EGÉSZSÉG
A Rovatból

„Életemben nem féltem ennyire” – koronavírus-fertőzöttek rémálmai és a magyarázatuk

Gyakori a menekülés valami elől, és gyakran jelenik meg a víz az álmokban, a pszichoterapeuta szerint az agy így reagál a fulladásos tünetekre vagy félelmekre.


Az álmokat régen az istenek és a halottak üzeneteinek tartották, egyfajta jövendőmondásnak, ma inkább azt mondják, arról szólnak, hogy milyenek vagyunk, mitől szenvedünk és mire vágyunk. A valósághoz képest sokszor értelmezhetetlennek tűnő események, szereplők vizsgálatával sokan próbálkoznak, mi maradunk a megfigyelésnél.

Az alvás közben, amikor a szem ide-oda mozog, azt hívjuk REM fázisnak (Rapid Eye Movement REM), leginkább ilyenkor álmodunk pár másodpercig vagy akár fél óráig. Egy alvás alatt 7 álmunk is lehet, de a legtöbbre nem emlékszünk.

A koronavírus járvány idején sokan igyekeznek a jó dolgokat látni, de alapvetően sok a stressz.

Az egyedülélő a csendtől, a nagycsaládos a zajtól sikít. Van, akinek az elvesztett munka, másnak a túl sok munka okoz lelki nyomást. A társra vágyó és a társtól elszakadni akaró is börtönben van. A mozgás, a szórakozás, az utazás hiánya és/vagy a betegség, sőt a halál veszélye is negatív képekkel tölti az agyat. Éjszaka pedig a tudattalan állapotban jön a feldolgozás.

Sokan kezdtek azzal foglalkozni, mit álmodnak az emberek járvány idején. A Londoni Múzeum arra készül, hogy kis interjúkkal mutatja be hamarosan a brit fővárosban élők álmait a koronavírus idején.

Az amerikai Dreaming folyóirat már írt is az első hullámban indított felmérésekről. Röviden az derült ki, hogy a nagy válságokhoz, például egy természeti csapáshoz vagy egy terrorista támadáshoz hasonlóan a világjárvány is több negatív érzelmet visz az álmokba.

Kőszeg Sára klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta is ezt érezte, amikor elkapta a koronavírust.

„Október végén estem át a betegségen. Nem voltak súlyos tüneteim, és a hangulatom is pozitív volt, de

az álmaim megváltoztak, ijesztőek lettek, halálfélelmem volt.

Korábban az életem fontos szereplőiről, hézköznapi feszültségekről álmodtam.”

Kíváncsi lett, hogy van ez másoknál.

Kőszeg Sára azóta gyűjti a betegség idején átélt álmokat. A Facebookon, (Covid megbetegedés alatti álmok gyűjtése) privát üzenetben kéri az álmokat és csak azt hozza nyilvánosságra, amire engedélyt kap.

Eddig 45 álombeszámoló gyűlt össze.

„Nehéz összehasonlítani őket, mert az a kérdés, hogy mikkel hasonlítjuk össze, az álmodó más álmaival, vagy a nem covidosok álmaival? Módszertanilag nehéz. De azt többen írták, hogy nagyon élénk álmaik voltak.

Általános tapasztalat, hogy a nehezebb élethelyzetekben több a depresszió, a szorongás, ennek meg kell mutatkozni az álmokban is. A pandémia biztosan ilyen időszak önmagában is, feltételezésem szerint a megbetegedés ezt fokozza"

– mondja a pszichoterapeuta.

Nézzünk pár álmot!

Egy idősotthonban dolgozó a munkahelyi félelmeit élte meg álmában. Miután sokan bekerültek kórházba, ő maga is megbetegedett.

„Egyik álmomban nem tudom eldönteni, szabad-e aludnom, vagy éppen itatni kell az öregeket. A következő álmomban szomorúan konstatáltam, hogy ott vagyok köztük, nincs maszkom, és el fogom kapni tőlük a fertőzést. Amire konkrétan emlékszem, az a bezártság volt,

két betegágy között vagyok az otthonban, és nem tudok kimenni. Nincs rajtam maszk, nem tudom miért, félek is emiatt.

Keresgélem, tapogatom a kifelé vezető utat, de akadály van előttem, képtelen vagyok kijutni. Egy megpendülő gitár, aminek nekiütköztem döbbentett rá a valóságra, hogy otthon vagyok, a saját ágyamban, szobámban. Másnap jelentkeztek az első tüneteim.”

Kőszeg Sára szerint a betegség alatt a psziché alacsonyabb szinten működik, ezért üldöztetéses tartalmakra, halálfélelemre számított. Küldtek is ilyeneket. Íme az egyik példa, amikor valaki azt álmodta, hogy bemagoltattak vele húsz összeadást és kivonást, mindet matematikailag helytelen eredménnyel, így iszonyú nehéz volt megjegyezni a számokat.

„Ha a jó eredményt mondtam, azt nem fogadták el. Ez így nagyon nagy kínlódás volt, és egész éjszakán át tartó küzdelem.

Ha sikerült volna az összes értelmetlen műveletet memorizálni, a jutalom az lett volna, hogy nem leszek beteg. Ez életem egyik legkínzóbb álma volt”

Más valaki a tünetek megjelenése előtti éjjel álmodott arról, hogy üldözik.

“Egy nagy kastélyban bolyongtam és ismeretlen emberekkel találkoztam, akikkel egy szót sem váltottunk és már ez nyugtalansággal töltött el. Sötét volt, nyirkos és hideg. Majd egyik alkalommal kinyitottam egy ajtót és egy ember állt a túloldalán, majd ahogy hozzászóltam,

az arca teljesen átváltozott: az orra eltűnt, óriási, éles fogai lettek és szörnyű üvöltés közben belemart a kezembe és letépte az alkarom.

Megrázó volt, soha nem volt rémálmom ezelőtt.”

Gyakran jelenik meg a víz az álmokban, a pszichoterapeuta szerint valószínűleg az agy reagál a fulladásos tünetekre vagy félelmekre:

“Tengerben vagyok, de inkább úgy néz ki, mint egy animációs filmben a tenger, körbenézek, mindenhol cápák vannak, nincs hová menekülnöm.

Aztán rájövök, ha jó mélyre lebukok a víz alá, elkerülhetem őket. Jó ötletnek tűnik, majd leesik, hogy így meg fogok fulladni.

Zihálva ébredek.”

Valaki veszélyes állatok között szorongott:

“Egy szörfdeszkán eveztem a part felé kézzel, de nagyon messze volt még. A vízben mindenféle medúzák lebegtek körülöttem és alattam, lila, fehér és narancs színekben. Óvatosan eveztem tovább, a kezem alig mártva a vízbe.”

Másvalaki több álmot küldött, az utolsó az volt, amikor megmenekül. Ekkor gyógyult meg:

“Azt álmodtam, hogy derékig érő víz van a lakás azon részeiben, ahol leggyakrabban megfordulok - nappali, konyha, fürdő. A kamrában például pár centis volt csak. Szerencsere az ébresztőóra csörgése előtt még láttam távozni a vizet - a kamra közepén lévő összefolyó felé tereltem én is seprűvel, és szépen távozott. Pici foltok csillogtak csak, mint felmosás után.”

A halott családtagok visszatérése a koronavírusos álmokban is jellemző.

“A férjem 4 éve halt meg, a betegséget egyedül csináltam végig, nem volt itt velem senki, a család persze bevásárolt. Egyik éjjel arra “ébredtem”, hogy a férjem fekszik mellettem, iszonyatosan rettegtem, meg se tudtam szólalni, ő nem szólt, nem volt fenyegető, csak ott feküdt mellettem ... életemben nem féltem ennyire.”

Valaki azt álmodta, amikor már javulni kezdett az állapota, hogy a járvány végén az emberek nem akartak többé egyedül lenni, ezért a plázák felső szintjeit átépítették lakásokká és beköltöztek oda.

„Nekünk is lett egy lakásunk, de még nem mentem be megnézni, hanem megkerestem a volt férjemet, a gyerekeim apukáját, hogy elmeséljem, hogy itt vagyunk, és meg akartam neki mutatni, hogy milyen klassz lakásunk lett. Nagyon nagy tömeg volt mindenhol, egy bárban találtam meg, sörözött a pultnál. Nagyon örültem, meg büszke voltam, hogy ideköltöztünk. Nagyon hosszan és bonyolultan magyaráztam el, hogy melyik emeleten van a lakás, és hogyan jut el oda. Nem szólt semmit, csak mosolyogva hallgatott.

A valóságban meghalt egy éve.”

A legdöbbenetesebb, legnyomasztóbb álmokat egy lélegeztetett beteg küldte. Csak egy részlet hosszú, bonyolult álmaiból:

„Átkerültem egy jobban felszerelt iráni kórházba. Itt polgárháború dúlt a falakon kívül, öcsém fegyverrel próbál megvédeni, majd kivégzi a helyi milícia. Mivel rengeteg beteg van a kórházban és idegen vagyok, a személyzet megpróbál megölni, kínoznak gyógyszerekkel, drogokkal, alacsony oxigénszinttel.

Fulladozás közben megjelenik egy vörös fekete kép, ahol egy hosszúhajú nő sikít, kitátja a száját, a nyelve olyan, mint egy gumiabroncs futófelülete, és berepülök a szájába. Majd magamhoz és térek, tovább fulladozok.”

Ezek az álmok speciálisak, mert ahogy a pszichoterapeuta mondja: „erősen befolyással van a szervezetre a mesterséges lélegeztetés, illetve ilyenkor a szorongás, halálfélelem is sokkal erősebb lehet, ami még intenzívebb félelmeket hozhat be az álomba.”

Vágyálmok is bekerültek a gyűjtésbe:

“Több olyan álmom volt, ahol régebbi szerelmeim egyszerre voltak jelen. Nem volt semmi különösebb történés, de egyszerre voltak ott. Néztem őket és mindegyiküket szépnek láttam. Egyikük az egyik pillanatban felém fordult és adott egy puszit. Közben minden nagyon szép volt és nyugodt.”

Ezek az álmok kordokumentumai lehetnek ennek a furcsa időszaknak, amit most élünk meg. De lehet belőlük könyv vagy művészeti célra is felhasználhatják őket. Kőszeg Sára azt mondja, nem tervez előre, egyelőre szeretne minél több álmot látni.

„Egyelőre úgy gondolok rá, hogy egy soha vissza nem térő alkalom egy furcsa korszak tudattalan lenyomatára.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A demencia 5 éven belül akár 1 millió embert is érinthet - te hogyan ne tartozz közéjük?
A Diagnózis podcast legújabb epizódjában nemcsak arra a kérdésre kaphatsz választ, hogy mi is a demencia és milyen tünetekről lehet felismerni, hanem azt is megtudhatod, hogy mit tehetsz azért már most, hogy ne tartozz később az érintettek közé.


Ha valakiről a környezetünkben kiderül, hogy feledékeny, könnyen rávágjuk: „Biztos kezdődő demencia.”  A "vén demens" pedig már egyfajta szitokszóval vált. Akik ilyen mondatokat használnak, valószínűleg nem tudják, hogy a demencia nem egy ártalmatlan „időskori memóriazavar”, hanem komplex idegrendszeri folyamat, amely az érzelmi életet, a gondolkodást és a viselkedést is fokozatosan átalakítja.

Miért kell a demenciáról beszélnünk?

És mielőtt legyintenénk, hogy „ez még minket nem érint", érdemes tudni: rossz szokásokkal, nem megfelelő életmóddal már fiatalon is növelhetjük a demencia kialakulásának kockázatát. Ahogy egyre tovább élünk, úgy válik egyre valószínűbbé, hogy ez a betegség minden családot érinteni fog – közvetlenül vagy közvetve.

A demencia nem egyetlen betegség, hanem tünetek összessége, amely az érzelmi életet, a gondolkodást és a viselkedést egyaránt érinti.

Magyarországon 200–500 ezer ember él demenciával, és az előrejelzések szerint öt éven belül megduplázódhat ez a szám.

A kérdés tehát nem az, hogy érint-e bennünket a téma – hanem az, mikor és hogyan.

A Diagnózis egészségpodcast új epizódjában a műsorvezető, Ganzler Orsolya dr. Kázár Ágnes háziorvossal, a Feledhetetlen Alapítvány alapítójával és Stoiber Vivien gyógytornásszal, a „Demenciáról érthetően” információs oldal szerzőjével beszélget. Szó esik többek között arról, hogy mit tehetünk a megelőzésért, hogyan ismerhetjük fel időben a tüneteket, és milyen terhet ró a hozzátartozókra, ha valaki demenciával él a családban.

Érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák?

Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!

Csatlakozz a Diagnózis egészségpodcast zárt Facebook-csoportjához, hogy értesülj az új témákról, és akár a szerkesztésben is közreműködhess!

A felismerés sokszor évekig várat magára

A demencia általában alattomosan kezdődik: először csak apró feledékenység, eltévedés vagy viselkedésbeli változás jelentkezik, amit könnyű a korral vagy fáradtsággal magyarázni. Mire azonban egy családtag felismeri, hogy baj van, évek telhetnek el, és gyakran ekkorra már előrehaladott állapotról beszélhetünk.

Dr. Kázár Ágnes, aki édesanyja betegségét is végigkísérte, arról mesél az epizódban, hogyan élte meg a kettős szerepet: orvosként és hozzátartozóként egyszerre jelen lenni az anyukája mellett.

Hivatása révén pontosan tudja, mi áll a demencia hátterében és mi következhet az állapot rosszabbodásával – de családtagként, érzelmileg bevonódva ezt feldolgozni egészen más.

Nem is csoda, hogy jó ideig ő maga sem gondolta komolyan, hogy édesanyjának demenciája lenne.

Tehetünk-e bármit a demencia megelőzéséért?

Stoiber Vivien Svájcban dolgozik egy idősotthonban, ahol nap mint nap megtapasztalja, hogy apró lépésekben lehet változást elérni a demenseknél is. Ezzel együtt arra figyelmeztet minden közvetett érintettet, hogy a demencia egy folyamatosan romló állapotot eredményez, hiú ábránd lenne gyógyulásban, tartós javulásban reménykedni.

Amiben azonban teljes joggal reménykedhetünk: mi magunk is tehetünk azért, hogy elkerüljük a demenciát.

Már egész fiatalon fontos pilléreket rakhatunk le a megelőzésben, például azzal, hogy tanulunk, fejlesztjük képességeinket.

Később a megfelelő mozgás, a tudatos táplálkozás, a rendszeres alvás és mentális jóllét mind olyan tényezőkké válnak, amelyek segíthetnek abban, hogy ne legyen dolgunk a demenciával.

A beszélgetésben konkrétabb tippeket is kapunk: Ágnes vitaminokat, táplálékkiegészítőket is említ, amelyek szerepet játszhatnak a demencia megelőzésében, valamint a mozgás szerepére is kitér, Vivien pedig bemutat olyan kognitív képességekre ható gyakorlatot, amelyet mi magunk is betanulhatunk, hogy trenírozzuk agyunkat.

Az epizód egyik legfőbb tanulsága, hogy mindenképpen akkor járunk jól, ha mihamarabb begyűjtjük a betegséggel kapcsolatos szükséges információkat, és nemcsak akkor kezdünk el tájékozódni, amikor már szembesülnünk kell egy diagnózissal, vagy megtapasztaljuk a mindennapi életben a demencia okozta nehézségeket.

Hallgasd meg a teljes beszélgetést, ha kíváncsi vagy arra, hogy ...

  • Melyek a demencia korai tünetei?

  • Hogyan támogathatja a család a beteg mindennapjait?

  • Mikor jön el az a pont, amikor idősek otthonának segítségére van szükség?

  • És tényleg lassítható-e a folyamat az életmódunkkal

A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a Brocasterz Podcast Stúdióban rögzítettük.

Köszönjük a támogatásuskat - minden tartalomkészítőnek ajánljuk a stúdiót.

Foglalj könnyedén a weboldalukon!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Három hónapig követte a ChatGPT étrendi tanácsait, ritka mérgezéssel került kórházba egy férfi
A férfinál bromizmust diagnosztizáltak, miután só helyett nátrium-bromidot használt. A ritka betegség súlyos pszichiátriai tüneteket okozott.


Ritka betegség alakult ki egy 60 éves férfinál, miután a ChatGPT-vel próbált egészségesebb étrendet összeállítani. Három hónapig követte a mesterséges intelligencia tanácsait, majd a sürgősségin kötött ki paranoiával és hallucinációkkal – írta a Live Science alapján a 24.hu.

A vizsgálatok során kiderült, hogy bromizmusban szenvedett, amit a bróm tartós fogyasztása okoz. A ChatGPT azt javasolta neki, hogy a sót nátrium-bromiddal helyettesítse.

Régen a bromizmus jóval gyakoribb volt, mert a 19–20. században sok gyógyszer tartalmazott brómot. Később rájöttek, hogy mérgező, ezért kivonták a használatból. A betegség tévképzeteket, memóriazavart és pszichózist is okozhat.

A férfi azért ment kórházba, mert félt, hogy a szomszédja mérgezi. Az orvosok kezelés alatt tartották, de állapota romlott, hallucinációi lettek és erős paranoiája alakult ki. Még a kórházból is megpróbált megszökni.

Amikor jobban lett, elmondta, hogy a ChatGPT tanácsait követte. Piros kiütéseket is talált a testén, ami szintén a bromizmus egyik tünete. Három hétig kezelték a kórházban, mire stabilizálódott, és a hazabocsátása után a tünetei nem tértek vissza.

A ChatGPT-t fejlesztő OpenAI hangsúlyozta a Live Science-nek, hogy a szolgáltatás tanácsait nem szabad szakértői véleményként kezelni, és nem lehet egyedüli forrásként használni tényszerű információkhoz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Covid, influenza vagy nátha? Így ismerheted fel, melyikben szenvedsz
A tünetek hasonlósága miatt nem mindig egyértelmű, melyik betegségről van szó. Összeszedtük, milyen jelekre érdemes figyelni.


Az elmúlt hetekben egyre többen panaszkodnak köhögésre, torokfájásra, náthás tünetekre – mindeközben a Covid új variánsa, a Nimbus is megjelent Magyarországon. Az új koronavírus-változatok miatt nő a fertőzésszám, ezért sokakban felmerül a kérdés: vajon koronavírusról, influenzáról vagy egyszerű megfázásról van szó?

A tünetek között több az átfedés, de vannak olyan jelek, amelyek segíthetnek a különbségtételben.

A koronavírus-fertőzés legjellemzőbb tünetei közé tartozik az orrdugulás, az orrfolyás, a száraz köhögés, az íz- és szaglás hirtelen elvesztése, valamint a fáradtság.

Az újabb variánsok emellett néhány szokatlan tünetet is okozhatnak: sokan számolnak be rekedtségről és erős torokfájásról, amely „olyan érzés, mintha borotvapengék lennének a torokban”. Emellett izomfájdalmak és rendkívüli fáradtság is jelentkezhetnek.

A szakemberek arra kérnek mindenkit, hogy aki ilyen tüneteket tapasztal, maradjon otthon, és forduljon háziorvosához.

Az influenza általában hirtelen, erőteljes tünetekkel kezdődik, szemben a megfázással, amely fokozatosan alakul ki.

A legjellemzőbb tünetei a magas láz, a súlyos izomfájdalom, a fejfájás, a száraz, fájdalmas köhögés és az erős fáradtság.

A betegség jellemzően a téli hónapokban terjed, a hideg időjárás ugyanis kedvez az influenzavírus terjedésének. Ha valaki hirtelen belázasodik, izom- és végtagfájdalmai vannak, és gyorsan romlik az általános közérzete, érdemes orvoshoz fordulnia.

A megfázás – a három betegség közül a legenyhébb – általában lassabban alakul ki, és a tünetei is enyhébbek.

Ezek közé tartozik az orrfolyás vagy orrdugulás, a torokfájás, az enyhe köhögés, valamint az alkalmi, enyhe láz. A megfázás jellemzően néhány napon belül magától elmúlik, de fontos a pihenés és a regeneráció.

A koronavírus kimutatására jelenleg is a PCR-teszt és az antigén gyorsteszt a legmegbízhatóbb módszer. Ezeket orrból vagy torokból vett mintából végzik.

Az influenza kimutatására is létezik teszt, de sokszor a tünetek alapján is felállítható a diagnózis. A megfázást a legtöbb esetben nem szükséges külön vizsgálattal igazolni, mivel enyhe lefolyású és magától is javul.

Enyhébb panaszok esetén otthoni módszerek is segíthetnek.

A mézes fekete retek jól ismert természetes köhögéscsillapító. A közepét ki kell vájni, mézet tenni bele, majd hűvös helyen körülbelül 10 órát állni hagyni. Ezután a mézet ki lehet kanalazni, majd újra megtölteni a retket.

A gyömbér gyulladáscsökkentő hatású, emellett támogatja az immunrendszert. A legjobb frissen felvágva teát készíteni belőle, de por formában is kapható, amit forró vízben lehet feloldani.

A kamillatea szintén jótékony hatású: gyulladáscsökkentő, antibakteriális, nyugtató, valamint segíti a légutak tisztulását. Inhalálással is alkalmazható köhögés esetén.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Ezért van szükséged kollagénre – és ezért nem mindegy, hogyan pótolod
Kapszula, por, ital vagy kozmetikum – vajon melyik kollagénforma működik tényleg? A BioTechUSA szakértői segítenek eligazodni a tények és mítoszok között.


A kollagén hosszú időn át észrevétlenül végezte a munkáját a testünkben, mostanra viszont az egészség és a szépség egyik legnagyobb sztárjává vált. Sokan a fiatalos külső és az energikus mindennapok titkát látják benne – nem véletlen, hogy ma már kapszula, por, ital, krém, sőt injekció formájában is elérhető. De vajon tényleg ennyire sokoldalú? Mit tud a tudomány igazolni, és hol van szó inkább marketingfogásról? A BioTechUSA szakértői utánajártak.

Miért nélkülözhetetlen a kollagén?

Ez a fehérje testünk egyik legfontosabb építőköve: jelen van a bőrben, az ízületekben, a csontokban és még a belső szervekben is.

Elképzelhetjük úgy, mint egy erős kötélhálózatot, amely megtartja a szöveteket, miközben rugalmasan követi mozgásukat.

Fiatalabb korban a szervezetünk gond nélkül pótolja, amit lebont – ám az évek előrehaladtával a termelődés lassul. Ehhez jön még a stressz, a dohányzás, a rossz étrend vagy akár a túl intenzív sportterhelés, amelyek mind felgyorsítják a kollagénvesztést. Ilyenkor érdemes külső támogatást is bevetni.

Hogyan pótolhatjuk?

Ma már rengeteg lehetőség van: ital, por vagy kapszula formájában is elérhető a kollagént, például a BioTechUSA kínálatában – ráadásul többféle ízben (például barackos ice tea, eper–vörösáfonya, limonádé vagy fekete málna), így mindenki megtalálhatja a számára legkényelmesebb megoldást.

Érdekesség, hogy nemcsak marha- és sertésalapú termékek léteznek, hanem hal- és csirkeeredetűek is. Így az étkezési szokásokhoz vagy diétás irányelvekhez igazodva bárki választhat.

Van olyan italpor is, amelyik hialuronsavval, aminosavakkal, ásványi anyagokkal és vitaminokkal is kiegészített.

Mítosz vagy valóság?

  • Kozmetikumokban: jól hangzik, hogy kollagént tartalmaznak, de a molekulák túl nagyok ahhoz, hogy átjussanak a bőrön. Ezek inkább hidratálnak, de a mélyebb rétegeket nem befolyásolják.

  • Étrend-kiegészítőkben: a hidrolizált, vagyis előemésztett kollagénpeptidek jól felszívódnak, és a kutatások szerint rendszeres fogyasztás mellett (kb. 6–12 hét alatt) látható javulást hozhatnak a bőr hidratáltságában és rugalmasságában, sőt a finom ráncok csökkenésében is.

És mi a helyzet a konyhával?

Sokan a csontlevest tartják a természet egyik legjobb kollagénforrásának. Valóban sok értékes anyag oldódik ki belőle a főzés során, de fontos tudni: a kollagén bármilyen formában is kerül a szervezetbe, először aminosavakra bomlik. Akkor tud igazán beépülni, ha van hozzá elég „segítő”: például C-vitamin, cink, és egy kiegyensúlyozott, gyulladásmentes szervezet.

Tudatosság a kulcs

A kollagén kétségkívül fontos szereplője testünk működésének – de nem mindegy, hogyan pótoljuk. Nem minden ígéret mögött áll valós hatás, ezért a tudatos választás elengedhetetlen. A szépség és egészség felé vezető úton a legjobb, ha a kiegyensúlyozott étrend és az egészséges életmód mellé választunk jól felszívódó kollagénkészítményt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk