prcikk: A magyar sport 5 legnagyobb dicsősége | szmo.hu
MÚLT
A Rovatból

A magyar sport 5 legnagyobb dicsősége

Szubjektív lista azokról a pillanatokról, amelyekre igazán büszkék lehetünk és amelyeket mindig is érdemes lesz felidézni.


Amik kimaradtak: Papp László, a magyar ökölvívás legnagyobb alakja, a 18 olimpiai érmünk birkózásból, Balczó András és az öttusa, a hihetetlen atlétikai sikereink, Keleti Ágnes ötszörös olimpiai bajnok tornász, a női kézilabda válogatott és klubcsapataink sikerei. És még sok más, amire illik emlékezni. Az ötös listába a számomra igazán kedveseket szedtem össze.

1. A harmadik olimpiai aranyérem zsinórban

A magyar férfi vízilabda válogatott 2008-ban, Pekingben harmadszorra is megnyerte egymás után az olimpiát. A hihetetlen eredmény azért számíthat a magyar sporttörténelem legkiemelkedőbb sportteljesítményének, mert ugyan több aranykora volt a magyar férfi vízilabdának, 12 évig soha nem álltunk a világ tetején. Ennél nagyszerűbb teljesítményre egyetlen sportágban sem volt képes a világon senki (kézilabdában a dánok és szintén vízilabdában, még az 1910-es években az angolok szintén vízilabdában uralták 3 olimpián keresztül a mezőnyt).

LIBABŐR: A 2000-es olimpiai döntő összefoglalója

Kemény Dénes csapata 2000-ben a sidney-i olimpián úgy verte rommá az oroszokat a döntőben, hogy az ellenfélnek egyetlen pillanatig sem volt esélye. 1976 után lettünk újra bajnokok és legtöbben éreztük – jogosan –, hogy egy újabb sikerkorszak kezdődik el. Ráadásul azon az október 1-jén női kézilabda válogatottunk sajnálatos módon 23-17-es vezetésről vesztette el a dánok ellen a döntőt – így külön örömöt okozott, hogy mégis nyerni tudtunk egy csapat-aranyérmet.

A magyar vízilabda válogatott a legjobb a világon. Mutatja ezt a 3 Világkupa-, a 2 Világliga-, a 12 Európa-bajnoki és a 3 világbajnoki cím is, de legfőképp a 9 darab olimpiai aranyérem mutatja, amivel valószínűleg soha többet nem fog minket utolérni.

2004-ben aztán 7-ből 7 meccset nyertünk. Először a csoportkörben, aztán a döntőben is megvertük az akkor még egy országnak számító Szerbia és Montenegró csapatát. Az elődöntőben az oroszokat vertük, akiket négy évvel később hét góllal ütöttünk ki a döntőben. Athénban Kemény Dénes csapata beállította a csúcsot, amit elődjei, Komjádi Béla, Beleznay László és Rajki Béla elértek.

Az utolsó 10 perc, a 2004-es döntőben, 7-6-os szerb vezetéstől

Pekingben, 2008-ban aztán olyasmi történt, ami arany betűkkel került bele a magyar sport nagy könyvébe. Újból veretlenül, mindössze egyetlen döntetlent elérve nyertük meg az olimpiát, és ekkor mindenki megtanulta a világon: három a magyar igazság. Azzal a Montenegróval játszottunk a csoportmeccseken 10-10-es döntetlent, akit aztán az elődöntőben 11-9-re megvertünk. A Dénes-csapat tehát időzíteni is jól tudott, ami olyannyira vált védjegyévé, mint a hatalmas, távoli bombák Kiss Gergőtől.

2. A magyar futball aranykora

Az Aranycsapat, vagy ahogy külföldön mondták a Mágikus Magyarok a világ legjobbjai voltak 1950 és 1954 között. Ezt bizonyítja a világranglistán akkor elfoglalt 1. hely, melyről nem tudott letaszítani minket senki, az olimpiai aranyérem és a világbajnoki ezüstérem is. Utóbbi története számunkra inkább szomorú, mint vidám, de gondoljunk bele: hogy reagálnánk le, ha a mostani magyar fociválogatott kikapna a németektől a döntőben. Vagy ha 6-3-ra vernénk idegenben az angolokat...

Mindenki tudja, hogy akkoriban Puskás, Kocsis, Hidegkuti, Czibor voltak a világ legjobbjai. Azt viszont kevesen tudják – pedig épp emiatt is válik igazán naggyá az akkori válogatott és az általuk elért sikerek –, hogy az akkori magyar válogatott Sebes Gusztáv által kitalált formációja és taktikai hadrendje alapjaiban változtatta meg a futballt. Annyira alapjaiban, hogy korábban senki nem játszott hasonlót, majd a futball legnagyobb nemzetének tartott brazilok 1958-ban a magyarokhoz hasonló taktikával és nyerték meg az első világbajnoki címüket.

Összefoglaló: A legendás 6-3

A későbbiek során olyan legendás klubok aranykorában lehetett felismerni az Aranycsapat taktikájára igen hasonlító elemeket, mint az Ajax, a Milan és a mostani Barcelona. Kevesen tudják, de az elmúlt évek legnagyobb csapata, a Messi fémjelezte Barcelona játékában is „felismerték a szakmabeliek az Aranycsapatot”.

Milyen érdekes: mégis mennyit adott a magyar nép a világ futballjának... És mennyire sajnálatos ennek tudatában az, ahogyan most áll hazánk futballja.

3. Egerszegi Krisztina és az úszósport

Nem sok olyan sportág van a világon – azért akad egy pár –, amiben közvetlenül a világ nagyhatalmai mögött mi vagyunk az elsők. És még kevesebb olyan sport van, amiben meg is előzünk közülük néhányat. Néhány olyat, mint Kína, Németország, Oroszország, Olaszország vagy Franciaország. Na, a felsoroltak közül úszásban mind mögöttünk van a nyári olimpiai játékok összesített éremtáblázatán.

"Gyere egérke, gyere kicsi lány!"

1896-ban, amikor az első újkori olimpiát megrendezték a görögök, még egészen más volt ez a sport. Nem medencében, faltól falig úsztak a versenyzők, hanem a tengerben, például egy hajóról a partig. Akkor még el lehetett követni olyan hibákat olimpián, mint a legnagyobb magyar nyertes, Hajós Alfréd tiszteletére felhúzott osztrák zászló. Ez mind teljesen lényegtelen annak tudatában, hogy Hajós megjelenésével a magyarok fókusza már igen korán, a 20. század elején az úszásra terelődött. Ezért lehet az, hogy az olimpiai összesített táblázaton 23 arany mellett 23 ezüst és 17 bronzérmünk van, ezzel pedig a 4. helyet foglaljuk el a világ legjobbjai közt.

A magyar úszósport olyan legendákat nevelt ki, mint a Darnyi Tamás, Egerszegi Krisztina, Czene Attila, Cseh László vagy Risztov Éva. Az utánpótlás is hosszú időre támogatja számunkra az izgalmas olimpiákat: Gyurta Dani, Jakabos Zsuzsi és az elmúlt hetekben világcsúcsokat egymás után halmozó Hosszú Katinka mindössze 25 évesek, Kapás Bogi és Bohus Marci 21, Bernek Peti 22, Kozma Dominik és Gyurta Dani 23 évesen még mindig hatalmas jövő előtt állhat.

Barcelonában Egerszegi Krisztina 3 olimpiai aranyat nyert:

1996, Atlanta: "Egy ilyen pályafutást nem lehet vereséggel befejezni"

A felsoroltak közül hosszabban Egerszegi Krisztinával foglalkoznék, aki 1988 és 1996 közt a magyar úszósport megkoronázott királynője volt. Egérke a mai napig az egyetlen olyan sportoló, aki képes volt kizárólag egyéniben 5 olimpiai aranyig jutni (emellé jön még egy ezüst és egy bronz), és ezzel a magyar sporttörténelem legeredményesebb egyéni sportolója. Ha valaki egyéniben megcsinálta azt, amit a vízilabda válogatottunk csapatban, akkor az Egérke: 12 évig ült a 200 méter hátúszás trónján. Egérke egyetlen olimpián, 1992-ben Barcelonában 3 olimpiai aranyat is begyűjtött.

4. Gerevich Aladár és a vívás

A vívással is ugyanaz a helyzet, mint az úszással: hihetetlen jók vagyunk benne. Az összesített éremtáblán harmadikok vagyunk az olaszok és a franciák mögött, 34 aranyunk, 22 ezüstünk és 26 bronzérmünk. A vívó-tradíciók valahol az 1900-as évek elején indultak, amikor már akkora zsenik kardoztak, mint a négyszeres olimpiai bajnok Fuchs Jenő. Ami nagyon nagy eredmény, hogy az évszázad elején nem csak egyéniben tudtunk zseniket felsorakoztatni, hanem csapatszinten is. 1928, 1932, 1936 három olyan év, amikor a magyar kardvívó válogatott aranyérmet nyert.

Egy felvétel 1933-ból, a magyar kardvívás nagy alakjáról, Gerevich Aladárról:

Ekkor volt az a korszak, aminek ikonikus alakja volt Gerevich Aladár. Róla a következőket mindenképp érdemes tudni: a világ legsikeresebb kardvívója, 1932 és 1960 közt 6 olimpián is szerepelt, mindegyikről kivétel nélkül legalább egy arannyal tért vissza; 7 olimpiai aranyérmet, 1 ezüstöt és 2 bronzot nyert; a magyarok közül ő nyerte a legtöbb olimpiai aranyat. Hihetetlen pályafutásában külön érdekesség, hogy 50 évesen is indult az olimpián (természetesen arannyal tért haza), ám sokak kételkedtek benne. Úgy sikerült eloszlatnia a kételyeket, hogy kihívta az összes fiatal magyar versenyzőt és egytől egyik elverte őket.

Gerevich_Aladár

Vívásban a világ legjobbjai voltunk ezekben az években, évtizedekben. Gerevich egész családja sikeres kardozó volt, felesége és egyik fia is olimpiai bronzot nyert, másik fia pedig edzőként dolgozott. És vajon „csak” 7 aranyérmet nyert volna akkor is, ha a pályafutása alatt nem marad el két olimpia?

5. Kajak-kenu

Az úszás és a vívás mellett a létezik egy sport, ami a magyar sport sikerkovácsa. Ebben a sportágban ugyan nincsenek öt- és hétszeres bajnokaink, de egy pillanatig sincs okunk fanyalogni Dusev-Janics Natasa, Kovács Kati, Storcz Botond vagy Kammerer Zoltán „csupán” három aranyán. Főleg, hogy ez már rögtön tizenkettő. Ehhez még hozzájönnek azok az érmek, amiket a kiváló kenusok lapátoltak össze: a „nagy öreg” Wichmann Tamás, a „Kenukirály” Kolonics György vagy Vajda Attila. Az összesített éremtáblán harmadikok vagyunk a Szovjetunió és Németország mögött.

Kovács Kati és Janics Natasa Athénban:

Vajda Attila olimpiai győzelme

A különbség az az úszás és a kajak-kenu közt, hogy utóbbiban még az is esélyes, hogy egyszer az élre ugrunk, hiszen nincs akkora szakadék, mint mondjuk úszásban az USA és köztünk. 19 aranyunk van, 27 ezüstünk és 25 bronzunk, ez a 71 érem pedig messze több, mint a bármelyik nemzet magáénak mondhat.

A sportág sikerét egyesek az országunk természetes vizei nyújtotta tökéletes lehetőségeknek tulajdonítják. Mindegy miért, ahogy a futballban mondani szokás „a győzelmet nem kell megmagyarázni”, tehát a világranglista-elsőséget főképp nem.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
Nem a kinézete volt a titka: Casanova egyetlen trükkje mindent vitt a nőknél
A velencei kalandor sikere a tudatosan felépített imázsán és a briliáns történetmesélésen alapult, nem pusztán a vonzerején. Élete utolsó éveit a csehországi Dux kastélyában töltötte könyvtárosként.


Kalandor, könyvtáros, megszállott szerelmes és hidegfejű stratéga. Giacomo Casanova neve ma is a csábítás szinonimája, de a mítosz mögött egy 18. századi európai „hálózati ember” áll, aki élettörténetét mesteri módon írta meg, és ezzel önmagát is megalkotta.

A legenda helyett a saját szavaiból és a megbízható történeti forrásokból kirajzolódik a valódi Casanova portréja, a „titka”, halálának körülményei, magyarországi útja és megannyi meglepő érdekesség, amit ránk hagyott.

Giacomo Girolamo Casanova 1725-ben született Velencében, és élete során megannyi szerepben kipróbálta magát.

Volt papnövendék, katona, diplomata, szabadkőműves és író, mielőtt élete utolsó, lecsendesedett szakaszában a csehországi Dux kastélyában gróf Waldstein könyvtárosaként talált menedéket.

Itt, 1798-ban bekövetkezett haláláig, papírra vetette monumentális, francia nyelven írt önéletrajzát, az Életem történeté-t, amely posztumusz kiadását követően világhírűvé tette.

Tudatosan építette imázsát, az európai udvarokban és szalonokban a maga által kreált „Seingalt lovagja” néven forgolódott, ezzel is erősítve a személyét övező misztikumot.

Ha megértjük, mit tartott fontosnak önmagáról, azt is látjuk, mi volt a csábítási stratégiájának lényege. Ez nem egyetlen trükk, hanem egy következetes habitus volt, amelynek alapja az intellektuális és testi vonzerő párosítása.

Számára a játékosság és a szellemi társalgás legalább annyira fontos volt, mint a fizikai szépség. A briliáns társalgás, a költői levelek és a szüntelen történetmesélés volt a leghatékonyabb eszköze.

„Az ész nélküli szépség a szerelemnek nem kínál egyebet, mint a puszta testi bájak élvezetét” – írta a Memoárokban. Ugyanakkor kíméletlen őszinteséggel ismerte fel a szabadság és a kötődés közti feszültséget is.

"A nőket még őrületig is szerettem, de a szabadságot mindig jobban.”

A kalandos életút 1798. június 4-én ért véget a csehországi Duxban. Korabeli feljegyzések és modern orvostörténeti összefoglalók szerint halálát egy makacs, krónikus húgyúti, illetve hólyageredetű megbetegedés okozta.

A helyi emlékezet szerint a duchcovi kastélyban ma is őrzik azt a karosszéket, amelyben a nagy kalandor kilehelte lelkét.

Mielőtt azonban élete lezárult volna, bejárta Európát, és útja a történeti Magyarország területére is elvezette.

Életútja tele volt szenzációs részletekkel. Ezek közül is kiemelkedik 1756-os szökése a velencei Dózse-palota hírhedt ólomkamráiból, a Piombiból, amelyet később külön könyvben is megírt.

Európai karrierje során lottórendszert szervezett Párizsban, szabadkőműves páholyok tagja lett, és a kontinens legbefolyásosabb szalonjaiban fordult meg, ahol olyan személyiségekkel találkozott, mint Voltaire, II. Frigyes porosz király vagy Nagy Katalin orosz cárnő.

Írói teljesítménye sem merült ki a Memoárokban: lefordította Homérosz Iliászát modern toszkán nyelvre, és több politikai pamfletet, valamint regényt is írt.

Hagyatékának legértékesebb darabja, az Életem történeté-nek eredeti, mintegy 3700 oldalas kézirata kalandos úton maradt fenn. Végül 2010 februárjában a Francia Nemzeti Könyvtár vásárolta 7 millió euróért.

Végül mi maradt Casanovából? Hőssé nem a hódítások listája, hanem az ezekről szóló, eleven és briliáns nyelven megírt elbeszélés tette. Legnagyobb alkotása maga a Casanova-mítosz volt, amelyet saját kezűleg teremtett meg.

Via Britannica


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
MÚLT
A Rovatból
Először azt hitték, itt a világvége: a Niagara-vízesés vize többször is elapadt az évek során
Egyik alkalommal éppen 1848 tavaszán, amikor Európa szerte forradalmak robbantak ki.
Sz. E. Fotó: Fortepan - szmo.hu
2026. március 22.



Képzeld el, amint több száz ember égő fáklyákkal a kezében sétál a Niagara-vízesés peremén. Pontosabban a vízesés hűlt helyén, miközben lent a meder közelében, ahol percekkel korábban még tajtékzott a víz, lovas katonák ügetnek.

Ez nem egy filmjelenet, hanem maga a valóság.

Többször is megtörtént, hogy a világ egyik leghíresebb természeti csodája egyszerűen megszűnt létezni.

A Niagara valójában nem egy, hanem három vízesés összefoglaló neve. A legnagyobb, a Patkó-vízesés javarészt Kanadához tartozik, tőle a Kecske-sziget választja el az amerikai oldalon lévő két kisebb zuhatagot, a Menyasszonyfátyol-vízesést és az Amerikai-zuhatagot.

1848 tavaszán, egyébként akkor, amikor Európában pont fegyveres felkelések és forradalmak zajlottak, egy kivételesen hideg tél után a márciusi meleg és az erős keleti szél hatalmas jégtömeget tolt az Erie-tóból a Niagara folyó torkolatába.

A jég hatalmas gátat képzett, ami harminc-negyven órára teljesen elzárta a víz útját. A vízhiányt először a folyóparti malmok tulajdonosai vették észre, amikor a malomkerekek megálltak.

A hírre ezrek özönlöttek a helyszínre, és óvatosan bemerészkedtek a száraz mederbe. Az emberek olyan fegyvereket találtak a sárban, amiket feltehetően az amerikai csapatok hagytak ott egy 1814-es csata után. Március 29-én éjjel több százan fáklyákkal sétáltak a vízesések peremén, miközben az amerikai lovasság a mederben ügetett. A folyó másnap indult meg újra, amikor a szélirány megváltozott, és a jégdugó feloszlott.

1903. március 22-én az amerikai oldalon ismét elapadt a víz.

A látványosságnak pedig Kanadából és az Egyesült Államokból is a csodájára jártak. A szakértők szerint azonban az 1848-as volt az egyetlen teljes, természetes leállás, a későbbi esetek inkább rendkívül alacsony vízhozamot jelentettek.

1969-ben azonban már szándékosan szüntették meg a vízesést.

Egy 1965-ös helyi újságcikk ugyanis a zuhatag végét jósolta, mivel a korábbi, 1931-es és 1954-es sziklaomlások törmeléke már megfelezte a vízesés magasságát. A közösségi nyomásra egy amerikai-kanadai bizottság jött létre, hogy felmérjék a helyzetet.

1969. június 12-én egy 180 méter hosszú, 28 ezer tonna kőből és földből épített gáttal elzárták a vizet az amerikai oldalon. Mérnökök precízen felmérték a sziklafalat, 48 kőzetfuratot vettek, és érzékelőket telepítettek a kőzettömbök mozgásának figyelésére.

A munkálatok közel fél évig tartottak, majd november 25-én a gát elbontásával a víz újra a régi medrében zubogott. A vizsgálatok után úgy döntöttek, a leomlott törmeléket nem távolítják el.

A Niagara minimális vízhozamát egy 1950-es amerikai-kanadai egyezmény szabályozza, és egy 1954-ben épült gát segít a víz elosztásában a vízesések és az erőművek között.

Hogy az 1848-as esemény ne ismétlődhessen meg, 1964 óta minden télen úszó jégtörő gátat telepítenek a folyóra, ami megakadályozza a jégdugók kialakulását. A vízesés „kiszárításának” ötlete időnként felmerül egy-egy nagyobb felújítás, például hídcsere miatt, de ez ma már hatalmas turisztikai és környezetvédelmi kérdéseket vetne fel.

Via National Geographic, Pangea blog


Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
583 áldozat a kifutón: 49 éve történt a tragikus baleset, amely örökre megváltoztatta a repülést
Két Boeing 747, - a KLM 4805 és a Pan Am 1736 - a tenerifei Los Rodeos futópályáján ütközött 1977. március 27-én. A Las Palmas-i bombariadó, a köd és a kommunikációs hibák együtt vezettek a katasztrófához.


Ma van a repüléstörténet legsúlyosabb katasztrófájának évfordulója:

1977. március 27-én a Kanári-szigetekhez tartozó Tenerife Los Rodeos repülőterén két Boeing 747-es, a holland KLM és az amerikai Pan Am gépe ütközött össze a futópályán. A két gépen összesen 583 ember vesztette életét, és mindössze 61-en élték túl a tragédiát, amely egy sor emberi és technikai hiba végzetes láncolatának következménye volt.

A katasztrófa napján egy bombamerénylet miatt lezárták a Las Palmas-i repteret, ezért az érkező járatokat, köztük a KLM és a Pan Am gépét is a jóval kisebb, felkészületlenebb tenerifei Los Rodeos repülőtérre irányították. A hirtelen megnövekedett forgalom miatt az előtér és a gurulóutak is megteltek, így a hatalmas Jumbo Jeteknek a futópályán kellett manőverezniük. A helyzetet tovább rontotta, hogy az időjárás egyre rosszabbra fordult, és sűrű köd ereszkedett a reptérre, a látótávolság helyenként 700 méter alá csökkent.

Nem sokkal 17 óra előtt a KLM gépe engedélyt kapott, hogy végigguruljon a futópályán, a végén egy 180 fokos fordulattal pozícióba álljon, és ott várjon a felszállási engedélyre. A Pan Am gépét arra utasították, hogy kövesse a hollandokat, de a C3-as gurulóúton hagyja el a pályát. A Pan Am pilótái azonban a ködben nem voltak biztosak a dolgukban, és mivel a C3-as kijáratnál egy rendkívül éles, 135 fokos fordulót kellett volna végrehajtaniuk, inkább tovább gurultak. Eközben a KLM befejezte a fordulót, és Jacob Veldhuyzen van Zanten kapitány gázt adott a felszálláshoz.

A másodpilóta ekkor közbeszólt: „Pillanat, még nincs felszállási engedélyünk!” Erre a kapitány visszahúzta a gázkarokat, majd azt mondta: „Tudom, gyerünk, kérdezz rá!”

A KLM személyzete rádión közölte, hogy felszállásra készen állnak, és várják az irányítási engedélyt. A torony válaszul a felszállás utáni útvonalat adta meg nekik: „KLM4805 felszállás után emelkedjen FL90-re, majd jobb forduló 40º és álljon rá a Las Palmasi VOR adóra a 325º-os irányon.” Van Zanten kapitány ezt tévesen felszállási engedélynek értelmezte, újra gázt adott, és hollandul közölte: „Megyünk.”

Ezzel egy időben a Pan Am pilótái jelezték a toronynak, hogy még a pályán vannak: „Még mindig gurulunk lefelé a kifutón, 1736-os.” Ez a rádióüzenet azonban a KLM pilótafülkéjében egy zavaró sípolásként jelent meg, mert a másodpilóta éppen az útvonalengedélyt olvasta vissza. A torony nyugtázta a Pan Am helyzetjelentését: „Rendben 1736-os jelentse, ha elhagyták a pályát.” Ezt hallva a KLM fedélzeti mérnöke megkérdezte a kapitánytól: „Még nem ment le a Pan Am?” A kapitány válasza egy félreérthető „Igen” volt.

Ez volt az utolsó lehetőség a katasztrófa elkerülésére. Pár másodperccel később a két gép személyzete a sűrű ködben megpillantotta egymást.

A Pan Am kapitánya a gázt tövig nyomva próbált balra, a fűre letérni a pályáról, a KLM pilótája pedig olyan erővel húzta fel a gépet, hogy annak farokrésze száz méteren keresztül szántotta a betont. A holland gép elemelkedett, de már nem tudta átugrani a Pan Am törzsét.

A KLM futóművei és hajtóművei letarolták az amerikai gép tetejét és vezérsíkját, majd a felszállás előtt teletankolt holland repülőgép 150 méterrel odébb a pályára zuhant és felrobbant. A Pan Am gépe szintén kigyulladt. A KLM fedélzetén tartózkodó 248 ember mind életét vesztette. A Pan Am gépéről 61-en menekültek ki, de 335-en a lángok között rekedtek.

A kivizsgálás egyértelműen megállapította, hogy a katasztrófa legfőbb oka az volt, hogy a KLM személyzete felszállási engedély nélkül kezdte meg a nekifutást. A spanyol hatóságok hivatalos jelentése szerint azonban több tényező is hozzájárult a tragédiához: a rossz időjárási körülmények, a földi gurítóradar hiánya, a rádió-kommunikációs félreértések, a reptér felkészületlensége, valamint a KLM személyzetére nehezedő időnyomás. A baleset nyomán a nemzetközi légi közlekedésben szigorították a rádiós frazeológiát, és bevezették a pilóták közti hatékonyabb együttműködést célzó képzési programokat. Egy évvel később megnyitották Tenerife déli, korszerűbb repülőterét is, amely átvette a nemzetközi forgalom nagy részét.

Via Wikipédia


Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
Így lett legenda Puskás Ferenc: mindenki tudta, mit fog csinálni, mégsem tudták megállítani
99 éve született Puskás Ferenc, aki arról lett híres, hogy a védők a befelé húzós csele ellenére sem tudták megállítani a bal lábát. Ennek legismertebb példája az 1953-as, Anglia elleni 6:3-as mérkőzésen lőtt ikonikus gólja.


Mindenki tudta, merre húz és melyik lábbal lő – mégsem tudták megállítani.

Puskás Ferenc, aki 99 éve, 1927. április 1-jén született Budapesten, áttörte kora korlátait.

Az egész világon népszerűvé vált, és máig ő az egyik legismertebb magyar híresség.

Gyerekkorában orvos szeretett volna lenni, de a futballpálya lett az otthona. A család 1937-ben magyarosította a nevét, de a legenda mégsem Puskás néven indult.

11 évesen a kispesti kölyökcsapatban még „Kovács Miklós” néven játszott.

A kivételes tehetség hamar utat tört magának.

Mindössze tizenhat és fél éves volt, amikor 1943. december 5-én bemutatkozott az NB I-ben, egy héttel később pedig már az első „felnőtt” gólját is belőtte.

Első szezonjában 18 meccsen hétszer talált be, utána pedig szinte minden második mérkőzésen lőtt egy gólt.

A klubszintű áttörést gyorsan követte a címeres mez. 1945. augusztus 20-án, az Ausztria ellen 5:2-re megnyert meccsen debütált a válogatottban, és rögtön az első gólt ő szerezte. Ekkor kezdett kiépülni a mítosz a nem tipikus atlétaalkatú zseniről, akit az ellenfelek hajlamosak voltak alábecsülni, amíg a bal lába el nem döntötte a meccset.

Ennek karriernek a csúcspontja az 1953-as, Anglia elleni 6:3-as diadal egyik gólja, amikor egy zseniális visszahúzással küldte el az angol védőt, majd a kapuba bombázott.

A történelem azonban közbeszólt. Az 1956-os forradalom után Puskás a Honvéd több játékosával együtt külföldön maradt.

A bizonytalanság és a FIFA-eltiltás időszaka után, 31 évesen, sokak meglepetésére a Real Madrid szerződtette. A legtöbben már leírták, ő azonban 18 kilót fogyott, és újra a világ elitjébe küzdötte magát.

Madridban rácáfolt a kétkedőkre: 262 tétmeccsen 242 gólt szerzett, és több Bajnokcsapatok Európa-kupáját (BEK) nyert. Az 1960-as BEK-döntőben az Eintracht Frankfurt ellen négy gólt lőtt, az 1962-es fináléban pedig mesterhármast szerzett. Spanyolországban négyszer lett gólkirály.

Döntéseiben végig mellette állt a családja: 1950-ben vette feleségül a 18 éves Hunyadvári Erzsébetet, lányuk, Anikó 1952-ben született, és 1956-ban ők is elhagyták az országot.

Játékos-pályafutása után „Panchóként” járta a világot edzőként. Legnagyobb sikerét a görög Panathinaikosszal érte el, amellyel 1971-ben bejutott a BEK-döntőbe, ahol csak a korszakos Ajax tudta megállítani őket.

A rendszerváltás után hazatért Magyarországra. Négy mérkőzés erejéig szövetségi kapitány is volt, és képviselte az országot az MLSZ és a kormány delegációiban.

Egészsége azonban megromlott, az Alzheimer-kór egy speciális fajtája támadta meg, és 2000-től folyamatos kórházi kezelésre szorult. A Real Madrid egy budapesti gálameccsel tisztelgett előtte.

Puskás Ferenc 2006. november 17-én hunyt el. Örökségét ma a Puskás Aréna és a legszebb gólért járó, róla elnevezett FIFA Puskás-díj is őrzi, ahogy 85 válogatott meccsen lőtt 84 gólja is a magyar futballtörténelem csúcsa marad.

A „Puskás-legenda” azért működött, mert mindenki ismerte a fegyverét, de a technikai tudás, a játékintelligencia és a merészség olyan elegyet alkotott, ami ellen nem tudott védekezni az ellenfél.


Link másolása
KÖVESS MINKET: