Egy fordulatos élet margójára: megnéztük a Val Kilmer-dokumentumfilmet
Val Kilmer 1959-ben született Los Angeles-ben, anyja svéd háztartásbeli, édesapja pedig ingatlanbefektető. Nem sokkal később ki is alakult a nagy szerelem a filmezés iránt. Val és két testvére filmes pályára vágytak. Mivel édesapja jómódú volt, ezért viszonylag hamar jutott videokamerához és szinte az egész életét rögzítette.
Wesley kedvenc filmjeit forgatták újra, illetve kreatív kis házi színházat tartottak. Wesley-t Val egy igazi klasszikus filmeken felnőtt kreatív rendezőzseninek írta le, önmagát pedig mindig főszerepbe helyezte.
Val nagy álma volt, hogy színész lehessen, köszönhetően tehetségének és egy csipetnyi szerencsének felvették a New York-i Julliard-ra, ahol akkoriban
Ekkortájt váltak el a szülei, a gyerekek az édesapjukhoz kerültek, és Texasba költöztek. Az apa, munkája révén sokkal jobb életet tudott biztosítani gyermekei számára, köszönhetően, hogy sokkal jobb életet tudott biztosítani nekik munkája révén. A Julliardon töltött első évben szörnyű hírt kap otthonról, elvesztette testvérét, Wesley-t. Ekkor úgy érezte, nem csak a család veszített el egy pótolhatatlan személyt, hanem a világ is egy kreatív rendezőzsenit.
mégis, mint színész kifogásolhatatlanul játszott. Ezeket mi, külső szemlélők nem észlelhettük, hiszen egy jó színész igazi arcát a néző sosem látja, csak a karakterét, akiket játszik.
Val Kilmer klasszikus karakterszínész, akit olyan szerepekben ismerhetett meg a nézőközönség mint: a Top Secret Nick Rivers-e, a Willow Madmartigan-je, a Top Gun Iceman-je, a Doors film Jim Morrison-ja, vagy a Tombstone Doc Holliday-e, de volt Ő Batman, őrült bankrabló a Szemtől szembenben, de dolgozott együtt Marlon Brandoval a Dr. Moreau szigetében. Lehet nem a legelismertebb színész Mr. Kilmer, de
Igazán büszke lehetett a karrierjére, de sajnos a 2000 évek után alább maradtak a sikerek és az mindenkinek világos lett, hogy Kilmer nem a pénzt próbálja meg keresni, hanem próbálta a kreativitását kamatoztatni kisebb szerepekben. Legalábbis ő így meséli el. Ez egészen a Cinema Twain produkció kezdetéig tartott, ami régen dédelgetett álma volt. Egy egyszemélyes darabot írt és rendezett, ahol Ő játszotta Mark Twain-t, egy humoros előadás keretein belül. Több archív felvételt láthatunk ezekről az előadásokról, amik akkoriban nagy sikerrel futottak. Próbálta összeszedni a pénzt, hogy filmet is forgathasson a témához. Nagyon együttérzett Mark Twainnel, úgy gondolta nagyon hasonló életük volt, csak más médiumban alkottak, ez látszott is a színdarabon, nagyon szórakoztatóan tudta előadni a hatalmas írót, a nézők pedig imádták.
Aztán eljött a nap, melyre nem számított. 2015-ben, az egyik Mark Twain előadáson elment a hangja és torokdaganattal diagnosztizálták 61 éves korában. Időben megműtötték és gyógyulása nagyon gyors volt, de sajnos a hangja nem jött vissza. Egy ember, aki az arcából és a hangjából élt, képtelen lett a beszédre. Ekkor sem esett kétségbe és egyéb kisebb munkák mellett 2021-ben leforgatta cikkünk témáját, a Val című dokumentumfilmet Ting Poo és Leo Scott rendezők segítségével.
A filmben Valt fia szinkronizálta, akinek egyébként egészen hasonlít a hangja édesapjáéra. Itt visszatekint főszereplőnk az életére, elmeséli mennyire megrázta testvére halála, ez mennyire eltávolodott édesapjától, aki a történtek után erősen vallásos lett.
Az igazi Valt sose láthatta senki, mert ha kamera vette, akkor szerepet játszott. Márpedig Val Kilmer minden forgatásra vitte a maga kis kameráját és a szünetekben filmezett. Több ezer óra felvétele van egy raktárban. Ezt is gyakorlásnak érezte a szerepekhez. Kapcsolata gyermekei anyjával is valószínűleg ebbe rokkant bele, hogy folyamatosan próbált gyakorolni, még otthon, szabadidejében is készült.
Például a karrierje elején egy színdarab szünetében készített felvételek, ahol Val harmadik számú főszerepet játszott Sean Penn és Kevin Beacon mellet. Vagy a hihetetlenül balszerencsés forgatás képei a rettenetes Dr. Moreau szigetéből. Az elképesztő nyomás, amit a Mindörökké Batman forgatása alatt érzett. Hiszen, ahogy fogalmazott, minden gyerek Batman akar lenni, de elhihetjük neki, nem akarja mindenki eljátszani Batmant egy filmben. Amikor ő játszotta Batmant, még ahhoz is segítséget kellett kérnie, hogy felálljon a gumiruhában, kicsit úgy érezte magát, mint egy mélytengeri búvár. Senkit nem hallott, alig látott, mozogni is alig tudott, fizikai és pszichológiai fájdalom volt az egész forgatás számára. Gyerekként rengetegszer láttam a filmet és ezekbe a dolgokba sosem gondoltam bele.
Nagyon érdekesek ezek a részek a filmben, de ugyancsak érdekes az életszemlélet-váltás, amit azután kellett meghoznia, hogy megműtötték. Olyan dolgok tűntek el az életéből egy pillanat alatt, ami mindenki számára természetes. A szilárd táplálék: egy egyszerű ebéd is lehetetlen a műtét óta, vagy az értehető beszéd: nagyon nehezére esik beszélni, egyfajta „nyelőcsőbeszédet” tanult meg, ami azt jelenti, hogy megtanították belégzéskor a levegő egy részét a nyelőcsőbe venni és úgy képezni hangot. Ez a hang teljesen eltér az eredeti hangjától és megfelelő körülmények nélkül érteni is nehéz.
Szeret festeni, hogy mások számára is ez minél elérhetőbbé váljon, nyitott egy művészeti galériát, ahol mindenki alkothat, festhet, verset vagy könyvet írhat, esetleg csak beszélgethet művészet által érdeklődő társaival.
Betegsége hatására közelebb került gyermekeihez és megpróbálja az életét pozitív energiákkal feltölteni. Gondol rajongóira, betegsége ellenére járt Comic Con-on és filmes találkozókon is. A dokumentumfilmben is végigkövetettjük milyen
Aláírásokat osztogat órákon át, miközben többször rosszul lesz, vagy elmegy egy Tombstone vetítésre, ahol mindenki őt ünnepli és végignézi egyik legszórakoztatóbb szerepét a rajongóival.
A film megmutatja a sikereket, a sikerek mögötti embert, a bukásait, majd pedig az újjászületését. Szép íve van a történetnek, még ha nem is lehet 100%-ig elfogadni, mert azért Val Kilmer az egyik producer, tehát nem pártatlan a történet, de szép.
Bár többen nyilatkozták a 2010-es években, hogy nehéz természet Kilmer, de ezen pletykák nem feltétlen igazak. Mutatják Robert Downey Jr. interjúját is, a Kiss Kiss Bang Bang kapcsán, ahol kiemeli, hogy Ő tudja milyen az, amikor elkönyvelnek zűrös és problémás színésznek. Val Kilemrrel ugyan ezt csinálhatták, bár azért Downey Jr. esetében is sok esetben igazak voltak ezek a kritikák, de Kilmerről nem lehetett hallani, hogy drogozik, vagy sokat iszik és bulizik, mint Downey-ról.
Valószínűleg a problémás korszakának felvételeit direkt nem használták fel, mert egyrészt betegsége miatt nem lenne etikus, másrészt nem is illett volna annyira bele a film hangnemébe.
Miután megnéztem a filmet, egyértelműen úgy érzem, sikerült neki. Csak ajánlani tudom a Valt mindenkinek, aki kicsit is szereti a színészt, vagy a filmvilág szerelmese.
