ÉLET-STÍLUS
A Rovatból

10 bizonyíték arra, hogy már itt van az okostelefonos zombiapokalipszis

Egyes szakemberek szerint rendkívül aggasztó, milyen nagy hatással vannak az életünkre az okostelefonok.
ListVerse - szmo.hu
2017. február 23.



Nem kérdés, hogy az okostelefonok átalakították a társadalmat. Paradox módon ezek az eszközök izolációhoz is vezetnek, az emberek többségének pedig komoly függősége alakult ki tőlük. A telefonunknak biztosított túlzott figyelem sokszor balesetekhez, sőt akár bűncselekményekhez is vezethet.

Emellett pedig mentális egészséggel foglalkozó szakemberek állítják, hogy akár

mentális betegségekhez is vezethet a túlzott mobilhasználat.

A Listverse.com összegyűjtött 10 arra utaló jelet, ami alapján úgy tűnik, hogy egy okostelefon zombi apokalipszis kellős közepén vagyunk.

1. Smombie

2015-ben Németország hivatalos ifjúsági szava a smombie - lett, ami az angol smartphone (okostelefon) és a zombi szavakból keletkezett. Ez a szó pedig valódi veszélyt jelez a közbiztonságban. Miután több közúti baleset is történt az okostelefont séta közben használók miatt, ezért Augsburg városa új kísérleti közvilágítást alakíttatott ki, méghozzá a földre, amit akkor is látnak a gyalogosok, ha lefelé bámulnak a telefonjukba. A világítás ideális gyerekeknek is, akik azonnal észreveszik a piros LED-fényeket. Emellett Köln utcái is fel vannak szerelkezve ilyen földi közlekedési lámpákkal.

Münchenben egy 15 éves lány halt meg, mert a fülhallgatója megzavarta a villamosmegállóban. Erre a város más választ adott, ők egy olyan applikációval védekeznek, ami a kereszteződéseknél jelzést ad a telefonnak: jelzi, hogy a használója figyeljen oda, vigyázzon. Egy kutatás alapján a mai 25-35 év közöttiek negyede van a telefonjára cuppanva járás közben.

okostelefon03

2. Okostelefon-függőség

Egy New York-i pszichoterapeuta, Nancy Colier, Az offline hatalma című írásában elmagyarázta, milyen negatív hatásai vannak a munkára a túlzott okostelefon-használatnak. Colier szerint egy átlagember körülbelül 6 percenként ellenőrzi a telefonját, vagy naponta legalább 150-szer. Colier kutatása alapján az emberek 45%-a mondta azt, hogy nem tud a telefonja nélkül létezni.

A Marylandi Egyetem kutatói pedig azt találták, hogy a hallgatók többségénél szorongást váltott ki, ha egy egész napig nem használhatták a telefont. Emellett pedig sokaknál az derült ki, hogy előbb mondanak le a szexről, mint az okostelefon-használatról.

Az állandó okostelefon-használat miatt az agy nem tud pihenni és állandó "harci - menekülő" üzemmódban van.

"Folyamatosan online vagyunk, és emiatt folyamatosan fáradtak is" - mondja Colier. "Míg az eszközeink könnyedén újraindulnak, mi már annyira nem". Colier azt mondja, a valós kapcsolataink táplálnak minket, míg a digitálisak csak hiányérzetet idéznek elő bennünk.

3. A Pokémon Go veszélyei

A Pokémon Go hatalmas sikert aratott. Azonban egy héttel a játék megjelenése után máris olyan hírek kerültek napvilágra, hogy a kis lények levadászása komoly veszélyt hordoz magában. Arról nem is beszélve, hogy néhányan sokkal több mindent találtak egy egyszerű Pokémonnál. Shayla Wiggins például egy oszló holttestbe botlott bele Amerikában, miközben nagyban vadászott.

2017. januárjában pedig egy 60 éves játékost lőtt le egy biztonsági őr. Jiansheng Chen a kocsijában játszott, egy klub előtt, és mikor szóváltásba keveredtek, és a biztonsági őr nem értette, hogy az angolul nem tudó férfi mit mond, lelőtte.

4. Csungking okostelefon-sávja

Van Kínában egy város, Csungking, ahol külön sávot alakítottak ki azoknak, akik séta közben az okostelefonjukat nézik, hogy ezzel se zavarják a többiek közlekedését. A város még 2014-ben alakíttatta ki ezt a sávot, jelezve, hogy melyik oldalon lehet, és melyiken nem lehet okostelefont bámulva sétálni.

Ez a sáv egyébként nem az első ilyen, korábban a National Geographic tévécsatorna festett fel hasonlót Washingtonban, egy társadalmi kísérletet végezve.

5. A svédek okostelefon-gondja

Az elmúlt évtizedben több száz svéd gyalogos sérült meg, miközben hozzá volt ragadva okostelefonjához. 2016-ban a Svéd Közlekedési Ügynökség bejelentette, hogy 650 ember sérült meg olyan komolyan egy "okostelefon-balesetben", hogy szükséges volt a sürgősségi ellátásuk. "A leggyakoribb és legsúlyosabb az, amikor elütnek valakit a gépjárművek" - mondta az iroda szóvivője, Tomas Fredlund. "Majdnem olyan gyakoriak ezek, mint mikor nekisétálnak a lámpaoszlopoknak, de a sérülés ilyenkor legalább nem súlyos."

Egy nemrégiben készült tanulmány szerint, amiben 14 ezer okostelefonozót kísértek figyelemmel hat európai fővárosban, azt sugallta, hogy Stockholm lakosai a leginkább hajlamosak veszélybe kerülni a forgalomban. Válaszul erre az átható problémára két művész, Jacob Sempler és Emil Tiisman létrehozott figyelmeztető jeleket a gyalogosok és autósok számára, amiken okostelefon-zombikat ábrázolnak.

okostelefon02

6. Fantomrezgés

Szinte mindenki érezte már úgy, hogy jelez a telefonja akkor is, amikor éppen nem is történt semmi. Ez pedig egyértelműen a függőség jele. A Michigan Egyetem professzora, Daniel Kruger azt mondja, amikor az emberek szenvedélybetegek, akkor sokkal érzékenyebbek különböző ingerekre. Kruger és csapata 800 egyetemistát toborzott, akik először kitöltöttek egy személyiségtesztet.

A vizsgálatból kiderült, hogy akik érzelmileg stabilabbak, azoknál kevésbé volt jellemző ez a jelenség, illetve a férfiak kevesebbszer hitték azt, hogy a telefont érzik, hallják, mint a nők.

7. Szöul okostelefonos megszállottsága

Szöulban az elmúlt öt évben megháromszorozódott azoknak a baleseteknek a száma, amikben olyanok sérültek meg, akik a telefont használták. A dél-koreai fővárosban ezért indítottak egy programot. Olyan táblákat helyeztek ki, amiken felhívják a telefon használók figyelmét, hogy jól nézzenek körül, és figyeljenek arra mi történik körülöttük.

Dél-Koreában a lakosság 88%-a rendelkezik okos telefonnal, náluk van a legtöbb okostelefon-felhasználó és -függő. Egy felmérés során még az is kiderült, hogy a legszélsőségesebb esetekben még fürdeni sem mennek el telefon nélkül az emberek.

8. Holland járdafények

Egy holland városkában gyalogátkelőhelyeket jelző fényeket helyeztek el, hogy az okostelefon-zombik tudják, hol kell átmenni. A fények megfelelnek a közlekedési lámpák fényeinek, pirosak, ha meg kell állni, és zöldek ha elindulhatnak az emberek. A város vezetői a fentiekhez hasonló okokból döntöttek a fények mellett.

Egyelőre csak egy városban vannak, ott is egy iskola közelében, de a kitalálói biztosak benne, hogy nemsokára elterjed az országban ez a megelőzési módszer.

9. Hongkong lehajtott fejei

Hongkongban a 15 és 34 év közöttiek 80%-ának van okostelefonja. Az állandó telefonbámulás miatt lehajtott fejekre már egy kifejezés is született, ők a "lehajtott fejűek törzse". Egy idegsebész, Harold Cheng Kin-ming figyelmeztet, hogy a telefon hosszan tartó bámulása ilyen testhelyzetben túlzott nyomást gyakorolnak a nyakcsigolyákra.

Emellett felhívja a figyelmet arra is, hogy nemcsak egészségügyi problémákat okoz ez az egész, hanem kelletlenséget is más embereknek, mikor a mobiljukat bámulók hirtelen megállnak az út közepén, lépcsőfordulóban stb., hogy válaszoljanak egy-egy üzenetre.

okostelefon01

10. Gyerekveszélyeztetés

A felnőttek függősége nemcsak saját életüket veszélyezteti, sajnos a gyerekre is nagyon rossz hatással van. 2016 októberében elterjedt egy videó az interneten, amiben egy autó elütött egy kisgyereket. Az anyuka gyermeke mögött haladt, de mivel teljesen rá volt kattanva a telefonra, ezért nem látta a közeledő járművet.

Mire kiértek a mentők, a kislány már halott volt. A helyi kormányzati szervek a kisgyermek halálát használják arra, hogy felhívják az emberek figyelmét arra, hogy visszafogják az okostelefon-használatot.

Címkép: Pixabay

Ha érdekes volt a cikk, kattints a megosztásra!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Már nem a Hanna a legnépszerűbb lánynév, a fiúknál a Dominik kirobbanthatatlan
A lányoknál az Abigélek és a Nazirák, míg a fiúknál az Ábelek és az Eliotok hajráztak nagyon 2023-ról 24-re. Az élmezőnyben csak kisebb cserék történtek.


Mint minden évben, most is megtudhatjuk, hogy mik voltak a legnépszerűbb lány- és fiúnevek az elmúlt esztendőben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint.

Bár hazánkban folyamatosan gondot jelent a megszületett gyerekek alacsony száma, ennek sok hatása nincs a névadási szokásokra, igaz, néhány érdekes trend megfigyelhető.

A lányok esetében változás történt az első helyen: a korábban vezető Hannát beelőzte a 2023-ban még csak harmadik Luca.

Az élmezőny itt a következőképp néz ki:

  1. Luca
  2. Hanna
  3. Zoé
  4. Anna
  5. Emma
  6. Léna.

A lista első 50-jében a legnagyobbat az Nazirák ugrottak előre: a korábbi 76. helyett már a 40. legnépszerűbb név a listán. Az Abigélek is nagyot mentek: ők a 38.-ról a 27. helyre törtek előre.

A további listát itt lehet böngészni:

A fiúknál sokkal nehezebben változnak a trendek. Ott 2023-hoz képest nincs változás a dobogón, de az első 15-ben sincsenek jelentős változások. A 23-ban még negyedik Mátéknak tavaly meg kellett elégedniük a 6. hellyel, a Milánok és a Marcellek is beelőztek. Itt az élmezőny így néz ki:

  1. Dominik
  2. Olivér
  3. Levente
  4. Marcell
  5. Milán
  6. Máté.

Az első 50-ben itt az Ábelek dobbantottak nagyot: 14 helyet előre ugorva a 34.-ről a 20. helyre ugrottak. Nem panaszkodhatnak a Barnabások sem, akik a 25.-ről a 19.-re kerültek. Némi meglepetésre hatalmas, 25 helyes röppályával éppen befértek az első 50.-be az Eliotok. Tavaly Magyarországon 228 kisfiú kapta ezt a nevet.

A fiúnevek további listája:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Megnéztük, mi történik a textilgyűjtő konténerbe dobott ruhákkal!
Megnéztük, mit jelent a valódi újrahasznosítás: mi történik a ruhákkal, ha nem a kukába, hanem a megfelelő helyre kerülnek. Videón mutatjuk, miért nem mindegy, hová dobod a textilt!


Valószínűleg a te szekrényed mélyén is lapul néhány kinőtt, kifakult, lyukas vagy egyszerűen csak megunt ruhadarab. És ha már tudatos vagy, akkor nem a kukába, hanem egy textilgyűjtő konténerbe dobod ezeket. De vajon mi történik velük ezután? Hova kerül a póló, amit öt éve már csak alváshoz hordtál? Vagy a kabát, amit még mindig sajnálsz, de tudod, hogy már kiszakadt és sosem veszed már fel?

Mi nemcsak feltettük ezeket a kérdéseket, hanem utánajártunk a pontos válaszoknak – testközelből! A székesfehérvári válogatóüzemben, a Textrade Kft.-nél jártunk, ahová a MOHU textilgyűjtő konténereiből származó ruhák kerülnek. A TikTok-videónkban megmutatjuk, mi történik a konténerbe dobott darabokkal – a válogatástól az újrahasznosításig.

VIDEÓ: Nézd meg, hogyan zajlik a válogatás, mi történik a darált anyaggal, és hova kerülnek a legmenőbb vintage ruhák!
@szeretlekmagyarorszag.hu #hirdetés te tudtad, hova kerülnek a ruhagyűjtőből a ruhák???? #mohu #gyűjtőkonténer #szmo #szeretlekmagyarország ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Az első szűrő: ruhaként még használható?

A folyamat azzal kezdődik, hogy megvizsgálják: egyáltalán viselhető-e még az adott darab. Ha igen, akkor kategóriák szerint szétválogatják – nadrág, kabát, gyerekruha, szoknya, blúz, kiegészítők stb. Ezután több körös szortírozás következik, amelyben anyagminőség alapján döntenek a ruhák további sorsáról.

A jobb állapotú darabok európai second hand üzletekben landolnak, a gyengébb minőségűek pedig – lebálázva – afrikai piacokra kerülnek. Van azonban egy különleges szekció is: a „vintage válogató”, ahová a beérkezett ruhák legjobb 1%-a kerül. Ezek a darabok különösen keresettek a menő second hand butikokban, és nem ritkán újra divatot csinálnak abból, amit más már elfeledett.

Mi lesz a teljesen hordhatatlan ruhákból?

Ha a textil már nem hordható – például szakadt, foltos vagy nagyon elhasználódott –, akkor a darálóba kerül. Innen két út vezethet: az egyik az RDF, vagyis az energetikai hasznosítás. Az így ledarált ruhadarabokat erőművekben elégetik, és energiát nyernek belőlük. A másik lehetőség, hogy ipari célokra használják fel őket: például autók hangszigeteléséhez, töltőanyagként vagy tisztítórongyként. Ez már önmagában is sokkal jobb sors, mint a szeméttelep – de ehhez az kell, hogy te jól dönts: ne a kommunális hulladékba dobd a textilt!

Miért fontos ez az egész?

A ruháink előállítása hatalmas környezeti terheléssel jár: rengeteg víz, energia és szennyezés kapcsolódik egy-egy új pólóhoz vagy nadrághoz. Ha ezeket a darabokat elhasználás után egyszerűen elégetjük vagy elásva tároljuk, azzal mindezt az erőforrást elpazaroljuk – ráadásul

sok műszálas textil lebomlás helyett mikroműanyagként szennyezi a földet és a vizeinket.

Hol találsz textilgyűjtő konténert?

A textilgyűjtő konténerek országszerte megtalálhatók. Jelenleg Magyarországon 3000 textilgyűjtő konténer érhető el, és a cél, hogy 2026 végére ez a szám elérje a 6000-et. Tavaly már 1200 új gyűjtőt helyezett ki a MOHU, és a tervek szerint minden 2000 főnél nagyobb településen elérhető lesz ilyen konténer, amennyiben a telepítési feltételek biztosítottak.

Az első ilyen konténerek már megtalálhatók hulladékudvarokban, kiskereskedelmi egységeknél és településeken, de a hálózat folyamatosan bővül. Ha szeretnéd megtudni, hol van a hozzád legközelebbi gyűjtőpont, keresd fel a MOHU térképes keresőjét.

A konténerek telepítésére önkormányzatok és kiskereskedelmi egységek online jelentkezhetnek a MOHU Gyűjtőkonténer igénybejelentő oldalán. Ha egy vállalkozás vagy település szerződést köt, a telepítés ingyenes, és a MOHU alvállalkozója rendszeresen üríti a konténereket.

És mit tehetsz te?

A legegyszerűbb dolog: ha megválsz egy ruhától, ne az otthoni szemetesbe dobd! Vidd el egy MOHU-s textilgyűjtő konténerhez. Ezekből már több mint 2800 van országszerte, és folyamatosan bővül a hálózat. A legközelebbi konténert könnyen megtalálod a MOHU térképes keresőjében. Ezzel egy apró, de nagyon is számító lépést teszel a fenntarthatóság felé. Minden egyes bedobott ruhadarab esélyt kap az újrahasználatra vagy újrahasznosításra – és közben te is teszel valamit a környezetért!


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Húsvéti bevásárlás: teszteltük, hogy alakulnak az árak, és megnéztük, hogyan kerül a csokinyuszi a boltokba
Húsvét közeledtével kíváncsiak voltunk, hogyan készülnek fel az áruházak az ünnepi rohamra és teszteltük, mennyibe kerül vajon egy húsvéti bevásárlás. Videónkból kiderül, mennyit sikerült spórolni a kasszánál, de kulisszatitkokat is mutatunk: utánajártunk, hogyan kerül a csokinyuszi a Tesco polcaira.


Ahogy közeledik a húsvét, egyre többen indulnak útnak, hogy beszerezzék az ünnepi asztalhoz szükséges finomságokat – a sonkától kezdve a tojásig, a kalácstól a csokoládé nyuszikig. Idén mi is bevásárlókosarat ragadtunk, és ellátogattunk a Tesco budaörsi áruházába, hogy megnézzük, milyen árakkal és kínálattal számolhatnak a vásárlók húsvét előtt.

Vajon idén mennyire kell mélyen a zsebünkbe nyúlni, ha a klasszikus húsvéti finomságokkal szeretnénk feltölteni a kosarunkat?

A vásárlás során azonnal szembetűnt, hogy nem mindegy, hogyan válogatunk! A Tesco Clubcarddal ugyanis nemcsak a kosarunkat tölthetjük meg ínycsiklandó termékekkel, de jócskán spórolhatunk is. Egy-egy terméknél akár több száz forintot is, így érdemes beszerezni a digitális kártyát azoknak is, akik eddig nem használták. Az akciók a húsvéti szezonban különösen előnyösek, hiszen az ilyenkor jellemző nagybevásárlások során összeadódik a megtakarítás.

Nagybevásárlás olcsóbban

Szalámi, tészta, kukoricakonzerv, liszt, öblítő, mosogatószer, kutyaeledel. Tipikus bevásárlólista, ráadásul tipikusan 2-3 helyre is elmegyünk, hogy mindezt beszerezzük. A Tescónál viszont mindezt egy helyen, és még olcsóbban megvehetjük, mint tavaly ilyenkor. Az áruházlánc ugyanis áprilistól 260 olyan termék árát is csökkentette a tavalyinál alacsonyabb szintre, ami nagyobb bevásárláskor kerül a kosarakba. Legyen szó akár húsvéti készülődésről, nagytakarításról vagy a hűtőszekrény feltöltéséről, a Tesco Árgarancia programjában és kedvező Clubcard-árain mindent megtalálsz, amire szükséged van.

A húsvéti roham idején a polcok gyorsan ürülnek, a termékek pótlása azonban zökkenőmentesen zajlik – köszönhetően a Tesco hatalmas logisztikai hálózatának. Hogy megtudjuk, hogyan jutnak el időben a húsvéti termékek az áruházakba, ellátogattunk a Tesco logisztikai központjába is. Megnéztük, hogyan működik Szigetszentmiklóson, ahonnan az ünnepi kínálat java is útnak indul.

A húsvéti bevásárlásról és a logisztikai központban tett látogatásról készült videónkat nézd meg itt - a végén pedig az is kiderül, mennyit sikerült spórolnunk:

Belestünk a kulisszák mögé, és Melhardt Norbert raktárvezető vezetésével megnéztük azt az elképesztő,

100 ezer négyzetméteres komplexumot, amely nemcsak méreteiben és technológiai megoldásaiban lenyűgöző, hanem arra is képes, hogy 24 órán belül kiszolgáljon 198 Tesco áruházat országszerte.

Itt láthattuk, hogy milyen összehangolt munkára van szükség ahhoz, hogy az ország több száz üzletébe eljussanak az ünnepi áruk. A raktárakban már hetekkel az ünnep előtt megkezdődik a húsvéti áruk fogadása, rendszerezése, majd szétosztása. A precízen működő logisztikai rendszernek köszönhetően a polcokon mindig friss és megfelelő mennyiségű áru várja a vásárlókat – még az utolsó pillanatban is.

Miért kellett ez az új központ?

A válasz egyszerű: hatékonyság és fenntarthatóság. A korábbi herceghalmi és gyáli raktárakat egy központba vonták össze, hogy kevesebb megtett kilométerrel, kisebb környezeti terheléssel és gyorsabb kiszállítással működjön a Tesco logisztikája. A számok önmagukért beszélnek: az éves szén-dioxid-kibocsátás várhatóan 830 tonnával csökken, és a megújuló energiát több mint 8600 napelem biztosítja.

Mi van a színfalak mögött?

Március óta teljes kapacitással pörög a központ, ahol minden terméktípus külön zónát kapott: a hűtést nem igénylő szárazáru, a zöldség-gyümölcs, a tejtermékek, húsok és halak mind saját részlegben „laknak”, különböző hőmérsékletű csarnokokban.

Külső szemlélőként a legdurvább talán az 1 fokos hűtőcsarnok, ahol zsilipes dokkolórendszer akadályozza meg a hőveszteséget, és ahol egy kamion rakodása pont úgy történik, mint egy svájci óramű működése.

A logisztika teljes mértékben digitális: a termékek útja a beérkezéstől a kiszállításig nyomon követhető, a kollégák pedig PDA-val és vonalkódokkal dolgoznak. A csarnokban 32 ezer raklapnyi, azaz körülbelül 2,5 millió karton termék tárolható, és minden úgy van kialakítva, hogy még a targoncák is menetrendszerűen működjenek.

És hogy néz ki egy nap itt?

Az üzemben közel 900 munkatárs dolgozik folyamatos műszakokban, a pihenőidőben pedig masszázsfotelek, csocsóasztalok és meleg étel is várja őket. A biztonságról több száz kamera, mozgásérzékelő és tűzvédelmi rendszer gondoskodik – egészen elképesztő, milyen komplexitással működik ez az egész.

A telephely saját járműjavítóval, kamionmosóval és üzemanyagtöltő állomással is fel van szerelve. Ráadásul egy elektromos vontató is segíti a munkát, ami újabb lépés a környezetbarát működés felé.

És mi köze mindennek a húsvéthoz?

Nos, a Tesco üzletekbe március végétől már innen érkeznek a húsvéti termékek: több száz tonna sonka, több mint húszféle, magyar forrásból származó tojás (heti akár 2 millió darab!), friss zöldségek, kalács, torma, no meg persze a csokinyuszik és -tojások is itt indulnak útnak, hogy az ünnepi asztalra kerüljenek.

Mi pedig a látogatás során megtapasztaltuk: ez a központ nemcsak logisztikai bravúr, hanem egy aprólékosan megtervezett, jövőbiztos rendszer, ami mögött ott áll a technológia, az ember és a környezettudatos szemlélet – na meg az a csapat, amelynek köszönhetően a húsvéti reggeli (és minden más bevásárlás) tényleg gond nélkül az asztalodra kerülhet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


ÉLET-STÍLUS
A Rovatból
Finnország a világ legboldogabb országa, nagyon visszacsúszott az USA a listán
Társadalomtudósok minden évben több mérőszám alapján állítják fel az ország boldogsági sorrendjét. Észak-Amerika nem örülhet, mi a stabil középmezőnyben szereplünk.
Malinovszki András / Fotó: Pexels/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2025. március 20.



A 2025-ös Világboldogság-jelentés (World Happiness Report) ismét Finnországot hozta ki a világ legboldogabb országának, az idei már a nyolcadik év, hogy az élen áll. Az első négy helyezett között nem történt változás tavalyhoz képest: Finnországot Dánia, Izland és Svédország követi, míg Norvégia a 7. helyen végzett. A skandináv országok sikerének titka a magas színvonalú, mindenki számára elérhető egészségügyi, oktatási és társadalmi támogatási rendszerekben keresendő, emellett alacsony a jólléti egyenlőtlenség is – számol be a CNN.

Az emberek hozzáállása szintén fontos szerepet játszik Finnország kiemelkedő eredményében. John Helliwell, a Világboldogság-jelentés egyik alapító szerkesztője szerint a skandináv országok élen járnak az elveszett pénztárcák visszaszolgáltatásában, ami azt mutatja, hogy az ott élők valóban törődnek egymással.

Helliwell szerint a finn szakértők közül sokan úgy vélik, hogy a téli háború, vagyis az 1939-40-ben zajló orosz-finn háború után kialakult egység és bizalom is hozzájárul a boldogságszinthez. Bár Finnország nem nyerte meg a háborút, az emberek összefogtak, és megértették, hogy még egy hatalmas túlerővel szemben is képesek helytállni.

A szakértő arra is rámutatott, hogy a finnek kevésbé anyagias szemléletmódot követnek. „Manapság egyre fontosabb, hogy a személyes dolgokra összpontosítsunk az anyagiak helyett” – tette hozzá Helliwell.

A jelentés pozitív megállapításai között szerepel az is, hogy az emberek világszerte sokkal kedvesebbek, mint azt általában gondolják. „Az emberek honfitársai jobbak, mint ahogy azt elképzelik, és ennek felismerése természetesen boldogabbá tesz, de megváltoztatja azt is, ahogyan a szomszédaikról gondolkodnak” – fogalmazott Helliwell.

Érdekesség, hogy két latin-amerikai ország is bekerült a tíz legboldogabb ország közé. Costa Rica a 6., Mexikó pedig a 10. helyen végzett. Ilana Ron-Levey, a Gallup ügyvezető igazgatója szerint mindkét ország lakói erős társadalmi hálózatokkal rendelkeznek, bíznak a vezetőikben és intézményeikben, és optimistán látják gazdaságuk jövőjét.

Az Egyesült Államok azonban egyre rosszabb helyezést ér el. A 2025-ös rangsorban már csak a 24. helyet tudta megszerezni, ami eddigi leggyengébb eredménye, először esett ki a top 20-ból. Ron-Levey szerint a visszaesés részben annak köszönhető, hogy a 30 év alatti fiatalok rosszabbnak érzik az életüket, mint korábban. Úgy érzik, kevésbé támogatják őket a barátaik és családjuk, kevésbé szabadok az életük irányításában, és kevésbé optimisták az életszínvonalukkal kapcsolatban.

Az Egyesült Királyság a 23. helyen végzett, ami a legalacsonyabb életértékelése 2017 óta. Kanada pedig a 18. helyen áll, ahol az elmúlt évtizedben folyamatos csökkenés figyelhető meg a boldogságszintben.

A jelentés több mint 140 országban élő emberek Gallup World Poll felméréseire épül, és az országokat az előző három év (2022–2024) átlagos életértékelései alapján rangsorolja. A boldogságot hat fő tényező alapján vizsgálják:

  • egy főre jutó GDP
  • társadalmi támogatás
  • egészséges várható élettartam
  • szabadság
  • nagylelkűség
  • a korrupció érzékelése.

Magyarország egyébként a lista abszolút középmezőnyében van: idén a 69. helyet foglaljuk el.

A világ legboldogabb országainak listáját Hollandia (5. hely), Izrael (8. hely) és Luxemburg (9. hely) is színesíti. A rangsor végén Afganisztán áll (147. hely), mögötte pedig Sierra Leone, Libanon, Malawi és Zimbabwe szerepelnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET: