ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

94 kiló is volt Németh Dorottya fitness-világbajnok, aki a kamu Insta-világ ellen harcol

A nőies anyuka komoly hullámvölgyeket élt meg, most nőtársain szeretne segíteni. Interjú.


Pár hete kezdte, de máris mozgalommá vált és nők ezreinek ad támogatást és inspirációt Németh Dóri, akinek egy napon elege lett abból, hogy ömlik rá a rengeteg, valótlan testképet tükröző vizuális tartalom a közösségi médiából.

Elhatározta, segíteni akar, hogy más ne szenvedjen annyit a szülés után megváltozott testétől, mint ő anno az első gyermeke születése után. Egymás után posztolja a hasszorítós-pózolós-kontra valóságot tükröző képpárokat, hogy rávilágítson: ilyen a női test szülés után, és ez a normális. Erről beszélgettünk, na meg arról, hogyan jutott el idáig.

- Hány követőd van az Instán?

- 39400, pont most néztem.

- Mióta vagy fenn, és mióta gondolod magadról azt, hogy influencerré válhattál?

- Én ma sem gondolom magam influencernek... Nagyon régóta vagyok fent az Instagramon, szerintem tíz éve, viszont körülbelül három éve váltottam teljesen át a Facebookról az Instagramra. A Facebook egy idő után annyira lebutította a posztjaimat, hogy egyszerűen nem jutott el a követőimhez, amit írtam nekik, és sok-sok pénzt kellett volna belefektetnem. Körülbelül húszezer forintot kellett volna posztonként fizetnem ahhoz, hogy a fele követőtáboromat elérjem. Azt láttam, hogy az Instagramon sokkal jobb eléréseket kaptak a posztjaim, ezért át is tértem oda, illetve akkor még azért főleg ételfotókat tettem fel, ami egy Insta-felületen sokkal jobban megállta a helyét, mint a Facebookon. Még nagyon éreztem a különbséget a két felület között.

Egyáltalán nem tartom magam influencernek, nagyon ügyelek arra, hogy az oldalam ne legyen tele mindenféle hirdetéssel, s nem is vállalok el olyan együttműködéseket, amivel nem tudok azonosulni, vagy nem reklámozok olyan terméket, amit én magam nem használok.

Körülbelül két-három olyan szerződésem van cégekkel, akiknek a termékeit évekkel ezelőtt kezdtem el használni. Rajongó felhasználóból lettem az egyik arcuk. Nekem fontos, hogy az oldalam ne egy reklámfelület legyen, és ha valamit reklámozok, az hiteles tudjon lenni tőlem.

- Hogyan írnád most le magad, ha megkérdezném tőled, mi vagy? Anya? Fitness-világbajnok? Fitness-világbajnok anya?

- Én most azt mondom, hogy főállású anya vagyok, emellett, ha a végzettségemet nézzük, akkor személyi edző - a Testnevelési Egyetemen diplomáztam edzőként - , és mondhatnám, hogy életmód-tanácsadó, de ez a szó nagyon elcsépelt már. Ugyanakkor a gyermekeim születése előtt én egy olyan edző voltam, aki holisztikusan foglalkozott a vendégeivel. Írtam étrendet is, mert szerintem az étrend 80 százalékban befolyásolja, hogy mennyire sikeres az edzés. Sportoló vagyok, élsportló voltam, kétszeres fittness-világbajnok lettem, inkább ezeket a titulusokat szeretem használni, mint az influencert, ami elég negatívan cseng manapság.

- Mikor kezdtél el azon gondolkozni, hogy készíts egy olyan fotósorozatot, melyen a valóságot mutatod meg a szülés után megváltozott női testről?

- Négy és fél hónapja született meg a második kisfiunk, és két és fél éve az első. Az első kisfiam születése után beteg lettem, volt egy hiperinzulinémiám egy félrekezelt terhességi cukorbetegség miatt, viszont az, ahogy megváltozott a testem és én tehetetlenül nem tudok ez ellen tenni, nehéz volt. Ám fontos volt, hogy minél tovább szoptassam a kisfiamat és nem akartam, hogy bármilyen edzés vagy diéta ezt akadályozza. Akkor ez engem nagyon megviselt lelkileg.

Az első gyereknél szembesülünk azzal is, mennyire megváltozik a testünk, és milyen sok idő kell a regenerálódáshoz. Ráadásul a betegségem miatt még tizenkét kilót híztam is szoptatás közben, amikor még senki nem tudta, mi a baj. Most, a második kisfiam születése után megfogadtam azt, hogy nem fogom hagyni, hogy elnyomjanak ezek az elvárások.

A közösségi médiából az arcunkba tolják az anyák felé támasztott elvárásokat és a tökéletes fotókat, a hasleszorítós képeket. Egyik nap itthon ültem és azt éreztem, hogy ez ellen én tenni fogok, nem szeretnék hazudni, nem szeretném a kisfiammal az első évünket erre az idegeskedésre fecsérelni.

El is kezdtem ezt kommunikálni három hónappal a szülésem után, és abszolút pozitív fogadtatása lett. És ahogy láttam, hogy erre szüksége van az embereknek és nem vagyok egyedül, nyilván egyre bátrabban posztoltam én is a témáról. Azt vettem észre, hogy ahogy segítek másoknak, magamat is gyógyítom.

- Bizony, ez így működik.

– Igen... Sokan úgy gondolják, tök természetesen jön, hogy mindent feladunk magunkból a gyermekünkért, nincs magunkra időnk stb., miközben kötelező boldognak lenni. Ennél mi nők komplikáltabban működünk, és sokan szenvednek attól, amit a tükörben látnak és ezzel szerintem semmi gond nincs. Attól nem "szaranya" valaki, mert rosszul érzi magát a bőrében. Azt tűztem ki küldetésként, hogy minél több anyatársamnak segítsek akár csak egy percre is kizökkenni ebből a rossz érzésből. Hogy ne keressék magukban a hibát és ne másokhoz hasonlítsák magukat. Sok pozitív visszajelzést kapok, hogy ezzel segítek nekik.

- Nagyon tetszik ez a szemlélet. Annak ellenére, hogy nincs hatvanas derekad, és kicsit gyűrődik a hasad, te egy gyönyörű nő vagy. Gondoltál-e arra, hogy még ennél is tovább menj a természetesség támogatásával?

- Köszönöm. Én azt gondolom, az, hogy három éves koromtól élsportszinten sportoltam huszonhat éves koromig, az látszik a testemen. Ezért nagyon sokat tettem. Megmaradt a széles vállövem, a viszonylag keskeny csípőm. Amikor abbahagytam az élsportot, híztam is harminc kilót. 94 kiló is voltam. Hiszen hirtelen leálltam a versenydiétákkal, a napi három edzéssel, és nem ettem napi ötször, hanem reggel meg este. Egy fitnessverseny után tíz kiló plusz mindenkinél normális. Amikor hónapokig csak híztam, elfogadtam valahol, hogy kizsigereltem tizenkét évig a szervezetem, normális, hogy meg kell nyugodnia, majd visszaáll. Csak aztán amikor ez plusz 30 kilóig felment, az már az egészséget érinti. Ott le is mondtam magamról.

Világéletemben megerőszakoltam a testem azért, hogy kockás legyen a hasam. Akkor 23 éves voltam és nem terveztem tovább versenyezni. Elegem lett a versenydiétából.

Majd életmódot váltottam: eldöntöttem, hogy soha többet nem fogok sima natúr csirkemellet enni zöldsalátával. Undorodom a mai napig a sima natúr csirkétől. Úgy akartam élni, hogy finomakat eszem, és ezt el lehet készíteni diétás verzióban is. Az oldalmon azért van annyi kajafotó, mert szeretném megmutatni az embereknek, hogy semmiről nem kell lemondani. Paprikás csirkét is lehet enni nokedlivel, csak az alapanyagokat kell kicserélni. Így fogytam le a plusz harminc kilót.

Rá másfél évre megvédtem a világbajnoki címemet, utána Európa-bajnok lettem és így vonultam vissza. Aztán jött az első kisfiam, akinél kialakult a terhességi cukorbetegség a sok versenydiéta miatt.

Ez a sok kizsigerelés ugyanis megágyazott az anyagcserezavarnak. A második terhességem alatt cukorbeteg lettem, végig kellett diétáznom. Natúr halat ettem uborkával az utolsó hetekben, mert minden fellőtte a vércukorszintemet. Emiatt most a testem nincs úgy elváltozva, mint az első terhességem után. Sok nő panaszkodik arra, hogy megváltozik a testük állaga. Azt próbálom üzenni, hogy ami szülés után van, az egy átmeneti állapot. Mindenki hagyjon időt arra, hogy meggyógyuljon a teste, abban az ütemben, ahogy annak jó. Nem félek megmutatni mindezt magamból, semmilyen mértékben. Minden hibát örömmel mutatok meg most a testemen.

- Mit gondolsz a szépészeti, plasztikai beavatkozásokról?



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Havi 87 ezer forintot tesznek félre a magyarok, de a pénzük nagy részét rossz helyen tartják
Az MBH Bank friss felmérése szerint a magyar háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot takarítanak meg. A megtakarítással rendelkezők közel negyede azonban kizárólag készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét.


Tízből nyolc magyar háztartásnak már van valamilyen félretett pénze, mégis a megtakarítások jelentős része parlagon hever. Miközben a háztartások átlagosan havi 87 ezer forintot spórolnak, a pénz nagy része készpénzben vagy lekötetlen folyószámlán áll, kamatot nem termelő formában – derül ki az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatásából, amelynek eredményeit a Portfolio ismertette.

A felmérés szerint a felnőtt lakosság 81 százalékának van megtakarítása, és közülük szinte mindenki (93 százalék) havonta is félre tud tenni.

A kutatás egyik leglátványosabb eredménye a befektetési szolgáltatások digitalizációjának előretörése. Míg egy évvel ezelőtt a befektetési termékkel rendelkező ügyfelek kevesebb mint fele intézte online az ügyeit, mára ez az arány meghaladja a 70 százalékot, különösen erős az okostelefonos csatornák térnyerése.

A digitális fordulat mellett azonban a személyes tanácsadás szerepe is meghatározó maradt: a válaszadók 39 százaléka fontos döntések előtt továbbra is banki tanácsadóhoz fordulna, miközben minden ötödik válaszadó (21 százalék) már a mesterséges intelligencia segítségét is igénybe veszi pénzügyi döntéseihez.

A felmérés rávilágít egy éles különbségre a passzív megtakarítások és az aktív befektetések között. Miközben a válaszadók harmada (34 százalék) rendelkezik valamilyen alapvető megtakarítási termékkel, mint például bankbetéttel, addig a valódi tőkepiaci hozamot ígérő értékpapírokat mindössze egynegyedük (24 százalék) veszi igénybe.

Ez jól mutatja, hogy a magyarok jelentős része még mindig tart a kockázatoktól, amit a lekötetlen folyószámla (42 százalék) és a készpénz (34 százalék) dominanciája is alátámaszt. A megtakarítással rendelkezők közel negyede kizárólag készpénzben és/vagy lekötetlen folyószámlán tartja a pénzét, ami nem termel hozamot.

Ugyanakkor, az is látszik, hogy már egyre többen gondolják úgy, már kisebb összeget is érdemes rendszeresen befektetni. Tavaly még a válaszadók 13 százaléka vélekedett így, idén már 19 százalékuk tartja érdemesnek akár havi 10 ezer forintnál kevesebb pénz elindítását is.

A megtakarítások összege ugyanakkor jelentősen szóródik:

a megkérdezettek 41 százaléka legfeljebb 500 ezer forintos tartalékkal rendelkezik. Havi szinten a legtöbben (41 százalék) 25 ezer forint alatti összeget tesznek félre, de a válaszadók ötöde 100 ezer forintnál többet is meg tud spórolni.

Az érdeklődés is egyre inkább diverzifikálódik: a válaszadók 42 százaléka nyitott a kriptovaluták iránt, 7 százalék pedig már rendelkezik is ilyennel. A közvetlen ingatlanbefektetés a lakosság 59 százaléka számára vonzó, a jövőbeni preferenciák alapján pedig a legtöbben állampapírba, aranyba, műkincsbe, valutába vagy részvénybe fektetnének. A tavalyi felméréshez képest nőtt a bizalom az arany, a műkincs és kisebb mértékben a részvények iránt is.

A kockázatvállalásra leginkább a fiatalabb korosztály, a nagyobb befektetési tartalékkal rendelkezők, valamint a pénzügyi ismeretekkel rendelkezők hajlandóak.

A mostani adatok illeszkednek azokhoz a trendekhez, amelyek a magyarok pénzügyi tudatosságának erősödését mutatják. Az utóbbi időszakban például nőtt az igény a devizadiverzifikációra, sokan az euróalapú megtakarítások felé fordultak az árfolyamkockázat csökkentése miatt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
A legrosszabbkor tör rád a pánik? – Néhány egyszerű trükk, ami megmenthet a vizsgán
Amikor a vizsgadrukk eluralkodik, akkor akár egy egyszerű, 5 másodperces ritmusra épülő légzéstechnika is segíthet visszanyerni a kontrollt. De vannak még más lehetőségek is a feszültség csökkentésére.


Hányinger, szorító mellkas, gyomorgörcs és szapora szívverés – sok érettségiző, vizsgázó számára ismerősek lehetnek ezek a tünetek a vizsgák előtti napokban. A vizsgastressz nemcsak kellemetlen, de a teljesítményre is rányomhatja a bélyegét, hiszen a fizikai panaszok miatt nehezebb a feladatokra koncentrálni, ami értékes pontok elvesztéséhez vezethet. Létezik azonban néhány egyszerű trükk, amivel enyhíteni lehet a feszültséget.

A kontroll visszaszerzésében segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: öt másodpercig tartó belégzést öt másodpercnyi légzésvisszatartás, majd egy lassú, szintén öt másodperces kilégzés követ. Ezt néhányszor megismételve az agy a helyes végrehajtásra fókuszál, ami segít megnyugodni – írja az Eduline.

Aki ezt nem érzi kényelmesnek mások előtt, annak jó alternatíva lehet egy stresszlabda ritmikus szorítása és elengedése.

A tanulás mellett érdemes időt szánni a mozgásra is, legyen szó egy sétáról, kocogásról vagy jógáról, mivel a sport dopamint és szerotonint termel, amitől jobban érezzük magunkat.

A pihenés legalább ennyire fontos: egy film, egy jó könyv vagy egy forró fürdő mellett a bőséges alvás elengedhetetlen, hiszen kipihenten a megoldások is könnyebben eszünkbe jutnak.

A legfontosabb mégis a megfelelő perspektíva: mi történik, ha rosszul sikerül a vizsga, vagy nem vesznek fel az egyetemre? A válasz az, hogy semmi különös. Érettségit évente kétszer, tavasszal és ősszel is lehet tenni, és mindig van lehetőség javító-, szintemelő vagy pótvizsgára.

Az egyetemi felvételit szintén meg lehet próbálni a következő évben, az érettségi eredménye pedig nem határozza meg egy ember értékét.

Az idei tavaszi érettségi írásbeli időszakán túl vagyunk ugyan, de az emelt szintű szóbeliket június 3. és 10. között, míg a középszintű vizsgákat június 15. és július 1. között rendezik meg. Ám ezek a tippek más vizsgákon is hatásosak lehetnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk