EGÉSZSÉG
A Rovatból

Parlagfű vagy pázsitfűfélék? Ezen a pollentérképen ellenőrizheted mitől tüsszögsz épp!

A pollen az allergiások rémálma. Most pár kattintás után megtudhatod mi virágzik! Segítség gyanánt összeszedtük a legjobb pollentérképeket, ahol pollennaptárat és naprakész pollenjelentést is találhatsz!


Ha te is szenvedsz ilyentájt tüsszentéstől, szemviszketéstől, náthától anélkül, hogy megfáztál volna, ha úgy érzed, valami irritálja a bőrödet és köhögnöd kell, akkor a pollenekre lehetsz allergiás. A levegőben szálló virágporok és gombaspórák szezonja tavasztól őszig tart.

A parlagfu és a pázsitfűfélék a leggyakoribb allergének

A pollen allergia kellemetlen tüneteket okoz, a leggyakoribb allergének közé tartozik például a parlagfű és a pázsitfűfélék is. Szerencsére a megfelelő kezeléssel ezeket a tüneteket csillapíthatod, sőt azt is megelőzheted, hogy teljesen elhatalmasodjanak rajtad. A javulás érdekében persze azt is érdemes tudnod, hol és mikor jelennek meg a pollenek a legnagyobb koncentrációban.

Ebben segíthet neked egy pollentérkép

Használatuk egyszerű és gyors. Csupán pár kattintással ellenőrizheted, hogy az adott napon milyen pollenek szállnak a levegőben, sőt azt is mekkora mennyiségben. Lássuk hát a legjobb pollentérképeket! A sorrend természetesen szubjektív, a célnak egyformán megfelelnek!

1. Pollentérkép az Időképtől:

Az egyik legnépszerűbb és legegyszerűbb az Időkép pollentérképe. Megmutatja melyek a legszennyezettebb területek – minél sötétebb vörös egy hely, annál nagyobb a pollenkoncentráció. Ha a megyeszékhelyeket jelző pöttyökre kattintasz, azt is elolvashatod, hogy abban a városban mely allergén növény virágzása "tombol" éppen.

2. Pollentérkép az NNK-tól:

A legpontosabb elérhető előrejelzést a Nemzeti Népegészségügyi Központ napi pollenjelentése adja. Itt országos szinten órákra lebontva kapunk tájékoztatást az aktuális pollenterhelésről.

3. Parlagfű térkép a NÉBIH-től:

Kifejezetten a parlagfű koncentráció csökkentése érdekében a NÉBIH 2011-től ad rendszeres tájékoztatást a legfertőzöttebb területekről. A folyamatosan frissülő térképen sárga színnel jelöli a légi és piros színnel a hagyományos felderítésből származó területeket. Kirándulásokkor válik igazán hasznossá ez a térkép, illetve segíthet a szállásfoglalás meghatározásában is.

Parlagfű térkép a Nébih oldaláról

Naprakész pollenjelentések

4. Parlagfű pollenjelentés az NNK-tól:

Kifejezetten a parlagfűre koncentrálva, egy nemzetközi együttműködés keretében riasztási rendszer is működik a NNK-nál. A rendszer 2 napos előrejelzést képes adni és a környező országokról is kaphatunk információt általa.

A pollennaptár napi előrejelzést ad a pollenekről

5. Pollenjelentés a HáziPatika oldalán:

Bár nem ez a fő profilja rendszeresen frissülő pollenjelentést a HáziPatika oldalon is találhatsz. A legfontosabb pollenekről gyűjtik össze az adatokat, és külön színekkel jelzik, hogy az allergén mekkora koncentrációban száll körülötted a levegőben.

Pollennaptárak 2023

A naptárak azért hasznosak, mert megmutatják a növények aktuális virágzási ciklusát. Így tudhatod hogy körülbelül meddig kell allergiás tünetekkel számolnod, illetve adott esetben gyógyszerrel is készülnöd.

Naprakész pollen térkép és pollen jelentés elérhető az NNK oldalán

6. Pollennaptár az NNK-tól:

Egy igazán egyszerű és átlátható előre jelzés az NNK-tól.

Az aktuálisan virágzó növény színessel van kiemelve rajta, az alacsonytól a nagyon magas koncentrációig besorolva a növény pollenjét. Az allergia naptár 2 napig képes előre mutatni az adatokat, így előre felkészülhetsz egy-egy nehéz napra!

7. Pollennaptár az InforMed-től :

Egy általános allergia naptár az InforMed-től. Itt havi bontásban láthatod az összes allergén növényt mettől meddig virágzik erősségük szerint besorolva. Akkor lesz igazán hasznos ha már pontosan tudod mire vagy allergiás.

A pollenjelentés megmutatja, hogy mi virágzik épp

Miért fontos tudni mindezt? Azért, mert már a közepes koncentrációjú pollenszennyezés is kiválthat kellemetlen tüneteket. A magas koncentrációnál pedig, túlérzékenység esetén olyan súlyos tünetek is felléphetnek, amik már azonnali orvosi ellátást igényelnek.

Így tudhatod meg, hogy milyen pollenekre vagy allergiás

Ha "szénanáthás" vagy, ne halogasd az allergiavizsgálatot. Az egyik legelterjedtebb az úgynevezett Prick-módszer (Prick-teszt), amely az élelmiszeren kívül, pollenekre, háziporatkára és gombákra való érzékenységet is kimutat.

A Prick-tesztet a háton vagy a kar belső oldalának bőrén alkalmazzák. Az alkohollal megtisztított a bőrfelületen megjelölik azokat a pontokat, ahová az allergéneket és a kontrollanyagot (hisztamint) a bőrbe juttatják. Ezután egy-egy cseppet kapsz különféle allergén anyagokból, amelyeket az orvos a bőrödön apró karcolást ejtve a hámrétegbe juttat.

Félórás várakozás után már láthatóvá válik, hogy mire vagy allergiás: ott a bőröd viszket, kivörösödik, éget, felduzzad, vagy kiütésessé válik.

Egy másik ismert módszer a vérteszt. Kisebb mennyiségű vért vesznek, és a vérben allergénre specifikus ellenanyagok szintjét mérik, vagy a vérben lévő limfociták allergénre adott reakcióját vizsgálják.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Hányszor egészséges pisilni egy nap? Urológus mondja el, hány alkalom normális, és mikor jelezhet bajt a gyakori vizelés
A gyerekek sokkal többször mennek vécére, mint a felnőttek. Mutatjuk, melyik korosztályban mi a megszokott, és mikor kell orvoshoz fordulni.


Gondolkodtál már azon, hogy a napi mosdólátogatásaidnak száma többet árul el rólad, mint gondolnád? A kérdés, valójában egy fontos egészségügyi mutató, amely az életkorral drámaian változik. Szakértők elmondták,

mi számít normálisnak a különböző életszakaszokban, és mikor érdemes odafigyelni a jelekre.

A legkisebbek esetében a gyakori pisilés teljesen természetes, hiszen hólyagjuk kisebb, anyagcseréjük pedig gyorsabb.

„A kisgyermekek naponta 8–14-szer pisilhetnek, ami az idősebb gyerekeknél 6–12-re csökken”

– magyarázta Hamid Abboudi konzultáns urológus.

A kamaszoknál, fiatal felnőtteknél a mosdólátogatások száma napi 4–6 alkalomra mérséklődik. Bár a hormonális változások átmenetileg növelhetik a sürgetettséget, Abboudi szerint „a legtöbbször ez semmi aggasztó, és természetes módon rendeződik”.

A 60 év alatti felnőttek esetében a napi 5–8 alkalom tekinthető átlagosnak.

A nők általában gyakrabban éreznek ingert, aminek hátterében a terhesség alatti méhnyomás és a húgyúti fertőzésekre való nagyobb hajlam állhat.

Idővel ez a szám ismét emelkedni kezd: 60 év felett akár a napi tíz alkalom sem számít kórosnak.

Ennek oka a kismedencei izmok gyengülése, a veseműködés változása, férfiaknál a prosztata megnagyobbodása, valamint az ebben a korban gyakran szedett gyógyszerek, például a vízhajtók hatása.

De miért ennyire tág ez a normális tartomány? Az orvosok szerint a kulcs az egyéni mintázat.

„Valaki napi tízszer is vizelhet, és ez teljesen rendben van, ha nem zavaró… másoknál napi négy alkalom is szokványos”

– hangsúlyozza egy szakértő.

A vizelések számát a folyadékbevitel, a koffein- és alkoholfogyasztás, valamint a gyógyszerek is befolyásolják.

Baj akkor lehet, ha a saját, megszokott mintázatunkban hirtelen, megmagyarázhatatlan változás áll be, különösen ha az fájdalommal, égető érzéssel, zavaros vagy véres vizelettel társul.

A tartósan nyolcnál több nappali vizelés szintén olyan jel, amivel érdemes orvoshoz fordulni. Egy telt hólyag legalább 300–400 milliliter folyadékot kell, hogy tartson. Így ha megfelelően hidratálsz, a 3–4 óránkénti vizelés napközben normális a szakértők szerint.

Via Unilad


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Felejtsd el a fokhagymát, a tudósok bizonyították, milyen élelmiszer segít valójában a fertőzések elleni küzdelemben
Egy 50 vizsgálatot összegző Cochrane-elemzés igazolta a tőzegáfonya hatását húgyúti fertőzések megelőzésére. Ugyanakkor a WHO a fokhagyma vírusellenes hatásáról szóló híreket cáfolta.


A hideg, nyirkos téli reggeleken sokan nyúlnak ösztönösen a forró tea, a méz vagy éppen egy gerezd fokhagyma után, remélve, hogy a természet erejével vehetik fel a harcot a kórokozókkal.

A népi gyógyászat és a modern tudomány azonban nem mindig jár kéz a kézben.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO már a koronavírus-járvány idején egyértelműen fogalmazott: bár a fokhagyma egészséges étel és lehetnek antimikrobiális tulajdonságai, semmilyen bizonyíték nem támasztja alá, hogy fogyasztása megvédene volna a vírustól. Léteznek élelmiszerek, amelyek hatását komoly klinikai vizsgálatok igazolják, de a csodaszerektől messze állnak.

A legerősebb tudományos bizonyítékokkal a tőzegáfonya rendelkezik, mégpedig a húgyúti fertőzések megelőzésében.

Egy átfogó, 50 vizsgálatot és közel 9000 résztvevőt összegző Cochrane-elemzés kimutatta, hogy a tőzegáfonya-készítmények valóban csökkentik a tünetes, laboratóriumi tenyésztéssel is igazolt fertőzések kockázatát a visszatérő problémákkal küzdő nők, a gyermekek, valamint a különböző orvosi beavatkozások miatt fogékonyabb betegek körében.

A hatásmechanizmus lényege, hogy a gyümölcsben található A-típusú proantocianidinek megakadályozzák, hogy a fertőzést leggyakrabban okozó E. coli baktériumok megtapadjanak a húgyutak falán.

„Ez nem a gyógyításról, hanem a megelőzésről szól. Ha valakinek már húgyúti fertőzése van, továbbra is orvoshoz kell fordulnia” – mondta Jacqueline Stephens epidemiológus az ABC News-nak.

Míg a tőzegáfonya a szervezet belsejében fejti ki hatását,

egy másik természetes anyag, az orvosi minőségű méz a test felszínén, a sebkezelésben már bizonyította hatását. Széles spektrumú antibakteriális hatása miatt évtizedek óta használják égési sérülések és fertőzött sebek ellátására.

Fontos azonban, hogy kizárólag sterilizált, standardizált hatóanyag-tartalmú, úgynevezett medical-grade készítményekről van szó, nem a konyhai mézről. Ezek a termékek több fronton támadják a kórokozókat: a magas cukortartalom elvonja a vizet a baktériumoktól, az alacsony pH kedvezőtlen közeget teremt, emellett kis mennyiségben hidrogén-peroxidot is termelnek.

A legújabb kutatások egyre inkább a belső, láthatatlan frontra, a bélmikrobiomra fókuszálnak. Egy tízhetes, véletlenszerűsített humán vizsgálat során a kutatók azt találták, hogy

a fermentált élelmiszerekben – mint amilyen a joghurt, a kefir, a kimcsi vagy a kombucha – gazdag étrend növelte a bélflóra sokszínűségét és csökkentette 19 gyulladásos marker szintjét a vérben.

Ez nem közvetlen vírus- vagy baktériumölő hatás, hanem a szervezet védekezőrendszerének finomhangolása. „Ez egy lenyűgöző eredmény. Az egyik első példát szolgáltatja arra, hogyan képes egy egyszerű étrendi változtatás reprodukálhatóan átformálni a mikrobiótát egy egészséges felnőttekből álló csoportban” – nyilatkozta Justin Sonnenburg, a Stanford Egyetem mikrobiológusa a Food Navigator portálnak.

A zöld tea hatóanyagai, a katechinek, már közelebb állnak a közvetlen vírusellenes hatáshoz.

Egy metaanalízis szerint

a tea vagy tea-katechinek fogyasztása, illetve a teával történő gargalizálás mérsékelheti az influenza és más felső légúti fertőzések kockázatát.

A koncentrált kivonatokkal azonban óvatosan kell bánni: az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság figyelmeztet, hogy napi 800 mg feletti EGCG-bevitel (a fő katechin) májkárosodást okozhat.

A fekete bodza kivonata szintén a légúti fertőzések kapcsán került a vizsgálatok kereszttüzébe.

Egy utazókon végzett kutatás szerint a bodzát szedő csoportban a megfázásos epizódok átlagosan két nappal rövidebb ideig tartottak, és a tünetek is enyhébbek voltak. Más vizsgálatok influenzás betegeknél is hasonló eredményt hoztak, de a kép nem egységes. A népi gyógyászat legismertebb szereplője, a fokhagyma esetében pedig a modern klinikai bizonyítékok a leggyengébbek: a közönséges nátha megelőzésére mindössze egyetlen, kis létszámú vizsgálat utal némi előnyre, ami a tudományos következtetések levonásához elégtelen.

Via https://www.cochrane.org/evidence/CD001321_cranberries-preventing-urinary-tract-infection">Cochrane, https://www.abc.net.au/news/2023-04-20/cranberry-juice-can-prevent-some-utis-review-finds/102246788" target="_blank">ABC News, https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/34256014" target="_blank">Pubmed


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
„Mindenki azt hitte, hogy hazudik és titokban iszik” – létezik egy bizarr betegség, amitől az emberek alkohol nélkül is berúgnak
A családtagok titkos alkoholizmusra gyanakodnak, miközben az érintett élete rémálommá válik. A háttérben egy titokzatos rendellenesség áll, ami belekben elszaporodott élesztőgombákkal áll kapcsolatban.


Meg van az a kép, amikor a feleség vagy férj átkutatja a házat eldugott alkohol után kutatva, mert meg van győződve, hogy a párja titokban iszik? És persze hiába az esküdözés, hogy egy kortyot sem ivott, a viselkedése – a zavartság, a bizonytalan beszéd – mégis mást mutat.

Ez nem egy filmjelenet, hanem egy valós, ritka betegségben, az auto-sörfőzde szindrómában szenvedő érintettek mindennapi kálváriája.

Ilyenkor a szervezet belső sörfőzdévé alakul: a bélrendszerben elszaporodott élesztőgombák vagy baktériumok a szénhidrátokat, például egy tál tésztát vagy egy szelet kenyeret, alkohollá erjesztik.

A jelenséget egy januárban publikált szaklapban megjelent tanulmány is alátámasztja, amely kimutatta, hogy a betegek bélmikrobái a fellángolások idején kimutathatóan több etanolt termelnek.

A háttérben leggyakrabban a bélflóra egyensúlyának felborulása áll, amit gyakran egy hosszan tartó antibiotikum-kúra indít el.

Az antibiotikumok kiirtják a jótékony bélbaktériumokat, teret engedve az alkoholtermelő mikroorganizmusok, például a Saccharomyces cerevisiae (sörélesztő) vagy a Candida fajok elszaporodásának.

„Mindenki azt hitte, hogy hazudik, és titokban iszik” – emlékezett vissza egy esetre Dr. Fahad Malik orvos a The Washington Postnak.

A tünetek – az „agyi köd”, a szédülés, a koordinációs zavarok és a hangulatingadozások – súlyos pszichés terhet rónak az érintettekre, akiknek az élete egyik napról a másikra rémálommá válhat.

A váratlan „részegség” miatt a betegek alkalmatlanná válhatnak a munkavégzésre vagy az autóvezetésre, ami súlyos jogi következményekkel járhat.

Egy New York állambeli nő esetében a rendőrök 3,3 ezrelékes véralkoholszintet mértek, ami a helyi legális határ több mint négyszerese. A nőt ittas vezetéssel vádolták meg, de a bíróság végül felmentette, miután orvosi szakvéleményekkel sikerült bizonyítani, hogy auto-sörfőzde szindrómában szenved.

„Senki sem hallott még erről az állapotról, és kételkedve fogadták” – mondta Joseph Marusak a nő ügyvédje.

Gyanú esetén az orvosok kontrollált körülmények között végzett szénhidrátterheléses tesztet alkalmaznak: a betegnek cukros oldatot kell innia, majd órákon keresztül figyelik a vérében és a leheletében az alkoholszint emelkedését, miközben biztosítják, hogy külső forrásból ne jusson alkoholhoz.

A kezelés alapja egy szigorú, alacsony szénhidráttartalmú diéta, amit célzott gombaellenes gyógyszerekkel egészítenek ki.

Ritkán, de dokumentált esetek szerint a szindróma gyermekeknél is előfordulhat, ami különösen félrevezető lehet, mivel náluk az ittassághoz hasonló tüneteket könnyen neurológiai vagy pszichés problémának is nézhetik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
„Sajnálom, nem tehetünk semmit” – a gyermekkori demenciára egyelőre nincs gyógymód
A szülők tehetetlenül nézik, ahogy gyermekük lassan leépül. A kegyetlen kór egy ártatlan firkával kezdődik.


Köröket rajzol a gyerek, ami egy ártalmatlan firkának tűnhet, de amikor a többi tünet is megjelenik, egy ritka és kegyetlen betegség árnyéka vetülhet a családra.

Ez a Sanfilippo-szindróma, amelyet a köznyelv csak gyermekkori demenciaként emleget. Egy olyan állapot, amely ellopja a gyermek jövőjét, miközben a szülők tehetetlenül nézik a lassú leépülést.

A Sanfilippo-szindróma (vagy MPS III) egy öröklődő, lizoszomális tárolási betegség, amely elsősorban az idegrendszert támadja.

A szervezetben egy kulcsfontosságú enzim hibája vagy hiánya miatt nem tud lebontani egy heparán-szulfát nevű összetett cukormolekulát. Ez az anyag felhalmozódik a sejtekben, különösen az agyban, és folyamatos, visszafordíthatatlan sejtkárosodáshoz vezet.

A betegség rendkívül ritka: egy szisztematikus irodalmi áttekintés szerint a születéskori előfordulást nagyjából 70 000 élveszületésre teszik.

A kórkép hátterében négy különböző gén egyikének hibája áll, ami a betegség négy altípusát (A, B, C, D) okozza. Az öröklődés autoszomális recesszív, ami azt jelenti, hogy a gyermek csak akkor lesz beteg, ha mindkét szülőtől a hibás gént örökli.

A legtöbb érintett gyermek látszólag egészségesen születik, a fejlődésük az első években normálisnak tűnhet.

A tünetek jellemzően 2 és 6 éves kor között jelennek meg, kezdetben enyhe fejlődési késéssel, a beszéd lassulásával.

Ezt követően viselkedési problémák jelentkeznek: a gyerekek gyakran súlyosan hiperaktívvá, impulzívvá válnak, alvászavarral küzdenek, és csökken a félelemérzetük.

A körök vagy más ismétlődő minták rajzolása ehhez a viselkedéshez köthető, de önmagában nem diagnosztikus értékű.

A kórkép előrehaladtával a gyermekek fokozatosan elveszítik a már megszerzett képességeiket: elfelejtik a szavakat, a mozgásuk nehézkessé válik, és egyre súlyosabb kognitív hanyatlást mutatnak.

Gyakoriak a visszatérő fülgyulladások, a halláscsökkenés és az emésztési problémák is.

A diagnózis felállítása vizelet- és vérvizsgálattal, valamint genetikai teszttel történik. Rutinszerű újszülöttkori szűrés a betegségre jelenleg a legtöbb országban nem létezik.

„Egyetlen anya sem akarja azt hallani, hogy »Sajnálom, nem tehetünk semmit. Csak vigye haza a lányát, és szeresse«” - mondta egy riportjában Erin Stoop, egy érintett édesanya.

A diagnózis sokkoló, hiszen a Sanfilippo-szindróma progresszív és gyógyíthatatlan. „Abban a pillanatban kicsúszik a talaj az egész világod alól” - nyilatkozta a The Washington Postnak Dr. Cara O'Neill, aki egyszerre gyermekorvos és érintett édesanya.

Jelenleg nincs jóváhagyott, a betegség lefolyását módosító terápia.

A kezelés tüneti, célja a gyermek életminőségének javítása: a rohamok, az alvászavar és a viselkedési zavarok enyhítése, valamint a megfelelő táplálás és mozgás biztosítása.

A kutatások azonban folyamatosan zajlanak, a tudósok elsősorban a génterápia és az enzimpótló kezelések terén próbálnak áttörést elérni.

„Ezek az eredmények ígéretesek, és némi reményt adnak ezeknek a gyerekeknek, akiknek az állapotát korábban gyógyíthatatlannak tartották” – közölte Prof. Brian Bigger egy kísérleti génterápiás vizsgálat kapcsán.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk