HÍREK
A Rovatból

Orbán a járványról: „Ne érezzük úgy, hogy túl vagyunk rajta, mert egy gyengébb variáns kezd eluralkodni”

A kormányfő beszélt a negyedik oltásról is, és elmondta, miért változtatott a kormány a karanténszabályokon.


"Ez már majdnem olyan karácsony volt, mint amilyen szeretnénk, és a szilveszter is egész normális, emberi volt" - mondta Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióban.

A miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy bár "itt volt a vírus árnyéka a család feje fölött, de azért már össze tudtunk jönni, tudtunk találkozni", még ha nincs is vége még a járványnak. Köszönetet mondott emiatt a határőröknek, a rendőröknek, a katonáknak (itt megjegyezte, hogy "mert a migráció karácsonykor sem szűnt meg"), a katasztrófavédelemnek és az egészségügyi dolgozóknak is.

A járványhelyzetről azt mondta, az oltás révén "van a kezünkben egy aduász, ami üti+ a delta és az új, omikron vírusvariánst is, ezért továbbra is arra buzdít mindenkit, hogy kérje a vakcinát, ha pedig már kapott két oltást, kérje a harmadikat is. Azt is hangsúlyozta, hogy a szülők is fontolják meg a gyerek beoltását, mert ennek lesz jelentősége az iskolai oktatás szempontjából is.

"Ne érezzük úgy, hogy túl vagyunk rajta, mert egy gyengébb variáns kezd eluralkodni"

- figyelmeztett a kormányfő.

Emlékeztetett, hogy januárban minden hétvégén van oltási akció, és a háziorvosok is fognak tartani valamelyik hétvégi napon egész napos oltást. "Készen állunk arra, hogy mindenkit beoltsunk" - jelentette ki Orbán. Jelezte, hogy va elegendő "modern vakcinánk is", mivel Pfizer-oltóanyagból több mint 2 millió, Modernából pedig majdnem 700 ezer adag áll rendelkezésre.

Elismételte a csütörtöki kormányinfón ismertetett karanténszabály-változást is, miszerint mostantól 10-ről 7 napra csökken a kötelező karantén, de 5 nap után egy negatív teszttel már lehet szabadulni. Az iskolás gyerekeknek csak abban az esetben kötelező a karantén, ha nincsenek beoltva, az oltottak továbbra is járhatnak iskolába.

Orbán azzal indokolta a szabályváltoztatást, hogy az omikron okozta fertőzés gyorsabb lefolyású, és a virológusok, járványügyi szakemberek is azt mondták, hogy ezért érdemes változtatni.

A kormányfő hozzátette, hogy azokban az európai országokban is meghozták ezt a döntést, ahol már jobban elterjedt az omikron, "ezért biztonságban vagyunk, amikor Magyarországon követjük az elöljárókat".

Ismertette azt a döntést is, hogy február 15. után már csak a beoltottak kaphatnak védettségi igazolványt, amely oltási igazolvánnyá alakul át.

Vagyis ezután azok, akik átestek a koronavírus-fertőzésen, már nem lesznek jogosultak a kártyája. Az is fontos, hogy csak az a felnőtt kap igazolványt, akinek már három oltása van, vagy a második oltás óta kevesebb mint 6 hónap telt el, gyerekek esetében elég a két oltás.

Orbán arról is beszélt, hogy a szakemberek azt javasolták a kormánynak, hogy támogassák a negyedik oltást. Mint mondta, a harmadik vakcina is erős védettséget ad, de

ha valaki úgy érzi, hogy egy negyedik adagra is szüksége van, és a harmadik oltása után eltelt már legalább 4 hónap, ismét beoltathatja magát. Ha pedig már hat hónap telt el a harmadik oltás után, a kormány javasolja is a negyedik oltást. A miniszterelnök azonban hangsúlyozta, hogy mindenképpen szükséges erről egyeztetni előtte a háziorvossal.

A kormányfő szerint a "kórházi kapacitásaink fantasztikusak", és ismét dicsérte az orvosokat és az ápolókat, akik szerinte "olyan nyomást bírtak ki, ami párját ritkítja". "Büszkék lehetünk rájuk, versenyképes teljesítményt nyújtanak" - fogalmazott.

Elmondta, hogy jelenleg 2611 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, invazív lélegeztetésre pedig 243 ember szorul, gyerek nincs köztük.

"Az orvosi ellátás szempontjából biztonságban érezhetjük magunkat"

- jelentette ki Orbán.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk