Megvizsgáltak egy kutyát, közben gajra vágták a 700 milliós MR-készüléket a Semmelweisen
Az egyetem szerint a hiba elhárítása már folyamatban van, a betegellátást pedig a többi készülékkel, illetve a vizsgálatok átcsoportosításával meg tudják oldani. A blökinek nem esett baja.
Az ELTE TTK kutatási projektjének keretében forgattak filmet egy kutya vizsgálatáról a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikáján hétvégén, ennek során pedig súlyos károk keletkeztek az egyik MR berendezésben.
A hvg.hu úgy tudja, hogy a meghibásodáshoz az vezetett, hogy nehezéknek egy zsákot helyeztek a gépbe, de abban valamilyen fémtárgy is volt, amitől a készülék azonnal tönkrement. A vizsgálóból szálló füst az utcáról is jól látható volt.
A lap szerint
a klinika egyik legkorszerűbb, mintegy 700 millió forintot érő 3T MR gépe hibásodott meg.
Az ügy részleteit a Semmelweis Egyetem nem kommentálta. Mint írták, a hiba elhárítása folyamatban van, a betegellátás pedig a klinika többi MR-készülékével és a vizsgálatok átcsoportosításával folyamatos.
Az ELTE TTK kutatási projektjének keretében forgattak filmet egy kutya vizsgálatáról a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikáján hétvégén, ennek során pedig súlyos károk keletkeztek az egyik MR berendezésben.
A hvg.hu úgy tudja, hogy a meghibásodáshoz az vezetett, hogy nehezéknek egy zsákot helyeztek a gépbe, de abban valamilyen fémtárgy is volt, amitől a készülék azonnal tönkrement. A vizsgálóból szálló füst az utcáról is jól látható volt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A székesfehérvári Fidesz elismerte, hogy ők fizették a buszoztatást Orbán Viktor dunaújvárosi fórumára
Cser-Palkovics András székesfervári polgármester megkeresésére a helyi Fidesz azt közölte, ők állták az utat számos szimpatizánsnak. A Kontroll stábjának már a helyszínen is többen azt mondták, hogy a Fidesz fizette a buszt, amivel Dunaújvárosba utaztak.
A Fidesz székesfehérvári szervezete elismerte: ők fizették azokat a buszokat, amelyekkel szimpatizánsok érkeztek Orbán Viktor országjárásának dunaújvárosi állomására.
A Kontroll számolt be arról, hogy a Dózsa mozi előtti téren tartott fórum után a távolsági buszmegállóban nyugdíjasok nagyobb csoportjai igyekeztek felszállni a járművekre, a stábnak pedig több Fidesz-szimpatizáns is arról beszélt, hogy a kormánypárt pénzén utaztak a helyszínre.
Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere a Kontroll érdeklődésére egyértelművé tette, hogy az önkormányzat egyetlen politikai párt számára sem finanszírozott utazást, és a jövőben sem fog. A polgármester azonban megkereste a helyi Fideszt is, ahonnan azt a választ kapta:
„A buszos utazást a Fidesz székesfehérvári szervezete, – mely a tagdíjakból és a választott tisztségviselők hozzájárulásaiból működik – finanszírozta a buszos utat, ahogy az elmúlt években mindig.”
A polgármester hozzátette, „a magam részéről pedig nagyon örülök, hogy nagyon sokan voltunk a dunaújvárosi fórumon is”. A helyi Fidesz képviseletében Róth Péter választókerületi elnök a lap megkeresésére nem válaszolt.
A történtek kapcsán más, hasonló esetekre utaló videók is előkerültek. Szintén a Kontroll írt róla, hogy
egy TikTok-felhasználó arcát vállalva állította, hogy a március 15-i Békemenetre az önkormányzat buszokat fogadott fel, hogy a közhasznú munkásokat felvigye Budapestre.
Egy másik videóban egy arcát nem vállaló férfi arról beszélt, hogy Kónya István, Gyula alpolgármestere tízezer forintot fizetett azoknak, akik elmentek a Békemenetre.
„Meg kell fizetni a napszámot. Nem ingyen tapsolunk”
– mondta a férfi, aki szerint hat embert vittek fel, egész napra ételt és italt kaptak, és a képviselőjelölt is velük utazott a buszon.
A Fidesz székesfehérvári szervezete elismerte: ők fizették azokat a buszokat, amelyekkel szimpatizánsok érkeztek Orbán Viktor országjárásának dunaújvárosi állomására.
A Kontroll számolt be arról, hogy a Dózsa mozi előtti téren tartott fórum után a távolsági buszmegállóban nyugdíjasok nagyobb csoportjai igyekeztek felszállni a járművekre, a stábnak pedig több Fidesz-szimpatizáns is arról beszélt, hogy a kormánypárt pénzén utaztak a helyszínre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Keményen kritizálták az uniós vezetők Orbánt a vétó miatt, a finn kormányfő szerint elárulta őket, és „fegyverként használja Ukrajnát a választási kampányában”
Az uniós miniszterelnökök többsége bírálta Orbán Viktort a Barátság kőolajvezeték miatti vétója okán a csütörtöki csúcsra érkezve. A magyar kormány a 90 milliárdos hitel mellett a 20. oroszellenes szankciós csomagot is meghiúsíthatja, ami heves érzelmeket váltott ki egyes vezetőkből.
Csütörtökön összegyűltek az uniós kormányfők. Magyar szempontból a legérdekesebb téma, hogy az Európai Tanács tavaly megállapodott egy 90 milliárd eurós, Ukrajnának szánt hitelcsomagról. A megállapodást, amely Magyarországra nem ró pénzügyi terhet, Orbán Viktor is jóváhagyta. A magyar kormány utólag akasztotta meg az alku végrehajtását az orosz támadás után leállt Barátság kőolajvezeték körüli vita miatt, mert szerinte a rendszer már működőképes. Budapest az olajszállítás újraindításához köti a vétó feloldását, és kifogásolja az alternatívaként felmerülő Adria-vezeték tranzitköltségeit is.
Az uniós vezetők nem rejtették ezzel kapcsolatban véka alá a véleményüket a csúcsra érkezve.
„Ez nem jó. Volt egy megállapodásunk, és úgy vélem, elárult minket” – jelentette ki Petteri Orpo finn miniszterelnök, aki szerint a magyar kormányfő „fegyverként használja Ukrajnát a választási kampányában”.
Belgium kormányfője, Bart De Wever szerint „a megállapodásokat teljesíteni kell”, és elfogadhatatlannak tartja, hogy egy vezetői döntést valaki utólag blokkoljon. Hozzátette, hogy van B terv a hitel folyósítására, de erről nem okos dolog beszélni.
Evika Siliņa lett miniszterelnök úgy látja,
Orbán „Európa és Ukrajna ellen kampányol” a választás előtt, „de nem hiszem, hogy megszegheti a mindannyiunknak adott ígéretét”. A lett kormányfő hozzátette: „Nem hiszem, hogy visszakozhatunk azoktól a döntésektől, amelyeket vezetőként hoztunk”.
Gitanas Nausėda litván elnök sajnálatosnak tartotta a helyzetet, és a megbékéltetés politikájához hasonlította, amellyel szerinte nem lehet eredményeket elérni.
Andrej Babiš cseh kormányfő, Orbán szövetségese a Patrióták Európáért pártcsaládból, igyekezett távol maradni a vitától:
„Nem én fogom meggyőzni Orbán urat, ez az ő ügye, nem az enyém”
- mondta a kormányfő cseh barátja.
A magyar érvelést, miszerint az energiaellátás forog kockán, a horvát miniszterelnök konkrét adatokkal igyekezett cáfolni. Andrej Plenković jelezte:
az Adria-vezetéket mostanra teljes mértékben használják, a Moltól már 13 tankerszállítmányra kaptak megrendelést, amiből négy már meg is érkezett. Számításai szerint a szlovákiai és a százhalombattai finomítót akkor is el tudják látni, ha folyamatosan teljes kapacitáson működnek. „Barátként, szomszédként” a magyarok és szlovákok mellett állnak – mondta.
Rob Jetten holland miniszterelnök üdvözölte, hogy az Európai Bizottság technikai megoldást talált az előrelépéshez, utalva arra a megállapodásra, hogy Ukrajna uniós támogatással állítja helyre a vezetéket.
A 90 milliárd eurós, 2026–2027-re szóló uniós hitel jogi kereteit az EU már megteremtette. A kamatköltségeket az uniós költségvetés fedezi, a hitelt pedig csak akkor kell visszafizetni, ha Oroszország háborús jóvátételt fizet. Az Európai Parlament februárban jóváhagyta a csomagot. A magyar vétó nemcsak ezt a hitelt, hanem a 20. szankciós csomagot is blokkolja, amelyet a tagállamok a háború negyedik évfordulójára szerettek volna elfogadni.
A blokk miniszterelnökei erről is fognak diskurálni a mai uniós csúcson.
Orbán Viktor korábban jelezte: „ha van olaj, van pénz, ha nincs olaj, nincs pénz [Ukrajnának - a szerk.]”.
Csütörtökön összegyűltek az uniós kormányfők. Magyar szempontból a legérdekesebb téma, hogy az Európai Tanács tavaly megállapodott egy 90 milliárd eurós, Ukrajnának szánt hitelcsomagról. A megállapodást, amely Magyarországra nem ró pénzügyi terhet, Orbán Viktor is jóváhagyta. A magyar kormány utólag akasztotta meg az alku végrehajtását az orosz támadás után leállt Barátság kőolajvezeték körüli vita miatt, mert szerinte a rendszer már működőképes. Budapest az olajszállítás újraindításához köti a vétó feloldását, és kifogásolja az alternatívaként felmerülő Adria-vezeték tranzitköltségeit is.
Az uniós vezetők nem rejtették ezzel kapcsolatban véka alá a véleményüket a csúcsra érkezve.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: Orbán magyar katonákat küldene az iráni háborúba, ha Trump kérné – Gulyás Gergely egyetlen mondattal semmisítette meg a kormány békepropagandáját
Gulyást arról kérdezték, hogy ha az Egyesült Államok az Irán ellen zajló háború kapcsán magyarországi katonai bázisok használatát kérné, a kormány engedélyezné-e. A miniszter szerint ha ilyen kérés érkezik, „meg fogjuk vizsgálni” a lehetőségét.
Magyar Péter szerint Orbán Viktor háborúba vinné Magyarországot, ha Donald Trump erre kérné. A Tisza Párt elnöke egy Facebook-posztban azt állítja, Gulyás Gergely egyetlen mondattal semmisítette meg az Orbán-kormány békepropagandáját. Magyar Péter azt írja, Gulyás Gergely a kormányinfón azt mondta, hogy „amennyiben az amerikai elnök kéri, akkor megfontolják, hogy segítünk Amerikának az iráni háborúban.”
A politikus szerint ez magyarul azt jelenti, hogy „Orbán magyar katonákat küldene egy háborúba, ha Donald Trump erre kéri.” Magyar Péter a posztjában felteszi a kérdést, hogy vajon pont ebből a célból érkezik-e Budapestre az amerikai alelnök jövő héten. A bejegyzést azzal zárja: „Elég volt! Állítsuk meg az orbáni háborús pszichózist! Ne engedjük, hogy Orbán Viktorék háborúba sodorják Magyarországot!”
Gulyás Gergelyt a március 5-i Kormányinfón arról kérdezték, hogy ha az Egyesült Államok, illetve Trump elnök az Irán ellen zajló háború kapcsán Magyarország segítségét kérné, a kormány engedélyezné-e. A miniszter erre azt válaszolta, hogy ha ilyen kérés érkezik, „meg fogjuk vizsgálni” a lehetőségét.
Gulyás jelezte, hogy személyesen egyetért az amerikai elnök iráni csapásával, de nem rendelkezik az elnök által hivatkozott hírszerzési információkkal, és beszélt a háború lehetséges migrációs hatásairól is. Megemlítette azt is, hogy az erbíli magyar katonák rendben vannak.
A háttérhez tartozik, hogy február 28-án az Egyesült Államok Izraellel összehangoltan csapásokat mért iráni célpontokra, amire Teherán regionális támadásokkal válaszolt, a Hormuzi-szoros pedig megbénult a kereskedelmi hajóforgalom számára. Arra a felvetésre, hogy az amerikai alelnök Budapestre érkezne, nincs hivatalos bejelentés a következő napokra. Korábban, február 15–16-án az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio járt Budapesten, és sajtóértesülések szóltak arról, hogy a kormány Trump elnök vagy az alelnök esetleges magyarországi látogatásán dolgozik.
Magyar Péter szerint Orbán Viktor háborúba vinné Magyarországot, ha Donald Trump erre kérné. A Tisza Párt elnöke egy Facebook-posztban azt állítja, Gulyás Gergely egyetlen mondattal semmisítette meg az Orbán-kormány békepropagandáját. Magyar Péter azt írja, Gulyás Gergely a kormányinfón azt mondta, hogy „amennyiben az amerikai elnök kéri, akkor megfontolják, hogy segítünk Amerikának az iráni háborúban.”
A politikus szerint ez magyarul azt jelenti, hogy „Orbán magyar katonákat küldene egy háborúba, ha Donald Trump erre kéri.” Magyar Péter a posztjában felteszi a kérdést, hogy vajon pont ebből a célból érkezik-e Budapestre az amerikai alelnök jövő héten. A bejegyzést azzal zárja: „Elég volt! Állítsuk meg az orbáni háborús pszichózist! Ne engedjük, hogy Orbán Viktorék háborúba sodorják Magyarországot!”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ha ő ezt kérné, akkor megfontolnánk” – válaszolta Gulyás Gergely arra, hogy Magyarország adna-e katonai segítséget Trumpnak a Hormuzi-szoros felszabadításában
Gulyás Gergely a Kormányinfón beszélt egy esetleges amerikai katonai kérés megfontolásáról a Hormuzi-szoros ügyében. A magyar álláspont eltér több európai NATO-tagétól, akik már elzárkóztak a részvételtől.
„Ha ő ezt kérné, akkor megfontolnánk” – ez a mondat hangzott el a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely szájából arra a kérdésre, hogy Magyarország adna-e katonai segítséget az Egyesült Államoknak a Hormuzi-szoros felszabadításában, amennyiben Donald Trump ezt kérné. A kijelentés azonnal belpolitikai vitát szított.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a 444 kérdésére hozzátette, Donald Trump még nem kért ilyet, és a kormány egyelőre nem foglalkozik a kérdéssel. Gulyás szerint a kabinet nem foglalkozik még meg nem fogalmazott „hipotetikus kérésekkel” – írta a telex.hu.
Itt a kérdés és a válasz:
Kiemelte ugyanakkor, hogy Magyarország NATO-tag, és ha a katonai részvétel a szövetségen belül merülne fel kérdésként, akkor Magyarország ott fog állást foglalni. A NATO-tól érkező kérésekre pedig szerinte a NATO-főtitkárnak kell reagálnia. Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a Hormuzi-szoros biztosításában azok az országok tudnának közreműködni, amelyek tengeri flottával rendelkeznek, a magyar hadsereg pedig ezen a téren nem jöhet szóba.
A kijelentésre Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Facebook-oldalán reagált. „Gulyás Gergely ma azt mondta a kormányinfón, hogy amennyiben az amerikai elnök kéri, akkor megfontolják, hogy segítünk Amerikának az iráni háborúban. Ez magyarul azt jelenti, hogy Orbán magyar katonákat küldene egy háborúba, ha Donald Trump erre kéri.”
A magyar kormány nem ítélte el az Egyesült Államok és Izrael által indított Irán elleni háborút. Orbán Viktor miniszterelnök egy szerdai interjúban Donald Trumpról azt mondta: „A kérdés az, hogy háborút vagy békét indított el valójában. Ez még nem dőlt el, majd a történészek fogják ezt eldönteni.”
A NATO mint szövetség nem vesz részt az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni hadműveleteiben, ezt Mark Rutte NATO-főtitkár is megerősítette. Több európai NATO-ország, köztük Lengyelország, Spanyolország és Finnország is kijelentette, hogy nem akarnak katonai segítséget nyújtani a háborúhoz.
A spanyol külügyminiszter „egyoldalú” akciónak nevezte az amerikai–izraeli támadást, és Madrid nem engedte, hogy az USA a spanyolországi bázisokat Irán elleni műveletekre használja. A lengyel védelmi miniszter szintén közölte, hogy Varsó nem tervez katonai támogatást nyújtani az amerikai csapásokhoz. A Hormuzi-szoros a globális energiaellátás egyik legfontosabb útvonala, Donald Trump amerikai elnök azzal indokolta a szövetségesek bevonásának szükségességét, hogy a szorost „nyitva kell tartani”.
„Ha ő ezt kérné, akkor megfontolnánk” – ez a mondat hangzott el a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely szájából arra a kérdésre, hogy Magyarország adna-e katonai segítséget az Egyesült Államoknak a Hormuzi-szoros felszabadításában, amennyiben Donald Trump ezt kérné. A kijelentés azonnal belpolitikai vitát szított.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a 444 kérdésére hozzátette, Donald Trump még nem kért ilyet, és a kormány egyelőre nem foglalkozik a kérdéssel. Gulyás szerint a kabinet nem foglalkozik még meg nem fogalmazott „hipotetikus kérésekkel” – írta a telex.hu.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
