A demencia figyelmeztető jele lehet az egyre lassuló sétatempó a szakértők szerint

A tenger idén nyáron nemcsak csábító, hanem alattomos is lehet. A rekordmeleg, közepes sótartalmú vizekben elszaporodhat a Vibrio, amely ritka esetekben akár súlyos szövetkárosodást is okozhat – különösen, ha nyílt sebbel megyünk a vízbe vagy nyers kagylót eszünk.

– írta az Euronews.

A baktériumok most azért kerültek a figyelem középpontjába, mert a nyári hőhullámok ideális körülményeket teremtenek az elszaporodásukhoz. A magasabb tengerfelszín-hőmérséklet és a mérsékelt sótartalom miatt a júniustól szeptemberig tartó időszak különösen kockázatos lehet.

Ezeken a területeken keveredik az édes- és a sós víz, ami a hőmérséklettel együtt kedvez a baktériumoknak.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ egy nyilvános, online eszközzel segíti a tájékozódást. A Vibrio Map Viewer egy naponta frissülő, interaktív térkép, amely ötnapos előrejelzést is ad a környezeti kockázatokról, így az utazók és a strandolók is ellenőrizhetik az úti céljuknál várható helyzetet.

A fertőzés két fő úton terjed: nyers vagy nem kellően hőkezelt tengeri ételek, különösen kagylók és osztrigák fogyasztásával, illetve a bőrön lévő nyílt sebeken, vágásokon vagy friss piercingen keresztül.

A tünetek a fertőzés módjától függenek: fürdőzés után bőrpír, duzzanat és fájdalom jelentkezhet a seb körül, de fülgyulladás is előfordulhat.

A legsúlyosabb fertőzések leginkább a legyengült immunrendszerű embereket, a krónikus májbetegségben szenvedőket és az időseket veszélyeztetik. A Vibrio vulnificus esetükben akár halálos kimenetelű is lehet.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ ezért azt tanácsolja, hogy mindenki kerülje a nyers vagy nem kellően hőkezelt kagylók fogyasztását, és a tenger gyümölcseit mindig alaposan főzze vagy süsse át. A hatóság szerint aki nyílt sebbel, vágással vagy friss piercinggel rendelkezik, kerülje a fürdőzést az ilyen vizekben. Gyanús bőrtünetek esetén azonnal orvoshoz kell fordulni.

Ezek azonban gyors orvosi ellátást igényelnek, mert az állapot órák alatt kritikussá válhat.

A kockázat összességében tehát alacsony, de a forró hetekben nem elhanyagolható. Tudatos döntésekkel, azaz a térkép használatával, az élelmiszer-higiénia betartásával és a sebek védelmével a legtöbb megbetegedés megelőzhető.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság már 2024-ben külön kiemelte, hogy a klímaváltozás és a melegedő tengerek miatt Európában és világszerte emelkedhet a Vibrio jelenléte a tengeri élelmiszer-láncban. A hatóság szerint egyes baktériumtörzseknél többféle antibiotikummal szembeni ellenállást is észleltek, ami a súlyos esetek kezelését nehezítheti. Ez a figyelmeztetés ágyazott meg annak, hogy a mostani szezonban a megelőzés és a kockázati kommunikáció kerüljön előtérbe.

Ha a kamasz délig alszik, lehet, hogy végre úgy pihen, ahogy a biológiája szeretné – egy friss, 112 serdülőt vizsgáló kutatás szerint a nyári szünetben látott alvásritmus közelebb áll a természetes igényekhez, mint az iskolai menetrendhez igazított hétköznapoké. Vagyis nem a szünet rontja el a ritmust, hanem a korai iskolakezdés befolyásolja.

A mindennapos családi konfliktusok forrása, amikor a tinédzser éjjel ébren van, majd másnap sokáig alszik, a legtöbb szülő számára a fegyelmezetlenség jele. A friss adatok azonban nem a gyerekek lustaságát, hanem a rendszer kényszereit rajzolják körbe.

Egy,  a Current Biology szaklapban publikált tanulmányában arra jutott, hogy a serdülők belső órája nem elsősorban a napfényhez, hanem a társadalmi elvárások által formált szokásokhoz igazodik - írja a Weborvos. A kutatók 112 tinédzser alvását követték nyomon iskolai időszakban, majd a szünidő alatt. A melatonin-ritmus mérésével és viselhető eszközzel gyűjtött alvásadatokkal igazolták, hogy az iskolai időszakban a belső óra a korai keléshez és a rövidebb alváshoz igazodott, szünetben viszont visszatért egy későbbre tolt, természetesebb ritmushoz.

Ennek egyenes következménye a csökkent koncentráció, a rosszabb hangulat és az alacsonyabb teljesítmény. A szakirodalom ezt a belső óra és a társadalmi időrend közötti tartós eltolódást „szociális jet lag”-nek nevezi, amelyet már gyengébb tanulmányi eredményekkel és agyi szerkezeti eltérésekkel is összefüggésbe hoztak.

A kutatók szerint a megoldás három irányban keresendő. Az egyik a korábbi lefekvés, de nem a több alvás, hanem az elalvás és a melatonin-szint emelkedésének összehangolása érdekében.

A másik a rendszeresség javítása, vagyis a hétköznapok és a hétvégék közötti nagy alvásbeli különbségek csökkentése.

Ez utóbbi ugyan komoly logisztikai kihívásokat vet fel, de a biológiai érvek egyre erősebbek mellette.

A kánikula ellen sokféle módon lehet védekezni. Japánban jéggyűrűt pattintanak a nyakukra, Kínában UPF 50+ UV-maszkban mennek dolgozni, Mexikóban pedig a vastag vályogfalak és a hűs belső udvarok tartják alacsonyabban a hőt – miközben Európában még sok helyen a klíma a megoldás.

Kínában a napvédelem városi alapfelszereléssé vált: a strandokról ismert, teljes arcot takaró „facekini” helyett ma

Japánban eközben a hordható „mikrohűtés” eszközei terjedtek el, például

– írta az Euronews.

Ezek az eszközök nem véletlenül a test bizonyos pontjait célozzák.

A véráram hűtésével az egész test hőérzete csökkenthető. Ezen az elven működnek a legegyszerűbb praktikák is, mint a benedvesített, vékony pamutkendők (tenugui), amelyeket diszkréten az inggallér vagy a kalap alá tesznek, vagy az 1980-as évek aerobik-korszakából ismert, de Japánban ma is praktikus céllal használt, benedvesített fej- és csuklópántok. A kézi- és a nyakba akasztható ventilátorok szintén a mindennapok részei Japánban és Kínában is.

Ezek mellett sok helyen az épített környezet maga a klímaeszköz, amely három alapelvre épül. Az egyik a párolgással és légmozgással való hűtés, amire Egyiptomban a hagyományos széltornyok (malqaf) a példák: ezek a kinti, hűvösebb levegőt vezetik be a házakba. Ezt a hatást fokozza egy nedves kendő az ablakban, amelynek párolgása hőt von el a környezetből, így hűti az átáramló levegőt.

amire Mexikóban a belső udvarok, a patiók a jó példák, amelyek természetes „hűvösszigetként” működnek.

A harmadik a nagy hőtároló tömeg, amelyet az Egyesült Államok délnyugati részén a navajo és pueblo hagyományokhoz hűen vastag vályog- és kőfalakkal érnek el. Ezek az épületek nyáron hűvösek maradnak, mivel lassan veszik át a külső hőt.

Vannak más hagyományok is, amik hasznosak lehetnek. Kínában például a Hagyományos Kínai Orvoslás elvei miatt hőség idején gyakran meleg vagy langyos italokat fogyasztanak, mert úgy tartják, a jéghideg italok kibillentik a test belső egyensúlyát, és a szervezetnek plusz energiát kell fordítania a hőmérséklet-szabályozásra.

Indiában a joghurtból, íróból vagy tamarindból készült italok népszerűek, mert nemcsak folyadékot, hanem elektrolitokat is pótolnak.

A déli pihenő, a szieszta Mexikóban, vagy a könnyű, magas víztartalmú ételek fogyasztása szintén a hőterhelést csökkentő, bevált módszerek.

A hordható és az építészeti stratégiák nem egymást kizáró, hanem egymást erősítő válaszok a szélsőséges hőre.

A szúnyogcsípés okozta viszketés a legtöbb embernél pár perc alatt elmúlik, hacsak nem enged a csábításnak, és kezdi vakarni. Akkor viszont napokig tartó, egyre erősödő kellemetlenség veszi kezdetét. Egy friss kutatás most sejtszinten mutatja meg, miért fordul ellenünk az a mozdulat, ami elsőre olyan jólesik, és miért igaz a gyerekkori intelem, hogy a vakarás csak ront a helyzeten.

A Pittsburghi Egyetem kutatói egereken vizsgálták az allergiás kontakt dermatitisz jelenségét, amely a mérges szömörcs vagy az ékszerekben lévő nikkel okozta viszketéshez hasonló. Amikor az állatok fülére irritáló anyagot kentek, azok ösztönösen vakarózni kezdtek, aminek hatására a terület bedagadt, és gyulladásos immunsejtek lepték el. A kísérlet kulcsmozzanata az volt,

A jelenség mögött egy összetett idegi-immunológiai folyamat áll. A vakarás során keletkező enyhe fájdalominger hatására az idegsejtek egy „substance P” nevű jelátvivő anyagot bocsátanak ki. Ez az anyag közvetlenül aktiválja a bőrben lévő hízósejteket, amelyek további gyulladáskeltő anyagokat szabadítanak fel.

A kutatók egy paradox jelenséget is megfigyeltek: a vakarás átmenetileg csökkentheti a bőr felszínén lévő baktériumok számát, de ez az elhanyagolható előny nem ellensúlyozza a felülfertőződés és a hegesedés kockázatát.

Dr. Daniel Kaplan, a kutatást vezető dermatológus szerint az eredmények egybevágnak a mindennapi tapasztalatokkal. „Ha nem foglalkozol vele, a szúnyogcsípésből adódó viszketés az emberek többségénél öt–tíz perc alatt elmúlik” – magyarázta a szakember. „De ha elkezded vakarni, akkor egy hétig a barátod lesz” – fogalmazott, utalva arra, hogy a csípés egyre jobban viszket és begyullad.

Enyhe esetekben segíthetnek a vény nélkül kapható hidrokortizonos vagy kalaminos készítmények is.

Fontos azonban tudni, hogy a viszketés nem mindig ártalmatlan tünet. Ha tartósan fennáll, esetleg fáradtsággal vagy más szokatlan panasszal társul, akár komoly belső szervi betegséget is jelezhet. Egy rovarcsípés pedig az arra allergiásoknál életveszélyes anafilaxiás sokkot is kiválthat. Amennyiben a duzzanat nem enyhül, a terület fájdalmassá, forróvá válik, vagy általános rosszullét lép fel, mindenképpen orvoshoz kell fordulni.

Via ApNews