SZEMPONT

A magyar férfiak tízszer annyi alkoholt isznak, mint a nők

Rengeteget iszunk és dohányzunk, cserébe keveset mozgunk. Semmibe nem kerülne javítani az egészségünkön, de lusták vagyunk hozzá.

Albert Ákos írása (Abcúg) - szmo.hu
2017. június 13.

Gondolt már arra, hogy többet kellene futnia, és kevesebbet cigiznie? Ha nem, akkor épp ideje elkezdeni, mert

rengeteg problémát okoz a magyar egészségügynek, hogy az ország fele túlsúlyos, az emberek alig mozognak, viszont rengetegen cigiznek és isznak.

Kutatók összeszedtek egy sor olyan dolgot, amelyek hosszú távon rombolják a magyarok egészségét, ezeken azonban lehetne változtatni: Ön elmehetne futni, az állam pedig figyelhetne jobban a szmogra. A férfiak pedig ihatnának kevesebbet, mert közel tízszer annyi alkoholt fogyasztanak, mint a nők.

Ha Ön Magyarországról, magyar emberként olvassa ezt a cikket, akkor a következő tulajdonságok közül néhány, vagy akár az összes jellemző magára:

• túlsúlyos, legalábbis a magasságához mérten

• alig mozog, heti két és fél óránál szinte biztos, hogy kevesebbet

• egy a négyhez az esélye, hogy naponta cigarettázik

• egy év alatt pedig szinte biztosan megiszik 11 liter alkoholt

• rossz minőségű levegőt lélegez be

Ezeket a jellemzőket összefoglalóan az egészségi állapot egészségügyön kívüli befolyásoló tényezőinek hívják, Magyarország pedig nem áll túl jól, ha ezekről van szó. Tavaly egy sor állami szervezet összefogott, és írtak egy jelentést arról, milyen állapotban van a magyar egészségügy (a teljes jelentés itt olvasható). Több dologról is lesújtó képet festettek (ezekről itt írunk bővebben), ezekkel a tényezőkkel azonban külön fejezetben is foglalkoztak. Kiderült, hogy a szegények kevesebb gyümölcsöt esznek, és kevesebbet is mozognak a gazdagoknál, az arzén és a szmog pedig több ezer magyar életét keseríti meg.

Nem mindegy, hogy ki milyen életet él

Ha egészségügyről beszélünk, akkor sokaknak orvosok, műtétek, kórházak jutnak először eszébe, olyan helyek és emberek, akik meggyógyítják őket, ha összeszednek valamiféle nyavalyát. A hetvenes évek óta azonban egyre többször van szó arról is, hogy

az átlagember tulajdonképpen maga is rengeteg mindent tud tenni annak érdekében, hogy ne betegedjen meg, vagy ne haljon meg idő előtt.

Egyáltalán nem mindegy, hogy az ember milyen életet él, ha az egészségéről van szó: aki rosszabb körülmények között él, vagy sok a káros szokása, az nagyobb eséllyel lesz beteg.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) két csoportba osztja azokat a dolgokat, amelyek hatással lehetnek az egészségre. Az első csoport a környezeti hatások (ebbe tartozik a szó szoros értelemben vett egészségügyi rendszer, de például az is, hogy milyen a víz és a levegő), a másik pedig magának az egyénnek a tulajdonságai. Ebbe éppúgy beleszámít a viselkedés, mint a társadalmi helyzet. Előbbin az államok, utóbbin az emberek maguk is képesek változtatni.

A jelentés ezek közül választ ki és elemez néhányat. Ilyen például a magyar levegő- és víz minőség, vagy éppen az, hogy mennyire túlsúlyosak a magyarok. Ezek közül szemezgetünk.

A magyarok nagy része kövér

Az elhízás a XXI. század egyik legnagyobb népegészségügyi problémája – áll a jelentésben. Az utóbbi harminc évben megháromszorozódott a gyakorisága, annak ellenére, hogy nagyon káros: fizikális és pszichés problémákat okoz, és drasztikusan megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a daganatok és a cukorbetegség kockázatát.

Túlsúlyosnak azokat nevezzük, akiknek a testömeg indexe több mint 25. Ezt egyszerű kiszámolni, az embernek el kell osztania a testsúlyát (kg) a magassága (m) négyzetével. Ha az eredmény magasabb mint 25, akkor az illető túlsúlyos. Ez alapján

Magyarországon a felnőtt lakosság 55 százaléka túlsúlyosnak számít, főleg a férfiak.

Ez a szám ráadásul emelkedik, az utóbbi 14 évben például négy százalékkal lett nagyobb, ez pedig a jelentés szerint szinte csak a férfiaknak köszönhető.

Jellemző az is, hogy a túlsúlyosak aránya az ország legfejlettebb, középső részében a legkisebb, a szegényebb északkeleti régiókban pedig a legmagasabb.

Magyarország az egyik legkövérebb ország az EU-ban, csak a szlovének és a görögök kövérebbek nálunk. A túlsúly a magyar felnőtt lakosság egészségveszteségének 14 százalékáért felel, ezt pedig számban is ki lehet fejezni: felbecsülve

656 milliárd forintjába kerül a társdalomnak az, hogy ennyire kövérek a magyarok.

Nem vált be a mindennapos testnevelés

A rendszeres testmozgás hiánya azonban a jelentés szerint még az elhízásnál is több embert érint Magyarországon. A magyaroknak mindössze a 11 százaléka végez elegendő, azaz heti minimum 150 percnyi fizikai aktivitást. A férfiak gyakrabban mozognak, mint a nők, de nem sokkal. Ahol pedig vágni lehet a különbséget, az az iskolai végzettség: a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 18 százaléka, a 8 általánost végzetteknek azonban mindössze hat százaléka mozog eleget.

A jelentés megjegyzi, hogy ezeknek a különbségeknek a leküzdésén dolgozni kell, már csak azért is, mert ezek tisztán a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségekből fakadnak, azaz megváltoztathatóak. A mozgás pedig azért lenne nagyon fontos, mert a WHO szerint

a mozgáshiány közel egymillió halálesetet okoz évente Európában.

Azt is hozzáteszik azonban, hogy a kormány egyik legfontosabb mozgásösztönző intézkedése – a mindennapos testnevelés bevezetése az iskolákban – növelte ugyan a gyerekek fizikai aktivitását, ez azonban nem elég. A gyerekek ugyanis hétvégén továbbra is inaktívak, így pedig nem egyenletes a mozgással töltött idő eloszlása.

Amivel viszont a jelentés szerint nincs komolyabb gond, az a zöldség- és gyümölcsfogyasztás. EU-s szinten a középmezőnyben vagyunk, a magyar lakosság kétharmada napi szinten fogyaszt zöldséget és gyümölcsöt. Viszont az elhízáshoz és a rendszeres mozgáshoz hasonlóan itt is nagy a különbség a szegények és a gazdagok között: a leggazdagabbak közel háromszor annyit gyümölcsöt fogyasztanak mint a legszegényebbek.

Sokat isznak és szívnak a magyarok

Az elhízás és a mozgáshiány sokakat érintő probléma, de közel sem annyira káros, mint a rendszeres dohányzás vagy az ivás. Magyarország pedig a jelentés alapján egy cigiző és ivó nemzet.

A magyar felnőttek egynegyede naponta dohányzik, ez pedig az egyik legrosszabb arány az európai országok között.

Ráadásul az ország egyes területei és társadalmi csoportjai között is vágni lehet a különbséget:

• a szegényebb régiónak számító Észak-Magyarországon 15 százalékkal magasabb a dohányzók aránya mint a Nyugat-Dunántúlon

• a 8 általánost végzettek és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők között 17 százalék a különbség

• a férfiak jóval többen dohányoznak, mint a nők.

Az is megfigyelhető ráadásul, hogy hiába tiltotta ki a kormány a cigit a szórakozóhelyekről, hiába korlátozta az eladását a koncessziókhoz kötött trafikokra, és hiába magas a dohánytermékek jövedéki adója, 2009 óta alig csökkent a dohányzók száma. Sőt, a cigiző magyar tizenévesek kétszer annyian vannak, mint a cigiző tizenévesek más európai országokban.

A nagyivók ugyan nincsenek annyian, mint a cigizők, de a magyar lakosság öt százaléka így is rendszeresen túl sokat iszik, ezzel pedig az európai országok középmezőnyébe tartozunk (évi 10,6 literrel). A férfiak és a nők között ebben az esetben hatalmas különbség van: míg a nőknek csupán a másfél százaléka iszik sokat, addig a férfiaknak több mint tíz százaléka, azaz közel tízszeres az eltérés. Az azonban látszik, hogy mindkét csoportban egyre nő az alkoholfogyasztók száma.

400 ezer magyart mérgez az arzén

A jelentés még két olyan tényezőt is alaposabban megvizsgált, amely a szó szoros értelmében nem az egészségügyi rendszerhez kapcsolódik, viszont jelentős hatása van az emberek egészségére. Ez a víz és a levegő állapota.

Az állam mindkettőnek rendszeresen méri a minőségét, ahhoz pedig, hogy egy térségben jónak vagy rossznak minősítsék a levegőt és a vizet, egy rendeletben meghatározott határértéknek kell megfelelni. Mivel Magyarország nem harmadik világbeli ország, ezért ezek az eredmények alapvetően jónak mondhatók, a víz esetében biztosan: a lakosság kilencven százaléka jó minőségű ivóvízhez fér hozzá, a közműves ivóvíz-elátottság pedig 95 százalékos, azaz szinte mindenhol jön megfelelő víz a csapból.

A gond inkább az, hogy azok a területek, ahol baj van, nem oszlanak el az országban, hanem jellemzően egy helyre koncentrálódnak. Budapesten és még néhány megyében például száz, illetve közel száz százalékos a jó minőségű vízhez való hozzáférés. Csongrád megyében azonban csak hetven.

A problémát a kieső területek jelentik: a közművektől elvágva fekvő tanyavilágok, a szegregátumok vagy azok a háztartások, ahol nem tudják fizetni a fogyasztási díjakat. A dél-alföldi régióban ráadásul a vízben jelenlévő arzén- és bórszennyezés is rontja a statisztikát, sőt, a jelentés szerint a hazai ivóvízellátás legfőbb ellensége jelenleg az arzén. Az elmúlt évtizedben még másfél millió magyar ivott olyan vizet, amelyben határérték felett volt az arzén. Azóta ez a szám mérséklődött, de még mindig van 400 ezer magyar, akit érint a probléma. A túlzott azrénfogyasztás pedig növeli a bőr- és a tüdőrák kockázatát.

Van, ahol mindent beterít a szmog

A levegő minőségének a víznél is nagyobb hatása van az emberek egészségére: ha minden betegséget összeszedünk, amelynek kialakulásáért az ember környezete a felelős, akkor ezeknek a betegségeknek a 84 százaléka a légszennyezettség számlájára írható. Ez gyakorlatilag a szmogot jelenti, amely olyan betegségek kialakulását okozhatja, mint a szív- és érrendszeri vagy a daganatos megbetegedések (a légzőszervi betegségek gyakoriságban csak ezután következnek).

Magyarországon a légszennyezettség mértéke nagyon sokat javult az elmúlt tíz évben: köbméterenként 42 mikrogramról 27-re csökkent a szennyezőanyagok száma. A gond csak az, hogy az ideális érték 20 mikrogram lenne. A 27-es értékkel azonban tartjuk az európai középmezőnyt: a nyugati államokban jobb a helyzet, a balkáni államokban sokkal rosszabb. Ez a szám ugyanakkor az egész országra vonatkozik, egyes településeken, például Budapesten vagy a Sajó-völgyben ennél sokkal rosszabb lehet a helyzet.

A jelentés szerzői annak is utánaszámoltak, mi történne, ha hosszútávon jelentősen csökkenteni tudnák a szmogot 14 magyar városban (olyanokat választottak ki, ahol online mérőállomások működnek, például Budapestet, Debrecent, vagy Várpalotát). Arra jutottak, hogy évente 1500 halálesetet lehetne így megelőzni, a városok lakónak az élettartama pedig hónapokkal, némely esetben több mint egy évvel nőne.

Címkép: Fortepan

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Vallomást tett a „Zsolti bácsi”-ügy koronatanúja, de az ügyészség arra kérte, ne hozza nyilvánosságra a nevet

Bangó Sándor vallomást tett az ügyészségen. A férfi a TikTokon közölte, hogy a hatóság a nyomozás érdekében arra kérte, ne beszéljen a történtekről.

KÉK HÍREK

Megdöbbentő videó: Így borult fel egy kavicsot szállító kamion az M7-esen

A kavicsot szállító kamion az oldalára borult, rakománya pedig beterítette a Budapest felé vezető oldalt. A borulást egy másik, a balesetben szintén érintett teherautó fedélzeti kamerája rögzítette.

KÉK HÍREK

Kényszerleszállást hajtott végre a Wizz Air Budapestről induló járata Berlinben

A Budapestről Koppenhágába tartó járat útját kellett megszakítani, mert egy utasnak sürgős orvosi ellátásra volt szüksége. A fedélzeti személyzet a landolásig ellátta a beteget, akit a leszállás után kórházba szállítottak.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Vujity Tvrtko a Napló végéről: Aki ezt tette velünk, bár kapott 96 millió forint Júdás-pénzt, most egészen biztosan nyugtalanabbul alszik, mint mi

Vujity Tvrtko egy hosszú bejegyzésben idézte fel a TV2 Napló megszűnésének körülményeit. A riporter szerint a szerkesztőségre nehezedő politikai nyomás és egy 96 millió forintos könyvszerződés vezetett a műsor végéhez.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. május 07.

Két posztot is írt Vujity Tvrtko, a frissebb, mai posztban arról ír, hogy "anno nagyszerű emberek, becsületes újságírók veszítették el az állásukat, s ezzel veszélybe került a családjuk egzisztenciája, nem maradt munkájuk, voltak, akiket biztonsági őrökkel dobattak ki csak azért, mert nem akartak bűncselekmények részeseivé válni. Mindent (is) vállaltak, de a lelküket nem adták el, sem pénzért, sem ajánlatért, sem hatalomért!

Munkátokat elveszítettétek, de becsületeteket mindvégig megtartottátok! BÜSZKE VAGYOK RÁTOK! - írta a tévés.

"Vannak, akiknek most a mentegetőzés és a félelem maradt. Ők választották ezt az utat. Mi pedig egy egészen másikat…" - tette hozzá, megosztva egy 10 évvel ezelőtti posztját.

Vujity Tvrtko egy másik, tegnapi bejegyzését azzal kezdte, hogy nem a botránykeltés a célja, ugyanakkor úgy véli, „az igazság nem maradhat néma”. Azt írja, elsősorban azokért a kollégáiért szólal meg, akiket szerinte méltatlanul megaláztak, és akiknek a hangja nem jut el a nyilvánossághoz. Kijelenti, hogy újságíróként továbbra sem foglal állást magyar belpolitikai ügyekben.

Tvrtko szerint a műsor megszűnésének legfőbb oka egy bizonyos könyv volt. Hozzáteszi, hogy a kötet szerzőjét később hírigazgatónak nevezték ki, és a könyv körüli „erőszak, a műsorunkat, szerkesztőségünket érő politikai nyomás és érzelmi zsarolás” vezetett a döntésükhöz.

„Főleg emiatt az átkozott könyv miatt döntöttünk 2014-ben úgy, hogy a TV2 Naplója 17 év, 1 hónap, 3 hét és 4 nap után befejezi munkáját.”

A HVG a Magyar Hang cikke alapján azt írta: Szalai Viviennek 96 millió forintot fizetett a Napi Gazdaság kiadója 2014-ben a Zuschlag-könyv megírásáért. Tvrtko állítása szerint a szerkesztőségük nem volt hajlandó ezt a könyvet reklámozni, és másokat sem járattak le.

Műsorvezetőként személyesen is szembeszállt a nyomással, amikor nem volt hajlandó egy számára ismeretlen szöveget bemondani. „Egyáltalán: soha az életemben nem olvastam fel más szövegét, csak azt, amit én magam írtam… És amit én magam megírtam, azért a felelősséget mindig vállaltam” – fogalmaz.

Tvrtko szerint nem voltak hajlandóak olyan dolgokat megtenni, amelyekkel a későbbi események bűnrészeseivé váltak volna, ezért a TV2 Napló végül befejezte működését. Megemlíti azonban, hogy szerencsére a műsornak van folytatása egy másik csatornán, Sváby András és csapata révén.

A posztban felidézi egykori kollégáinak az utolsó szerkesztőségi értekezleten elhangzottakat, a Linda című sorozatból vett mondattal.

„Baltazár inkább meghal, de nem alkuszik!”

Majd hozzáteszi: „Meghaltunk, de nem alkudtunk.” Azt írja, aki ezt tette velük, bár kapott „96 millió forint Júdás-pénzt”, most biztosan nyugtalanabbul alszik, mint ők. A cselekedetét szerinte majd Isten vagy a bíróság fogja megítélni.

Tvrtko fájdalommal ír arról, hogy rajta kívül a stábtagok mind elhagyták a szakmát. Van közöttük virágboltos, apartmanház-üzemeltető és olyan is, aki külföldre költözött.

„Nem vagytok, s mégis azok maradtok: ÖRÖKRE!”

Ezzel szemben azt állítja, hogy aki ezt a helyzetet előidézte, „sosem volt az, bármi is állt a névjegykártyáján!”.

Zárásként arról ír, hogy bár ő maga is külföldre költözött, a szellemiségük és a gerincük megmaradt. Akik viszont szerinte elárulták ezeket az elveket, azokról úgy fogalmaz: „most nagyon gazdagok, s mégis koldusszegények!”.

A poszt hátteréhez tartozik, hogy a TV2 nemrégiben menesztette Szalai Vivien hírigazgatót, amire Vujity Tvrtko egy korábbi bejegyzésében már reagált. A csatornánál zajló belső feszültségekről korábban Hajós András és Majka is beszélt. A legfrissebb fejlemény az ügyben, hogy 2026. május 7-én megjelent hírek szerint megszűnik a TV2 Tények című műsora, és a jelenlegi tervek szerint a Napló sem folytatódik az átszervezés után.

Kapcsolódó

Megszűnik a Tények a TV2-n, vége a Naplónak is – jelentette be Vaszily Miklós

Vaszily Miklós, a TV2 vezérigazgatója megerősítette, hogy vége a Tényeknek. Közlése szerint a cél az, hogy „a tanulságok levonását követően”, „az elvárt szakmai sztenderdeknek megfelelő hírszolgáltatást” nyújtsanak.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Őrizetbe vették a Nemzeti Vagyonkezelő volt főigazgatóját

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő egykori főigazgatóját csütörtökön vették őrizetbe különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával. Az ügy egy 2014-es, 8,15 millió eurós kölcsön körül forog, amit egy soha meg nem valósult romániai naperőmű-projektre adtak.

KULT

Még be sem mutatták, de az HBO máris berendelte a Harry Potter második évadát

A könyvsorozat adaptációja még a karácsonyi premier előtt megkapta a zöld lámpát a folytatásra. A készítők a lendület fenntartásával indokolták a lépést, és egy új társ-showrunnert is kineveztek.

KULT

Hátsó kertből indult, mára az „ország legkedvesebb minifesztiválja lett” - Zalában bulizva segíthetsz az állatokon

Egy hátsókertes házibuliból két év alatt nőtt ki az "ország legkedvesebb fesztiválja" Zalában. A Pankkutya Fesztivál három nap alatt 40 fellépőt és 50 programot ígér, miközben minden profitját egy állatmenhelynek adja.

SZEMPONT

Vona Gábor Melléthei-Barna Márton visszalépéséről: A lex Sógort továbbra is ajánljuk a kormány figyelmébe

A Második Reformkor Párt elnöke reagált Melléthei-Barna Márton visszalépésére, és a kormányzati összeférhetetlenséget szabályozó törvényjavaslatát sürgette. A „Lex Sógor” néven ismertté vált javaslat megtiltaná, hogy közeli hozzátartozók egyszerre töltsenek be magas állami pozíciót.

F O. / Fotó: - szmo.hu
2026. május 08.

Vona Gábor a közösségi médiában reagált arra a hírre, hogy Melléthei-Barna Márton visszalépett az igazságügyi miniszteri jelöltségtől. A Második Reformkor Párt elnöke elismerően nyilatkozott a döntésről.

„Melléthei-Barna Márton Facebook-oldalán jelentette be, hogy lemond miniszteri jelöltségéről. A korrekt lépéséhez gratulálok!” – írta.

Vona felidézte, hogy már a jelölés nyilvánosságra kerülésekor azonnal jelezte aggályait. Mint mondta, a 2RK elnökeként már akkor szóvá tette – miközben a jelölt szakmai rátermettségét nem vonta kétségbe –, hogy a családi kapcsolat Magyar Péterrel problémás. Úgy vélte, a helyzet politikailag kényes.

Úgy vélte, a helyzet „nem elegáns, nem európai és óriási támadási felület.”

A sajtóban már a kormányalakítás előtt megjelentek a hírek, hogy a TISZA Párt jogi igazgatója, Magyar Péter sógora lehet az új igazságügyi miniszter, ami több politikai reakciót és közéleti vitát váltott ki a nepotizmus és az összeférhetetlenség kérdéséről. Vona szerint a helyzet kezelésére pártja konkrét javaslattal is előállt.

„‘Lex Sógor’ munkacímmel még törvényjavaslatot is készítettünk a kollégáimmal, amely összeférhetetlenné tenné a hozzátartozók egy kormányban való szerepvállalását”

– áll a posztban.

A pártelnök kitért a kritikájára érkezett reakciókra is. Azt írta, érdemes visszanézni, hogy a TISZA Párt egyes támogatói milyen indulatosan reagáltak a felvetéseire. „Szerencsére voltak azért higgadtabbak is” – tette hozzá. Tanulságként azt vonta le, hogy a politikai egyet nem értést mindenkinek higgadtabban kellene kezelnie.

Vona Gábor szerint az esetből több következtetést is le lehet vonni. Egyrészt azt üzeni a „mostani bólogatójánosoknak”, hogy érdemes felvállalni a kritikát, mert lehet értelme. Másrészt úgy látja, a történtek bizonyítják, hogy szükség van egy másfajta ellenzéki magatartásra.

Szerinte „ezért van szükség konstruktív ellenzékre, amely nem dehumanizáló módon támad, hanem kulturáltan kritizál és ad alternatívát.”

A poszt végén a pártelnök sok sikert kívánt Melléthei-Barna Mártonnak. Vona azt írta, azt hallották, hogy Melléthei-Barna Márton az elszámoltatásban vállalt volna oroszlánszerepet.

„Ha így van, remélem, máshol, más formában hozzáteszi a magáét. Mert a politikai bűncselekményeknek kell legyen következménye!” – fogalmazott.

Bejegyzését egy politikai üzenettel zárta: „A Fideszt kormányról leváltotta az ország, most ellenzékből is le kell!”

Végül hozzátette, kíváncsian várják az új jelöltet a fontos pozícióra. Melléthei-Barna visszalépésére Magyar Péter is reagált, és azt ígérte, másnap bejelenti az új igazságügyi miniszterjelölt személyét.

Kapcsolódó

Magyar Péter megszólalt sógora lemondásáról, pénteken bejelenti új igazságügyminiszter-jelöltjét

Megköszönte Melléthei-Barna Márton elkötelezettségét a hazája, a rendszerváltás és a TISZA közössége iránt. Meggyőződése, fantasztikus igazságügyi miniszter lett volna belőle, de tiszteli, hogy meghozta ezt a döntést.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Tiniként lebénult az arca, női cipőket árult, Magyarországon forgatta az első filmjét, és majdnem meghalt a motorján… kétszer is – George Clooney 65 éves

Egy jókora grizzly miatt érkezett a ’80-as évek elején hazánkba, de csalódnia kellett. Később Hollywood legnagyobb sztárja és legkelendőbb agglegénye lett… míg nem „szelídítették”.

KÉK HÍREK

Nyomozás indult a „fekete pufajkások” ellen az Orbán Viktor győri kampányeseményén történtek miatt

A rendőrség eljárást indított Pintér Bence győri polgármester feljelentése alapján ismeretlen tettesek ellen. Az ügy azokat a biztonságiakat érinti, akik Orbán Viktor márciusi kampányeseményén léptek fel a tüntetőkkel szemben.

KÉK HÍREK

Angolóráról rohant ki egy 15 éves budapesti diák, hogy megmentse egy férfi életét

A fiú a SzívCity alkalmazás riasztására hagyta el a tantermet, hogy egy közeli parkban segítsen egy eszméletlen férfin. A beteg keringése kétszer is összeomlott, de a fiú a mentők kiérkezéséig folytatta az újraélesztést.

SZEMPONT

Volt alkotmánybíró: Sulyok Tamás megfosztható a tisztségétől, mert alaptörvényt sértett

Vörös Imre volt alkotmánybíró szerint Sulyok Tamás köztársasági elnök bizonyíthatóan megsértette az Alaptörvényt a hallgatásával. A megfosztási eljárás megindításáról a parlament dönthet, ami után az államfő jogköreit azonnal felfüggesztenék.

M.M. / Fotó: Klubrádió/YouTube - szmo.hu
2026. május 07.

Alkotmánysértést követett el Sulyok Tamás, ezért megfosztható tisztségétől – ezt Vörös Imre volt alkotmánybíró mondta a Klubrádióban. Szerinte az államfő akkor is elmozdítható, ha önként nem mond le.

Vörös Imre úgy véli, Sulyok Tamás tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a közhatalom gyakorlása ne jogállami keretek között történjen. A volt alkotmánybíró szerint az államfő nem tett eleget kötelezettségének, és nem őrködött az államszervezet demokratikus működése felett, amikor több vitatott esetben nem emelte fel a szavát – szemléz a 24.hu.

Az eljárás megindításának azonnali és súlyos következménye lenne.

Vörös Imre emlékeztetett rá, hogy bár a végső szót a megfosztás ügyében az Alkotmánybíróság mondja ki, a parlamenti döntés után azonnal fel kell függeszteni az elnöki jogkör gyakorlását.

Ez azt jelentené, hogy Sulyok Tamás hatásköreit és feladatait ideiglenesen az Országgyűlés elnöke venné át; a Tisza Párt korábban Forsthoffer Ágnest jelölte erre a posztra.

Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnök elleni eljárást az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja, de a megfosztás megindításához már kétharmados többség szükséges.

Míg Vörös Imre szerint a jogi út járható, Fidesz-közeli jogászok korábban arról beszéltek, hogy Sulyok Tamás alkotmányos úton elmozdíthatatlan.

Vörös Imre hangsúlyozta, az Országgyűlésnek részletesen indokolnia kell döntését, az államfő teljes tevékenységét mérlegelni kell, de a jelenlegi rendszerben számos olyan szabály működik, amelyeket kifejezetten a hatalom bebetonozására alakítottak ki. Szerinte ezek eleve nem tekinthetőek legitim jogállami normáknak, ezért mielőbb ki kellene őket iktatni. Az alkotmányjogász már korábban készített egy „kigyomlált” változatot az Alaptörvényből, amely szerinte alkalmas lehetne kiindulópontnak egy jogállami rendszer újjáépítéséhez.

Teljes beszélgetés Vörös Imrével:

Kapcsolódó

Sulyok Tamás hónapok óta egyetlen kegyelmi kérvényről sem döntött

A Sándor-palota közlése szerint 2026 első negyedévében nem született döntés kegyelmi ügyekben. A lemondásra felszólított köztársasági elnök egyébként eddig rendkívül szigorú kegyelmezési gyakorlatot folytat.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Megtörtént az első letartóztatás” - Nagy Ervin feljelentése után házkutatást tartottak és elfogtak egy férfit

A TISZA Párt képviselője arról írt, hogy a Fejér vármegyei rendőrség gyanúsítottként hallgatott ki egy férfit. A politikus a választási kampányban tett feljelentést szavazatvásárlás gyanúja miatt.

KÖZÖSSÉG

128 millió forintot nyert pókeren egy magyar üzletember, az egészet eladományozza

Nagygyörgy Tibor nyerte meg kedden az EPT Monte-Carlo egyik pókerversenyét, 352 ezer euróval lett gazdagabb. A teljes összeget a hátrányos helyzetű gyerekeket támogató Biggeorge Alapítvány az Esélyekért kapja.

KÉK HÍREK

Sírva fakadt Curtis a bíróságon, amikor döntöttek a gyilkossággal vádolt testvére ügyében

A rapper és családja könnyekben tört ki a tárgyalóteremben, miután a bíróság döntést hozott. Az ügy most visszakerül a Fővárosi Törvényszékre, új eljárásban, egy másik bírói tanács előtt folytatódik a bizonyítás.

SZEMPONT

Azurák Csaba a Tények végéről: Elképesztően sajnálatos ezt látni, de többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom

A TV2 egykori hírigazgatója megszólalt a csatorna Tények című hírműsorának megszüntetéséről. Szerinte a döntés több száz tehetséges, azóta pályán kívülre sodródott kolléga munkáját is semmibe veszi.

M.M. / Fotó: YouTube - szmo.hu
2026. május 07.

„Elképesztően sajnálatos ezt látni” – mondta Azurák Csaba, a TV2 egykori műsorvezetője és hírigazgatója, miután csütörtökön kiderült, hogy megszűnik a csatorna Tények című hírműsora. A volt képernyős több száz tehetséges kollégája nevében fejezte ki sajnálatát a közel három évtizedes brand sorsa miatt.

A csatorna egykori arca a 24.hu-nak arról beszélt, hogy a Tényeket rengeteg tehetséges szakember építette fel, akik közül sokan mára a pályán kívülre sodródtak. Hangsúlyozta, hogy a műsor az első nagyjából húsz évében minőségi hírszolgáltatásként működött.

„Ez van bennem, hogy sok száz ember rakta bele a munkáját, akik hosszú éveken, évtizedeken keresztül vettek részt ebben az egészben, és szerintem az ő nevükben is beszélek, amikor ezt mondom, hogy elképesztően sajnálatos ezt látni” – fogalmazott.

Azurák Csaba, aki 2001-től 2019-ig dolgozott a csatornánál, nem akarta minősíteni a TV2 elmúlt évekbeli működését. Személyes okokkal magyarázta, miért nem hajlandó rossz emlékként tekinteni a csatornára.

„Én sokkal többet köszönhetek a TV2-nek, mint amennyire haragszom rá. Mert 20 évet eltöltöttem ott, és ezalatt nekem barátságok szövődtek, a feleségemet is ott ismertem meg, így nagyon sok minden köt oda” – mondta.

A Tények megszűnése kapcsán a hírműsor egy másik volt műsorvezetőjét, Máté Krisztinát is keresték, ám ő nem kívánt nyilatkozni.

Kapcsolódó

Hajós András is reagált a Tények megszűnésére

Hajós András egy ironikus megjegyzéssel kommentálta a TV2 Tények című hírműsorának megszüntetését. A zenész-műsorvezető évek óta tartó konfliktusban állt a csatorna hírműsorával, amit korábban hányingernek nevezett.