HÍREK
A Rovatból

Figyelmeztető lövéseket adott le egy orosz hadihajó egy brit romboló felé a Fekete-tengeren, London cáfolja

A londoni védelmi minisztérium közölte, hogy a Defenderre senki nem adott le figyelmeztető lövést, a brit romboló folytatja 'az ártatlan célú áthaladást az ukrajnai területi vizeken' a nemzetközi jognak megfelelően.


Figyelmeztető lövéseket adott le egy határsértő brit romboló felé egy orosz őrhajó a Fekete-tengeren - közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.

Egy SzU-24M típusú repülőgép később figyelmeztető bombavetést hajtott végre a romboló útvonalán, amely ezt követően elhagyta Oroszország területi vizeit.

A moszkvai tájékoztatás szerint az orosz Fekete-tengeri Flotta a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) határőrszolgálatával közösen határsértő hajót fordított vissza.

Az orosz katonai tárca szerint a Defender romboló a Fekete-tenger északnyugati részén, a Fiolent-fok közelében közép-európai idő szerint 10 óra 52 perckor sértette meg a határt, és három kilométer mélyen hatolt be az orosz felségvizekre. A brit hajó a tájékoztatás értelmében nem reagált arra a figyelmeztetésre, hogy fegyvert fognak használni ellene.

Az őrhajó 11 óra 06 perckor és 11 óra 08 perckor adott le figyelmeztető lövést, a figyelmeztető bombavetés 11 óra 19 perckor történt, a brit romboló 11 óra 19 perckor hagyta el az orosz felségvizeket.

Az orosz védelmi minisztérium szerda délután közölte, hogy a határsértés miatt bekérette a moszkvai brit nagykövetség katonai attaséját. London szerint egyébként nem dördültek el figyelmeztető lövések, a brit hadihajó pedig nemzetközileg elismert útvonalon haladt Odesszából Georgia felé.

Valerij Geraszimov vezérkari főnök szerdán, még az incidenst megelőzően, a IX. moszkvai nemzetközi biztonsági konferencián arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei hadihajóinak manőverei az orosz határok közelében "nyilvánvalóan provokatív természetűek".

"Ily módon incidensek előfeltételei jönnek létre, ami nem kedvez a katonai feszültség csökkentésének" - mondta Geraszimov.

A tábornok példaként hozta fel, hogy 2020. október 13-án a Dragon irányítható rakétákat hordozó brit romboló Szevasztopoltól két kilométerre nyugatra megsértette az orosz felségvizeken való békés áthaladás jogát azzal, hogy a fegyverzetirányító és légi célfelderítő radarjait az áthaladás közben sugárzásra kapcsolta.

Geraszimov felidézte továbbá, hogy az amerikai John McCain rombolóhajó november 24-én a Japán-tenger északnyugati részén, a Nagy Péter-öböl közelében, Vlagyivosztoktól 93 kilométerre délre, megsértette az orosz államhatárt, 2,4 kilométerre behatolva az orosz felségvizekre.

A vezérkari főnök kifogásolta, hogy jelentősen megnőtt a NATO-országok haditengerészeti aktivitása az orosz határok közelében.

"A Fekete-tengeren és a Balti-tengeren gyakorlatilag állandó jelleggel nagy hatótávolságú, nagy pontosságú rakétafegyverekkel felszerelt hajók tevékenykednek, valamint felderítő, járőröző és csapásmérő repülőgépek, valamint drónok repülnek" - mondta.

A washingtoni orosz nagykövetség kedden a Twitteren arra szólította fel az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy mondják le a június 28. és július 10. között Ukrajna területén és a Fekete-tenger medencéjében Sea Breeze - 2021 kódnéven megtartandó nemzetközi hadgyakorlatot. A misszió szerint a manőverek mérete és "agresszív jellege" nem segíti elő a régió biztonságát, "megnöveli a nem szándékos incidensek kockázatát", és ösztönzi Kijev "militarista hajlamait".

Az orosz diplomáciai képviselet szerint a fekete-tengeri országok a régió problémát anélkül is meg tudják oldani, hogy külső segítséget "erőltetnének" rájuk.

A kijevi amerikai nagykövetség korábban adott ki tájékoztatást, hogy a hadgyakorlaton az Egyesült Államok mellett 31 ország vesz majd részt, mintegy ötezer katonával, 32 hajóval és 40 repülőgéppel.

Eközben cáfolta szerdán a brit védelmi minisztérium, hogy az orosz haditengerészet figyelmeztető lövéseket adott volna le a Fekete-tengeren egy brit hadihajó irányában.

A londoni védelmi minisztérium sajtóosztálya szerda délutáni reagálásában közölte ugyanakkor, hogy a Defenderre senki nem adott le figyelmeztető lövést, a brit romboló folytatja "az ártatlan célú áthaladást az ukrajnai területi vizeken" a nemzetközi jognak megfelelően.

A tárca közleménye szerint a brit fél úgy tudja, hogy az oroszok tüzérségi gyakorlatot tartottak a Fekete-tengeren, és erre előzetesen fel is hívták a hajózó közösség figyelmét.

A brit védelmi minisztérium a kommüniké végén megismétli, hogy a Defender felé senki nem adott le figyelmeztető lövést.

A közlemény megfogalmazása szerint a tárca nem tudja azonosítani azokat az állításokat sem, hogy a brit hadihajó nyomvonalában bombákat dobtak volna le.

Szerdán Ben Wallace brit védelmi miniszter személyes nyilatkozatban is cáfolta az incidensről szóló beszámolókat.

Wallace a tárca Twitter-oldalán ismertetett közleményében leszögezte: a Defender rutinjellegű áthaladást hajtott végre Odesszából Georgia felé a Fekete-tengeren.

A miniszter szerint a brit hadihajó - ahogy ezen az útvonalon ez szokás - nemzetközileg elismert forgalomelkülönítő folyosón haladt, és ezt a tengeri folyosót brit idő szerint délelőtt háromnegyed tízkor biztonsággal el is hagyta.

Áthaladása idején a Defendert szintén rutinjellegű módon orosz hajók kísérték, és az orosz fél tudatta a brit hajóval, hogy tágabb környezetében kiképzési célú gyakorlat folyik - áll a brit védelmi miniszter szerdai nyilatkozatában.

A londoni védelmi tárca szerdai ismertetése szerint Odesszában a Defender fedélzetén írták alá brit és ukrán illetékesek azt a memorandumot, amely az ukrajnai haditengerészet képességnövelését célzó, tavaly októberben kötött kétoldalú egyezmény végrehajtásáról intézkedik.

A brit védelmi minisztérium tájékoztatása szerint az egyezmény egyebek mellett rakétaeladásokról, a majdani új és a már szolgálatba állított ukrajnai haditengerészeti járőrözési és légi eszközrendszerek integrálásáról, valamint nyolc, rakétákkal felszerelt gyorshadihajó közös gyártásáról szól.

Szerepel a megállapodásban egy új ukrán haditengerészeti támaszpont kiépítése a Fekete-tengeren - ez lesz az ukrán haditengerészet elsődleges flottatámaszpontja -, valamint egy új támaszpont létesítése az Azovi-tengeren is.

A szerződés alapján a Babcock International nevű brit védelmi ipari vállalatcsoport részt vesz a korszerű ukrán fregattkapacitás létrehozását célzó programban is, emellett a brit kormány elad Ukrajnának két felújított hajót, amelyek tengeri aknák felkutatására és megsemmisítésére alkalmasak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor már nem mondja azt, hogy korlátlan ideig szól az amerikai megállapodás az orosz energiahordozókkal kapcsolatos mentességről
Rónai Egonnak a miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy amíg Donald Trump az elnök és ő a miniszterelnök, addig ez a megállapodás él. Korábban még korlátlan időtartamú felmentésről beszélt.


Kedd késődélután interjút adott Orbán Viktor Rónai Egonnak az ATV Mérleg című műsorában. A beszélgetés során szóba kerültek a kétoldalú tárgyalások is Donald Trump amerikai elnökkel.

A műsorvezető rávilágított arra, hogy míg a magyar kormány tagjai, személyesen Orbán Viktor és Szijjártó Péter határozottan azt állították, hogy Magyarország szankciómentessége az orosz energiahordozókra vonatkozóan korlátlan, addig nemzetközi lapok és a Fehér Ház is azt állítja, hogy csak egy évre kaptunk felmentést. Rónai azt kérdezte a miniszterelnöktől, hogy le van-e írva bárhova, hogy miben állapodtak meg.

Orbán elmondta, hogy Trump meghallgatta az érveit, kezet fogtak, és azt mondta, „rendben van”. Szerinte ez annyit jelent, hogy „amíg ő az elnök ott, és én a miniszterelnök, ez addig van. Amikor a feltételek megváltoznak, újra kell tárgyalni”.

Mikor Rónai megemlítette, hogy Magyar Péter kormányra kerülése esetén szándéka szerint megváltoztatná a feltételeket, a miniszterelnök úgy reagált: „Nagyon sok sikert kívánok neki. Én csak azt mondom, hogy az amerikai elnök azt mondja: rendben van, megállapodtunk, így lesz, dolgozzátok ki!” Majd megismételte, hogy hatalmon maradásuk idejére a megállapodás érvényes.

Orbán azt is hozzátette a megállapodásról: „Én nem kínáltam ezért semmit, én nem üzletember vagyok”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor szerint többször is felmerült az elnöki rendszer a kormányban, de végül maradt a parlamentáris modell
Minden kétharmad után átbeszélték a lehetőséget, de úgy döntöttek, hogy hozzájuk a parlamentáris rendszer illik a leginkább.


Orbán Viktor miniszterelnök kedd esti ATV-s interjújában beszélt arról, hogy a 2010-es választási győzelem után komolyan felmerült az elnöki rendszer lehetősége. Mint mondta, hosszú, politikatörténeti beszélgetések után végül úgy döntöttek, hogy a parlamentáris rendszer illik hozzájuk leginkább.

A kérdés azonban azóta is időről időre előkerül.

Legutóbb négy éve vizsgálták meg újra, de a vélemény azóta sem változott. Hiába volt „újra és újra kétharmad”, Orbán mindig felvetette, nem kellene-e váltani, de végül maradt minden a régiben.

A miniszterelnök hozzátette: „Fontos a választás, de a választás előtt és után is van élet, ne keverjük össze a fontossági sorrendeket.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Lépfeneriasztás Békés megyében: marhavágás közben fertőződött meg egy 70 éves férfi
A járványügyi hatóság azonnal megkezdte a vizsgálatot és a kontaktszemélyek felkutatását. Egyelőre nem tudni, hány emberrel érintkezett a férfi az eset óta.


Bőranthrax-megbetegedést igazoltak egy 70 éves, Békés megyében élő férfinál, derült ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) október 27. és november 2. közötti időszakot vizsgáló járványügyi jelentéséből – írta a Telex.

A férfi a panaszok megjelenése előtt marhát vágott, és az állat feldolgozása közben megsérült a keze. A gyanú bejelentése után a hatóságok azonnal kivizsgálást indítottak, értesítették az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet, és megkezdték a kontaktkutatást, valamint a lehetséges érintettek járványügyi megfigyelését.

A hatósági kivizsgálás célja a fertőzés forrásának pontos feltárása és a további esetek megelőzése. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) bevonása azért kulcsfontosságú, hogy az állati eredetű termékek útját is ellenőrizzék. Jelenleg nem tudni, hogy a beteg férfinak pontosan hány kontaktját kutatták fel, és az ő megfigyelésük milyen eredménnyel zárult.

A lépfenét a Bacillus anthracis nevű baktérium okozza, a betegség állatról emberre terjed. A bőrlépfene a bőr megsebzésével alakul ki: először egy piros göb keletkezik, amiből hólyag lesz, majd annak felfakadása után egy jellegzetes sötétbarna vagy fekete pörk, úgynevezett pokolvar képződik. A pörk környéke vizenyősen-véresen beszűrődik. Az időben felismert betegség antibiotikumokkal, elsősorban penicillinnel jól gyógyítható, és hétköznapi érintkezéssel nem terjed emberről emberre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Sokkolt ez az ítélet” – Jakabos Zsuzsáék mégsem kapják meg a 120 milliót, a Kúria megsemmisítette a jogerős ítéletet
Hosszú pereskedés végére került pont, de nem úgy, ahogy a sportolók remélték. Ügyvédjük szerint a döntés ellentétes a korábbi bírói gyakorlattal.


Precedensértékű ítéletet hozott kedden a Kúria, amely

a jogerős másodfokú ítéletet felülbírálva elutasította nyolc magyar sportoló keresetét, így az államnak mégsem kell kifizetnie a 2022-es Világjátékokon elért eredményeik után járó, csaknem 120 millió forintos jutalmat

– írta a Telex.

A döntés értelmében a kétmillió forintot meghaladó perköltséget is a sportolóknak kell állniuk.

„Sokkolt ez az ítélet, a szóbeli indoklása is. Ami valahogy így szólt: »a sporttörvény felhatalmazása alapján fizetendő állami jutalommal kapcsolatos igény nem hoz létre olyan Ptk.-n alapuló polgári jogviszonyt, amely alapján a kifizetés polgári peres eljárásban a kifizetésre kötelezett alperessel szemben bírósági úton érvényesíthető«. A Kúria szerint az igény ily módon történő érvényesítésére nincs jogi lehetőség, ami ellentétes a korábbi ítélkezési gyakorlattal” – nyilatkozta a sportolókat képviselő Bognár Viktor ügyvéd.

Jakabos Zsuzsa, Verrasztó Evelyn, Balog Gábor, Gyárfás Bence, Senánszky Petra, Szabó Szebasztián, Takács Krisztián és Ugrai Panna azért indított pert, mert a 2022-es birminghami Világjátékok után nem kapták meg a kormányrendeletben rögzített eredményességi jutalmukat. Az ügyben első fokon a bíróság még az alperes államnak adott igazat, elfogadva a Nemzeti Versenysport Szövetség (NVESZ) érvelését, miszerint a kvalifikáció során nem indult el a jutalom feltételéül szabott számú nemzet.

A Fővárosi Ítélőtábla azonban 2025 áprilisában jogerősen megváltoztatta ezt a döntést. A másodfokú bíróság dokumentumokkal alátámasztottnak látta, hogy a versenyeken megvolt a megfelelő számú induló, így a sportolókat megilleti a 119,5 millió forint és annak kamatai. Ezt a jogerős ítéletet támadta meg 2025 júniusában a sportügyekért felelős Honvédelmi Minisztérium felülvizsgálati kérelemmel a Kúrián.

A per tétje jelentős volt: Balog, Takács, Szabó és Gyárfás két váltóban nyert aranyérmet, amiért fejenként 17,5 millió forint járt volna nekik. Senánszky Petra és Ugrai Panna 16,5 millió, Jakabos Zsuzsa 12,5 millió, Verrasztó Evelyn pedig 4 millió forintra számíthatott volna a másodfokú ítélet alapján.

Az ügyet különösen furcsává tette, hogy miközben a kormány a sportot stratégiai ágazatként kezeli, és a 2025-ös, csengtui Világjátékok után járó jutalmakat három hónapon belül kifizette, a három évvel korábbi tartozást vitatta. Ráadásul a 2022-es viadal több versenyszámában más magyar sportolók vita nélkül megkapták a pénzüket.

Bognár Viktor ügyvéd korábban már nyert egy hasonló pert a 2013-as, cali Világjátékok után, akkor a Magyar Olimpiai Bizottsággal szemben érvényesítette a sportolók jutalomigényét. Az ügyvéd a mostani döntés után elmondta, az írásos indoklás kézhezvétele után döntenek az esetleges további jogi lépésekről.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk