társadalombiztosítási kis kártya (social security). Ez kell gyakorlatilag mindenhez, a munkavállaláshoz, az adózáshoz, más okmányok beszerzéséhez. Nekem az egyetem segített ebben.

A helyi jogosítvány is egy idő után fontos lesz. Kiérkezésemkor nemzetközi papírom volt, ami két évig érvényes az USA-ban. Én egy év után megcsináltattam a kinti igazolványt, amit egyébként elég könnyű megszerezni. Ráadásul – legnagyobb meglepetésemre –

van olyan opció is, hogy a vizsgázó saját anyanyelvén csinálhatja meg a kinti KRESZ-t.

Vicces, hogy egy amerikai okmányirodában (ahol legtöbbször azt sem tudják, hogy hol van Magyarország és mi a hivatalos nyelve) lehet így nyelvet választani. Én nem éltem ezzel a lehetőséggel, de egyszerű volt a vizsga.

A másik érdekesség a biztosítás. Gyakorlatilag minden arról szól, hogy van-e biztosításod. Külön van életbiztosítás, fogorvos, szemész stb… hosszan lehetne sorolni. Nekem is egyből az egyetem megkezdésekor választanom kellett egy céget a sok közül, amit az iskola felkínált.

A tévében is bármilyen műsort vetítetnek, legyen az sport, sorozat, vagy film, a reklámokban szinte csak ez a téma, és a reklámidő gyakran hosszabb, mint a műsor, amit nézel.

Fontos a sport

A sport fontos része volt az egyetemi éveknek. Én is fociztam az iskolai csapatban, de a barátaimmal sokat mentünk az Atlanti-óceán partjára, meg kirándulni a környező hegyekbe vagy a tavakhoz. Rengeteg sportpálya is van, baseball, kosárlabda, amerikai foci, tenisz, skate park, ezekre is gyakran jártunk.

capecod38loonpond

Emellett minden általános iskolának, középiskolának, egyetemnek és sok óvodának is van külön sportpályája, ami a helyi adottságok, a tágas terek miatt nem gond.

New England lakói nagy sportrajongók. Van is okuk rá, hiszen Massachusetts állam mind a négy nagy amerikai sportágban (kosárlabda, baseball, amerikai foci, hoki) szerepel a ligákban. Én is nagy focirajongó vagyok, így beszippantott a kinti sportkultúra.

gillettestadium12

Az egyik legnagyobb hatást rám az amerikai foci csapatuk tette. A New England Patriots meccseit már Magyarországról is követtem. Most viszont tőlem 25 percnyire volt a stadionjuk. Mikor kilátogattam a 67 ezres pályájukra, ami tele volt helyi fanatikusokkal, hát az a hangulat egészen elképesztő volt.

Szeretnek ünnepelni

Furcsa volt, hogy minden iskolai eseményen, legyen az sport, zene, vagy tánc, mindig az amerikai himnusszal kezdenek. De így van ez a nagyobb sporteseményeken is. A hazafiság szelleme ott él az emberekben, ami meglátszik például abban is, hogy a veterán katonákat milyen tisztelet és elismerés veszi körül.

Érdekes volt megtapasztalni az amerikaiak ünnepi „átszellemülését” is. Már november közepétől minden és mindenki karácsonyi lázban ég. A házak, udvarok, boltok, kirakatok karácsonyi díszben pompáznak.

Újdonság volt nekem a Hálaadás ünnepe, az elmaradhatatlan hatalmas pulykával, a sok-sok körettel, és desszerttel.

A Halloween szintén furcsa élmény volt, az utcákat ellepték a szuperhősök, boszorkák, a kicsik nagy kosarakkal, zacskókkal járták a házakat.

4thofjuly004

A július 4-e olyan, mint nekünk az augusztus 20. Az egész ország parádézik, van tűzijáték, napközben autós felvonulást tartanak, a platókon figurákkal, virágkreációkkal. Közben szórják a cukorkát, szól a zene, mindenhol zászlók lobognak, és persze az arcok is kifestve, és látványos ruhákba öltöznek az emberek.

Sokszínű ország

Ez az ország tényleg igen sokszínű, ha a kultúrát nézzük. New Englandben sok a portugál, a közép-amerikai, ír, görög, olasz, brazil, indiai és kelet-ázsiai. Az utcák tele vannak a kifőzdéikkel, boltjaikkal. Jó volt megtapasztalni mindezt, találkozni velük, ízelítőt kapni az életmódjukból.

mtwashington022 (Copy)mtwashington034

Fotók: Lőrinctől, az egyetem, Boston és a környék


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tarjányi Péter a vagyonkimentésről: A NER-lovagok nem szaladgálnak bőröndökkel a határon
Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint a NER-vagyonok visszaszerzése egy hosszú és bonyolult jogi folyamat lesz. Úgy látja, a nemzetközi szinten tartott vagyonok felkutatása nem hónapok, hanem évek kérdése.
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. május 02.



Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő egy bejegyzésében árnyalja a „vagyonkimentésről” szóló közbeszédet, amelynek már a nyitánya is egyértelművé teszi az álláspontját: „A NER pénz nem fut. A NER vagyon fel lett építve.”

Úgy látja, a jelenlegi diskurzus túlságosan leegyszerűsíti a helyzetet. „Az elmúlt napokban azt látom, hogy egyre többen beszélnek úgy »vagyonkimentésről«, mintha az egy hirtelen, kapkodó mozdulat lenne” – írja, hozzátéve, hogy ez a kép félrevezető.

Kifejti, hogy ezek a vagyonok nem pillanatok alatt jöttek létre, és nem egyetlen helyen tárolják őket. Szerinte egy ilyen mértékű vagyon felépítése évekig tartó, sokszínű folyamat.

„Mit jelent ez? Azt, hogy: több országban van jelen, több eszközben van tartva, cégeken, alapokon, befektetéseken keresztül működik”.

Tarjányi hangsúlyozza, ez a nagy vagyonok általános működési módja. A szakértő szerint a legnagyobb félreértés a folyamat jellegét övezi. Azt állítja, a kommunikáció gyakran azt a benyomást kelti, mintha a NER-hez köthető személyek készpénzzel teli táskákkal menekülnének. „Ez nem a valóság” – szögezi le.

Úgy látja, a pénz nem tűnik el, hanem a pénzügyi rendszeren belül mozog. „Átrendeződik. Átkerül. Átstrukturálják.” Rámutat, hogy a globális pénzügyi rendszerben léteznek olyan szolgáltatók, különösen a Közel-Keleten, Ázsiában vagy Latin-Amerikában, amelyek éppen az ilyen helyzetekre specializálódtak, amikor a tulajdonosok biztonságos helyet keresnek a vagyonuknak.

A kulcskérdés szerinte nem az, hogy van-e pénzmozgás, hanem az, hogy ezt hogyan értelmezzük: pánikreakcióként, vagy egy olyan rendszer előre megtervezett lépéseként, amelynek mindig is volt forgatókönyve a vészhelyzetekre.

Ezzel kapcsolatban a sajtó felelősségét is felveti: „Kevesebb hangulatkeltés és nagyobb pontosság kellene a médiában…”

Tarjányi szerint a jövőbeli kormány feladata rendkívül nehéz lesz. Óva int attól, hogy bárki könnyűnek állítsa be ezt a folyamatot.

„Az új kormánynak a vagyonok visszaszerzése hosszú menet lesz. Évek!!!”

Végül a jogállami garanciákra hívja fel a figyelmet. „Ha valaki – legyen az személy vagy cég – bizonyítani tudja, hogy jogszerűen rendelkezett a pénzzel, akkor az államnak vissza kell adnia azt.” A szakértő szerint ilyen esetekben a zárolásokat fel kell oldani, sőt, az államnak akár kártérítési felelőssége is felmerülhet. „Egyszóval ez kemény munka lesz…” – zárja gondolatait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vidéki Prókátor: A csontvázhullás megkezdődéséhez és az Orbán-párt népszerűségének bezuhanásához még az új kormány megalakulására sem volt szükség
Vidéki Prókátor egy friss posztban fejtette ki, hogy a választás utáni események, mint a Hankó-ügy, igazolják a korábbi forgatókönyvét. Szerinte a Fidesz népszerűségének bezuhanása már az új kormány megalakulása és az elszámoltatás megkezdése előtt beindult.


Vidéki Prókátor egy friss bejegyzésben vette sorra, hogy a választás utáni események, köztük a Medián egyik felmérése és a Hankó-ügy, az ő korábbi elméletét látszanak igazolni. A szerző szerint a történések „alátámasztani látszanak a kétlépcsős rendszerváltással kapcsolatos, választást megelőzően közzétett elméletem megalapozottságát és megvalósíthatóságát”.

Ennek a forgatókönyvnek az volt a lényege, hogy amennyiben a Tisza Párt nem szerez kétharmados többséget, a kormányváltást követően „rövid időn belül olyan mennyiségű csontváz fog kiesni a szekrényből”, hogy a Fidesz támogatottsága bezuhan. Úgy vélte, „ennek, meg a propaganda letekerésének köszönhetően az Orbán-párt népszerűsége nagy valószínűséggel levihető azon szint alá, mely a 2/3-os többség megakadályozásához szükséges”. A poszt írója szerint a második fázisban már könnyen elérhető lett volna a cél. „Ha pedig ez bekövetkezik, akkor a második lépcsőben, egy időközi választás révén már létrehozható az alkotmányozó többség.”

„Szerencsére azonban úgy alakult, hogy a gyakorlatban nem szükséges kipróbálni az elmélet megvalósíthatóságát” – írja a szerző.

Meglátása szerint a Fidesz népszerűségének csökkenése és a kellemetlen ügyek napvilágra kerülése már a kormányváltás előtt megindult.

„Amúgy ma már az is megállapítható, hogy a csontvázhullás megkezdődéséhez és az Orbán-párt népszerűségének bezuhanásához még az új kormány megalakulására és az új kormány intézkedéseire sem volt szükség”

– állítja.

A bejegyzést egy kérdéssel zárja, amely a jövőbeli kormányzati lépések lehetséges hatásaira utal: „MI lesz itt akkor, ha az új kormány elkezdi a munkát, elzárja a propaganda és a NER gazdasági hátországának közpénzcsapjait, nyilvánosságra hozza az Orbán-rendszer idején elkövetett bűnöket és nekiáll az elszámoltatásnak?”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Fekete-Győr András: Orbán helyében inkább azon aggódnék, hogy mi lesz, amikor végre megnyitják a Kónya-féle kegyelmi aktákat
A politikus Facebook-posztban bírálta Orbán Viktort az Európai Bíróság ítélete után. Fekete-Győr szerint "a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását”.
F. O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 03.



Fekete-Győr András, a Momentum Mozgalom alapítója a közösségi oldalán fejtette ki véleményét az Európai Unió Bíróság magyar „gyermekvédelmi” törvénnyel kapcsolatos ítéletéről és a leköszönő kormányfő arra adott reakcióiról. A politikus szerint szórakoztató figyelni a bukott miniszterelnök utolsó erőfeszítéseit. Úgy véli, a közvéleményt már egyáltalán nem érdekli, mit tesz vagy nem tesz a leköszönő kormány.

Fekete-Győr azt állítja,

a volt kormányfő „már a múlt embere, aki a saját összeomlott kártyavárának a romjain próbálja elhitetni magáról, hogy még mindig ő osztja a lapokat”.

A politikus szerint hiába levelezget Sulyok Tamás köztársasági elnökkel, mert „a valóságban a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását”.

Levelezgethet Sulyok Tamással hajnaltól napestig, de a valóságban a magyarok már átléptek a maffiaállamán, és legfeljebb csak szánalommal figyelik a kapálózását.

A poszt írója szerint a korábbi kormány tizenhat éven keresztül próbálta megosztani a társadalmat „mesterségesen generált, »gyermekvédelminek« hazudott aljas uszítással”, és ezzel ártatlan embereket állított célkeresztbe. Fekete-Győr úgy látja, „ennek az undorító kirekesztősdinek vetett véget április 12-én a magyarok elsöprő többsége”.

Felidézte, hogy

a vitatott jogszabály „puszta politikai haszonszerzésből, a leghitványabb módon egy kalap alá vették a pedofil bűnözőket a meleg honfitársainkkal”.

Állítása szerint most, hogy az Európai Bíróság is kimondta az ítéletét, „végleg lerántotta a leplet erről az államilag szervezett, homofób megbélyegzésről”, Orbán Viktor még mindig egy „genderpropaganda nevű ócska fantommal viaskodva” igyekszik eljátszani a nemzetmentő szabadságharcost.

Fekete-Győr szerint ma már egyértelmű társadalmi akarat van egy olyan Magyarországra, „amely nem a megosztásra és a kirekesztésre, hanem az emberi méltóságra, az egyéni szabadság megkérdőjelezhetetlen tiszteletére, a magánélet szentségére és az európai szolidaritásra épül”.

A politikus a „most felálló rendszerváltó parlament” felelősségének nevezte, hogy a következő hónapokban törölje el a „putyini kottából átvett propagandatörvényeket”. Ezzel együtt egy olyan új gyermekvédelmi törvényt kell alkotni, amely szerinte „nem ártatlan kisebbségeket bélyegez meg, hanem tényleges védelmet nyújt a valódi szexuális ragadozókkal szemben”.

Innen is üzenem a bukott miniszterelnöknek: a helyében én mélységesen befognám a számat, és inkább azon aggódnék, hogy mi lesz, amikor a következő hónapokban végre megnyitják a Kónya-féle kegyelmi aktákat!

Végül Fekete-Győr azt írta, nem akarja megzavarni a volt miniszterelnököt a „politikai önfelszámolásban”, és nyugodtan írogathatja tovább „az értelmetlen leveleit a saját kis bukott bábjainak”. Azt tanácsolta neki, egy dolgot azonban jobb, ha az eszébe vés: „a történelem és a szabad Magyarország már túllépett rajta, a politikusbűnözők korszakának végérvényesen leáldozott!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Nagy Ervin: Szerintem lesz olyan pozíció, amiben én a hazámat tudom szolgálni
Nagy Ervin nem csalódott, hogy nem ő lett a kulturális miniszter, szerinte a tárcának sok olyan része van, ami nem az ő szakterülete. De a kultúra területén lesz feladata. Megvédte Magyar Péter választását is, aki sógorát, Melléthei-Barna Mártont jelölte igazságügyi miniszternek.


„Most menő velünk lenni, menő ezzel a politikai tisztasággal menni” – mondja Nagy Ervin videónkban, ahol arról beszélt, hogy szerinte a közélet felszabadult, a fiatalok soha nem látott mértékben álltak be a Tisza Párt mögé. Hozzátette, „nem dőlünk be csalfa szavaknak és akár hirtelen átállt oligarcháknak”.

Arra a kérdésre, hogy csalódott-e, amiért nem ő kapta a kulturális tárcát, nemmel válaszolt. Elmondta, a terület óriási, és rengeteg olyan része van – mint az egyházügy, a nemzetiségek vagy a civil szervezetek –, ami nem az ő szakterülete.

„Szerintem lesz olyan pozíció, amiben én a hazámat tudom szolgálni, és meg fog találni ez a feladat – én bízom benne” – jelentette ki.

A színész szerint a politikai szerepvállalás miatt a színészi pályája most háttérbe szorul. Az NKA és az SZFE körüli helyzetet egy „forrongó üstnek” nevezte, amelynek rendbetétele most sokkal fontosabb számára, mint a következő színházi vagy sorozatszerep. „Az elmúlt harminc évben, amióta a pályán vagyok, amit lehetett, úgy érzem, nagyjából elértem, eljátszottam” – mondta, hozzátéve, hogy 50 évesen új lapot nyit az életében, és a következő időszakot a nemzet szolgálatára áldozza.

A Magyar Pétert a sógora, Melléthei-Barna Márton igazságügyi miniszteri kinevezése miatt ért nepotizmus-vádakra is reagált. Nagy Ervin elmondta, a minisztert a mozgalom második napja óta ismeri, és a párt magjában volt az első perctől kezdve mint jogi szakértő és bizalmas.

Szerinte Melléthei-Barna Mártonnak „van egy kétéves hitele és előtörténete”, ami alapján Péter őt választotta, nem pedig a rokoni szálak miatt.

„Én ezt nem tartom belterjes dolognak” – szögezte le.

A teljes videó

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk