ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

10 tipp a szorongás legyőzésére

Egészségügyi, munkahelyi problémák, párkapcsolati, házassági gondok, gyereknevelés, pénzügyi nehézségek – pár olyan tényező, amelyen nap mint nap aggodalmaskodunk, szorongunk.
Vén Bernadett írása a 7köznapi pszichológia blogon, fotók: pixabay.com - szmo.hu
2018. május 22.



Leendő és végzett pszichológusok hozták létre a 7köznapi pszichológia blogot, mert a pszichológia mindenki életének része és mindenkire tartozik.

A jövő kiszámíthatatlan, ezért teljesen normális, hogy olykor már előre, váratlanul felbukkanó problémák miatt aggódunk, és azon, hogy vajon képesek vagyunk-e kezelni azokat. Gondolhatunk itt mindennapos helyzetekre, csakúgy, mint hosszú távú felelősségeinkre.

Felnőttként igyekszem minél tudatosabban helyt állni a gondolataim, érzelmeim, szociális kapcsolataim, környezetem egyensúlyban tartásában. Évről-évre egyre inkább feltűnt a nagyszüleimmel (vagy akár a szüleimmel) együtt töltött idő során, hogy mennyivel kiegyensúlyozottabbnak, elégedettebbnek, harmonikusabbnak tűnnek hozzám képest (aki valamin mindig aggódik, szorong). Pár éve, amikor ezt tudatosítottam magamban, elkezdtem keresni az okát.

Tisztában vagyok vele, hogy a szorongás származhat egyrészt gyermekkorból, a szülőkkel való kapcsolatból, sőt, még a gének is rásegíthetnek az erre való hajlamra, és tartósan fennállva be is épülhetnek a személyiségbe, de anélkül, hogy felmenteném magam, fontos tisztában lennünk azzal, hogy külső tényezők is nagymértékben hozzájárulnak a szorongás fokozásához.

"Bezzeg a mi időnkben!" - Generációs különbségek és a szorongás

Nem is olyan régen, egy előadáson ülve hallottam a generációs különbségekről, ahol egyfajta magyarázatot is kaptam arra, hogy a kortársaim körében miért tartozik a mindennapi szóhasználatba a szorongás szó. Elhangzott, hogy a mai, Y-generációt (1980-1995 között születettek) rejtve szorongó nemzedéknek is hívjuk. Míg akik a II. világháború után születtek, a mai 50-70-es korosztály (baby-boomerek) a fejlődés korszakában nőttek fel, fiatalkorukat az ébredés éveiben töltötték, őket követték a ma már 40-50 éves korosztály (X-generáció), akik az ébredés idején születtek, fiatalkorukat a feltárás jellemezte, és a gazdasági válságot, a terrorfenyegetettséget megelőző korszakot a relatív jólét időszakában töltötték.

A most fiatal, Y-generáció fiatalkorát a krízis határozta meg, akik a digitális korban olyan ellentmondásosságban nőttek fel, ahol a nem mindennapi, velük szemben támasztott sokféle követelménynek kell megfelelniük. Egyfelől könnyűnek tűnik az ő feladatuk, mert hiszen mindent készen kapnak, de ez nem ilyen egyértelmű. Egy új világ épült körülöttük, ahol azt a rengeteg információt, amit nap mint nap fel kell dolgozniuk, el kell igazodniuk köztük, nem mindig tűnik könnyűnek. A megváltozott értékrend közepette nincs egy biztos iránytű a kezükben, nincs egy kijelölt út, amelyen csak végig kellene haladni, mindenkinek magának kell megkeresnie azt egy virtuális világban, amit hozzá kell illeszteni a realitáshoz. A nagy bizonytalanság pedig állandó szorongáshoz vezethet.

És ez a hatás átszűrődik az egész társadalomra. Napjaink információdömpingjében eligazodni, a technológiai fejlődéssel lépést tartani, a lényeges, számunkra fontos információt leszűrni igazi kihívást jelent. A sok bizonytalanság pedig a szorongás gyökere. Nehéz a kiegyensúlyozott belső állapot elérése. De nem lehetetlen.

Hogyan lehetséges kezelnünk az egyre többeket érintő szorongást? Ezeket a lehetőségeket gyűjtöttem most össze. Csodamódszer nincs, és mindenkinek más válik be, de közös vonás mindegyikben, hogy nagyfokú tudatosság, rendszeresség és kitartás szükséges ahhoz, hogy hatékonyan működjön. De megéri!

A szorongás csökkentése

A szorongás kezelése a pszichológiában leggyakrabban ún. kognitív viselkedésterápia segítségével zajlik. A kognitív viselkedésterápiában a szorongás gondolati, viselkedésbeli, szomatikus, és/vagy fizikai vonatkozásaira fordítanak figyelmet. A szorongás elleni küzdelemre tett erőfeszítéseknek kifejezetten céljuk a negatív hiedelmek, az elkerülő magatartás, és a testi tünetek kezelése.

És most lássunk – a teljesség igénye nélkül – néhány jól működő technikát!

1.

Ha aggodalmaid tartalmazzák a "Mi lenne, ha..?" kezdetű kérdést, írd le őket, felsorolva hozzá olyan cselekvéses magatartásokat, gondolatokat, megoldási lehetőségeket, amelyek megkönnyítenék a helyzet kezelését.

2.

Ha megpróbálsz nem aggodalmaskodni, vagy ha folyton mondogatod magadnak, hogy minden rendben lesz, lehet, hogy önkéntelenül épp az ellenkező hatást éred el vele, és fokozódni fog a szorongásod. Ha a szorongás kínzóvá válik, vagy ha bizonyos aggodalmaidat nehéz kontrollálni, tegyél fel magadnak kérdéseket, hogy felmérd, valóban valószínűsíthetők-e a jóslataid, és ha igen, hogyan lehet azokkal megbirkózni.

Néhány példa a kérdésekre:

Milyen valószínű, hogy ez a helyzet (rossz dolog) bekövetkezik?

Ha megtörténik, mi a legrosszabb, ami bekövetkezhet?

És mi a legjobb kimenetel?

Mi a legvalószínűbb eredmény?

Mit tehetek azért, hogy megakadályozzam ezt (a rosszat)?

Mit tehetek, hogy megküzdjek vele?

3.

A bizonytalanság tolerálása a szorongás kezelésének fontos része. Nem számít, hogy mennyire készülsz fel a jövőre, kiszámíthatatlan és kontrollálhatatlan események így is, úgy is bekövetkezhetnek. Minél inkább el tudod fogadni az elkerülhetetlenséget, annál könnyebb lesz megbirkózni a meglepetésekkel.

4.

A félelmetes szituációnak való ismétlődő kitettség az egyik legjobb módja az elkerülő magatartás visszaszorítására. Ha például ismeretlen emberek körében tapasztalsz szorongást (szociális szorongás), adj magadnak lehetőséget új emberekkel való találkozás, szólítsd le a pénztárost, csatlakozz az érdeklődési körödhöz tartozó klubhoz. Ez a folyamat először kényelmetlen lesz, de idővel és kitartással a szorongás csökken, és egyre jobban élvezni fogod a helyzetet.

5.

Kövesd nyomon a fejlődést! Ha bizonyos időközönként szánsz egy kis időt az összegzésre, megkönnyítik a szorongácsökkentési stratégiák hatékonyságának ellenőrzését. Tudni fogod, hogy a te esetedben mi működik, és mi nem, ha figyeled a szorongást kiváltó tényezőket, a viselkedésedet, a hiedelmeidet, a szorongásod tüneteinek változását. A legjobb, ha ezt egy táblázatban vezeted!

6.

Relaxáció. Ma már rengeteg relaxációs technika leírása, hanganyaga megtalálható az interneten, a vezetett meditációtól kezdve egészen a különféle légzéstechnikáig. Rendszeres alkalmazásuk hatékonyan csökkenti a szorongást. Egy stresszes helyzetben bárhol alkalmazható technika, ha veszünk egy mély levegőt a hasunkba, miközben a vállunkat leengedjük és ellazítjuk. Ismételjük meg párszor! Figyeljünk a hasi légzésre!

7.

Mindfulness, amelyről korábbi cikkeinkben olvashattok itt és itt.

8.

Jóga

9.

Mozgás. Különösen az aerob, kardió típusú testmozgások (úszás, futás, kerékpározás, aerobic órák) észrevehetően csökkentik a szorongást, de ahhoz alkalmanként legalább 20 perc kitartó edzésre van szükségünk. Hosszú távon jelentős változás érhető el.

10.

"GondolatSTOP": a figyelemelterelés is egy jól alkalmazható technika a szorongással szemben. Gyakori ismételgetéssel megtanulod abbahagyni az "agyalást", hogyha azt mondod magadnak: "STOP". Ezután veszel egy mély lélegzetet az orrodon keresztül, majd a szádon kifújod.

A szorongás sokunkat érintő probléma, amellyel érdemes foglalkozni. Ha odafigyelünk rá, és kezeljük, jobb lesz a közérzetünk, kiegyensúlyozottabb életet élhetünk. Hosszú távon a szorongás komolyabb zavarokhoz vezethet (mint pl. a pánikbetegség, kényszeres viselkedés, depresszió, generalizált szorongás, fizikai megbetegedések), amelyek kezelése már szakember segítségét igényli.

Ha érdekel a pszichológia közérthető nyelven, ne hagyd ki a 7köznapi pszichológia blogot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kétszeresére nőhet a skizofrénia kockázata a macskatartóknál egy új elemzés szerint
Egy 17 tanulmányt összegző ausztrál metaanalízis szerint a macskatartók körében kétszeres lehet a skizofrénia esélye. A kutatók a háttérben a macskák által terjesztett Toxoplasma parazitát sejtik.


Egy ausztrál kutatócsoport 17 korábbi tanulmányt összegző elemzése szerint a macskatartás a skizofréniával összefüggő rendellenességek nagyjából kétszeres kockázatával járhat együtt. Bár a statisztikai kapcsolat szignifikáns, a kutatók hangsúlyozzák, hogy ez önmagában nem bizonyít ok-okozati összefüggést, és a vizsgált tanulmányok minősége is vegyes – írja a ScienceAlert.

A metaanalízis szerint a macskáknak kitett személyeknél tapasztalt emelkedett esély mögött számos, még nem tisztázott tényező állhat. A szerzők kiemelik, hogy az elemzésbe bevont vizsgálatok többsége úgynevezett eset-kontroll típusú volt, amely nem alkalmas az ok-okozati viszonyok feltárására.

„Azt a következtetést vontuk le, hogy a macskáknak kitett személyeknél körülbelül kétszeres eséllyel alakul ki skizofrénia” – írja az ausztrál kutatócsoport.

Egyes tanulmányok a macskaharapások és a pszichózisszerű élmények között találtak kapcsolatot, de a háttérben nem feltétlenül a régóta gyanúsított toxoplazma parazita áll. Elképzelhető, hogy más kórokozók is szerepet játszhatnak.

„Áttekintésünk alátámasztja a kapcsolatot a macskatartás és a skizofréniával összefüggő rendellenességek között” – fogalmaznak a szerzők, de azonnal hozzáteszik, hogy a végső szó kimondásához sokkal további kutatásokra van szükség.

A szakértők szerint elengedhetetlenek a nagy, reprezentatív mintákon alapuló, előre megtervezett vizsgálatok, amelyek pontosabban képesek kontrollálni a lehetséges zavaró tényezőket, mint például a családi kórtörténet vagy a szocioökonómiai státusz. Amíg ezek az eredmények nem állnak rendelkezésre, a legfontosabb a megfelelő higiéniai szabályok betartása, beleértve a rendszeres kézmosást a macskaalom tisztítása után.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Kiderült végre, mi számít a legbiztonságosabb alkoholnak
Több mint 340 ezer főt vizsgált a kutatás, hogy megtalálja a legbiztonságosabb alkoholt. Nagyon nem mindegy tehát, hogy mivel koccintasz.


Egy pohár vörösbor a vacsorához: sokak számára ez a kép a megérdemelt pihenés, a kulturált gasztronómia és a mediterrán életérzés szinonimája. De vajon ez a rituálé egy szívbarát szokás, vagy csupán önámítás, amivel az alkoholfogyasztás kockázatait próbáljuk palástolni? A tudomány válasza bonyolultabb, mint gondolnánk.

Friss, több százezres adathalmazt elemző kutatások szerint a bor, mértékkel fogyasztva, valóban a legalacsonyabb kockázati profillal társul a szív- és érrendszeri halálozás szempontjából,

miközben a közegészségügyi üzenet továbbra is kőbe van vésve: nincs biztonságos alkoholszint.

A központi állítás, amely szerint a bor lehet a legbiztonságosabb alkoholfajta, egy nagyszabású, az idei kardiológiai világkongresszuson bemutatott elemzésen alapul. A UK Biobank több mint 340 ezer brit felnőtt adatait feldolgozó munka szerint a mérsékelten bort fogyasztók körében

körülbelül 21 százalékkal alacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázata azokhoz képest, akik egyáltalán nem isznak.

Ezzel éles ellentétben a sört vagy égetett szeszes italokat előnyben részesítők körében már alacsony fogyasztás mellett is mintegy 9 százalékkal magasabb kockázatot mutattak ki – írja az American College of Cardiology. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek megfigyeléses adatok, amelyek összefüggést mutatnak, de nem feltétlenül jelentenek egyértelmű ok-okozati kapcsolatot. Zhangling Chen, a kutatás vezető szerzője szerint az eredményeik segítenek tisztázni a korábbi, gyakran ellentmondásos bizonyítékokat.

„Még az égetett szeszes italok, a sör vagy a cider alacsony vagy mérsékelt fogyasztása is magasabb halálozáshoz kapcsolódik, míg a bor alacsony vagy mérsékelt fogyasztása alacsonyabb kockázattal járhat”

– tette hozzá a professzor.

A számok mögött azonban ott rejlik a fogyasztás mintázata is. Egy másik, szintén a UK Biobank adataira épülő vizsgálat szerint az étkezéshez kötött, és a hét több napjára elosztott alkoholfogyasztás kedvezőbb kimenetelekkel járt, mint az étel nélkül, vagy ritkán, de akkor nagyobb mennyiségben történő ivás – áll a BMC Medicine tudományos folyóiratban.

De ha nem csak a mennyiség, hanem a „hogyan” és a „mit” is számít, mi különbözteti meg a borivókat másoktól? A különbségek egy része az életmódban keresendő.

A kutatók szerint a borfogyasztók általában jobb minőségű étrendet követnek és egészségesebb viselkedésmintákat mutatnak.

Maga a bor összetétele is szerepet játszhat: a vörösborban található polifenolok elméletileg támogathatják az erek egészségét, bár ez a hatás embereken egyértelműen nem bizonyított.

A száraz vörösbor emellett jellemzően kevesebb cukrot tartalmaz, mint sok hozzáadott sziruppal készült koktél. Míg a nemzetközi szabványok szerint egy száraz bor maradékcukor-tartalma alacsony, addig egyetlen cukros koktél is több tíz gramm hozzáadott cukrot rejthet.

Miközben egyes kutatások a mérsékelt borfogyasztás lehetséges előnyeit vizsgálják, a nagy nemzetközi egészségügyi szervezetek álláspontja sokkal szigorúbb.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) egyértelműen fogalmaz: a kockázat az első korty alkoholtól kezdődik, különösen a daganatos megbetegedések szempontjából. „Nem beszélhetünk úgynevezett biztonságos alkoholfogyasztási szintről. Nem számít, mennyit iszik az ember – az ivó egészségét érintő kockázat bármely alkoholtartalmú ital első cseppjével elkezdődik” – mondta Dr. Carina Ferreira-Borges az Egészségügyi Világszervezet közleményében.

Az Amerikai Szív Szövetség pragmatikusabb megközelítést alkalmaz:

aki nem iszik, az egészségügyi okokból ne is kezdjen el, aki pedig fogyaszt alkoholt, az tegye mértékkel, és egyeztessen orvosával az egyéni kockázatairól.

Iránymutatásuk szerint a mértékletesség nők esetében napi egy, férfiaknál napi legfeljebb két standard italt jelent, ami nagyjából 1,5 deciliter bornak, egy pohár sörnek, vagy 4 centiliter tömény italnak felel meg.

Bizonyos esetekben pedig még a mérték is túl sok. Várandósság alatt, bizonyos gyógyszerek szedése mellett, máj- vagy hasnyálmirigy-betegségben szenvedőknek, illetve szívritmuszavar-hajlam esetén a teljes absztinencia javasolt.

Összességében a jelenlegi bizonyítékok alapján a bor mértékletes fogyasztása a tömény italokhoz vagy a sörhöz képest valóban kedvezőbb szív- és érrendszeri kockázati profillal társulhat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bor „védőoltás” a szívnek, és nem ad általános felmentést az alkohol ismert egészségkockázatai alól. A döntést mindig három pillérre érdemes alapozni: az egyéni egészségi állapotra, a fogyasztás mennyiségére és mintázatára, valamint az ital típusára. A hosszú élet receptjében ugyanis a bor legfeljebb fűszer lehet – a fő hozzávalók továbbra is a mozgás, a kiegyensúlyozott étrend, a minőségi alvás és a stressz hatékony kezelése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Évekkel tolódhat el a nyugdíj a Nők40-nél egy gyakori számítási hiba miatt
A Nők40 programnál a téves számítás miatt sok igénylést utasítanak el, és a tervezett nyugdíjazás akár évekkel is csúszhat.


Papíron megvan a 40 év, mégsem mehetsz nyugdíjba? A legtöbben itt csúsznak el: a Nők40 nem a teljes szolgálati időt, hanem a jóval szűkebb jogosultsági időt nézi – és ebből több, sokak által „biztosnak” hitt év egyszerűen kiesik.

A program megköveteli a 40 év jogosultsági időt, amin belül főszabály szerint legalább 32 évnek keresőtevékenységgel szerzett időnek kell lennie.

A legfontosabb tudnivaló, hogy a Nők40 esetében nem minden, szolgálati időnek minősülő időszak számít – írta szombaton a Meglepetés magazin. A fennmaradó, legfeljebb 8 év jellemzően gyermekneveléssel kapcsolatos ellátásokból jöhet össze.

A jogosultsági időből azonban kiesnek a tanulmányi évek, az álláskeresési járadék, a rehabilitációs és rokkantsági ellátás, a 18 év feletti hozzátartozó ápolásáért kapott díj, a passzív táppénz, valamint a nem gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság is.

A probléma gyökere a szolgálati idő és a jogosultsági idő közötti különbség. Míg a nyugdíj összegének kiszámításánál a szolgálati idő a mérvadó, ami egy tágabb kategória, addig a Nők40-re való jogosultsághoz egy szigorúbb feltételekhez kötött időszakot, a jogosultsági időt kell összegyűjteni. Ezért fordulhat elő, hogy valakinek papíron már megvan a 40 éve, a valóságban mégsem teljesíti a feltételeket.

A leggyakoribb buktatót a tanulmányi évek jelentik: a középiskola, szakiskola vagy egyetem évei hiába számíthatnak bele más esetben a szolgálati időbe, a Nők40 szempontjából nem jogosítanak nyugdíjra. Ugyanez a helyzet a munkanélküli ellátásokkal, amelyek szintén nem visznek közelebb a 40 évhez.

Meglepő lehet, de a rehabilitációs és rokkantsági ellátás ideje sem vehető figyelembe, ahogy a 18 év feletti, tartósan beteg hozzátartozó gondozásáért kapott ápolási díj sem.

Szintén kiesik a számításból a passzív táppénz – vagyis amikor a biztosítási jogviszony már megszűnt, de még folyósítanak ellátást –,

és a nem gyermekgondozás miatt kivett fizetés nélküli szabadság is. Itt a szabályozás azt is kimondja, hogy az 1998. január 1-je előtti, nem gyermekgondozás vagy -ápolás miatti fizetés nélküli szabadság első 30 napja sem számít bele.

Aki biztosra akar menni, annak érdemes végigvennie az elmúlt évtizedeit: gyűjtse össze az összes munkaviszonyát, az ellátások és a munkahelyváltások közötti szünetek időszakát, majd a fenti lista alapján húzza ki azokat az éveket és hónapokat, amelyek nem számítanak bele a jogosultsági időbe.

A legbiztosabb módszer a hivatalos adategyeztetés kezdeményezése, ahol pontosan kiderül, mi hiányzik a 40 évhez.

Különösen azoknak érdemes újraszámolniuk, akiknek több munkahelyváltás között volt munkanélküli időszakuk, hosszabb ideig tanultak, egészségügyi ellátást kaptak, vagy 18 év feletti hozzátartozót ápoltak.

Egy rossz becslés komoly következményekkel járhat: az igény elutasítása és a tervezett nyugdíjazás elhalasztása.

Ha a számítások után kiderül, hogy csak pár hónap hiányzik, akkor egy reális menetrend felállításával elkerülhető a kellemetlen meglepetés az igényléskor.

Az idei politikai vitákban új lendületet kapott az ötlet, hogy a Nők40 mintájára a férfiaknak is járna a korábbi nyugdíjba vonulás. A javaslatot, amely május végén a Parlamentben is téma volt, azzal indokolják, hogy sok férfi nem éri meg a korhatárt. A kezdeményezés ugyanakkor komoly költségvetési kockázatokat vet fel: szakmai becslések szerint a kiterjesztés éves szinten több százmilliárdos többletkiadást okozhatna, ezért a támogatói gyakran gazdasági feltételekhez kötnék a bevezetést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Forradalmi kínai találmány: mosószer nélkül is tiszták lesznek a ruháink
Kínai anyagtudósok olyan polimerbevonatot fejlesztettek, ami a textíliákra fújva öntisztulóvá teszi azokat. A „molekuláris vízpáncél” több mint 80 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét.


Mosás, mosószer nélkül? Kínai kutatók olyan, textíliára fújható bevonatot mutattak be, amely a szálak felszínén molekuláris vízpáncélt rendez, és egyetlen öblítéssel eltávolítja a foltok jó részét – a víz- és energiaigényt pedig több mint 80 százalékkal csökkentheti.

Az új eljárás lényege, hogy a kutatók váltakozó pozitív és negatív töltésű polimerek rétegeit fújják a textíliára, legyen az pamut, selyem vagy poliészter. A kialakuló felületen a kéntartalmú szulfonátcsoportok egy ultravékony, rendezett vízréteget vonzanak magukhoz és tartanak a helyükön. Ez a „molekuláris vízpáncélként” leírt réteg fizikai gátat képez a szövet és a szennyeződések között – írja a Live Science.

A kutatók szerint a fejlesztés alapjaiban változtatja meg a tisztításhoz való hozzáállást.

„Ahelyett, hogy mosószerre támaszkodnánk az erősen tapadó szennyeződések eltávolításához, a textil felületét módosítjuk úgy, hogy a foltok eleve ne tapadjanak meg erősen” – magyarázta a kutatás két szerzője.

A laboratóriumi teszteken a bevont anyagokról egyetlen vizes öblítéssel lejött a ketchup-, a chiliolaj- és a szójaszószfolt, a tisztítás hatékonysága pedig elérte vagy meg is haladta a hagyományos, mosószeres mosásét. A számítások szerint a módszer közel 82 százalékkal csökkentheti a mosás víz- és energiaigényét, ráadásul a bevonat a mosás közben leváló mikroműanyag-részecskéket is csapdába ejti, megakadályozva, hogy a szennyvízbe jussanak.

A szakértők szerint a védőréteg megnehezíti, hogy az olajok, ételfoltok, izzadságmaradványok és mikroorganizmusok közvetlen, erős kapcsolatot alakítsanak ki a bevont szál felületével. A módszer hatása több mint száz mosási cikluson át megmaradt.

A háztartási mosásnak jelentős a környezeti lábnyoma a hatalmas vízfelhasználás, a mosószerekből származó vegyi anyagok és a szintetikus ruhákból kioldódó mikroműanyagok miatt.

Ez az elv eltér a korábbi „öntisztuló” szövetekétől, amelyek többnyire a vízlepergető, úgynevezett lótusz-hatásra épültek. Azok a szuperhidrofób bevonatok a vizet egyszerűen leperegtetik magukról, ahelyett hogy a tisztítási folyamatban hasznosítanák.

A kínai kutatócsoport szerint a bevonat előállítási költsége magasabb, mint a hagyományos textíliáké, de a víz-, energia- és mosószer-megtakarítás miatt ez a kiadás a mosószer árától függően akár 15 mosási ciklus alatt megtérülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk