Jéggyűrű a nyakra, vizes függöny, UV-maszk az arcra – egészen máshogy küzdenek a 40 fokkal Európán kívül
A kánikula ellen sokféle módon lehet védekezni. Japánban jéggyűrűt pattintanak a nyakukra, Kínában UPF 50+ UV-maszkban mennek dolgozni, Mexikóban pedig a vastag vályogfalak és a hűs belső udvarok tartják alacsonyabban a hőt – miközben Európában még sok helyen a klíma a megoldás.
Kínában a napvédelem városi alapfelszereléssé vált: a strandokról ismert, teljes arcot takaró „facekini” helyett ma
Japánban eközben a hordható „mikrohűtés” eszközei terjedtek el, például
Ezek az eszközök nem véletlenül a test bizonyos pontjait célozzák.
A véráram hűtésével az egész test hőérzete csökkenthető. Ezen az elven működnek a legegyszerűbb praktikák is, mint a benedvesített, vékony pamutkendők (tenugui), amelyeket diszkréten az inggallér vagy a kalap alá tesznek, vagy az 1980-as évek aerobik-korszakából ismert, de Japánban ma is praktikus céllal használt, benedvesített fej- és csuklópántok. A kézi- és a nyakba akasztható ventilátorok szintén a mindennapok részei Japánban és Kínában is.
Ezek mellett sok helyen az épített környezet maga a klímaeszköz, amely három alapelvre épül. Az egyik a párolgással és légmozgással való hűtés, amire Egyiptomban a hagyományos széltornyok (malqaf) a példák: ezek a kinti, hűvösebb levegőt vezetik be a házakba. Ezt a hatást fokozza egy nedves kendő az ablakban, amelynek párolgása hőt von el a környezetből, így hűti az átáramló levegőt.
amire Mexikóban a belső udvarok, a patiók a jó példák, amelyek természetes „hűvösszigetként” működnek.
A harmadik a nagy hőtároló tömeg, amelyet az Egyesült Államok délnyugati részén a navajo és pueblo hagyományokhoz hűen vastag vályog- és kőfalakkal érnek el. Ezek az épületek nyáron hűvösek maradnak, mivel lassan veszik át a külső hőt.
Vannak más hagyományok is, amik hasznosak lehetnek. Kínában például a Hagyományos Kínai Orvoslás elvei miatt hőség idején gyakran meleg vagy langyos italokat fogyasztanak, mert úgy tartják, a jéghideg italok kibillentik a test belső egyensúlyát, és a szervezetnek plusz energiát kell fordítania a hőmérséklet-szabályozásra.
Indiában a joghurtból, íróból vagy tamarindból készült italok népszerűek, mert nemcsak folyadékot, hanem elektrolitokat is pótolnak.
A déli pihenő, a szieszta Mexikóban, vagy a könnyű, magas víztartalmú ételek fogyasztása szintén a hőterhelést csökkentő, bevált módszerek.
A hordható és az építészeti stratégiák nem egymást kizáró, hanem egymást erősítő válaszok a szélsőséges hőre.