HÍREK
A Rovatból

Rétvári: Pénteken biztonságban folytatódhat a tanítás minden magyar iskolában

A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint 303 iskolát vizsgáltak át, robbanószert sehol sem találtak.


Mindenki biztonságban van, és pénteken biztonságban folytatódhat a tanítás minden magyar iskolában - jelentette ki a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára az M1 aktuális csatorna 48 perc című hírháttérműsorában csütörtök este.

Rétvári Bence elmondta, 303 iskolát vizsgáltak át, a bombarobbantással e-mailben megfenyegetett intézmények mellett 16 olyat is, amelynek a vezetése kérte ezt arra hivatkozva, hogy csak így érzik magukat biztonságban.

Robbanószert sehol sem találtak

- hangsúlyozta.

Az államtitkár köszönetet mondott a pedagógusoknak a lélekjelenlétükért, a szülőknek az együttműködésükért, valamint az iskolákat átvizsgáló rendőröknek is, hangsúlyozva, hogy "mindenhol nagyon gördülékenyen és higgadtan zajlottak az események", nem hallott semmilyen hírt arról, hogy bárhol pánikhelyzet alakult volna ki.

"Annak ellenére, hogy nem volt ilyen Magyarországon, mégis teljesen protokollszerűen zajlott az egész napi megfeszített munka"

- jelentette ki.

Úgy vélte: "példaszerűen jó együttműködés zajlott", "büszkék lehetünk arra, hogy egy jól működő országunk van", "Magyarország a mai napon is bizonyította, hogy a bajban mi, magyarok össze tudunk fogni".

Kitért rá, az információk időveszteség nélküli megosztása, az együttműködés és a hatékony fellépés érdekében irányító törzset hoztak létre, ebbe azon szervek delegáltak tagokat, amelyeknek fontos szerep jutott az eseményekkel összefüggésben, vagyis az Országos Rendőr-főkapitányság, a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a Nemzeti Nyomozó Iroda, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal, a Terrorelhárítási Központ és a katasztrófavédelem.

Rétvári Bence beszámolt arról, hogy egyelőre nem tudják, ki, vagy kik az elkövetők, a rendőrök nagy erőkkel nyomoznak, és nemcsak az e-maileket, azok fejlécét, törzsadatait vizsgálták meg komoly informatikai segítséggel, hanem kamerafelvételeket is, hogy ha valahova gyanús tárgyat vittek volna be az elmúlt órákban, akkor azt is gyorsan ki tudják deríteni, és oda nagyobb erőket csoportosítottak volna.

Ilyen nem történt, mindent sikerült megvizsgálni, "addig mi nem feküdtünk volna le, amíg minden iskola nincs átvizsgálva, mert az emberek biztonsága a legfontosabb" - jelentette ki.

A nyomozásról azt is mondta, megfeszített munka folyik, vannak értékelhető részeredmények, de nem akar ezek elébe szaladni, megvan a megfelelő protokoll, hogy milyen bizonyosság megszerzése után tudnak erről információkat a nyilvánossággal is megosztani.

"Érezhető lépéseket tettek a nyomozó hatóságok, sokkal többet tudnak ma délután, mint amit tudtak ma délelőtt" - fogalmazott.

Az államtitkár utalt rá, Szlovákiában három körben, emellett Csehországban és Bulgáriában is volt hasonló fenyegetés az elmúlt napokban. "Volt olyan üzenet Szlovákiában, amely hasonlított a magyar üzenethez, tehát amely egy iszlamista felütéssel kezdődött, de azért a magyar üzenetben feltűnő volt, hogy nem ékes magyarsággal volt megfogalmazva, hanem a magyar nyelvtől idegen kifejezések voltak benne" - tette hozzá.

Jelezte, felvették a kapcsolatot a szlovák, a cseh, a bolgár rendőrséggel, bízva abban, hogy segíteni tudják egymás nyomozását, és értesítették az Europolt is, amely szintén segítheti az eljárást.

"Fontos, hogy ezt felderítsük, kiderítsük és elfogjuk az elkövetőt"

- hangsúlyozta.

Megjegyezte egyúttal, ha Magyarországon fellelhető az elkövető, akkor szinte biztos, hogy előbb-utóbb rendőrkézre kerül, hiszen ilyen esetekben a rendőrség a szolgálatokkal együttműködve nagyon eredményes munkát végez.

A politikus a bombafenyegetés miatt a diákokat ért lelki traumával összefüggésben azt mondta, az elmúlt 10 évben több mint duplájára nőtt az iskolapszichológusok száma, tehát jóval nagyobb kapacitás van ma Magyarországon erre, mint korábban.

Rétvári Bence arra a kérdésre, hogy találtak-e valami logikát abban, miért ezek az iskolák kaptak fenyegetést, azt válaszolta, az iskolák e-mail címei fenn vannak az interneten, így azokhoz viszonylag könnyű hozzáférni, ezek az elektronikus levelezési címek az Oktatási Hivatal és különböző állami szervek nyilvános adatbázisában is megtalálhatók.

A fenyegetés Budapestre koncentrálódott, de máshol is megjelent, más országokban más intézmények, más szervek, más cégek is kaptak fenyegetést, de mindenhol az iskolák voltak a középpontban, mert ott nyilvánvalóan sok gyerek van, a szülőket is érinti, ez is motiválta az elkövetőt, elkövetőket - közölte.

Rámutatott, "egy veszélyes korszakban élünk, egy veszélyes világban élünk".

Nap mint nap olyan híreket olvasni Nyugat-Európából, hogy ott nem fenyegetések, hanem merényletek vannak, és ha tőlünk pár száz kilométerre az ilyen fenyegetéseket beváltják, vagy fenyegetések nélkül is merényleteket követnek el, akkor nekünk minden ilyet komolyan kell venni, ezért vonult ki a rendőrség tűzszerészek, kutyák bevonásával, különböző műszerek alkalmazásával és vizsgálta át az összes iskolát - mondta.

Rétvári Bence hozzáfűzte, "sajnos olyan világba keveredtünk, főleg az elmúlt 10 évben, mióta az illegális migráció óriási léptéket öltött", (...) "nem kockáztathatjuk meg, hogy Magyarországon valaha is ilyen történjen", ezt Magyarország igyekszik kizárni a déli határ lezárásával, a migrációellenes politikával, azzal, hogy nem enged be egyetlen illegális migránst sem.

"Nem szabad elfogadnunk, amit a londoni polgármester mondott, hogy most már hozzá kell szokni, hogy a nagyvárosi létnek a különböző merényletek a részei" - mondta az államtitkár.

Hangoztatta: "minden, ami a biztonságunkat veszélyezteti, legyen szó akár a migrációról vagy más olyan társadalmi változásokról, ami a biztonságot csökkenti, mi azokat nem fogadjuk el, azok ellen küzdünk, mi azt akarjuk, hogy mindenki a hétköznapjaiban nagyobb biztonságban érezze magát akár itt Magyarországon, mint máshol más országokban".


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Itt lehet élőben nézni Trump és Putyin alaszkai csúcstalálkozóját
A két politikus megbeszélése már el is kezdődött a tanácsadóik részvételével. A programban közös ebéd is szerepel, melynek során folytatják az egyeztetéseket.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 15.



Rövidesen megkezdődik Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai csúcstalálkozója. A két elnök előbb a nyilvánosság kizárásával két-két tanácsadó és tolmácsok részvételével tart megbeszélést, melynek legfontosabb témája az ukrajnai háború lezárása.

Trump és Putyin ezután sajtótájékoztatót tart, melynek előkészületeit már javában lehet nézni a Fox News élő közvetítésében:

A két politikus egyeztetése akár 6-7 órás is lehet a Kreml szerint. Trump és Putyin legutóbb hat éve, Japánban találkoztak személyesen. Az amerikai és az orosz elnök így csapott egymás kezébe az alaszkai repülőtéren:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Megállapodás nélkül zárult a Putyin-Trump csúcs, de arra utaltak, folytatják
Putyin nem engedett korábbi feltételeiből. A három órán át tartó találkozó után Trump utalt arra, hogy akár Moszkvában is folytatódhatnak a tárgyalások.
MTI/AP/Jae C. Hong - szmo.hu
2025. augusztus 16.



Anélkül ért véget az alaszkai csúcstalálkozó, hogy Trump és Putyin bármiben megállapodtak volna. Az anchorage-i Elmendorf–Richardson támaszponton tartott, közel háromórás megbeszélésük után közösen tartott sajtótájékoztatót a két elnök. Ez azonban mindössze 12 percig tartott.

Trump pozitívan értékelte a találkozót. „Sok mindenben egyetértettünk, és már csak nagyon kevés nyitott kérdés maradt” – mondta. Hozzátette azonban, „az egyik a legfontosabb”. Azt nem részletezte, mik ezek a pontok, sőt azt sem tisztázta, hogy Ukrajnáról szólnak-e. „Haladtunk valamennyit” – tette hozzá.

„Szóval addig nincs megállapodás, amíg nincs megállapodás” - összegezte még.

Putyin néhány perccel korábban jelezte, hogy semmit sem enged keményvonalas álláspontjából Ukrajnával kapcsolatban, és azt állította, hogy az „alapvető biztonsági fenyegetésekkel függ össze”.

„Meg vagyunk győződve arról, hogy ahhoz, hogy a rendezés tartós és hosszú távú legyen, minden elsődleges okot meg kell szüntetnünk” – mondta.

Moszkva korábban azt követelte, hogy Ukrajna adja át területe egy részét Oroszországnak, szerelje le hadseregét, mondjon le a NATO-csatlakozás lehetőségéről, és változtassa meg a kormányát.

Putyin homályosan utalt bizonyos megállapodásokra közte és Trump között, amiről szeretné azt hinni, hogy kikövezi az ukrajnai békéhez vezető utat. Ehhez hozzátette: „Elvárjuk, hogy Kijevben és az európai fővárosokban konstruktívan fogadják, és ne gördítsenek akadályokat az ügy elé.”

Putyin az orosz-amerikai együttműködés fontosságáról és az üzleti lehetőségekről is beszélt.

Az orosz vezető emellett megerősítette Trump gyakran hangoztatott állítását, miszerint ha ő ült volna a Fehér Házban, Oroszország 2022-ben nem támadta volna meg Ukrajnát.

„Ma Trump elnök azt mondta, hogy ha akkor ő lett volna az elnök, nem lenne háború, és én teljesen biztos vagyok benne, hogy valóban így lenne” – mondta Putyin. – „Ezt meg tudom erősíteni.”

Trump közölte, hogy hamarosan felhívja a NATO vezetőit,Zelenszkij ukrán elnököt és másokat, hogy tájékoztassa őket a találkozón elhangzottakról.

Mielőtt a több száz újságíró kérdéseket tehetett volna fel, Trump még odaszólt: „Valószínűleg nagyon hamarosan újra találkozunk.”

„Legközelebb Moszkvában” – válaszolta angolul Putyin.

„Kapok majd emiatt némi támadást, de el tudom képzelni” - reagált az amerikai elnök.

Később Trump interjút adott a Fox Newsnak, amiben 10-ből 10 pontosra értékelte a találkozót. Azt mondta, közel lehet a háborút lezáró megállapodás, de van egy-két kulcsfontosságú feltétel, amiket ő teljesíthetőnek tart, azonban Zelenszkijen múlik, hogy hajlandó-e teljesíteni. A műsorban is arról beszélt, hogy nemsokára újabb találkozót tartanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Fotók: így csapott egymás kezébe Trump és Putyin hat év után először
Japánban, a G20-ak gyűlésén találkoztak legutóbb, hat évvel ezelőtt. Most az orosz-ukrán háború lezárása lesz a téma a két elnök között.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 15.



Donald Trump a vörös szőnyegen várta Vlagyimir Putyint, aki széles mosollyal fogott vele kezet. A két politikus legutóbb hat éve, Japánban találkozott egymással a G20-ak gyűlésén.

A mostani megbeszélés témája az orosz-ukrán háború lezárása lesz. Trump már ma szeretne tűzszünetet elérni.

A két politikus történelmi kézfogásáról készült fotókat itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Videó: Trump egy B-2-es lopakodó bombázót zúgatott el Putyin feje fölött, aztán F-22-es vadászgépek és harci helikopterek sora mellett autóztatta el Alaszkában
Nem akármilyen fogadtatásban volt része az orosz elnöknek az anchorage-i Elmendorf–Richardson támaszponton.


Donald Trump amerikai elnök pénteken Alaszka egyik légibázisán fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnököt egy látványos „légibemutatóval”, amelyen ugyanazokat a bombázókat és vadászgépeket vonultatták fel, amelyeket júniusban Irán nukleáris létesítményeinek megtámadásakor használtak - írja az ABC News.

Az amerikai és az orosz elnök a Joint Base Elmendorf–Richardson támaszponton találkozott, ahol vörös szőnyegen vonultak végig, a fejük felett pedig négy F–35-ös és egy B–2-es lopakodó bombázó húzott el.

A támaszponton végig F–22-es vadászgépek és harci helikopterek alkottak sorfalat, ami mellett Putyin autós konvojának is el kellett haladnia.

Két tisztviselő tájékoztatása szerint a pénteki csúcstalálkozó előtt két B–2-es bombázót vezényeltek a bázisra, az F–35-ösök pedig az alaszkai Eielson légibázisról érkeztek. Az F–22-esek helyben állomásoztak Elmendorfban.

Az viszont nem derült ki, hogy Trump személyesen rendelte-e el a bombázók és a vadászgépek jelenlétét a légibázison, afféle erődemonstrációként az Oroszországgal – amely szintén nukleáris hatalom – folytatott tárgyalásai előtt.

A B–2-es egyébként az amerikai erő szimbóluma, mivel a bombázók megállás nélkül képesek a világ bármely pontjára elrepülni, és hagyományos, illetve nukleáris fegyvereket is hordozhatnak. A lopakodó B–2-eseket az Egyesült Államok a júniusi „Éjféli Kalapács Hadműveletben” is bevetette: akkor hét ilyen gép indult a Missouri állambeli Whiteman légibázisról, és 36 órán át tartó repülés után érték el Iránt, ahol több mint egy tucat bunkerromboló bombát dobtak le.

Az elmúlt hetekben Trump többször is dicsérte a B–2-esek erejét és a pilóták szakértelmét. „Ez egy elképesztő gép” – fogalmazott korábban az amerikai elnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET: