hirdetés

Egy magyar, aki a Föld legextrémebb hegyvidékein kutatja a klímaváltozás hatásait

Göbölyös N. László - fotók: dr.Nagy Balázs - szmo.hu
2019. szeptember 10.


hirdetés

-Nemrégiben azt olvastam, hogy hamarosan Skandináviának lesz mediterrán éghajlata…

- Szó sincs erről! Itthon is inkább olyan éghajlatot képzeljünk el, mint Anatóliaé, ahol nagyon forró a nyár, de a tél sem lesz feltétlenül enyhe. Tény, hogy a mediterrán ciklonok gyakran bejuthatnak a Kárpát medencébe, de ezek leginkább a hirtelen, óriási csapadékmennyiségükkel hoznak változást.

- Egyes előrejelzések szerint 20-30 év múlva lesznek a Földnek olyan területei, amelyek lakhatatlanná válnak az ember számára. Ezzel párhuzamosan megnő a „túlélő zónák” jelentősége, és világméretű feszültséget fog okozni a klímamenekültek áradata.

- Az emberi szempontból érzékeny területek mindig is klímazónák határain feküdtek. Ilyen tankönyvi példa Afrikában a Száhel-övezet, a Szaharától délre fekvő terület. Itt évezredek óta megszokták az emberek, hogy az egyes évek időjárása nagyon különbözhet egymástól. Ha rövidebbek voltak az esős évszakok, elvándoroltak, majd a később visszatértek. Ugyanilyen szezonális, vagy éves „elmozdulással” reagáltak a hasonló változásokra a Közel- vagy a Közép-Keleten, és ez történt a mi őstörténetünkben is a kelet-európai síkságon.

Csakhogy egyrészt rendkívül módon megnőtt a népesség, másrészt pedig olyan geopolitikai változások történtek, amelyek már nem engedik ezeket a vándorlásokat.

- És van-e erre valami megoldás?

- Nem igazán látszik még kikristályosodni... Egyhén szólva. A hosszú távon folyamatosan jól élhető helyek elhelyezkedése koncentrált, és ma is sűrűn lakottak (pl. a mérsékelt égöv nedvesebb részei - ilyen Nyugat-Európa is), ráadásul már most sem mentesek a migráció okozta feszültségektől. Mindez nagyon nehezen belátható kríziseket fog okozni, főleg úgy, hogy lehetnek sejtéseink arról, hogy mondjuk 30 év múlva hány ember él majd a Földön - a mai bő 7 és fél milliárd helyett. Ha ilyen arányban gyarapodunk, 9 milliárdnál is többen leszünk és akkor még nehezebb lesz a megoldásokat találni.

-A klímaváltozás elleni küzdelem egyre inkább vezető téma lesz a médiában, és ennek immár megvannak az „arcai”. Ön a megoldás szempontjából hasznosnak vagy károsnak ítéli meg a Greta Thunberg-jelenséget?

- Megvan ennek a negatív és a pozitív oldala egyaránt.

Ha túl sokat hallunk róla, az ingerküszöb még magasabbra kerül, a téma banalizálódik, és mivel sokan nem érzik közvetlenül a klímaváltozás hatását, úgy gondolhatják, hogy „farkast kiáltunk.” Az alapvető pozitív oldala viszont egyértelműen az, hogy gondolkodásra és valamiképp számvetésre kényszerít.

Át lehet hárítani ugyan magunkról a felelősséget a nagyvállalatokra, de ennek a dolognak két lépcsője van: a mi igényeinknek, szokásainknak, a világhoz való hozzáállásunknak is meg kell változnia. Akkor lehet igazán kényszeríteni a nagy szennyezőket, hogy megváltozzon az ő hozzáállásuk, ha mi is elfogadjuk, hogy túlhasználjuk a környezetünket.

Mindig lehet másokra mutogatni, de magunkon kell elkezdenünk az elmélkedést: tényleg jár nekem négyévente egy új, nagy autó? Mik a valós szükségleteim? Csak magamra gondolok-e, vagy a gyerekeimre és az unokáimra? Mi az, ami csak kényelem, és mi az, amiről valóban nem lehet lemondanunk?

Bár minden propagandisztikus dolog túlzó, de úgy tűnik, ma ez kell ahhoz, hogy a fejünkhöz kapjunk, és addig kell mindezt végiggondolni, amíg nem késő.

Ha személyesen is találkoznál Nagy Balázzsal, többet hallanál a lehetséges túlélőzónákról, vagy érdekelne, ő miért költözött egy hegyre, gyere el a MEMO Science&Innovation október 17-i eseményére!

Részletek a programról

Mikor lesz? - 2019. szeptember 17-én, csütörtökön, 19.00 órától

Hol lesz? - MEMO - Mesterek és Módszertanok Háza (1077 Budapest, Wesselényi u. 73.

Jegyet vásárolni IDE KATTINTVA tudsz.


KÖVESS MINKET:





Címlapról ajánljuk
x


hirdetés

A példátlan velencei árhullám csak a kezdet: a tengerek emelkedése 300 millió embert fenyeget

Velence történelmi városrészének 70 százalékát elöntötte az ár. És a legújabb adatok azt mutatják, hogy a korábban becsültnél sokkal több várost fenyeget a víz.
Fotó: Wikipedia - szmo.hu
2019. november 16.


hirdetés

Pénteken már a Szent Márk teret is le kellett zárni Velencében. Aznap dél körül másfél méterrel a tengerszint felett tetőzött az ár.

A történelmi város utcáinak 70 százalékát borította el a víz. Ekkora áradás fél évszázada nem sújtotta a várost.

És sajnos úgy tűnik, ez csak a kezdete egy olyan folyamatnak, amit elsősorban a globális éghajlatváltozás és a tengerszintek emelkedése okoz.

hirdetés

VIDEÓ: a velencei helyzetről készített Euronews-riport

A németországi Kiel és az angliai Southampton egyeteme 2018-ban tanulmányt készített arról, hogy az évszázad végéig milyen kulturális kincseket fenyeget az éghajlatváltozás. Ferrara reneszánsz város, Aquileia reneszánsz belvárosa és patriarchális bazilikája mellett Velence és a lagúnája álltak a lista élén. Ezek a helyszínek az Adriai-tenger partján fekszenek, ahol a vízszint emelkedésének veszélye rendkívül magas.

De a folyamat nemcsak a műemlékeket, hanem a nagyvárosokat is komolyan fenyegeti világszerte.

A világtengerek szintje 2006 óta évente 3,6 milliméterrel növekszik. A klímaszakértők szerint az emelkedés az évszázad végére 40-80 cm-es lehet, de a legpesszimistább számítások még a 2 métert meghaladó emelkedést sem zárják ki, ha a jelenleginél gyorsabb ütemben olvadna az Antarktisz és Grönland jégtakarója.

A Scott A. Kulp és Benjamin Strauss kutatók által vezetett csoport mesterséges intelligencia segítségével elemezte, hogyan hat mindez a szárazföldekre - írja a Nature. Ehhez világszerte megmérték a szárazföldek valódi kiemelkedését, mert a korábbi műholdas technológiával készült mérések gyakran a fák és az épületek magasságát vették figyelembe.

Arra jutottak, hogy három évtized múlva, vagyis 2050-re több mint 300 millió ember lakhelye lesz a tengerszint alatt. Ez a szám a háromszorosa a korábbi becsléseknek.

Térkép: kék a régi, lila az új becslés

Az új eredmények alapján különösen nagy veszély fenyegeti, Indonéziát, Bangladest és Vietnamot: utóbbi lakosságának csaknem negyede, több mint 20 millió ember él ma olyan területen, amely várhatóan a tengerek martaléka lesz. Ez a sors vár Ho Si Minh-városra, az egykori Saigonra, az ország gazdasági központjára.

Thaiföldön a tengerszintek emelkedése a lakosság 10%-àt veszélyezteti, holott a korábbi becslések csak 1%-ról szóltak. Különösen kritikus lehet a Bangkokban élők helyzete. Sanghajban, amelyet ma Ázsia egyik legfontosabb gazdasági motorjának tekintenek, a városközpontot fenyegeti a víz.

hirdetés

Nem sok jóval kecsegtetik az eredmények Mumbai lakóit sem. India pénzügyi fővárosát és egyben a világ egyik legnépesebb városát ugyanis szigetekre építették.

Víz alá kerülhet olyan ősi történelmi örökségű város is, mint a Földközi-tenger partján álló, Nagy Sándor király által alapított Alexandria, de nem lehet nyugodt Franciaország Atlanti-óceáni partvidékének közel egymillió lakosa sem, a La Manche-csatornától a Pireneusokig.

Térkép: a kék színűek a legkevésbé, a sárgák a leginkább veszélyeztetett országok

Benjamin Strauss szerint már ma 110 millió ember él a tengerek dagályszintje alatt, de a katasztrófát eddig meg tudták akadályozni falakkal, gátakkal. A tengerszint alatt fekvő New Orleans kiterjedt gátjai és egyéb védelmi rendszerei ugyanakkor 2005-ben összeomlottak a Katrina hurrikán csapásai alatt.

A kutatók szerint a városoknak minél előbb rá kell szánniuk magukat jelentős védelmi beruházásokra.

Dina Ionesco, az International Organization for Migration kormányközi szervezet egyik vezetője azt mondja, az érintett országoknak már most fel kell készülniük arra is, hogy nagyszámú lakosságot kell áttelepíteni biztonságos szárazföldi területekre. Ez nem lesz kis feladat, mert ekkora tömegek vándorlására kevés precedens van a modern történelemben.

A tenger elől menekülők migrációja ráadásul kiélezhet amúgy is robbanásveszélyes regionális konfliktusokat is. John Castellaw, egykori tengerészgyalogos tábornok, aki az iraki háború idején az Egyesült Államok középső parancsnokságának volt a vezérkari főnöke, a második legnagyobb iraki város, Bászra elsüllyedését tartja ilyen fenyegetésnek. A tábornok szerint a területveszteség akár újabb háborúhoz is vezethet, és növelné a terrorizmus kockázatát is.

„A tengerszintek emelkedése nemcsak környezeti, hanem humanitárius, biztonsági és katonai probléma is” – mondja Castellaw.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


KÖVESS MINKET:





hirdetés
Starlink_Mission_47926144123.jpg

Elon Musk 40 ezer műholdat küld az űrbe, a csillagászok szerint örökre megváltozhat az égbolt

Azt mondják, a fényszennyezés előbb-utóbb teljesen ellehetetlenítheti a munkájukat.
Fotók: Wikipedia - szmo.hu
2019. november 17.


hirdetés

November 11-én a floridai Cape Canaveralból felszállt a SpaceX újrafelhasználható rakétája, amely egyszerre 60 műholdat vitt fel az űrbe. Ez volt a második forduló Elon Musk Starlink-programjához.

A milliárdos vállalkozó azt tervezi, hogy több tízezer műholddal biztosítja az internet-szolgáltatást az egész Földön.

VIDEÓ: startol a műhold-szállítmány

hirdetés

Októberben Musk cége azt kezdeményezte, hogy a már jóváhagyott 12 ezren felül további 30 ezer műholdat küldhessenek fel alacsony Föld körüli pályára. Ha ezt engedélyezik, akkor egyedül a Starlinknek nyolcszor annyi műholdja lesz, mint amennyi jelenleg az űrben kering.

És a Space X nem az egyetlen cég, amelyik műholdak ezreiben gondolkodik. Hasonló hálózat kiakalítására készül az Amazon, a kanadai Telesat és a brit OneWeb is.

A csillagászok aggódnak, hogy égbolt emiatt már soha nem lesz olyan, mint azelőtt.

Már a májusban fellőtt első Starlink-műholdak is meglepték rendkívüli ragyogásukkal a csillagászokat. Voltak, akik már akkor hangot adtak aggodalmuknak, hogy a rengeteg műhold akadályozhatja a munkájukat. Bár az első Starlink-fürtök ma már magasabb pályán mozognak, és a fényes nagyvárosokból szabad szemmel már nem láthatóak, sötétebb égbolton még mindig kivehetőek.

VIDEÓ: a Starlink-műholdak átvonulása az égbolton

Az egyik legfőbb gond a fényszennyezés, amit a műholdak visszatükröződő felszíne okoz.

A Space X ugyan hajlandó rá, hogy a szatellitek Föld felé néző oldalát feketére fessék, és ezzel csökkentsék a visszatükröződésüket, de Anthony Tyson, a kaliforniai egyetem csillagásza úgy gondolja, ez nem oldaná meg a problémát.

Tyson a tudományos vezetője a Chilében építés alatt álló Large Synoptic Survey nevű, 8,4 méter átmérőjű tükörrel, 3200 megapixeles kamerával felszerelt teleszkópnak, amely három naponta elkészíti majd a ma lehetséges legátfogóbb felvételeket az univerzumról. A teleszkóp segíti a csillagászokat a sötét anyag, a sötét energia, a Tejút és a naprendszerünkön túli más régiók eredetének megértésében.

Viszont éppen amiatt, hogy képes az alig látható tárgyakat is észlelni, a műhold-áradat komoly akadályokat jelenthet a Large Synoptic Surveya használatában.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






hirdetés
1600px-Líneas_de_Nazca_Nazca_Perú_2015-07-29_DD_61.jpeg

Új Nazca-vonalakra bukkantak a mesterséges intelligencia segítségével

November 15-én bejelentették, hogy 143 új ábrát találtak.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2019. november 19.


hirdetés

A Nazca és Palpa városa közt fekvő Nazca-sivatagot elképesztő rajzok borítják, melyeket először 1920-ban kezdtek feltérképezni, de némelyikük több mint kétezer éves is lehet.

A titokzatos vonalak nagy magasságból furcsa, de jól kivehető rajzokat adnak ki és felfedezésük óta foglalkoztatják a tudósokat.

A vörös felszíni rétegek elhordásával alkotott állatok, emberek és geometriai alakzatok rajzai közül a legnagyobbak száz méteresek, de vannak köztük kisebb, alig pár méteres ábrák is. A tudomány még nem találta meg a választ arra a kérdésre, hogy pontosan milyen célból születtek.

hirdetés

2018 tavaszán nagy szenzációnak számított a több mint 50 új geoglifa. Akkor a kutatók amatőr önkéntesekkel együttműködve műholdas felvételeken keresték a potenciális alakzatok helyét, majd a régészek ellátogattak az esetleges lelőhelyekhez, és drónok segítségével is megvizsgálták a területeket.

A tudósok most a mesterséges intelligencia segítségét veszik igénybe, hogy még több hasonlót fedezzenek fel és máris sikerrel jártak.

Masato Sakai és munkatársai a japán Yamagata Egyetemről másfél évtizede tanulmányozzák a vonalakat, melyeket a történelem és az időjárás sem kímélt az idők során.

A japán csapat a terepmunkát nagy felbontású 3D térképek elemzésével egészítette ki - írta meg a Livescience oldala.

Az IBM Japan közreműködésével mélytanuló algoritmusokat eresztettek rá a műholdakkal és drónokkal készült légi felvételekre, és megtanították a rendszert a vonalak azonosítására.

A forradalmi újításnak hála az események és a kutatómunka felgyorsultak, már az első teszek során is találtak egy új, emberszerű figurát.

November 15-én pedig bejelentették, hogy összességében 143 új ábrát sikerült felfedezniük.


KÖVESS MINKET:






hirdetés
quantas.png

19 óra egyhuzamban a levegőben: Londonból Sydneybe utaztak a világ leghosszabb kereskedelmi repülőútján

A tesztjárat utasai két napfelkeltét is láthattak.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. november 15.


hirdetés

Egy London-Sydney repülőút világrekordot döntött, ez lett ugyanis a leghosszabb utat megtevő kereskedelmi repülőjárat a távolságot és az órák számát tekintve is.

A CNN cikke szerint amíg valaki ki nem találja, hogy hogyan tudunk embereket a Föld egyik oldaláról a másikra teleportálni, addig ez lesz a legjobb mód rá.

A Qantas ausztrál légitársaság által indított kísérleti járat pénteken érkezett Sydney-be a brit fővárosból. Egy olyan út volt ez, ami a modern repülőgépek és a légi közlekedés képességeinek határait tágítja és egyszerre két rekordot is megdöntött.

Mindeközben az utasok egy ritka dupla-napfelkeltének lehettek a szemtanúi.

hirdetés

A QF7879 járaté lett a világ leghosszabb kereskedelmi útja a levegőben. Mind távolságra (17 800 kilométer), mind a felhők felett tartózkodás idejét számítva (19 óra és 19 perc).

A korábbi csúcsot ugyanezen társaság New Yorkból Sydneybe tartó tesztjárata tartotta.

Ez az eredmény segíthetné az úgynevezett ultrahosszútávú repülések új generációjának bevezetését, amelyeknél közvetlen járatok indulnának Sydney és Európa vagy az Egyesült Államok között.

A tesztrepülésen körülbelül 50 ember vett részt és a londoni Heathrow-ról indultak a hajnal előtti órákban.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:








Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!