HÍREK
A Rovatból

Óriásit ugrott a halálozások száma januártól szeptemberig tavalyhoz képest

2020 hasonló időszakához képest az év első 9 hónapjában 66 százalékkal emelkedett a természetes fogyás Magyarországon.


Az előzetes adatok szerint ez év szeptemberében, tavaly szeptemberhez viszonyítva az élveszületések száma 1 százalékkal nőtt, a halálozásoké pedig 2 százalékkal csökkent. A természetes fogyás azonban az év első kilenc hónapjában - 2020 hasonló időszakához képest - 66 százalékos emelkedést mutatott - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken az MTI-vel.

2021 szeptemberében 8600 gyermek született, ami 1 százalékkal, 86 újszülöttel több, mint tavaly szeptemberben. 10 024-en vesztették életüket, ami 2 százalékkal, 209-cel kevesebb az egy évvel korábbinál. Ennek nyomán a természetes fogyás a 2020. szeptemberi 1719-cel szemben 1424 volt, ez pedig 17 százalékos mérséklődést jelent.

Szeptemberben 7912 pár kötött házasságot, ami 11 százalékkal, 971-gyel kevesebb a 2020. szeptemberinél.

Idén januártól szeptember végéig 69 371 gyermek jött világra, ez 0,4 százalékkal, 296 újszülöttel kevesebb a 2020. január-szeptemberinél.

Ezen belül januárban 9,4 százalékkal, április-júliusban 2,0 százalékkal kevesebb, míg februárban 1,4 százalékkal, márciusban 10, augusztus-szeptemberben 1,6 százalékkal több volt az élveszületések száma 2020 azonos hónapjaihoz képest. A teljes termékenységi arányszám egy nőre számított becsült értéke 1,58 volt a 2020. január-szeptemberre számított 1,57-hoz képest.

Az év első 9 hónapjában 111 041-en haltak meg, 17 százalékkal, 16 287-tel többen, mint egy évvel korábban. Januárban 17, februárban 6,5 százalékkal, március-áprilisban 51, május-júliusban 9 százalékkal többen, augusztus-szeptemberben pedig 2 százalékkal kevesebben hunytak el, mint az előző év azonos időszakában.

Idén szeptember végéig az előző év azonos időszakához viszonyítva nagymértékben emelkedett a halálozások száma, a születéseké viszont kismértékben csökkent. Ennek következtében a természetes fogyás a 2020. január-szeptemberi 25 087-tel szemben 41 670 volt, ami 66 százalékos emelkedést jelentett.

Az év első kilenc hónapjában 58 530 pár kötött házasságot, ez 9,2 százalékkal, 4916-tal haladta meg az egy évvel korábbit. Január-februárban 7, augusztusban 11 százalékkal kevesebb, márciusban 5,2 százalékkal, április-júliusban 33 százalékkal több házasságot regisztráltak, mint 2020 azonos hónapjaiban.

Ezer lakosra az év első kilenc hónapjában 9,5 élveszületés és 15,3 halálozás jutott.

Az élveszületés csaknem azonos, a halálozás 2,3 ezrelékponttal magasabb volt a 2020. január-szeptemberinél, ennek következtében a természetes fogyás 2,3 ezrelékponttal, 5,7 ezrelékre emelkedett. 2021. január-szeptemberben ezer élveszületésre 3,2 csecsemőhalálozás jutott, ami 0,2 ezrelékpontos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest. A házasságkötési arányszám 8,1 ezrelék volt, ez 0,7 ezrelékpontos növekedés 2020 azonos időszakához viszonyítva.

Az elmúlt tizenkét hónap népmozgalmi folyamatait tekintve - 2020. október és 2021. szeptember között - a születések száma 0,6 százalékkal kevesebb, a halálozásoké 24, a házasságkötéseké 9,7 százalékkal több volt az egy évvel korábbinál - írta gyorstájékoztatójában a KSH.

Közölték azt is, hogy idén januártól szeptemberig a születések száma Budapesten 6,4 százalékkal, Dél-Dunántúlon 1,3 százalékkal, a pesti régióban 0,7 százalékkal csökkent, míg a többi régióban emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb mértékű növekedés Közép-Dunántúlon (4,8 százalék), a legkisebb Nyugat-Dunántúlon (0,1 százalék) volt.

A halálozások száma az összes régióban nőtt: a legnagyobb mértékben, 22 százalékkal Dél-Dunántúlon, a legkevésbé, 14 százalékkal Budapesten.

A természetes fogyás az összes régióban nőtt: leginkább a pesti régióban 202 százalékkal és Észak-Alföldön 113 százalékkal, a legkisebb mértékben Dél-Alföldön 41 százalékkal és Közép-Dunántúlon 45 százalékkal.

A házasságkötések száma az összes régióban emelkedett: a legjelentősebben, 14 százalékkal Észak-Magyarországon, a legkevésbé, 1,5 százalékkal Budapesten - áll a közleményben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk