HÍREK
A Rovatból

Még nem dőlt el, hogy januártól bevezeti-e a kormány a kötelező szűrővizsgálatokat

Egyelőre továbbra is önkéntesek maradnak a vizsgálatok, bár a törvény lehetővé tenné, hogy kötelezővé tegyék ezeket.


A kötelező szűrések bevezetéséről még nem született döntés – közölte a Belügyminisztérium, miután a 24.hu megkereste őket azzal a kérdéssel, hogyan fognak zajlani a kötelező rákszűrések január elsejétől.

A kormány június 9-én, a helyhatósági és európai parlamenti választások másnapján terjesztett be egy salátatörvényt, amely lehetőséget ad Pintér Sándor belügyminiszternek, hogy

jövő évtől egyes szűrővizsgálatokat kötelezővé tegyen a 18 év feletti lakosság számára. Az Országgyűlés ezt a törvényt néhány nappal később el is fogadta, így megnyílt az út a kötelező szűrések bevezetése előtt.

Július másodikán a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a „Betegségek megelőzéséről” szóló koncepciót, amely három szervezett szűrővizsgálatot emelt ki: a méhnyakrák-, az emlőrák-, és a vastagbélszűrést. Ezeket az életkor alapján kijelölt célcsoportok számára tennék kötelezővé, a cél pedig az lenne, hogy a lakosság legalább 70 százaléka részt vegyen ezeken a szűréseken. Az augusztus 1-ig nyitva álló véleményezési lehetőségek után a kormány dolga lenne rendeletben szabályozni a szűrések pontos feltételeit, de egyelőre a kérdés még nem került napirendre.

A Belügyminisztérium tájékoztatása szerint a krónikus betegségek megelőzésére szolgáló szűrővizsgálatok fejlesztése folyamatban van, de a jelenlegi szabályozás továbbra is önkéntessé teszi ezeket a szűréseket. A szűrővizsgálatok bevezetésének részleteit a kormány később dolgozza ki, addig is a lakosság részvétele továbbra is az egyéni döntésen múlik.

Az új szabályozás inkább elvi felhatalmazást ad a kötelező szűrések bevezetésére, de konkrét lépések még nem történtek.

Magyarországon régóta probléma, hogy alacsony a részvételi arány a szűrővizsgálatokon. Míg a méhnyakrákszűrésben jobban teljesítünk, a vastagbélrák-szűrések terén a legrosszabbak az arányok az EU-ban. Az Európai Rákegyenlőtlenségi Nyilvántartás szerint 2019-ben az 50-74 éves magyar lakosság mindössze 15 százaléka vett részt vastagbélszűrésen, míg az uniós átlag 33 százalék volt. Az emlőrákszűrésben is elmaradunk az uniós átlagtól, ahol a magyar nők 60 százaléka vett részt szűrésen, szemben a 66 százalékos uniós átlaggal.

Ez különösen aggasztó egy olyan országban, ahol a rákkal összefüggő halálozási arány az egyik legmagasabb az Európai Unióban. 2019-ben Magyarországon volt a legmagasabb a rákkal összefüggő halálozási arány, 100 ezer főre 328 ráknak tulajdonítható haláleset jutott, míg az uniós átlag 247 volt. A tüdő-, vastagbél-, emlő- és hasnyálmirigyrák a fő okai a rák okozta elhalálozásoknak, és

Magyarország mind a négy ráktípus tekintetében az EU élén áll.

A kötelező szűrések ötlete nem aratott osztatlan sikert. A Mi Hazánk Mozgalom petíciót indított a koncepció ellen, amelyben az ellátás visszautasításának jogát követelik, és a várólisták megszüntetését sürgetik a kötelező szűrések helyett. Novák Előd, a párt alelnöke elmondta, hogy már több mint 20 ezer aláírás gyűlt össze, és az őszi hónapokban még nagyobb erővel folytatják az aláírásgyűjtést az utcákon.

Eközben civilek is tiltakozó e-mailekkel bombázzák a szerkesztőségeket és az országgyűlési képviselőket. Egy közösségi médiában szerveződött, több mint 6 ezer fős csoport tagjai szerint a kötelező szűrések komoly fizikai és lelki megterhelést jelentenének, és

attól tartanak, hogy invazív vizsgálatokra is kötelezhetik őket.

A tiltakozók szerint sehol máshol nincs kötelező rákszűrés Európában, bár például Horvátországban már bevezettek hasonló intézkedéseket.

Magyarországon sem példa nélküli a kötelező szűrés: a hatvanas évektől egészen 2014-ig kötelező volt a tüdőszűrés a magas tbc megbetegedési arány miatt. Az azonban nagy kérdés, hogy ha Pintér Sándorék úgy döntenek, bevezetik a kötelező rákszűréseket, milyen szankciókat rónak majd azokra, akik távolmaradnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: A régóta bíróként dolgozó húgom felfüggeszti az aktív bírói tevékenységét, hogy a hatalmi ágak összefonódásának még a látszatát is elkerüljük
A leendő miniszterelnök bemutatta a 16 fős Tisza-kormányt, amelyben sógora, Melléthei-Barna Márton kapja az igazságügyi tárcát. Magyar Péter a családi szerepvállalás miatt szigorú átláthatósági szabályokat is ígért.
F. O. - Fotó: - szmo.hu
2026. május 01.



Magyar Péter a Facebookon jelentette be, hogy összeállt a leendő Tisza-kormány. A bejegyzésben közölte, hogy sógorát, dr. Melléthei-Barna Mártont jelöli igazságügyi miniszternek, és ígéretet tett egy Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatal felállítására. Bejelentette azt is, hogy bíróként dolgozó húga a férje és az ő kormányzati megbízatásának idejére felfüggeszti tevékenységét, hogy elkerüljék még a látszatát is a hatalmi ágak összefonódásának.

A bejelentéssel lezárult a kormányalakítási folyamat. Korábban már kiderült, hogy a közlekedési és beruházási tárca élére Vitézy Dávidot, a külügyminiszteri és miniszterelnök-helyettesi posztra pedig Orbán Anitát kérte fel. A 16 fős kabinetben helyet kapott többek között Lannert Judit (gyermek- és oktatásügy), Ruff Bálint (Miniszterelnökség) és Pósfai Gábor (belügy) is.

Magyar Péter szerint az új kormányzással „Magyarország nem lesz többé következmények nélküli ország”.

„Példátlan gyorsasággal találtuk meg az ország vezetésére legalkalmasabb embereket, akik saját területükön már mindvint bizonyítottak” – fogalmazott. Szerinte óriási feladat áll előttük, haladéktalanul el kell kezdeniük az ország rendbetételét, az uniós források hazahozatalát, a gazdaság beindítását, a közszolgáltatások fejlesztését, valamint a nemzet újraegyesítését és az igazságtételt.

„Világosan szeretném kimondani újra. Bárki, aki azt hiszi, hogy politikai támogatás, párthűség vagy személyes lojalitás felmentést vagy megbocsájtást jelent az elmúlt 20 év törvénysértései, visszaélései és a közvagyon sérelmire elkövetett cselekmények alól, az súlyosan téved” – szögezte le. Állítása szerint a törvény mindenkire egyformán vonatkozik majd, és az új Országgyűlés megalakulása után az elsők között nyújtják be a Nemzeti Vagyon Visszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló törvényt. A célja egyértelmű: „Ami a nemzeti, az vissza fog kerülni a nemzethez. És aki a törvényt megsértette, annak számot kell adnia és felelnie kell a tetteiért.”

Magyar Péter közölte, a 16 miniszter felé egyértelművé tette, hogy másféle kormányzást vár el tőlük.

„A miniszterek nem a miniszterelnök, hanem a nemzet szolgái” – írta, hozzátéve, hogy a most kapott bizalom nem pozíciókról, hanem alázattal elvégzett munkáról szól.

Elismerte, hogy a miniszterelnök és egy kormánytag közötti családi kapcsolat aggályokat vethet fel, és a helyzet neki is komoly dilemmát okozott. Éppen ezért, állítása szerint, szigorú szabályokat vezetnek be. „A miniszterek döntései átláthatóak lesznek. Az összeférhetetlenségi helyzeteket nyilvánosan kezeljük. Ezek a szabályok mindenkire érvényesek lesznek. Rám is” – jelentette ki.

Az igazságügyi miniszteri posztra dr. Melléthei-Barna Mártont kérte fel, akinek személyéről már korábban is jelentek meg sajtóértesülések. Magyar Péter szerint a Fidesz lerombolta a jogállamot, ezért olyan embert keresett, akinek „a szakmai felkészültsége megkérdőjelezhetetlen”. Azt írta, a jelöltet egyetemista kora óta ismeri, és azóta bizonyítja rátermettségét és a jogállamiság iránti elkötelezettségét.

Arról is beszélt, hogy Melléthei-Barna Márton 2024 februárja óta a mozgalom tagja és egyik motorja, és jóval a közösséghez való csatlakozása után vette feleségül a húgát. Emiatt különösen fontosnak tartja, hogy munkáját a lehető legnagyobb nyilvánosság mellett végezze.

A poszt végén egy személyes áldozatvállalást is bejelentett.

„Most a régóta bíróként dolgozó húgom is hoz egy újabb áldozatot, és a férje, illetve az én kormányzati megbízatásom idejére felfüggeszti az aktív bírói tevékenységét, hogy a hatalmi ágak összefonódásának még a látszatát is elkerüljük” – közölte.

Zárásként azt írta, egy olyan korszakot zárnak le, amelyben az öncélú hatalom fontosabb volt a nemzet szolgálatánál, és egy olyat nyitnak meg, amelyben „a törvény, a tisztesség és a hazánkért érzett felelősség az iránytű”. Elismerte, hogy lesznek vitáik és hibáik, de amit vállaltak, azt megvalósítják. A Tisza-kormány azért fog dolgozni, hogy „visszaadjuk a hitet abban, hogy érdemes itt élni, dolgozni, jövőt tervezni és családot alapítani”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Szabó Bence Magyar Péternél és a leendő belügyminiszternél járt, rendvédelemről beszélgettek
Magyar Péter a közösségi oldalán jelentette be, hogy Pósfai Gáborral és Szabó Bence századossal a rendvédelem előtt álló kihívásokról, feladatokról egyeztetett. Szabót korábbam a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalhoz hívta dolgozni.


Magyar Péter a közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett Pósfai Gáborral, leendő belügyminiszterrel, valamint Szabó Bence századossal. A politikus azt írta, a találkozón a rendészeti szervek előtt álló problémákat és teendőket vitatták meg.

A poszt szerint „Pósfai Gábor leendő belügyminiszterrel és Szabó Bence százados úrral egyeztettünk a rendvédelem előtt álló kihívásokról és feladatokról”.

A bejegyzéshez egy közös fotót is (címlapképünk) csatolt.

Szabó Bence a Gundalf-ügyként elhíresült titkosszolgálati botrányból lehet ismerős. Ő az a korábbi NNI-s százados, aki a sajtóval megosztott információkat a Tisza Párt informatikusai elleni állítólagos szolgálati akcióról, mely során kamu pedofilgyanúval tartottak házkutatást az ellenzéki párt IT-szakembereinél. A kitálalása után a rendőrt retorziók érték, felmentették pozíciójából, Pintér Sándor belügyminiszter pedig árulónak nevezte.

Magyar Péter már korábban is jelezte, hogy szívesen látná valamilyen kormányzati pozícióban Szabó Bencét. Azt mondta, hogy a hamarosan megalakuló korrupcióellenes kormányszerv, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalban számít az exnyomozó szakértelmére.

Pósfai Gábort Magyar Péter még tavaly mutatta be a TISZA Párt operatív működésének vezetőjeként, aki a Decathlontól érkezett a párthoz.

Pósfai Gábor szerepe azóta megváltozott: Magyar Péter tegnap jelentette be, hogy őt kérte fel a Belügyminisztérium vezetésére, a rendvédelem és a sport felügyeletével.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
A Kúria kimondta a végső szót, jogerős a Tisza kétharmados győzelme
A Kúria elutasította az április 12-i országgyűlési választás eredménye ellen benyújtott utolsó két jogorvoslati kérelmet. A döntéssel véglegessé vált a mandátumok eloszlása is.


Pont került az áprilisi országgyűlési választás végére: a Kúria pénteken elutasította az utolsó két jogorvoslati kérelmet is, ezzel jogerőssé vált a választás eredménye, a Tisza Párt kétharmados győzelme.

A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Párt 141, a Fidesz–KDNP 52, a Mi Hazánk pedig 6 képviselővel rendelkezik. A jogerős listás eredmények szerint a Tisza a szavazatok 53,18 százalékát, a Fidesz–KDNP 38,61 százalékát, a Mi Hazánk pedig 5,63 százalékát szerezte meg, más párt nem érte el a bejutási küszöböt – írta a Telex.

A mai döntéssel lezárult a jogi folyamat, miután a bíróság az egyik, országos listás eredményt támadó beadványt formai hiányosságok miatt érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

A másik kérelmet Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke nyújtotta be.

Toroczkai arra hivatkozott, hogy a Meta még a kampány előtt megszüntette a hozzáférését a Facebook- és Instagram-fiókjához, oldalait pedig törölte. A Kúria ezt a panaszt azért nem találta megalapozottnak, mert az nem a szavazatok összesítésének folyamatát, hanem a kampánytevékenységet érintette.

Ahogy azt korábban megírtuk, 36 év után nem lesz parlamenti képviselő Orbán Viktor, Kövér László és Kósa Lajos sem.

Rajtuk kívül nem ül be a parlamentbe többek között Rogán Antal, Németh Szilárd, Kubatov Gábor, Semjén Zsolt és Menczer Tamás sem.

A jogerősítésig vezető út a választás napján, április 12-én kezdődött. A végeredmény április 18-án, a külképviseleti és átjelentkezős szavazatok összeszámlálása után alakult ki, ami a Tisza Pártnak további négy mandátumot hozott. Három egyéni választókerületben is fordítani tudtak, egy további helyet pedig a töredékszavazatokból szereztek meg. Az egyéni választókerületi eredmények múlt szerdára mindenhol jogerőssé váltak, ami után a Nemzeti Választási Bizottság még aznap megállapította az országos listás végeredményt, ezt támadták meg a Kúrián.

A Tisza Párt már a kormányzásra készül. Magyar Péter csütörtökön bejelentette a leendő igazságügyi és belügyminiszterét, ezzel teljessé vált a 16 miniszterből álló leendő Tisza-kormány.

A pártelnök már a választás másnapján sürgette a hatalomátvételt, és felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt az Országgyűlés mielőbbi összehívására. Az államfő azóta döntött: az új parlament alakuló ülését május 9-én 10 órára hívta össze.

A választás napján a A DE Akcióközösség és a Tisza Párt civil hálózatának koordinátorai szerint több száz visszaélést dokumentáltak, és fellépésükkel több ezer potenciális csalást akadályozhattak meg.

A választás végeredménye történelmi rekordot is hozott: a Tisza Párt több mint hárommillió listás szavazatot kapott, míg a Fidesz–KDNP négy év alatt közel egymillió szavazót vesztett.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Vitézy Dávid külföldi segítséget is kérne a MÁV nyári felkészüléséhez
A közlekedési miniszteri poszt várományosa a MÁV-ot a nyári szezonra való felkészülésre utasítaná. Vitézy szerint a 40-60 éves járműpark miatt minden elérhető erőforrásra szükség van.


Vitézy Dávid a Facebookon számolt be arról, hogy május 1-jén Kelenföldön járt, ahol beszélt a szolgálatban lévő vasutasokkal. A leendő miniszter szerint azonnali lépéseket kell tenni a balatoni vasúti szolgáltatás javítása érdekében, és ígéretet tett az utastájékoztatás megújítására is, mondván, a problémák eltitkolása helyett őszinte kommunikációra van szükség.

Vitézy közben ötleteket és javaslatokat is gyűjtött arról, hogyan lehetne már idén nyáron javítani a balatoni vasúti szolgáltatást.

A leendő miniszter szerint a helyzetet egy nehéz örökség határozza meg.

Úgy látja, „a magánkézbe játszott MÁV járműjavítókban a hazai adófizetők pénzén a magyar vagonok főjavítása helyett orosz-egyiptomi bizniszekben utaztak, és a Dunakeszi járműjavítót csődbe is vitték.”

Ennek következményeként szerinte mára több az üzemképtelen InterCity-kocsi, mint pár éve ilyenkor. Hozzáteszi: „Hosszú évek óta nem történt semmilyen érdemi távolsági járműbeszerzés, Lázár János mindent leállított, 40-60 éves kocsikkal kellene megfelelnie a MÁV-nak a XXI. századi elvárásoknak, ami nyilván lehetetlen.”

A hosszú távú megoldás Vitézy szerint egyértelmű: „új járművek, beruházások, átgondolt fejlesztések – ezen azonnal dolgozni is kezdünk.” Ám úgy véli, addig is cselekedni kell.

„Azt fogom kérni a MÁV vezetésétől, amint erre a kormány megalakulását követően már közlekedési és beruházási miniszterként nyílik majd lehetőségem, hogy az idei nyárra minden rendelkezésre álló eszközzel, erőforrással készüljünk fel – és ha kell, ne szégyelljünk segítséget kérni az európai társvasutaktól sem.”

Legalább ennyire fontosnak tartja az őszinte kommunikációt.

Azt írja, „ha gond van és nem minden a tervek szerint alakul, mondjuk el az utasoknak őszintén, minden lehetséges csatornán - a problémák eltitkolása, a késési statisztikák letagadása és a Vonatinfó térkép betiltása helyett.”

A posztját azzal zárja, hogy reális elvárásokat kell támasztani. „Azt is őszintén ki kell mondanunk: egyik napról a másikra a magyar vasúti közlekedés ilyen örökség mellett biztosan nem lesz tökéletes. De egy dologban mindenki biztos lehet: amit ebből az örökségből rövid távon biztonsággal ki lehet, azt a vasutasokkal közösen ki is fogjuk hozni.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk