ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

10 unalomig ismert tévhit ételekről, amiknek köze sincs a valósághoz



5. Eszpresszó

Az eszpresszó a legerősebb kávé, így ebben van a legtöbb koffein. Logikusnak hangzik, nem? Az eszpresszónak erős illata és íze van, talán ezért alakult ki az a téveszme, hogy ez a leghatásosabb kávé a felébredéshez. De valójában a kávébabok vízzel való érintkezésének hossza határozza meg melyik kávé lesz a legkoffeinesebb. Így a az eszpresszó igazából sokkal „gyengébb”, mint egy csöpögtetett vagy egy hidegen áztatott kávé.

De, ha az eszperesszó már bevált neked a reggeli ébredéshez, akkor semmi értelme sincsen váltanod, mert Christopher Hendon vegyész szerint legalább annyira fontos az, hogy milyen erősnek találod a kávédat, mint az, hogy valójában mennyire az.

Az igazság: Az eszpresszó a leggyöngébb kávék egyike, de ne változtasd meg a kávézási szokásaidat emiatt.

kave

6. MSG-szindróma

Másnéven kínaiétterem-szindrómaként ismert fejfájással járó érzést a nátrium-glutamát okozza, amelyet általában hínárból nyernek ki, és a híres umami íz egyik alappillére. A New England Journal of Medicine-ben jelent meg először cikk arról, hogy a hínárból kinyert ízek okozzák a fejfájást, de sok tudós ezt megcáfolta, és egy rizshez köthető gombát tartanak a fájdalmak okozójának.

Az igazság: Sokféle ételben található nátrium-glutamát, amit nap, mint nap eszel, és amelyek teljesen biztonságosak, ezért a fejfájásodat talán nem a kínai kaja okozza.

7. Bor párosítás

A laikusok szerint a bor párosítás legjobb módja a színekben rejlik: fehérbort fehér hússal, és vörösbort vörös hússal kell felszolgálni. De ha nem ismered a borokat, akkor egy-egy ilyen trükk nem biztos, hogy jó megoldást fog szülni. Nagyjából igaz, hogy a fehérborhoz a fehér húsok, a zöldségfélék, és a halak passzolnak, míg a vörösborhoz a marha és a sertés. De megannyi kombináció van, mikor egy vörösborhoz jól illik a fehér hús: a Pinot Noirhoz például nagyon finomak a lágyabb ízek is.

Az igazság: Idd, azt amit szeretnél. Ha pedig tényleg szükséged van egy trükkre, akkor válaszd a buborékosat. A habzóborok – amelyek általában fehérborból készülnek – nagyon jól passzolnak a legtöbb ételhez.

bor

8. Romlott étel

A romlott tej ízénél kevés rosszabb dolog van, de a rossz íz miatt nem kell semmitől sem tartanod. Azok a baktériumok, amelyektől megromlanak az ételek a hűtőben nagyon ritkán okoznak nagyobb problémát. Míg a ételmérgezést okozó baktériumok szobahőmérsékleten szaporodnak el, és nagyon sokkal nehezebb felismerni őket.

Az igazság: A hűtőből kivéve szaglás alapján és ránézésre megtudod állapítani hogy egy ételt biztonságos-e megenned vagy sem. A nyers hússal és tojással viszont bánj óvatosan, mert a szalmonella szobahőmérsékleten terjed.

9. Zöld krumplik

Az elzöldült burgonyák bár nem valami ínycsiklandozók, a néphiedelemmel ellentétben egyáltalán nem mérgezők. A zöld elszíneződést a szolanin okozza, amely nem káros – maximum ha 2 kiló krumplit nyomsz be egy ültő helyedben. Sokféle olyan dolog van a konyhádban, amely káros lehet (például a koffein is), de kisadagban nem kell tőle tartanod.

Az igazság: A krumplid nem fog megölni.

krumpli

10. Csirke

A csirkét csak úgy szabad megenni, ha teljesen átfőtt, nem csak azért, mert nem igazán finom a gumiszerű rózsaszín husi, hanem azért is, mert a szalmonellát ezzel lehet a legjobban megelőzni. Azt viszont az igazából nagyon nehéz megállítani, hogy a csirke készen van-e csak a színe alapján. A teljesen fehér színű húsról mindenki úgy tartja, hogy biztonságos, viszont valójában csak hőmérő segítésével lehet megmondani, hogy tényleg készen van-e a csirke.

A húsnak a 75 fok belső hőmérsékeltet kell elérnie ahhoz, hogy biztosan fogyasztható legyen. Egy hőmérővel pedig ezt egyszerű megállapítani mindezt anélkül, hogy hófehérré, - és teljesen szárazzá – sütnéd a csirkét.

Az igazság: Ránézésre nem biztos, hogy megtudod állapítani készen van-e a csirke, szóval szerezz be egy húshőmérőt, hogy biztosra menj.

csirke

Forrás: This is Insider


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Hirtelen műsorváltozás a TV2-n, teljesen átalakul a ma esti főműsoridő
A csatornán a változás egy héten belül már a második, keddtől a hétköznap esti műsorrend is átalakult.


Átalakul a TV2 esti műsorrendje, ma este a főműsoridőt szinte teljes egészében filmek foglalják el.

A szombati program módosítását a Média Klub vette észre – írta a Blikk.

A sort 18:55-kor az Indul a bakterház! című vígjáték nyitja, ezt követi 20:25-kor a Ryan Reynolds főszereplésével készült Free Guy, majd 22:35-kor Liam Neeson akciófilmje, a The Commuter – Nincs kiszállás zárja a sort.

A csatorna a héten már a hétköznap esti kínálatába is belenyúlt. Keddtől a Tények Plusz után dupla adaggal jelentkezik a Kincsvadászok: 19:55-től új epizódok kerülnek képernyőre, 21:20-tól pedig egy régebbi részt ismételnek.

A késő esti sáv is megváltozott, 22:30-tól a Lakásvadászok ismétlése helyett az Újratervezés című lakásfelújító műsor vadonatúj adásait követhetik a nézők.

A hétköznapi műsorrend átalakítása azután történt, hogy nemrég véget ért az Exatlon Hungary idei évada, a csatorna így az új epizódokkal és a népszerű formátumok visszatérésével tölti ki a programot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült végre, mi számít a legbiztonságosabb alkoholnak
Több mint 340 ezer főt vizsgált a kutatás, hogy megtalálja a legbiztonságosabb alkoholt. Nagyon nem mindegy tehát, hogy mivel koccintasz.


Egy pohár vörösbor a vacsorához: sokak számára ez a kép a megérdemelt pihenés, a kulturált gasztronómia és a mediterrán életérzés szinonimája. De vajon ez a rituálé egy szívbarát szokás, vagy csupán önámítás, amivel az alkoholfogyasztás kockázatait próbáljuk palástolni? A tudomány válasza bonyolultabb, mint gondolnánk.

Friss, több százezres adathalmazt elemző kutatások szerint a bor, mértékkel fogyasztva, valóban a legalacsonyabb kockázati profillal társul a szív- és érrendszeri halálozás szempontjából,

miközben a közegészségügyi üzenet továbbra is kőbe van vésve: nincs biztonságos alkoholszint.

A központi állítás, amely szerint a bor lehet a legbiztonságosabb alkoholfajta, egy nagyszabású, az idei kardiológiai világkongresszuson bemutatott elemzésen alapul. A UK Biobank több mint 340 ezer brit felnőtt adatait feldolgozó munka szerint a mérsékelten bort fogyasztók körében

körülbelül 21 százalékkal alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázata azokhoz képest, akik egyáltalán nem isznak.

Ezzel éles ellentétben a sört vagy égetett szeszes italokat előnyben részesítők körében már alacsony fogyasztás mellett is mintegy 9 százalékkal magasabb kockázatot mutattak ki – írja az American College of Cardiology. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek megfigyeléses adatok, amelyek összefüggést mutatnak, de nem feltétlenül jelentenek egyértelmű ok-okozati kapcsolatot. Zhangling Chen, a kutatás vezető szerzője szerint az eredményeik segítenek tisztázni a korábbi, gyakran ellentmondásos bizonyítékokat.

„Még az égetett szeszes italok, a sör vagy a cider alacsony vagy mérsékelt fogyasztása is magasabb halálozáshoz kapcsolódik, míg a bor alacsony vagy mérsékelt fogyasztása alacsonyabb kockázattal járhat”

– tette hozzá a professzor.

A számok mögött azonban ott rejlik a fogyasztás mintázata is. Egy másik, szintén a UK Biobank adataira épülő vizsgálat szerint az étkezéshez kötött, és a hét több napjára elosztott alkoholfogyasztás kedvezőbb kimenetelekkel járt, mint az étel nélkül, vagy ritkán, de akkor nagyobb mennyiségben történő ivás – áll a BMC Medicine tudományos folyóiratban.

De ha nem csak a mennyiség, hanem a „hogyan” és a „mit” is számít, mi különbözteti meg a borivókat másoktól? A különbségek egy része az életmódban keresendő.

A kutatók szerint a borfogyasztók általában jobb minőségű étrendet követnek és egészségesebb viselkedésmintákat mutatnak.

Maga a bor összetétele is szerepet játszhat: a vörösborban található polifenolok elméletileg támogathatják az erek egészségét, bár ez a hatás embereken egyértelműen nem bizonyított.

A száraz vörösbor emellett jellemzően kevesebb cukrot tartalmaz, mint sok hozzáadott sziruppal készült koktél. Míg a nemzetközi szabványok szerint egy száraz bor maradékcukor-tartalma alacsony, addig egyetlen cukros koktél is több tíz gramm hozzáadott cukrot rejthet.

Miközben egyes kutatások a mérsékelt borfogyasztás lehetséges előnyeit vizsgálják, a nagy nemzetközi egészségügyi szervezetek álláspontja sokkal szigorúbb.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyértelműen fogalmaz: a kockázat az első korty alkoholtól kezdődik, különösen a daganatos megbetegedések szempontjából. „Nem beszélhetünk úgynevezett biztonságos alkoholfogyasztási szintről. Nem számít, mennyit iszik az ember – az ivó egészségét érintő kockázat bármely alkoholtartalmú ital első cseppjével elkezdődik” – mondta Dr. Carina Ferreira-Borges az Egészségügyi Világszervezet közleményében.

Az Amerikai Szív Szövetség pragmatikusabb megközelítést alkalmaz:

aki nem iszik, az egészségügyi okokból ne is kezdjen el, aki pedig fogyaszt alkoholt, az tegye mértékkel, és egyeztessen orvosával az egyéni kockázatairól.

Iránymutatásuk szerint a mértékletesség nők esetében napi egy, férfiaknál napi legfeljebb két standard italt jelent, ami nagyjából 1,5 deciliter bornak, egy pohár sörnek, vagy 4 centiliter tömény italnak felel meg.

Bizonyos esetekben pedig még a mérték is túl sok. Várandósság alatt, bizonyos gyógyszerek szedése mellett, máj- vagy hasnyálmirigy-betegségben szenvedőknek, illetve szívritmuszavar-hajlam esetén a teljes absztinencia javasolt.

Összességében a jelenlegi bizonyítékok alapján a bor mértékletes fogyasztása a tömény italokhoz vagy a sörhöz képest valóban kedvezőbb szív- és érrendszeri kockázati profillal társulhat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bor „védőoltás” a szívnek, és nem ad általános felmentést az alkohol ismert egészségkockázatai alól. A döntést mindig három pillérre érdemes alapozni: az egyéni egészségi állapotra, a fogyasztás mennyiségére és mintázatára, valamint az ital típusára. A hosszú élet receptjében ugyanis a bor legfeljebb fűszer lehet – a fő hozzávalók továbbra is a mozgás, a kiegyensúlyozott étrend, a minőségi alvás és a stressz hatékony kezelése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült, hogy miért alszol egyre rosszabbul, ahogy idősebb leszel
Ha esténként hiába fáradt a tested, az agyad mégis éber, nem csak te tehetsz róla.


Az időskor egyik leggyakoribb, mégis kevéssé tárgyalt velejárója az alvásminőség romlása. A Loughborough Egyetem pszichológia professzora, Kevin Morgan szerint a jelenség hátterében konkrét biológiai folyamatok állnak.

„Az öregedés olyan testi és életmódbeli változásokat indíthat el, amelyek hátrányosan befolyásolják az alvást”

– magyarázta a szakértő.

A legfontosabb változás a belső óránkat szabályozó cirkadián ritmus ellaposodása. Ez a rendszer felelős azért, hogy reggel frissen ébredjünk, este pedig elálmosodjunk, de ahogy idősödünk, a nappal és éjszaka közötti hormonális jelek – például a melatonin és a kortizol szintjének ingadozása – gyengülnek. A professzor szerint ez az elcsúszás okozza a paradox helyzetet.

„A cirkadián ritmusnak a tipikus 24 órás időbeosztástól való eltávolodása nappal álmosabbá, éjjel pedig éberebbé tehet.”

A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az idősebb szervezet kevesebb melatonint termel, és a hormon fényre adott válasza is gyengül, ráadásul a test érzékenyebbé válik a koffeinre, miközben gyakoribbak az alvást zavaró krónikus fájdalmak vagy az éberséget fokozó gyógyszerek mellékhatásai is – írta a brit fogyasztóvédelmi magazin, a Which?.

A megoldás kulcsa a belső óra újrahangolása, amire a leghatékonyabb eszköz a tudatos fényszabályozás.

Morgan professzor kiemelte, hogy a fény gátolja az alvást segítő melatonin termelődését. „Ez azt jelenti, hogy este érdemes kerülni az erős fényt, reggel pedig törekedni kell az erős fénynek való kitettségre.” Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy este a plafonvilágítás helyett használjunk inkább kislámpákat, kerüljük a mobiltelefon és a tablet képernyőjét, reggel pedig töltsünk legalább fél órát a szabadban, természetes fénynél.

A másik kulcsfontosságú elem a rendszeres testmozgás, amely egy friss kutatás szerint heti 150 percnyi adagban jelentősen csökkenti az inszomnia tüneteit.

„Nincs szükség megerőltető edzésre: egy tempós séta, könnyű kocogás vagy kis súlyok emelése is segít a jó alvás támogatásában” – tanácsolja a professzor, aki a reggeli, kültéri mozgást javasolja.

Ezek mellett a következetes napirend, a koffein délután 2 óra utáni kerülése és a hűvös, 18 Celsius-fokos hálószoba is sokat segíthet. Ha a probléma több hónapja fennáll és rontja a nappali életminőséget, érdemes orvoshoz fordulni. A leghatékonyabb, gyógyszermentes megoldás az inszomniára specializálódott kognitív viselkedésterápia (CBT–I). Gyógyszereket – például melatonint vagy új típusú, orexin-gátló szereket – általában csak rövid távra, más megoldások sikertelensége esetén írnak fel.

Az alvászavarok gyakran súlyosabb betegségek kísérőtünetei. Kutatások szerint a Parkinson-kórral élők mintegy 96 százaléka küzd álmatlansággal vagy nappali álmossággal. A jelenség nem egyedi: más kutatások, például az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) összefoglalója szerint, a tartós légszennyezés és az időskori demencia között is találtak kapcsolatot, rávilágítva, hogy a jó alvás az általános egészségi állapot tükre is lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk