HÍREK
A Rovatból

Kásler Miklós a hiányzásokról: az igazgatók a kellő rugalmassággal járjanak el

Kérések, ajánlások és utasítások a minisztertől egy nappal az óvodák és iskolák nyitása előtt. A levél szerint „jelenléti és digitális oktatás párhuzamosan nem folytatható”.


Az óvodákban el kell kerülni a csoportok összevonását, az iskolákban nem lehet keverni a jelenléti és az online oktatást, az iskolák kapnak fertőtlenítőszert és érintésmentes hőmérőket, az igazgatók pedig a gyerekek hiányzásaival kapcsolatban a kellő rugalmassággal járjanak el - olvasható abban a Telex birtokába jutott levélben, amelyet Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere küldött ki április 16-án az iskolák vezetőinek.

A levél a következő fontosabb ajánlásokat, kéréseket illetve utasításokat tartalmazza:

Az óvodákban elrendelt rendkívüli szünet április 19-ével megszűnik, ettől a naptól kezdve tehát az óvodai nevelés ismét jelenléti formában zajlik. A minisztérium azt kéri: a csoportokat ne vonják össze akkor sem, ha eleinte még alacsonyabb a jelenlévő gyermekek létszáma. A gyerekekkel lehetőség szerint saját óvópedagógusaik foglalkozzanak, hogy elkerüljék a gyerekek keveredését.

Április 19-től az általános iskola 1-4. évfolyamai rendes munkarendben működnek, és jelenléti oktatást folytatnak.

Május 10-ig az általános iskolák felső tagozatai, vagyis 5-8. évfolyamai továbbra is tantermen kívüli digitális munkarendben tanulnak. Ha a szülők igénylik a gyermekek felügyeletét, akkor ezt május 10-ig továbbra is meg kell szervezni az iskolában a veszélyhelyzet ideje alatt, és az étkezést is biztosítani kell.

Az iskolákban továbbra is mérni kell a gyerekek testhőmérsékletét, viselni kell a maszkot, használni a kézfertőtlenítőket, és rendszeresen szellőztetni kell.

Az iskolák kapnak fertőtlenítőszereket, és ahol igénylik, vagy ahol elromlottak az eszközök, oda a KELLO Könyvtárellátó Nonprofit Kft. küld új digitális érintésmentes hőmérőket.

A miniszteri levél azt írja: „a gyermekek, tanulók hiányzásával kapcsolatban kérjük, hogy kellő rugalmassággal, mindemellett a hatályos jogszabályok és a kiadott intézkedési tervben foglaltak figyelembevételével járjanak el” az iskolaigazgatók. Az intézményvezetőnek alapos indokkal lehetősége van a tanulói távolmaradást igazoltnak tekinteni. A tanév előtt kiadott intézkedési terv is rögzíti, hogy veszélyeztetett tanuló esetén szülői kérelemre igazgatói döntés alapján lehetőség van arra, hogy az illető otthonról kapcsolódjon be az oktatásba.

A miniszteri levél szerint „jelenléti és digitális oktatás párhuzamosan nem folytatható”. Azoknak a diákoknak, akik igazoltan otthon maradnak, el kell juttatni a tananyagot. „Ez nem zárja ki ugyanakkor annak lehetőségét, hogy az intézmény – amennyiben erre lehetőség van – biztosítsa a jelenléti oktatásba való online bekapcsolódás lehetőségét egy tanuló számára.” – áll a levélben.

[next

Kásler Miklós emellett felhívja az igazgatók figyelmét arra, hogy

az igazolt és igazolatlan hiányzásokra vonatkozó szabály változatlanul érvényes. 250 óránál több hiányzás esetén, amennyiben a tanuló teljesítménye a tanítási év folyamán érdemjeggyel nem volt értékelhető, osztályozó vizsgát kell tenni.

„Kérem az érintett szülőket is tájékoztassák arról, hogy az osztályozó vizsga egy lehetőség, amivel eredményesen a kellő tudás birtokában tudják lezárni a gyermekeik a tanévet, ennek szükségességét pedig a pedagógusok és az intézmény tudja reálisan megítélni, ezért bízzanak az ő döntésükben” - írja.

Ha hétfőtől valamelyik iskolában igazoltan megjelenik a Covid-19-fertőzés, a miniszteri levél szerint „az illetékes népegészségügyi szervvel egyeztetve” az óvodákban és általános iskola alsó tagozatán az Oktatási Hivatal rendkívüli szünetet rendelhet el, az operatív törzs pedig tantermen kívüli digitális munkarend elrendeléséről dönthet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kármán döntött: Budapestnek és a megyeszékhelyeknek sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet
A kormány a társadalmi egyeztetés határideje előtt hirdette ki az iparűzésiadó-többlet befizetéséről szóló jogszabályt. A döntés értelmében 202 településnek kell fizetnie, de a főváros és a megyeszékhelyek mentesültek.


Szerda este a Magyar Közlönyben megjelent a pénzügyminiszter, Kármán András rendelete, amely alapján sem Budapestnek, sem a megyeszékhelyek, és egyes megyei jogú városoknak sem kell befizetniük az iparűzésiadó-többletet idén. A kormány a jogszabály kihirdetésével nem várta meg a társadalmi egyeztetésre szabott határidő végét – írta a HVG.

A Pénzügyminisztérium összesen 202 településnek írt elő befizetést. A legtöbbet, 787 millió forintot Kazincbarcikának kell átutalnia, míg a szomszédos Berentének 469 millió forintról kell lemondania.

A változás jelentős a tavalyi évhez képest, amikor a Fővárosi Önkormányzatnak még 3,7 milliárd forintot kellett befizetnie, idén ez az összeg nulla.

A rendelet úgy tűnik nem vonatkozik minden megyei jogú városra automatikusan, a jelenlegi lista szerint Sopronnak (megyei jogú város GYMS-ben) például 92 milliót kell befizetnie, amíg Győrnek (GYMS székhelye, szintén megyei jogú város) 0 forintot.

A rendelettervezet hétfőn került fel a kormány honlapjára társadalmi egyeztetésre, amelyre június 16-ig lehetett volna véleményeket küldeni. A kormány azonban már szerdán kihirdette a csütörtöktől hatályos jogszabályt. Az érintett önkormányzatoknak június 30-ig kell teljesíteniük a befizetést.

Az előző kormány 2025-ben vezette be azt a rendszert, amely alapján a magasabb iparűzési adóbevétellel rendelkező településektől elvonják a többletet, hogy azt a szegényebb régiók között osszák újra. A lépést az ellenzéki vezetésű városok és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége is élesen bírálta, szerintük a cél a helyhatóságok pénzügyi kivéreztetése.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Kunhalmi Ágnes évekig titkolta a súlyos betegségét, most elárulta, pokoli fájdalmak kínozták a parlamentben is
Kunhalmi Ágnes nyilvánosságra hozta, hogy endometriózisban szenved, ami Magyarországon több mint 200 ezer nőt érint. Azt mondta, a politikában nem engedhette meg magának, hogy betegnek tűnjön.


Kunhalmi Ágnes, az MSZP korábbi társelnöke, korábbi országgyűlési képviselője először beszélt nyilvánosan arról, hogy éveken keresztül endometriózissal küzdött, miközben a politikai élet frontvonalában dolgozott. A politikusnak nemcsak a súlyos, görcsös fájdalmakkal kellett megküzdenie, de azzal a nyomással is, hogy állapotát elrejtse a nyilvánosság, sőt sokáig még a párttársai elől is.

A hallgatásának okairól azt mondta, a politika világa nem engedi meg a gyengeséget.

„Kegyetlen világ, és nőként benne lenni ez hatványozottan igaz. Tűrni kell a lelki abúzust, és nem szabad gyengének, vagy betegnek látszani, mert élve felfalják az embert”

– fogalmazott az nlc.hu-nak adott interjúban. Elmondása szerint éveken át élt erős fájdalmakkal, miközben a parlamentben végezte a munkáját, de ezt folyamatosan lepleznie kellett.

A megoldást végül az Endometriózis Magyarország Alapítvány segítsége hozta el, rajtuk keresztül jutott el ahhoz a szakemberhez, aki megműtötte.

„Azóta a fizikai fájdalmam megszűnt, legalább ezzel nem küzdök már”

– mondta a sikeres beavatkozásról.

Most, hogy már nem tagja az országgyűlésnek, a jövőben az endometriózissal élő nők támogatásával szeretne foglalkozni, hogy eloszlassa a betegséggel kapcsolatos tévhiteket.

A magánéletéről ritkán nyilatkozó politikus azt is elárulta, hogy a betegség egy másik, sokakat érintő következményével is szembenéznek.

„A párommal nagyon szeretnénk kisbabát, amely szintén évek óta tartó küzdelem számunkra”

– mondta.

Az endometriózis becslések szerint több mint 200 ezer nőt érint Magyarországon, akiknek sokszor éveket kell várniuk a helyes diagnózisra, mert a fájdalmas menstruációt a társadalom és néha az orvosok is a női lét természetes velejárójának tekintik.

Via Blikk


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Leszedik a „Nemzeti Hitvallásokat” a közintézményekben, jön a vagyonadó első tervezete - Magyar Péter kilenc fontos változást jelentett be a kormányülés után
Magyar Péter miniszterelnök egy kilencpontos csomagot jelentett be a szerdai kormányülés után. A döntések az uniós pénzek felhasználását és a kórházi klímák azonnali javítását is érintik.


Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán számolt be a szerdai, június 10-i kormányülésen hozott legfontosabb döntésekről. A kilenc pontból álló listában egészségügyi, gazdasági, pénzügyi és közigazgatási témák is szerepelnek, a részletekről csütörtökön 11 órakor ígért tájékoztatást.

A kormányfő azt írta, a kabinet fontos döntéseket hozott, egyebek mellett arról, hogy „3,4 milliárd forint rendkívüli forrást adunk a kórházi klímaberendezések azonnali javítására és karbantartására”. A bejegyzés szerint a kormány megszünteti a kriptovaluták kriminalizálását, és lépéseket tesz a mohácsi Duna-híd százmilliárd forinttal túlárazott építése kapcsán is.

A posztban az is szerepel, hogy „az eredeti javaslat további szigorításáról döntöttünk az óriásplakátok és a környezetet vizuálisan szennyező reklámfelületek betiltása kapcsán”.

A kormány tárgyalta a rövidesen bevezetésre kerülő vagyonadó szabályozásának első tervezetét, és döntött a Nemzeti Hitvallás közintézményekből való eltávolításáról is.

Emellett napirenden volt a 6000 milliárd forintos uniós forrás felhasználása, a várható kánikulára való felkészülés elrendelése, valamint a babaváró támogatások és a diákhitelek kamatstopjának ügye is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk