hirdetés

EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Minden nap egy alma – az orvost távol tartja…

Az édenkert leghíresebb gyümölcse népmeséinkben mosolyog, szólásainkban nem esik messze a fájától. De mi mindenre jó vagy nem jó az alma?
Plesz Szonja gyógyszerészhallgató cikke a Gyógynövénylap oldalon, Címkép: Mircea Ploscar képe a Pixabay -en. - szmo.hu
2021. február 11.

hirdetés
A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztály vezetőségi tagjai szerkesztik azt a portált, ahol hasznos, szakszerű és érdekes cikkeket olvashattok a gyógynövényekről. Céljuk a szakszerű gyógynövény-alkalmazás terjesztése, propagálása és az olvasók célzott tájékoztatása egy-egy gyógynövénnyel kapcsolatban.

Számtalan módon felhasználjuk, készítünk belőle süteményt, kompótot, almabort, pálinkát. A népi gyógyászatban gyomorbántalmak kezelésére, illetve vasszegekkel átszúrva ezek eltávolítása után vérszegénységre javasolták. Botanikailag a rózsafélék (Rosaceae) családjának, alma (Malus) nemzetségébe tartozik. Levelei egyszerűek, virágzata jellemzően csomó vagy bogernyő, amely fehér vagy rózsaszín virágokból áll, termése alma áltermés.

Mi mindenre jó?

A rendszeres zöldség- és gyümölcsfogyasztás számtalan kedvező hatással bír, az almafogyasztásunk növelésével csökkenthetjük

  • a szíveredetű betegségek (stroke, aritmia, koszorúérbetegség),
  • az asztma,
  • a daganatos elváltozások (főleg a tüdőrák), és
  • a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát.

Emellett az alma segíti az

  • az agyi működést,
  • a csontjaink védelmét, valamint
  • fogyókúrás céljainkat is.

Nem meglepők a fenti hatások, ha közelebbről megvizsgáljuk, hogy mit tartalmaz az alma. Az alma élelmi rostban, vitaminokban (C-, K-vitamin) és ásványi anyagokban (kálium, vas) gazdag. Számos antioxidáns hatású vegyületet (pl. C-vitamin, flavonoidok) tartalmaz. Napi egy almával hozzájárulhatunk a szervezetünk megfelelő tápanyag-ellátásához.

Szív egészségének támogatása / Szívügyek

Tanulmányok során megfigyelték, hogy az almafogyasztással csökkenhet a szív-érrendszeri megbetegedések kockázata. Egy, 2011-ben közzétett 20 000 felnőtt bevonásával készült vizsgálat során azt találták, hogy a több gyümölcsöt, például almát és zöldséget fogyasztók körében a stroke kockázata jelentősen csökkent. Az almában megtalálható flavonoidok gyulladáscsökkentő, lipidoxidációt gátló, valamint értágító hatással rendelkeznek. A koleszterin-, illetve a vérnyomáscsökkentő hatáshoz az alma magas rosttartalma lehet a felelős.

hirdetés

5598375 képe a Pixabay -en.

Harc a rákos sejtek ellen

Az almában lévő antioxidánsok és flavonoidok segíthetnek megelőzni a rákos elváltozások kialakulását. Kutatások alapján ezen anyagok csökkenhetik a tüdő-, vastagbél- és gyomorrák kialakulásának kockázatát.

Egyéb előnyök

Az alma kiválóan segíti az egészséges testsúly elérését és megtartását. Rosttartalma miatt teltség érzetet kelt, csökkenti a kalória bevitelt így kíméletes módon segíti a súlyvesztést. Emellett a napi egy almát fogyasztók körében közel 28%-kal csökkenthet a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázata az almát egyáltalán nem fogyasztókhoz képest.

Kutatások alapján a nagyobb mennyiségű gyümölcs és alma fogyasztásnak jelentős szerepe lehet a csontsűrűség növelésében és a csontritkulás megelőzésében. Állatkísérletek során igazolták, hogy az alma fogyasztás csökkenti az oxidatív stresszt, megelőzi a kognitív funkciók hanyatlását és lelassítja a mentális öregedést. Érdekes kutatási eredmény, hogy az almafogyasztás csökkentheti az asztma előfordulását.

pasja1000 képe a Pixabay -en.




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Több mint fél évig védett lehet a koronavírussal szemben az, aki egyszer már megfertőződött

A betegségen átesetteknek akár 84 százalékkal kisebb lehet az esélye a fél éven belüli újrafertőződésre egy friss kutatás szerint.
Címkép: Ben_Kerckx/Pixabay - szmo.hu
2021. április 10.

hirdetés

Meddig tarthat és milyen arányú a védettség egy COVID-19 fertőzés után? Erre a kérdésre válaszol Dobson Szabolcs gyógyszerész, címzetes egyetemi docens, a Koronavírus vakcináció - szakirodalmi tallózó Facebook-csoport alapítója a csoportjában.

Mint írja, Angliában folyamatban van egy nagy vizsgálat az állami költségvetésből működő kórházak egészségügyi dolgozóinak bevonásával. A hét hónapon át zajló kutatás eddigi eredményeit most publikálták a Lancet című orvosi szaklapban.

Dobson Szabolcs ennek alapján azt írja, hogy

"a természetes fertőzés a megfigyelt 7 hónap középérték időtartam során minimálisan 84%-kal csökkenti a fertőzések kockázatát, amely összevethető a vakcináció hatásosságával. A korábbi fertőzés véd a B.1.1.7 [brit] vírusvariáns ellen is. Úgyszintén csökkent a tünetmentes fertőzések kockázata, így a transzmisszió mértéke".

A tavaly nyáron indult vizsgálatban egészségügyi dolgozók vettek részt, antitest és PCR teszt alapján, de kérdőívet is kitöltöttek az elmúlt időszakban tapasztalt tüneteikről.

2021 januárig feldolgozott adatok alapján kiderült, hogy 8278 embernél azonosították a fertőzést és közöttük 155-en fertőződtek meg ismét. Ezzel szemben a korábban még fertőzésen át nem esettek közül (17.383 fő) 1704 új fertőzést diagnosztizáltak PCR segítségével.

hirdetés

"A fertőzésen korábban átesettek között az incidencia sűrűség 7,6 újrafertőzés/100.000 betegnap volt, szemben az 57,3 új fertőzéssel 100.000 betegnapra vonatkoztatva a korábban még nem fertőzötteknél. Az elsődleges fertőzés és az újrafertőződés közötti időtartam medián értéke (középértéke) több mint 200 nap volt" - írja a szakember a források alapján.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

„Ne tervezzünk felszabadult nyarat” – sokkal nagyobb átoltottság kell a járvány visszaszorításához Erdei Anna immunológus szerint

Szerinte a mutánsok miatt 85-90%-os védettségi arány kellene. Erdei Anna azt mondja, hosszú távon a megoldás nem az oltás, hanem a vírus megtelepedését gátló spray lesz.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. április 03.

hirdetés

A brit variációk terjedése miatt nem elég a 50-65 százalékos átoltottság, legalább 85-90 százalékot kell elérni – mondja Erdei Anna immunológus.

Jó hír az, hogy ebbe beleszámítanak a fertőzésen már átesettek is.

Erdei Anna Széchenyi-díjas immunológus, a Népszavának adott interjút, amelyben a jövő lehetséges lépéseit vázolta:

Szerinte az idén még nem tervezhetünk felszabadultan nyaralást, ugyanis a nyájimmunitás eléréséhez úgy néz ki, hogy nem elég a lakosság 60-65 százalékát beoltani. Az új mutánsok, főleg a Magyarországot letaroló brit mutáns miatt legalább 85-90 százalékot kell elérni.

Ebbe a fertőzöttek is beletartoznak, akiknek az arányát persze nehéz pontosan megmondani a látens terjedés miatt.

Az immunológus azt mondja, ez nem ritka a fertőzések esetén, attól függ ugyanis, milyen hatékonyan és gyorsan fertőz egy adott vírus. A kanyaró például sokkal durvább, ellene majdnem 100 százalékos átoltottság jelent csak védettséget. Ha ez nincs meg, akkor könnyen kitör a járvány, ahogy történt is nemrégiben Ukrajnában és Romániában. De volt ilyen gócpont korábban New Yorkban is.

hirdetés

Úgy néz ki, hogy a vírus terjedési sebessége és az átoltottság közt van egy versenyfutás, Erdei Anna úgy számol, hogy ha májusban kezdődik a fiatalok beoltása, akkor a második oltásuk után a nyár közepére alakulhat ki a védettségük. Ráadásul a lakosság közel 20 százalékát kitevő gyerekek oltását valószínűleg leghamarabb ősszel lehet majd elkezdeni.

Ezért azt mondja, hogy hosszabb távú védelemre kell számítani és berendezkedni, mert a társadalom védettsége nem nyárra fog kialakulni.

Úgy véli, hogy az év végéig maszkot kell hordani, távolságot kell tartani és gyakran kell kezet mosni.

Az oltás Erdei Anna szerint azt akadályozza meg, hogy a vírus elérje a tüdőt, és ne betegedjünk meg súlyosan. De a szervezetbe bejut, és megtelepszik a felső légutakon. Ezért kísérleteznek most többen is azzal hogy egy spray formájában használható védőanyagot fejlesszenek ki, és az már azt is meg fogja akadályozni, hogy a száj vagy az orr nyálkahártyáján megtelepedjen a vírus. És akkor már oltásra sem lesz szükség.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Hat hónap után is véd a Moderna vakcinája, ráadásul az összes variáns ellen

A gyártó elkezdte az oltóanyag egy új változatának tesztelését is.
Fotó: MTI/Krizsán Csaba - szmo.hu
2021. április 14.

hirdetés

A Moderna vakcinája hat hónappal az oltás beadása után is hatásos mindegyik koronavírus-variáns ellen - írja a Reuters a cég beszámolójára hivatkozva.

A Moderna Inc. szerint az oltóanyag a második beadást követően fél évvel is 90 százalékban véd, sőt a súlyos esetektől 95 százalékos hatékonysággal óv meg.

A cég egyben bejelentette, hogy már megkezdte a vakcina egy új verziójának tesztelését is. Ezzel a kór egy új, Dél-Afrikában azonosított, B.1.351 néven ismert változatát célozzák meg.

A Moderna oltóanyaga jelenleg több mint 40 országban kapott használati engedélyt. Hétfői adat szerint eddig 132 millió vakcinát szállítottak ki gyártórészlegeiből, ebből 117 milliót az Egyesült Államok kapott.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Négy méter távolságra is elfújhatják a vírust a dohányzó fertőzöttek

A hagyományos légzéshez képest cigarettázáskor a kifújt füst mélyebbről jön a tüdőből, és nagyobb területen szóródik szét.
Illusztráció: Pixabay - szmo.hu
2021. április 04.

hirdetés

A maszkviselési kötelezettség a dohányzókra is vonatkozik, mégis sokan letolt maszkkal fújják a füstöt a közterületeken. Ennek veszélyeiről két tüdőgyógyász nyilatkozott az Indexnek.

Az utcán dohányzó emberek veszélyeztetik a környezetükben élőket, mivel az általuk kifújt cigarettafüst akár 3-4 méter távolságra elszáll, és ha a dohányzó fertőzött, akkor a vírust is ilyen intenzitással közvetíti

- figyelmeztet Dr. Fényes Márta tüdőgyógyász.

Dr. Várdi Katalin, az InspiroMed légzésközpont főorvosa arról beszélt a lapnak, hogy az embereknek a több mint egy éve tartó vírushelyzetben mostanra elfogyott a türelmük, lazítottak a fegyelmen, ráadásul a lehető legrosszabbkor, „pedig most kellene igazán bezárkóznunk”.

A főorvos tapasztalatai szerint a megkezdett oltások megzavarták az embereket: „a már beoltottak új keletű magabiztossággal járnak-kelnek a világban, miközben ugyanúgy terjeszthetik a fertőzést”.

hirdetés

Várdi Katalin úgy véli, most a dohányosoknak is változtatniuk kell a szokásaikon. Mint mondja, nem kellene dohányozni az utcán, már csak azért sem, mert a hagyományos légzéshez képest cigarettázáskor a kifújt füst – és esetleg abban a vírus – mélyebbről jön a tüdőből, és nagyobb területen szóródik szét.

Vagyis ha egy dohányos Covid-fertőzött, akkor fokozottan fertőzőképes.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: