EGÉSZSÉG
A Rovatból

„Életemben nem féltem ennyire” – koronavírus-fertőzöttek rémálmai és a magyarázatuk

Gyakori a menekülés valami elől, és gyakran jelenik meg a víz az álmokban, a pszichoterapeuta szerint az agy így reagál a fulladásos tünetekre vagy félelmekre.


Az álmokat régen az istenek és a halottak üzeneteinek tartották, egyfajta jövendőmondásnak, ma inkább azt mondják, arról szólnak, hogy milyenek vagyunk, mitől szenvedünk és mire vágyunk. A valósághoz képest sokszor értelmezhetetlennek tűnő események, szereplők vizsgálatával sokan próbálkoznak, mi maradunk a megfigyelésnél.

Az alvás közben, amikor a szem ide-oda mozog, azt hívjuk REM fázisnak (Rapid Eye Movement REM), leginkább ilyenkor álmodunk pár másodpercig vagy akár fél óráig. Egy alvás alatt 7 álmunk is lehet, de a legtöbbre nem emlékszünk.

A koronavírus járvány idején sokan igyekeznek a jó dolgokat látni, de alapvetően sok a stressz.

Az egyedülélő a csendtől, a nagycsaládos a zajtól sikít. Van, akinek az elvesztett munka, másnak a túl sok munka okoz lelki nyomást. A társra vágyó és a társtól elszakadni akaró is börtönben van. A mozgás, a szórakozás, az utazás hiánya és/vagy a betegség, sőt a halál veszélye is negatív képekkel tölti az agyat. Éjszaka pedig a tudattalan állapotban jön a feldolgozás.

Sokan kezdtek azzal foglalkozni, mit álmodnak az emberek járvány idején. A Londoni Múzeum arra készül, hogy kis interjúkkal mutatja be hamarosan a brit fővárosban élők álmait a koronavírus idején.

Az amerikai Dreaming folyóirat már írt is az első hullámban indított felmérésekről. Röviden az derült ki, hogy a nagy válságokhoz, például egy természeti csapáshoz vagy egy terrorista támadáshoz hasonlóan a világjárvány is több negatív érzelmet visz az álmokba.

Kőszeg Sára klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta is ezt érezte, amikor elkapta a koronavírust.

„Október végén estem át a betegségen. Nem voltak súlyos tüneteim, és a hangulatom is pozitív volt, de

az álmaim megváltoztak, ijesztőek lettek, halálfélelmem volt.

Korábban az életem fontos szereplőiről, hézköznapi feszültségekről álmodtam.”

Kíváncsi lett, hogy van ez másoknál.

Kőszeg Sára azóta gyűjti a betegség idején átélt álmokat. A Facebookon, (Covid megbetegedés alatti álmok gyűjtése) privát üzenetben kéri az álmokat és csak azt hozza nyilvánosságra, amire engedélyt kap.

Eddig 45 álombeszámoló gyűlt össze.

„Nehéz összehasonlítani őket, mert az a kérdés, hogy mikkel hasonlítjuk össze, az álmodó más álmaival, vagy a nem covidosok álmaival? Módszertanilag nehéz. De azt többen írták, hogy nagyon élénk álmaik voltak.

Általános tapasztalat, hogy a nehezebb élethelyzetekben több a depresszió, a szorongás, ennek meg kell mutatkozni az álmokban is. A pandémia biztosan ilyen időszak önmagában is, feltételezésem szerint a megbetegedés ezt fokozza"

– mondja a pszichoterapeuta.

Nézzünk pár álmot!

Egy idősotthonban dolgozó a munkahelyi félelmeit élte meg álmában. Miután sokan bekerültek kórházba, ő maga is megbetegedett.

„Egyik álmomban nem tudom eldönteni, szabad-e aludnom, vagy éppen itatni kell az öregeket. A következő álmomban szomorúan konstatáltam, hogy ott vagyok köztük, nincs maszkom, és el fogom kapni tőlük a fertőzést. Amire konkrétan emlékszem, az a bezártság volt,

két betegágy között vagyok az otthonban, és nem tudok kimenni. Nincs rajtam maszk, nem tudom miért, félek is emiatt.

Keresgélem, tapogatom a kifelé vezető utat, de akadály van előttem, képtelen vagyok kijutni. Egy megpendülő gitár, aminek nekiütköztem döbbentett rá a valóságra, hogy otthon vagyok, a saját ágyamban, szobámban. Másnap jelentkeztek az első tüneteim.”

Kőszeg Sára szerint a betegség alatt a psziché alacsonyabb szinten működik, ezért üldöztetéses tartalmakra, halálfélelemre számított. Küldtek is ilyeneket. Íme az egyik példa, amikor valaki azt álmodta, hogy bemagoltattak vele húsz összeadást és kivonást, mindet matematikailag helytelen eredménnyel, így iszonyú nehéz volt megjegyezni a számokat.

„Ha a jó eredményt mondtam, azt nem fogadták el. Ez így nagyon nagy kínlódás volt, és egész éjszakán át tartó küzdelem.

Ha sikerült volna az összes értelmetlen műveletet memorizálni, a jutalom az lett volna, hogy nem leszek beteg. Ez életem egyik legkínzóbb álma volt”

Más valaki a tünetek megjelenése előtti éjjel álmodott arról, hogy üldözik.

“Egy nagy kastélyban bolyongtam és ismeretlen emberekkel találkoztam, akikkel egy szót sem váltottunk és már ez nyugtalansággal töltött el. Sötét volt, nyirkos és hideg. Majd egyik alkalommal kinyitottam egy ajtót és egy ember állt a túloldalán, majd ahogy hozzászóltam,

az arca teljesen átváltozott: az orra eltűnt, óriási, éles fogai lettek és szörnyű üvöltés közben belemart a kezembe és letépte az alkarom.

Megrázó volt, soha nem volt rémálmom ezelőtt.”

Gyakran jelenik meg a víz az álmokban, a pszichoterapeuta szerint valószínűleg az agy reagál a fulladásos tünetekre vagy félelmekre:

“Tengerben vagyok, de inkább úgy néz ki, mint egy animációs filmben a tenger, körbenézek, mindenhol cápák vannak, nincs hová menekülnöm.

Aztán rájövök, ha jó mélyre lebukok a víz alá, elkerülhetem őket. Jó ötletnek tűnik, majd leesik, hogy így meg fogok fulladni.

Zihálva ébredek.”

Valaki veszélyes állatok között szorongott:

“Egy szörfdeszkán eveztem a part felé kézzel, de nagyon messze volt még. A vízben mindenféle medúzák lebegtek körülöttem és alattam, lila, fehér és narancs színekben. Óvatosan eveztem tovább, a kezem alig mártva a vízbe.”

Másvalaki több álmot küldött, az utolsó az volt, amikor megmenekül. Ekkor gyógyult meg:

“Azt álmodtam, hogy derékig érő víz van a lakás azon részeiben, ahol leggyakrabban megfordulok - nappali, konyha, fürdő. A kamrában például pár centis volt csak. Szerencsere az ébresztőóra csörgése előtt még láttam távozni a vizet - a kamra közepén lévő összefolyó felé tereltem én is seprűvel, és szépen távozott. Pici foltok csillogtak csak, mint felmosás után.”

A halott családtagok visszatérése a koronavírusos álmokban is jellemző.

“A férjem 4 éve halt meg, a betegséget egyedül csináltam végig, nem volt itt velem senki, a család persze bevásárolt. Egyik éjjel arra “ébredtem”, hogy a férjem fekszik mellettem, iszonyatosan rettegtem, meg se tudtam szólalni, ő nem szólt, nem volt fenyegető, csak ott feküdt mellettem ... életemben nem féltem ennyire.”

Valaki azt álmodta, amikor már javulni kezdett az állapota, hogy a járvány végén az emberek nem akartak többé egyedül lenni, ezért a plázák felső szintjeit átépítették lakásokká és beköltöztek oda.

„Nekünk is lett egy lakásunk, de még nem mentem be megnézni, hanem megkerestem a volt férjemet, a gyerekeim apukáját, hogy elmeséljem, hogy itt vagyunk, és meg akartam neki mutatni, hogy milyen klassz lakásunk lett. Nagyon nagy tömeg volt mindenhol, egy bárban találtam meg, sörözött a pultnál. Nagyon örültem, meg büszke voltam, hogy ideköltöztünk. Nagyon hosszan és bonyolultan magyaráztam el, hogy melyik emeleten van a lakás, és hogyan jut el oda. Nem szólt semmit, csak mosolyogva hallgatott.

A valóságban meghalt egy éve.”

A legdöbbenetesebb, legnyomasztóbb álmokat egy lélegeztetett beteg küldte. Csak egy részlet hosszú, bonyolult álmaiból:

„Átkerültem egy jobban felszerelt iráni kórházba. Itt polgárháború dúlt a falakon kívül, öcsém fegyverrel próbál megvédeni, majd kivégzi a helyi milícia. Mivel rengeteg beteg van a kórházban és idegen vagyok, a személyzet megpróbál megölni, kínoznak gyógyszerekkel, drogokkal, alacsony oxigénszinttel.

Fulladozás közben megjelenik egy vörös fekete kép, ahol egy hosszúhajú nő sikít, kitátja a száját, a nyelve olyan, mint egy gumiabroncs futófelülete, és berepülök a szájába. Majd magamhoz és térek, tovább fulladozok.”

Ezek az álmok speciálisak, mert ahogy a pszichoterapeuta mondja: „erősen befolyással van a szervezetre a mesterséges lélegeztetés, illetve ilyenkor a szorongás, halálfélelem is sokkal erősebb lehet, ami még intenzívebb félelmeket hozhat be az álomba.”

Vágyálmok is bekerültek a gyűjtésbe:

“Több olyan álmom volt, ahol régebbi szerelmeim egyszerre voltak jelen. Nem volt semmi különösebb történés, de egyszerre voltak ott. Néztem őket és mindegyiküket szépnek láttam. Egyikük az egyik pillanatban felém fordult és adott egy puszit. Közben minden nagyon szép volt és nyugodt.”

Ezek az álmok kordokumentumai lehetnek ennek a furcsa időszaknak, amit most élünk meg. De lehet belőlük könyv vagy művészeti célra is felhasználhatják őket. Kőszeg Sára azt mondja, nem tervez előre, egyelőre szeretne minél több álmot látni.

„Egyelőre úgy gondolok rá, hogy egy soha vissza nem térő alkalom egy furcsa korszak tudattalan lenyomatára.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Egy éve lehet hátra a leendő norvég királynénak, felkerült a tüdőtranszplantációs listára
A norvég trónörökösné, Mette-Marit koronahercegnő felkerült a tüdőtranszplantációs várólistára. Orvosai szerint a jelölés szakmai küszöbe az, ha a páciensnek beavatkozás nélkül ennyi ideje maradt.


Egy év – ennyi időt jósolnak az orvosok műtét nélkül Mette-Maritnak. A norvég királyi udvar pénteken közölte: a koronahercegnő felkerült a tüdőtranszplantációs várólistára. Hivatalos feladatait felfüggesztették, a beavatkozás után pedig hosszabb rehabilitációs időszak következik.

A trónörökösnét 2018-ban diagnosztizálták pulmonális fibrózissal, amely egy gyógyíthatatlan, a tüdőszövet hegesedésével járó betegség. Állapota az elmúlt hónapokban jelentősen romlott, a legutóbbi felvételeken már orrkanüllel jelent meg, ami a légzését segítette.

A jelölés szakmai kritériumát az Oslói Egyetemi Kórház professzora is ismertette, aki szerint ahhoz, hogy valakit listára tegyenek, olyan állapotban kell lennie, hogy beavatkozás nélkül legfeljebb egy éve lehet hátra.

A sikeres tüdőtranszplantáció esélyét a megfelelő szerv elérhetősége határozza meg, a norvégiai átlagos várakozási idő tavaly körülbelül hat hónap volt.

A koronahercegnő betegsége miatt a királyi család több hivatalos programját is lemondta vagy elhalasztotta – közölte a norvég királyi udvar hivatalos közleményében. Nem vesznek részt a svéd királyi pár szombati aranylakodalmi ünnepségén, és elhalasztják a hercegi pár 25. házassági évfordulójára tervezett augusztusi ünneplést is.

A családtagok Mette-Marit mellett vannak: férje, Haakon koronaherceg a múlt héten megszakította japán útját, Ausztráliában tanuló 22 éves lányuk, Ingrid Alexandra hercegnő pedig hazarepült, és az őszi félévet már az Oslói Egyetemen tölti.

A hírre reagálva Norvégiában rövid időn belül megugrott az organdonori regisztrációk száma, ami jól mutatja, hogy egy ismert ember sorsa miként hívhatja fel a figyelmet a donorhiányra. A helyzet súlyosságát már korábban is lehetett sejteni: a palota tavaly decemberben közölte, hogy közeleg a műtét ideje, miután a sportvilágban egy másik híresség, Niki Lauda is hasonló beavatkozáson esett át.

A koronahercegnő betegsége mellett a norvég királyi családot más problémák is sújtják. A hercegnő legidősebb fia, Marius Borg Høiby ellen nemi erőszak és szexuális zaklatás vádjával per zajlik, az ítéletet pedig június 15-én várják.

Eközben az úgynevezett „Epstein-akták” nyilvánosságra hozatala után Mette-Marit is magyarázkodni kényszerült. A koronahercegnő februárban kért nyilvánosan bocsánatot a kapcsolatért, amelyet „rossz ítélőképességről tanúskodónak” nevezett.

Via 24.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Halálos hiba lehet megfázásnak nézni a nyári tüdőgyulladást: ez a két tünet jelzi, hogy azonnal orvoshoz kell fordulni
A kezeletlen tüdőgyulladás súlyos szövődményekhez vezethet. A betegség különösen veszélyes az idősebbekre, a kisgyermekekre és a krónikus tüdőbetegekre.


A tüdőgyulladás nem egy „rosszabb megfázás”: a hirtelen jelentkező nehézlégzés és a szúró mellkasi fájdalom már életveszélyes állapot előszobája lehet – a gyors orvosi ellátás életet menthet. A hétköznapi légúti betegségek és a potenciálisan halálos kórkép közötti határvonalat a tünetek súlyossága jelenti. Míg egy nátha vagy influenza is okozhat köhögést és lázat, a tüdőgyulladásnál fellépő, mély lélegzetvételre vagy köhögésre fokozódó éles mellkasi fájdalom és a jelentős légszomj azonnali orvosi beavatkozást igénylő vészjelzés – írja a The Independent. A betegség súlyosságát mutatja Reviczky Gábor esete is, akit intenzív osztályon kezeltek a kórral.

Dr. Andrew Whittamore, az Asthma + Lung UK klinikai vezetője és praktizáló háziorvos szerint már egy általános mellkasi fertőzés is figyelmeztető jel lehet.

„A tüdő- vagy mellkasi fertőzés, például a tüdőgyulladás a tüdőt vagy a légutakat érinti. A tünetek közé tartozik a hurutos köhögés, a sípoló légzés vagy a nehézlégzés, a 38 °C vagy afeletti magas láz, valamint a mellkasi fájdalom vagy diszkomfort” – magyarázta a szakértő.

A tüdőgyulladás további jelei lehetnek a sárga vagy zöld köpetürítéssel járó köhögés, a test- és izomfájdalom, a nagyfokú fáradtság és az étvágytalanság. Időseknél gyakran zavartság, csecsemőknél pedig nyögdécselő, morgó légzés is jelentkezhet.

A betegség különösen veszélyes a csecsemőkre, a kisgyermekekre, a 65 év felettiekre, valamint a krónikus tüdőbetegségben (például asztmában vagy COPD-ben) szenvedőkre és a legyengült immunrendszerű emberekre. Ezekben a csoportokban a gyulladás erőteljesebben szűkíti a légutakat, és a szervezet védekező mechanizmusainak gyengébb működése miatt nehezebb megszabadulni a felgyülemlett váladéktól.

A betegség szövődményeibe halt bele a napokban a 72 éves Anthony Head, a Buffy és a Ted Lasso sztárja is, és a magyar zenészlegenda, Fenyő Miklós.

A legsúlyosabb esetekben légzési elégtelenség, akut légzési distressz szindróma (ARDS), vérmérgezés (szepszis), sőt, vese- vagy szívkárosodás is kialakulhat.

A kezelés a kórokozótól függ: a bakteriális tüdőgyulladást antibiotikummal gyógyítják, míg a vírusos változat általában pihenéssel és bőséges folyadékfogyasztással magától elmúlik.

A megelőzésben kulcsfontosságú a gyakori, szappanos kézmosás, a zsebkendő helyes használata köhögéskor és tüsszentéskor, valamint a dohányzás elhagyása. Dr. Whittamore hangsúlyozza a védőoltások, különösen az influenza és a pneumococcus elleni vakcina fontosságát a kockázati csoportokba tartozók számára.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
„Ha nem jön be, csak néhány hete maradt volna” – egy fogorvosi vizit mentette meg a 19 éves Ethan életét
Ethan Harrison édesanyja szerint a család teljesen váratlanul szembesült az akut mieloid leukémia diagnózisával. A fiú orvosai szerint ha a fogorvosi vizit után négy nappal nem kezdik meg a kezelést, már nem lehetett volna rajta segíteni.


Egy 19 éves brit fiú azt hitte, csak egy egyszerű fogfájás kínozza, amikor időpontot kért a fogorvoshoz. A rutinellenőrzés azonban az életét mentette meg, miután egy gyanús jel miatt azonnal kórházba küldték. A south wingfieldi targoncavezetőnél akut mieloid leukémiát diagnosztizáltak – írja az UNILAD.

Ethan Harrisonnak már egy hónapja fájt a bölcsességfoga, és más tünetei is voltak: nehezen vette a levegőt, lázas volt, és egy ciprusi nyaralás után megduzzadt egy nyirokcsomója is. A család mindent a fogára fogott, ám a fogorvos a duzzadt nyirokcsomó láttán azonnal a háziorvoshoz küldte.

A vérvétel eredménye 12 órán belül megérkezett, ami után a családnak azonnal a sürgősségi osztályra kellett sietnie.

Ethan édesanyja, a 37 éves Roxy Bond szerint a diagnózis sokkolta őket.

„Amikor megszületett a diagnózis, nagyon irreálisnak tűnt, és egyszerűen nagyon-nagyon váratlan volt” – mondta.

A kórházi csapat közölte velük a megdöbbentő tényt: ha a fiú nem kerül időben orvoshoz, már csak hetei lettek volna. „A kórház csapata azt mondta, ha nem jön be, csak néhány hete maradt volna hátra az életéből.”

A fiút május 17-én vették fel a Chesterfield Royal Hospitalba, ahol azonnal megkezdték a kezelését. Ethanre négy kemoterápiás ciklus vár, az első már el is indult. Várhatóan egy hónapig lesz kórházban, de a teljes felépülése akár egy évet is igénybe vehet.

Az édesanyja elmondta, fia, aki korábban sosem volt kórházban, most csontvelő-biopsziákon és folyamatos vérvételeken esik át, de mindent humorral visel.

„Eddig humorral reagált, semmi sem rendítette meg. Annyit mond csak: »Micsoda kényelmetlenség.«”

Roxy Bond hozzátette, hogy nagyon büszke a fiára, ahogyan a helyzetet kezeli.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Évtizedekig tehetetlenek voltak az orvosok, most egyetlen tabletta adhat új esélyt a hasnyálmirigyrákos betegeknek
Az új gyógyszer a daganatok több mint 90 százalékát hajtó KRAS-mutációt célozza, amivel szemben eddig nem volt hatásos terápia. A fejlesztő már megkezdte az engedélyeztetést, így a szer hónapokon belül elérhetővé válhat.


Egy naponta szedhető tabletta majdnem megduplázta az előrehaladott hasnyálmirigyrákos betegek túlélési idejét, miután sikerült kikapcsolnia azt a fehérjét, amelyet a tudomány évtizedekig „megfoghatatlannak” tartott.

A daraxonrasib nevű gyógyszer harmadik fázisú klinikai vizsgálatának eredményeit múlt vasárnap mutatták be. Az adatok szerint a szerrel kezelt, előrehaladott, áttétes hasnyálmirigyrákban szenvedő betegek átlagosan 13,2 hónapig éltek, szemben a hagyományos kemoterápiát kapó csoport 6,7 hónapos túlélésével – írta a ScienceAlert.

Az új tabletta összességében 60 százalékkal csökkentette a halálozás kockázatát az 500 beteg bevonásával zajló kutatásban.

A betegek számára fontos szempont, hogy a daraxonrasib egy szájon át szedhető tabletta, és bár okoz mellékhatásokat, a páciensek életminősége javult és a fájdalmaik is csökkentek a kemoterápiához képest. A leggyakoribb panasz a betegek körülbelül 86–88 százalékát érintő bőrkiütés volt, de sokan küzdöttek szájüregi gyulladással, hasmenéssel, hányingerrel és hányással is.

Ennek ellenére a súlyos mellékhatások miatt jóval kevesebben hagyták abba a kezelést, mint a kemoterápiás csoportban.

A tudományos áttörés lényege, hogy

a gyógyszer egy olyan célpontot támad, amelyet évtizedekig elérhetetlennek tartottak.

A hasnyálmirigyes daganatok több mint 90 százalékát a KRAS gén mutációja hajtja, ami a sejtek növekedését szabályozó kapcsolót tartósan „bekapcsolt” állapotban tartja. A daraxonrasib nem közvetlenül ehhez a fehérjéhez kötődik – aminek sima a felszíne –, hanem egy másik molekula segítségével hoz létre egy komplexet, ami már képes leállítani a rákos sejtek szaporodását vezénylő jelátvitelt.

A gyógyszert fejlesztő cég bejelentette, hogy benyújtja a vizsgálat adatait a hatóságokhoz; az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság május elején engedélyezte a kiterjesztett hozzáférési programot.

Christopher Lieu, a Coloradói Egyetem onkológus professzora szerint a siker új utakat nyithat a kutatásban.

„Arra számítok, hogy egyre több klinikai vizsgálat indul, amelyekben a KRAS‑gátlókat más gyógyszerekkel kombinálják, hogy megelőzzék a tumorok kezeléssel szembeni rezisztenciáját.”

A hasnyálmirigyrák elleni harcban az utóbbi időben több ígéretes irány is megjelent. Spanyol kutatók egy „hármas csapás” koncepciót teszteltek, amely egyszerre több ponton támadva igyekezett megelőzni a gyors rezisztenciakialakulást. Ezzel párhuzamosan a diagnosztikában egy mesterséges intelligencián alapuló algoritmus adott reményt, amely más okból készült CT-felvételeken képes volt évekkel korábban kiszúrni a betegség jeleit.

Via Sciencealert


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk