Pszichedelikus főzetet vizsgált egy magyar kutató az amazóniai esőerdő mélyén
"A függőség sokmindent foglal magában. Nem kizárólag a drogfüggőket tekintjük orvosi szempontból függőnek. Ide tartoznak az erős dohányosok és az alkoholisták is, de az elhízás is nagyon jelentős szegmensét érinti a fejlett világnak, ami mögött szintén hasonló agyi mechanizmusok állnak, mint a drogfüggőség mögött."
- magyarázza Dr.Sarnyai Zoltán professzor, az ausztrál Trópusi Egészségügyi és Orvostudományi Intézet munkatársa, aki jelenleg az ausztrál James Cook Egyetemen tanít, mellette pedig folyamatosan végez kutatásokat a Pszichiátriai Idegtudományi Laboratórium vezetőjeként. Szakterülete a stressz- és kábítószerfüggőség.
Az igény az újabb és újabb gyógymódokra hatalmas, hiszen a függőség halált okozhat, gondoljunk csak a dohányzás és a tüdőrák összefüggésére. Azon kívül a dohányzás még az érelmeszesedés, ennek következtében a stroke, valamint az infarktus kockázatát is növeli.
A professzor vezetésével nemrég egy perui klinikán egy olyan kísérletet végeztek, amelyben egy helyiek által használt amazóniai növényi főzet hatásait vizsgálták a modern orvostudomány eszközeivel. Elsősorban arra voltak kíváncsiak, hogy az ayahuasca segíthet-e a függőknek a leszokásban.
Nagyon mások vagyunk mi emberek abban, hogy mennyire vagyunk nyitottak az új, erős stimulussal járó élményekre.
“Van, aki hajlandó ejtőernyős ugrásra, más meg az erkélyre sem mer kilépni. Akiben nagyobb a nyitottság az új, izgalmas élmények felé, - és az efféle nyitottságnak úgy tűnik, genetikai háttere is van - azoknak egy kicsit nagyobb az esélyük rá, illetve hajlamosabbak benne is maradni egy függőségi helyzetben” - mondja a professzor.
A függőség biológiai mechanizmusaira a jelenleg használatos gyógyszerek egyike sem hat, de a leszokás folyamatát mindenképpen gyógyszeresen kell elindítani és megkönnyíteni ahhoz, hogy ez később gyógyszer nélkül is menjen. “Létezik például egy bőr alá ültethető gyógyszer, amely gátolja azt az enzimet, ami az alkoholt lebontaná. Acetaldehid szabadul fel, ha az illető iszik, így komoly rosszullétet eredményez. Ez a negatív kondícionálás, amely úgy történik, hogy ha iszok, rosszul leszek, tehát nem tanácsos innom.”
A leszokás első fázisában, a megvonás alatt el lehet érni eredményeket. Minden drogról való leszokás, azonban egy rendkívül erős érzelmi reakcióval jár, aminek a formája különböző, attól függően, hogy stimuláns drogról (amfetamin, kokain), vagy depresszánsról (heroin, morfin) van-e szó.
A depresszió és a nagyon erős szorongás jellemző elvonási tünet, amely annyira elviselhetetlen, hogy ráveszi az alanyt az újabb adagra.
“Ez még az a fázis, ami viszonylag jól kezelhető orvosilag. 3-4 hét, amíg a drog lebomlik, kiürül a szervezetből, de a környezeti hatások hihetetlenül fontosak maradnak a későbbi szakaszban.
Sokan évtizedekkel később esnek vissza, amikor negatív dolog történik az életükben. De újraindíthatja az egészet egy asszociatív tanulási, társítási folyamat is, ha valaki például visszakerül ugyanarra a környékre, ahol korábban a drogokat fogyasztotta, vagy kapcsolatba kerül azokkal az emberekkel, akikkel ezt az élményt megosztotta.”
Bármilyen hatékony gyógyszeres megoldást alkalmaznánk, az önmagában egészen biztos, hogy kevés. Kell valamiféle közeg, ami ezt támogatni tudja, különben nagyon nehéz kilépni a függőségből.
“A jelenleg használatos szorongásgátlók olyan mellékhatásokat okoznak, ami miatt nem is lehet hosszú időn keresztül alkalmazni őket, mert fennáll a hozzászokás veszélye. Az antidepresszánsoknak is számos mellékhatása van.”
“Megkeresett egy phd hallgató, akit érdekelt az ayahuasca. Ez egy növényfőzet, amely különböző kémiai anyagok együttesét tartalmazza” - meséli a professzor.
Az őserdő közepén nemzetközi klientúrát találtak. David, a phd hallgató egy évet töltött a Takiwasi központban. Együtt élt a kezelés alatt álló 36 beteggel, akik mind önkéntesek voltak. Étrendi korlátozások és természetes gyógymódok keveréke volt a terápia, aminek része volt a már említett ayahuasca is.
Érdekes módon, amikor az ayahuasca hatása alatt álló betegeket megkérték, hogy rajzolják vagy fessék le az élményeiket, mindig nagyon erősen vallásos jellegű művek születtek. “Aki keresztény háttérből jön - például a mostani Latin-Amerikából - annak a képi világ erősen abból fog származni. Aki viszont más hitrendszerből származik, annak az a képi világ elevenedik meg nagyon intenzíven.”
A főzet több fázisban fejti ki hatását. Először hánytató hatású, utána megnyugtatja a használóját.
“A leszokásban használatos szerekről tudni kell, hogy bármely olyan anyagnak, amely a függőséget csökkenti, mindenképpen azzal a biológiai folyamattal kell megküzdenie, ami a függőséget okozta, és ez a folyamat az agyban játszódik le. A jelenleg ópiumos (heroin, morfin) függőség ellen használt gyógyszerek ugyanazokat a receptorokat piszkálják meg, amelyeket maguk a drogok, de csak annyira, hogy ne legyen erős drogvágy.”
“A stressz szintjét a kortizol nevű hormon mérése segítségével vizsgáltuk, ami az egyik legfontosabb biológiai közvetítője a szervezet és az agy stresszre adott reakciójának. Ezenkívül egy jól mérhető biomarker, amit a hajból tudtunk meghatározni, ugyanis a vérből a hajba gyűlik össze a kortizol. Azt nagyjából lehet tudni, hogy a hajunk körülbelül 1 centimétert nő egy hónap alatt. A fejbőrhöz legközelebbi egy centi az a múlt hónap, a következő 1 centiméter az körülbelül egy hónappal azelőtti. Így tudtuk lekövetni a szervezetben a stressz hatására bekövetkezett változásokat.”
Az agynak megvan az a tulajdonsága, hogy még idős korban is képes változni. Amennyire képes romlani, annyira képes arra is, hogy pozitív irányba változzon.
"Gondoljunk csak arra, amikor valaki stroke-ot kap. Amikor lebénul a fél oldala, idővel más agyterületek veszik át azt a funkciót, ami működésképtelen. Ez az agy plaszticitásának köszönhető. Valami nagyon hasonlóról van szó a függőség során is. Csak ott a szereknek köszönhetően olyan irányba változik az agy, aminek negatív következményei lesznek."
Amennyire ma értjük ennek a biológiáját, a kábítószer-használat során az idegsejtek közötti kapcsolatok megváltoznak.
“Konkrétan úgy kell ezt elképzelni, hogy áthuzalozódik az agy, és onnantól másképpen fog működni. Az amerikai irodalomban a drogra mindig azt mondják, hogy hijack-eli, elrabolja, túszul ejti az agyat. Konkrét strukturális átalakulás történik, tehát a kapcsolódások megváltoznak. Ezeket kell a terápiásan hatékony szereknek visszaállítaniuk."
"Valószínűleg úgy, hogy az agyban ezeket az áthuzalozódott kapcsolódásokat és a neurokémiai egyensúlyt visszaállítják. Több ismert droggal is folynak jelenleg kísérletek. Vannak olyan munkacsoportok - elsősorban Londonban, az Imeprial College-ban - ahol évek óta foglalkoznak olyan pszichoaktív szerekkel, amelyek öt évvel ezelőtt még tiltólistán voltak."
“Ezekben a csoportokban lehetőség van arra, hogy funkcionális agyi képalkotó eljárásokkal, például az MRI-vel megvizsgálják az illetőt, és megnézzék, hogy a különböző agyterületeknek az aktivitása hogyan változik a kezelés során. Ez alapján lehet azt gondolni, hogy az agyi kapcsolódási rendszereket olyan módon kell átalakítani, hogy a függőségben szenvedő beteg könnyebben legyen meg a drog nélkül."
"Úgy tűnik, hogy azok tudnak jól kijönni egy függőségi állapotból, akik az orvosi-gyógyszeres, pszichológiai és szociális támogatás segítségével képesek arra, hogy a meghozott döntésükhöz ragaszkodjanak, ma, holnap, holnap után és 10 év múlva is. Ez figyelhető meg például az Anonim Alkoholisták mozgalmában, ahol mindig csak az a cél, hogy ma ne igyak és a célhoz tartást egy közösség is segíti."
Következő lépésként ellenőrzött laboratóriumi körülmények között szeretnénk kipróbálni a szert klinikailag Ausztráliában. "Engem mindenképpen érdekelne a dolog, de a szisztematikus, emberi vizsgálatoknak az anyagi háttere még egy nyitott kérdés" - mondja a professzor.
