Évek óta nem lehetett tudni, hány meddőségi beültetés történt Magyarországon, s abból hány gyermek született, most azonban végre kiderültek az adatok egy parlamenti kérdés után - írta meg az Mfor.hu.
A DK képviselője tett fel az alábbi kérdést a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárának, Rétvári Bencének:
"Valóban igaz-e, hogy a meddőségi kezelésben részt vevők számára teljesen ingyenes a program, beleértve a szükséges gyógyszereket is?"
Erre végül nem kapott választ, az viszont kiderült Rétvári válaszából, hogy az elmúlt években hány gyermek született a lombikbébi programban.
Ezek szerint
2017-ben 7 473 beültetésből 1 470 gyermek született élve,
2018-ban 9 005 beültetésből 1726 gyermek,
2019-ben 10 170 beültetésből 1 948 gyermek,
2020-ban 9 573 beültetésből 1 719 gyermek,
2021-ben 12 237 beültetésből 2035 gyermek.
Rétvári azt is hozzátette, hogy a kormánynak a külföldön elvégzett beavatkozásokról nincs információja.
Érdemes tudni, hogy 2020. február 1-jétől minden gyermeket vállalni kívánó pár ingyenesen juthat a meddőségi kivizsgáláshoz, a meddőségkezelési kivizsgálásokhoz és a meddőség kezelése esetén a szükséges gyógyszerekhez.
Azt azonban hozzá kell tenni, hogy a 45 év fölötti nők előtt bezárultak a magyar meddőségi rendszerben a kapuk, ők ugyanis államilag támogatott kezelésre nem jogosultak. Azok pedig nehéz helyzetben vannak, akiknek a petesejtjei nem alkalmasak arra, hogy saját gyermekük lehessen, mert Magyarországon csak azok az egyenesági 35 évnél fiatalabb női rokonok adományozhatnak petesejtet, akik legalább egyszer már szültek.
Évek óta nem lehetett tudni, hány meddőségi beültetés történt Magyarországon, s abból hány gyermek született, most azonban végre kiderültek az adatok egy parlamenti kérdés után - írta meg az Mfor.hu.
A DK képviselője tett fel az alábbi kérdést a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárának, Rétvári Bencének:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Két ukrán drónt lőhettek le Tokajnál – állítja a Honvédség
Kémfilmekbe illő játszma zajlik Magyarország és Ukrajna között. Titkos drónküldetés, letartóztatott magyarok és kiutasított ukránok borzolják a kedélyeket.
Hónapok óta tart a magyar és ukrán titkosszolgálatok közötti játszma. A Telex szerint a történet egyik fontos fordulópontja az volt, amikor a magyar parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága februárban arról beszélt, hogy Ukrajna egy titkosszolgálati műveletet indított, ami Orbán Viktor lejáratását célozta. Ezt a kormánypárti politikusok és a kormánymédia a Dinasztia című filmmel kötötték össze. Ekkor már állítólag elindult a beépített ügynökök keresése.
A Telex úgy tudja, hogy valóban zajlott egy művelet, és miután erről a magyar nemzetbiztonsági szervek információkat szivárogtattak ki, az ukrán titkosszolgálat is komoly erőket mozgósított, hogy kiderítse, kik súgnak a magyar oldalnak.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, péntek reggel az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) bejelentette, hogy lelepleztek egy olyan ügynökhálózatot, amely közel áll a magyar katonai hírszerzéshez. A közlés szerint két magyar állampolgárt is elfogtak, mert a gyanú szerint kémkedtek Ukrajna ellen. Az ukrán szolgálat szerint a magyar sejt feladata az volt, hogy adatokat gyűjtsön a kárpátaljai katonai biztonságról, figyelje a légvédelmi és szárazföldi alakulatok sebezhetőségeit, és felmérje a helyi lakosok társadalmi és politikai nézeteit. A jelentés szerint azt is meg kellett figyelniük, hogyan reagálna Kárpátalja lakossága, ha magyar katonák lépnének a térségbe.
A magyar külügy pénteken bejelentette, hogy kiutasított két ukrán kémet, akik diplomáciai fedésben dolgoztak a budapesti ukrán nagykövetségen. Szijjártó Péter a döntésről azt mondta: „már át is adták Ukrajna budapesti nagykövetének”.
A Telex szerint a titkosszolgálati műveletek egy idő után átléptek a katonai hírszerzés szintjére.
A múlt héten a Magyar Honvédség tokaji radarja több robotrepülőgépet is észlelt, amelyek Magyarország felé repültek. Egyet le is lőttek.
A hírszerzés szerint a drónokat ukrán területről irányították. A feltételezések szerint ezek a gépek a tokaji Kopasz-hegyre telepített, francia rakétákkal felszerelt légvédelmi rendszert tesztelhették.
A lap úgy tudja, hogy a magyar szolgálatok olyan információkat szereztek, amelyek szerint az ukránok szabotázsakciókra készültek, nem Magyarország, hanem Oroszország ellen, és ezekhez Budapestet is érintő útvonalat használtak volna. A magyar fél szerint az ukrán kiképzések Kárpátalján zajlottak, és az elfogott személyek feladata lehetett, hogy ezeket az akciókat figyeljék. A források azonban nem tudják, mennyire pontosak ezek az értesülések.
Hónapok óta tart a magyar és ukrán titkosszolgálatok közötti játszma. A Telex szerint a történet egyik fontos fordulópontja az volt, amikor a magyar parlament Nemzetbiztonsági Bizottsága februárban arról beszélt, hogy Ukrajna egy titkosszolgálati műveletet indított, ami Orbán Viktor lejáratását célozta. Ezt a kormánypárti politikusok és a kormánymédia a Dinasztia című filmmel kötötték össze. Ekkor már állítólag elindult a beépített ügynökök keresése.
A Telex úgy tudja, hogy valóban zajlott egy művelet, és miután erről a magyar nemzetbiztonsági szervek információkat szivárogtattak ki, az ukrán titkosszolgálat is komoly erőket mozgósított, hogy kiderítse, kik súgnak a magyar oldalnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Reagált Magyar Péter arra, hogy Menczer Tamás és Kocsis Máté (két, egymásra kísértetiesen hasonlító posztban) arra jutott, hogy a Tisza Párt nyilvánvalóan összejátszik az ukrán titkosszolgálatokkal, ami a rendszerváltás utáni politikában példátlan.
A Tisza elnöke szerint „a kormányzás után mára a Fidesz kommunikációja is összeomlott. Olyan nevetséges mélységekbe süllyedtek, mint eddig soha.” Szerinte „Orbán Viktor honvédelmi miniszterének mondatai alapjaiban rengették meg a Fidesz hazug, kirakat békepolitikáját, a kormányzati kommunikáció mára totális káoszba és bohózatba süllyedt.”
Mint fogalmaz, „az egykor komolyan vehető állampárt Hofit, Benny Hillt és az 1950-es évek kommunista agitprop kommunikációt túlszárnyalva most éppen azt terjeszti, hogy a legnagyobb támogatottsággal rendelkező magyar párt összejátszik az ukrán titkosszolgálattal.”
Hozzáteszi: „van egy rossz hírem. Ezt a marhaságot a saját szavazóitok sem hiszik el, sőt láthatóan kinevetnek benneteket. Először azt hazudtátok, hogy Brüsszel irányít bennünket. Aztán, hogy az amerikaiak. Aztán, hogy a német kancellár, meg a DK, meg Soros György. Most meg jön az ukrán titkosszolgálat. Ki lesz a következő?”
Majd egyértelművé teszi:
„Nektek talán szokatlan, de minket a TISZA-nál a hazaszeretet vezet, ahogy a napról napra egyre több mellénk álló honfitársunkat is.”
Ahogy arról csütörtökön írtunk, Magyar Péternyilvánosságra hozott egy felvételt, amin Szalay-Bobrovniczki Kristóf honvédelmi miniszter arról beszélt: „Szakítsunk az eddigi béketevékenységeinkkel, átálljunk a háború felé vezető nulladik fázisra”.
Pénteken pedig az ukrán elhárítás azt közölte: hogy elfogott két magyar hírszerzőt, akik kémtevékenységet folytattak Ukrajnában. A gyanú szerint a két személy a magyar katonai hírszerzés hivatásos tisztje volt.
Reagált Magyar Péter arra, hogy Menczer Tamás és Kocsis Máté (két, egymásra kísértetiesen hasonlító posztban) arra jutott, hogy a Tisza Párt nyilvánvalóan összejátszik az ukrán titkosszolgálatokkal, ami a rendszerváltás utáni politikában példátlan.
Erdő Péter elmondta, mit gondol XIV. Leó pápa megválasztásáról
Beszélt a megválasztás menetéről, a pápa névválasztásáról és arról is, hogy Ferenc pápa budapesti látogatása során többször személyesen beszélt a most megválasztott egyházfővel.
Robert Prevost bíboros pápává választása benne volt a levegőben, nem nagy a meglepetés, de annál nagyobb az öröm – nyilatkozta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az MTI-nek a pápaválasztás másnapján.
Megjegyezte, ezt bizonyítja, hogy az új pápa megválasztása gyorsan megtörtént.
Az esélyesek között számon tartott magyar bíboros kifejtette, a konklávén „egy-egy választási menet során felbukkannak nevek, és amikor nő a többség, benne van a levegőben, hogy alighanem ő lesz, aki megkapja a szükséges szavazatszámot”. A bíboros a piaristák egykori általános rendfőnöke, Tomek Vince mondását idézte, miszerint a konklávén minden szavazási menetnek külön lelke van.
Megjegyezte: a világsajtó sok mindenkit esélyesnek tartott, köztük Prevostot is, de nem szerepelt az elsők között.
„Azt hiszem, ebben a tekintetben nem nagy a meglepetés, de annál nagyobb az öröm”
– hangoztatta a pápaválasztó bíboros.
Erdő Péter elmondta, hogy Ferenc pápa budapesti látogatása alkalmával ő maga elég sokszor beszélgetett Prevost bíborossal, aki nem sokkal korábban került a vatikáni kúriára, és mindjárt felelősségteljes megbízatást kapott a püspöki dikasztérium prefektusaként.
A világ püspöki kinevezése több mint felét Prevost és munkatársai készítették elő, ami nagy áttekintési képességet igényel – emelte ki Erdő Péter.
Erdő Péter úgy vélte, az új pápa személye kapocs Észak- és Dél-Amerika között, mivel mindkét térségben jól ismerik, amiként Rómában is, ahol tanulmányokat folytatott, ledoktorált egyházjogból. Az Ágoston-rend általános főnökeként szintén széles nemzetközi elismertségre tett szert.
„Nem az állampolgársága, nemzetiségi hovatartozása, hanem inkább tapasztalati és emberi kapcsolati köre játszott szerepet”
– nyilatkozta a bíboros.
A XIV. Leó név választásával kapcsolatban, Erdő Péter kifejtette, hogy Prevost bíboros belső beszélgetésekben részletesen indokolta, miért így döntött.
Hangsúlyozta: az egyház társadalmi tanítását először nagy ívben XIII. Leó fogalmazta meg, és választ képviselt a kor legégetőbb problémáira, amelyek az ipari forradalomból, a munkások helyzetéből fakadtak. Mindennek a mély keresztény problematikáját az igazságosság kérdése képezte, és most XIV. Leó a mai világban is ezt érzi aktuálisnak.
A pápa úgy érzi, hogy a munkának az emberi méltósághoz való kapcsolatát, a munka értékét, az emberi kreativitást veszély fenyegeti, ami méltatlan körülményeket, a megbecsülés hiányát, kizsákmányolást jelenthet.
„További veszélyt képvisel, hogy az emberi munka feleslegessé válhat. A technológiai fejlődés, a mesterséges intelligencia számos munkahelyet helyettesít, és sok ember úgy érzi, tevékenységére, így rá sincsen szükség (..) pedig Isten üres embert nem alkot” – mondta Erdő Péter.
XIV. Leó pápa első beszédének első szava a béke volt: „Krisztus békéjének a gondolatával lépett fel, ami krisztocentrikus szemléletre utal, amely legitimitást ad a társadalomra és a nemzetközi közösségre vonatkozó szavainak”.
Erdő Péter emlékeztetett, hogy a béke szorgalmazása folytonosságot képvisel: nemcsak Ferenc pápa, hanem már XXIII. János Békét a földön kezdetű, 1963-as enciklikája is békét sürgetett.
Erdő Péter az MTI-nek elmondta, hogy a pápa május 18-i miséjén ismét a Vatikánban lesz.
Robert Prevost bíboros pápává választása benne volt a levegőben, nem nagy a meglepetés, de annál nagyobb az öröm – nyilatkozta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek az MTI-nek a pápaválasztás másnapján.
Megjegyezte, ezt bizonyítja, hogy az új pápa megválasztása gyorsan megtörtént.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Dobrev Klára pénteken egy Facebook-posztban jelentette be, hogy új szakasz kezdődik az életében. Azt írta: „Életem egyik legnehezebb döntése után, most először érzem igazán: nemcsak képes vagyok újra küzdeni, hanem talán soha nem voltam még ennyire készen rá”.
Hozzátette, hogy hisz egy igazságosabb, szolidárisabb és európaibb Magyarországban, és továbbra is szeretne kiállni a családanyákért, a fiatalokért és azokért, akik aktív éveik végéhez közelednek. „Mert hiszek abban, hogy egy országot nem lehet sötétségben tartani, hogy a tisztesség nem gyengeség, hogy a szeretet, és az empátia nem naivitás, hanem erő. Nem ígérem, hogy könnyű lesz. De azt igen, hogy végigmegyek ezen az úton.
Mert most először nemcsak érzem, hanem tudom is: itt az én időm.
És nem vagyok egyedül. Ez most már az én felelősségem. A mi közös felelősségünk. És én készen állok” – fogalmazott.
Egy nappal korábban Dobrev Klára jelentette be azt is, hogy Gyurcsány Ferenc lemond a Demokratikus Koalíció elnöki posztjáról, és teljesen visszavonul a közélettől. A politikus közölte azt is, hogy elválnak.
Azt is elmondta, hogy indulni fog a DK következő elnökválasztásán.
Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke pénteki sajtótájékoztatóján beszélt arról, hogy a pártot várhatóan Dobrev Klára fogja vezetni. Hozzátette, hogy Dobrev ezentúl Magyarországon politizál, és 2026-tól országgyűlési képviselőként folytatná. Szerinte ha kormányváltás lesz, a DK része lesz a kormánynak is.
Dobrev Klára pénteken egy Facebook-posztban jelentette be, hogy új szakasz kezdődik az életében. Azt írta: „Életem egyik legnehezebb döntése után, most először érzem igazán: nemcsak képes vagyok újra küzdeni, hanem talán soha nem voltam még ennyire készen rá”.
Hozzátette, hogy hisz egy igazságosabb, szolidárisabb és európaibb Magyarországban, és továbbra is szeretne kiállni a családanyákért, a fiatalokért és azokért, akik aktív éveik végéhez közelednek. „Mert hiszek abban, hogy egy országot nem lehet sötétségben tartani, hogy a tisztesség nem gyengeség, hogy a szeretet, és az empátia nem naivitás, hanem erő. Nem ígérem, hogy könnyű lesz. De azt igen, hogy végigmegyek ezen az úton.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!