EGÉSZSÉG
A Rovatból

„Életemben nem féltem ennyire” – koronavírus-fertőzöttek rémálmai és a magyarázatuk

Gyakori a menekülés valami elől, és gyakran jelenik meg a víz az álmokban, a pszichoterapeuta szerint az agy így reagál a fulladásos tünetekre vagy félelmekre.


Az álmokat régen az istenek és a halottak üzeneteinek tartották, egyfajta jövendőmondásnak, ma inkább azt mondják, arról szólnak, hogy milyenek vagyunk, mitől szenvedünk és mire vágyunk. A valósághoz képest sokszor értelmezhetetlennek tűnő események, szereplők vizsgálatával sokan próbálkoznak, mi maradunk a megfigyelésnél.

Az alvás közben, amikor a szem ide-oda mozog, azt hívjuk REM fázisnak (Rapid Eye Movement REM), leginkább ilyenkor álmodunk pár másodpercig vagy akár fél óráig. Egy alvás alatt 7 álmunk is lehet, de a legtöbbre nem emlékszünk.

A koronavírus járvány idején sokan igyekeznek a jó dolgokat látni, de alapvetően sok a stressz.

Az egyedülélő a csendtől, a nagycsaládos a zajtól sikít. Van, akinek az elvesztett munka, másnak a túl sok munka okoz lelki nyomást. A társra vágyó és a társtól elszakadni akaró is börtönben van. A mozgás, a szórakozás, az utazás hiánya és/vagy a betegség, sőt a halál veszélye is negatív képekkel tölti az agyat. Éjszaka pedig a tudattalan állapotban jön a feldolgozás.

Sokan kezdtek azzal foglalkozni, mit álmodnak az emberek járvány idején. A Londoni Múzeum arra készül, hogy kis interjúkkal mutatja be hamarosan a brit fővárosban élők álmait a koronavírus idején.

Az amerikai Dreaming folyóirat már írt is az első hullámban indított felmérésekről. Röviden az derült ki, hogy a nagy válságokhoz, például egy természeti csapáshoz vagy egy terrorista támadáshoz hasonlóan a világjárvány is több negatív érzelmet visz az álmokba.

Kőszeg Sára klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta is ezt érezte, amikor elkapta a koronavírust.

„Október végén estem át a betegségen. Nem voltak súlyos tüneteim, és a hangulatom is pozitív volt, de

az álmaim megváltoztak, ijesztőek lettek, halálfélelmem volt.

Korábban az életem fontos szereplőiről, hézköznapi feszültségekről álmodtam.”

Kíváncsi lett, hogy van ez másoknál.

Kőszeg Sára azóta gyűjti a betegség idején átélt álmokat. A Facebookon, (Covid megbetegedés alatti álmok gyűjtése) privát üzenetben kéri az álmokat és csak azt hozza nyilvánosságra, amire engedélyt kap.

Eddig 45 álombeszámoló gyűlt össze.

„Nehéz összehasonlítani őket, mert az a kérdés, hogy mikkel hasonlítjuk össze, az álmodó más álmaival, vagy a nem covidosok álmaival? Módszertanilag nehéz. De azt többen írták, hogy nagyon élénk álmaik voltak.

Általános tapasztalat, hogy a nehezebb élethelyzetekben több a depresszió, a szorongás, ennek meg kell mutatkozni az álmokban is. A pandémia biztosan ilyen időszak önmagában is, feltételezésem szerint a megbetegedés ezt fokozza"

– mondja a pszichoterapeuta.

Nézzünk pár álmot!

Egy idősotthonban dolgozó a munkahelyi félelmeit élte meg álmában. Miután sokan bekerültek kórházba, ő maga is megbetegedett.

„Egyik álmomban nem tudom eldönteni, szabad-e aludnom, vagy éppen itatni kell az öregeket. A következő álmomban szomorúan konstatáltam, hogy ott vagyok köztük, nincs maszkom, és el fogom kapni tőlük a fertőzést. Amire konkrétan emlékszem, az a bezártság volt,

két betegágy között vagyok az otthonban, és nem tudok kimenni. Nincs rajtam maszk, nem tudom miért, félek is emiatt.

Keresgélem, tapogatom a kifelé vezető utat, de akadály van előttem, képtelen vagyok kijutni. Egy megpendülő gitár, aminek nekiütköztem döbbentett rá a valóságra, hogy otthon vagyok, a saját ágyamban, szobámban. Másnap jelentkeztek az első tüneteim.”

Kőszeg Sára szerint a betegség alatt a psziché alacsonyabb szinten működik, ezért üldöztetéses tartalmakra, halálfélelemre számított. Küldtek is ilyeneket. Íme az egyik példa, amikor valaki azt álmodta, hogy bemagoltattak vele húsz összeadást és kivonást, mindet matematikailag helytelen eredménnyel, így iszonyú nehéz volt megjegyezni a számokat.

„Ha a jó eredményt mondtam, azt nem fogadták el. Ez így nagyon nagy kínlódás volt, és egész éjszakán át tartó küzdelem.

Ha sikerült volna az összes értelmetlen műveletet memorizálni, a jutalom az lett volna, hogy nem leszek beteg. Ez életem egyik legkínzóbb álma volt”

Más valaki a tünetek megjelenése előtti éjjel álmodott arról, hogy üldözik.

“Egy nagy kastélyban bolyongtam és ismeretlen emberekkel találkoztam, akikkel egy szót sem váltottunk és már ez nyugtalansággal töltött el. Sötét volt, nyirkos és hideg. Majd egyik alkalommal kinyitottam egy ajtót és egy ember állt a túloldalán, majd ahogy hozzászóltam,

az arca teljesen átváltozott: az orra eltűnt, óriási, éles fogai lettek és szörnyű üvöltés közben belemart a kezembe és letépte az alkarom.

Megrázó volt, soha nem volt rémálmom ezelőtt.”

Gyakran jelenik meg a víz az álmokban, a pszichoterapeuta szerint valószínűleg az agy reagál a fulladásos tünetekre vagy félelmekre:

“Tengerben vagyok, de inkább úgy néz ki, mint egy animációs filmben a tenger, körbenézek, mindenhol cápák vannak, nincs hová menekülnöm.

Aztán rájövök, ha jó mélyre lebukok a víz alá, elkerülhetem őket. Jó ötletnek tűnik, majd leesik, hogy így meg fogok fulladni.

Zihálva ébredek.”

Valaki veszélyes állatok között szorongott:

“Egy szörfdeszkán eveztem a part felé kézzel, de nagyon messze volt még. A vízben mindenféle medúzák lebegtek körülöttem és alattam, lila, fehér és narancs színekben. Óvatosan eveztem tovább, a kezem alig mártva a vízbe.”

Másvalaki több álmot küldött, az utolsó az volt, amikor megmenekül. Ekkor gyógyult meg:

“Azt álmodtam, hogy derékig érő víz van a lakás azon részeiben, ahol leggyakrabban megfordulok - nappali, konyha, fürdő. A kamrában például pár centis volt csak. Szerencsere az ébresztőóra csörgése előtt még láttam távozni a vizet - a kamra közepén lévő összefolyó felé tereltem én is seprűvel, és szépen távozott. Pici foltok csillogtak csak, mint felmosás után.”

A halott családtagok visszatérése a koronavírusos álmokban is jellemző.

“A férjem 4 éve halt meg, a betegséget egyedül csináltam végig, nem volt itt velem senki, a család persze bevásárolt. Egyik éjjel arra “ébredtem”, hogy a férjem fekszik mellettem, iszonyatosan rettegtem, meg se tudtam szólalni, ő nem szólt, nem volt fenyegető, csak ott feküdt mellettem ... életemben nem féltem ennyire.”

Valaki azt álmodta, amikor már javulni kezdett az állapota, hogy a járvány végén az emberek nem akartak többé egyedül lenni, ezért a plázák felső szintjeit átépítették lakásokká és beköltöztek oda.

„Nekünk is lett egy lakásunk, de még nem mentem be megnézni, hanem megkerestem a volt férjemet, a gyerekeim apukáját, hogy elmeséljem, hogy itt vagyunk, és meg akartam neki mutatni, hogy milyen klassz lakásunk lett. Nagyon nagy tömeg volt mindenhol, egy bárban találtam meg, sörözött a pultnál. Nagyon örültem, meg büszke voltam, hogy ideköltöztünk. Nagyon hosszan és bonyolultan magyaráztam el, hogy melyik emeleten van a lakás, és hogyan jut el oda. Nem szólt semmit, csak mosolyogva hallgatott.

A valóságban meghalt egy éve.”

A legdöbbenetesebb, legnyomasztóbb álmokat egy lélegeztetett beteg küldte. Csak egy részlet hosszú, bonyolult álmaiból:

„Átkerültem egy jobban felszerelt iráni kórházba. Itt polgárháború dúlt a falakon kívül, öcsém fegyverrel próbál megvédeni, majd kivégzi a helyi milícia. Mivel rengeteg beteg van a kórházban és idegen vagyok, a személyzet megpróbál megölni, kínoznak gyógyszerekkel, drogokkal, alacsony oxigénszinttel.

Fulladozás közben megjelenik egy vörös fekete kép, ahol egy hosszúhajú nő sikít, kitátja a száját, a nyelve olyan, mint egy gumiabroncs futófelülete, és berepülök a szájába. Majd magamhoz és térek, tovább fulladozok.”

Ezek az álmok speciálisak, mert ahogy a pszichoterapeuta mondja: „erősen befolyással van a szervezetre a mesterséges lélegeztetés, illetve ilyenkor a szorongás, halálfélelem is sokkal erősebb lehet, ami még intenzívebb félelmeket hozhat be az álomba.”

Vágyálmok is bekerültek a gyűjtésbe:

“Több olyan álmom volt, ahol régebbi szerelmeim egyszerre voltak jelen. Nem volt semmi különösebb történés, de egyszerre voltak ott. Néztem őket és mindegyiküket szépnek láttam. Egyikük az egyik pillanatban felém fordult és adott egy puszit. Közben minden nagyon szép volt és nyugodt.”

Ezek az álmok kordokumentumai lehetnek ennek a furcsa időszaknak, amit most élünk meg. De lehet belőlük könyv vagy művészeti célra is felhasználhatják őket. Kőszeg Sára azt mondja, nem tervez előre, egyelőre szeretne minél több álmot látni.

„Egyelőre úgy gondolok rá, hogy egy soha vissza nem térő alkalom egy furcsa korszak tudattalan lenyomatára.”

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
„A legtöbb fájdalom miatt nem kell aggódni” – mondja az orvos, majd felsorolja azt az ötöt, ami miatt azonnal mentőt kell hívni
A mindennapi nyavalyák többnyire ártalmatlanok, de létezik öt kivétel, ami azonnali cselekvést igényel. Ezek a piros zászlók, amelyeket soha nem szabad figyelmen kívül hagyni.


Mindenkinek fáj valamije, szinte állandóan. A hátad, a fejed, a mellkasod – mert rosszul aludtál, sokat ittál, vagy csak úgy. A legtöbbször tényleg nem jelent semmit, és az ember nyomja is tovább, mintha mi sem történt volna.

De néha a tested nem csak nyafog, hanem vészjelzést ad le, és ha ezt ignorálod, abból komoly baj lehet.

Egy londoni háziorvos, Dr. Ellie Cannon most összeszedte azt az öt fájdalomtípust, amit soha, semmilyen körülmények között nem szabad félvállról venni. Ahogy ő fogalmaz: „A legtöbb fájdalom miatt nem kell aggódni. A legtöbbet még csak kezelni sem kell. De ritka esetekben valami komoly dolog áll a háttérben, ezért mindig jó, ha az ember képben van, mire kell figyelni.”

Kezdjük a klasszikussal, a mellkasi fájdalommal.

Persze, lehet csak egy kiadós gyomorégés, de ha a fájdalom hirtelen jön, tartós, és több mint 15 percig nem múlik, ráadásul kisugárzik az állkapcsodba vagy a bal karodba, akkor az már nagyon nem a csípős vacsora. Ez a szívinfarktus nagyjelenete lehet. De nem ez az egyetlen életveszélyes forgatókönyv.

Ha a fájdalom éles, és minden lélegzetvétellel vagy köhögéssel rosszabb lesz, az akár tüdőembóliára is utalhat,

ahol egy vérrög elzárja a tüdő vérellátását. Ezt nehézlégzés vagy véres köpet is kísérheti. „Emberek ezrei esnek át szívinfarktuson minden évben, és eleinte észre sem veszik” – mondja Dr. Cannon, hozzátéve, hogy az „embóliák ritkábbak, de azonnal kezelni kell őket.”

A hasi fájdalom is egy trükkös pálya.

Ha a fájdalom a jobb felhasban jelentkezik, és a válladba sugárzik, az az epehólyagod gyulladása lehet, ami kezeletlenül súlyos fertőzésbe csaphat át.

A hullámokban érkező görcsös fájdalom, amit hányás vagy súlyos székrekedés kísér, bélelzáródást jelezhet, amit gyakran csak sürgős műtéttel lehet megoldani.

A nőknek különösen figyelniük kell: az erős, alhasi fájdalom méhen kívüli terhesség jele lehet, ami belső vérzést okozhat. Férfiaknál ugyanez a hirtelen fájdalom a herecsavarodás tünete is lehet, ami, ha nem műtik meg azonnal, a here elhalásához vezet. Dr. Cannon szerint van egy egyszerű ökölszabály: „Ha a hasi fájdalmat valami komoly dolog okozza, a gyötrelem valószínűleg elviselhetetlen lesz. Ha csak enyhén idegesítő, akkor valószínűleg semmi komoly.”

A hátfájás szinte népbetegség,

de van, amikor többről van szó, mint egy rossz mozdulatról. Ha a hátfájás a nemi szervek körüli zsibbadással, frissen kialakult vizelet- vagy székletürítési problémákkal, vagy mindkét láb fájdalmával jár együtt, az a cauda equina szindróma nevű, azonnali beavatkozást igénylő állapot lehet. Itt a gerincoszlop alsó részén lévő idegkötegek nyomás alá kerülnek, és műtét nélkül maradandó bénulás lehet a vége.

Egy másik vészjel a hirtelen, „szakító” érzés a hátban vagy a lapockák között, ami aorta disszekcióra, a szív fő verőerének szakadására utalhat.

„Minden héten látok hátfájós pácienseket a rendelőmben” – mondja a doktornő. „Szinte minden eset ártalmatlan. De időről időre van egy, amely azonnali figyelmet igényel.”

A fejfájás is mindennapos,

de a hirtelen kezdődő, elviselhetetlenül erős fájdalom agyvérzés jele lehet. „Ez a fejfájás olyasmi, amit soha nem szabad figyelmen kívül hagyni” – figyelmeztet Dr. Cannon.

Ha a fejfájást arcgyengeség, karzsibbadás vagy beszédzavar kíséri, az valószínűleg stroke, és azonnali mentőt kell hívni.

Ha pedig hányás, láz és fényérzékenység is társul hozzá, az agyhártyagyulladásra utalhat. „Ha fejfájást tapasztalsz, nézz a tükörbe, hogy észrevedd a stroke jeleit” – tanácsolja.

Végül a vádli.

A leggyakrabban csak egy meghúzódott izomról van szó, de ha a fájdalmas vádli duzzadt és meleg is, az mélyvénás trombózisra utalhat. Ez egy vérrög a lábban, ami életveszélyes, mert eljuthat a tüdőbe. A kockázatot növeli a tartós inaktivitás, egy friss műtét vagy a rák.

„A mélyvénás trombózis egyike azoknak a halálos állapotoknak, amelyeknek a jeleit sokan nem ismerik”

– mondja Dr. Cannon. „A vádli fizikai elváltozásai valami nagyon komoly dolog jelei lehetnek.”

Via MailOnline


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Azt hitted, már túl vagy a Covidon? A testedben maradt zombi-darabkák most vadásznak az immunsejtjeidre
Milliók szenvednek a hosszú COVID kínzó tüneteitől, és egy friss kutatás hátborzongató magyarázatot talált a jelenségre.


Hiába győztük le a vírust, a maradványai tovább rombolnak a szervezetünkben – derült ki egy friss kutatásból. A tudósok szerint a koronavírus halott, „zombi” fehérjedarabkái felelősek lehetnek a hosszú COVID kínzó tüneteiért, mivel célzottan vadásznak és pusztítják a legfontosabb immunsejtjeinket. Egy kaliforniai egyetem kutatócsoportja január végén tette közzé az eredményeit, amelyek

új magyarázatot adhatnak arra, miért szenvednek milliók még mindig agyködtől, fáradtságtól és légzési nehézségektől

- írta a LADbible.

A kutatók rájöttek, hogy a vírus tüskefehérjéjének lebomlása után visszamaradó darabkák képesek megtámadni és elnyomni bizonyos immunsejteket. Gerard Wong, a Kaliforniai Egyetem biomérnöke szerint a folyamat nem véletlenszerű. „Ezek a töredékek a sejtek membránjának egy meghatározott görbületét célozzák. Azok a sejtek, amelyek tüskések, csillag alakúak, vagy sok csáppal rendelkeznek, elsődlegesen nyomás alá kerülnek” – magyarázta a szakember.

Ez a mechanizmus folyamatos gyulladást és az immunrendszer kimerülését okozhatja,

ami megmagyarázza, miért lehetnek az immunszupprimált emberek még egészségesen is fogékonyabbak a maradványok támadására.

A tanulmány az Omikron variáns egyik rejtélyére is fényt derített. Bár ez a változat rendkívül fertőző volt, általában enyhébb lefolyású betegséget okozott. Yue Zhang, a kínai Westlake Egyetem biomérnöke szerint az Omikron sok rejtélyes viselkedést mutatott.

„Senki sem tudta igazán megmagyarázni, miért szaporodott olyan gyorsan, mint az eredeti törzs, de általában miért nem okozott olyan súlyos fertőzéseket”

– mondta. A kutatás most választ adott erre. „Azt találtuk, hogy az Omikron tüske darabjai sokkal kevésbé voltak képesek elpusztítani ezeket a fontos immunsejteket – ami arra utal, hogy a páciens immunrendszere nem merül ki annyira.”

A felfedezés megerősíti a megelőzés fontosságát, mivel a kevesebb fertőzés egyben kevesebb hosszú COVID esetet is jelent. Ravi Jhaveri, a chicagói Lurie Gyermekkórház gyermekgyógyásza szerint ez az egyik legerősebb érv a védőoltások mellett.

„Az egyik legerősebb érv, amit a betegeknek, családoknak és orvosoknak adok az oltással kapcsolatban: a több vakcina kevesebb fertőzéshez vezet, ami pedig kevesebb hosszú COVID-ot eredményez”

– hangsúlyozta az orvos. A kutatók hozzáteszik, a mostani laboratóriumi eredmények egy lehetséges mechanizmust vázolnak fel, és további vizsgálatok szükségesek annak teljes megértéséhez, hogy a vírusmaradványok pontosan hogyan járulnak hozzá a hosszú COVID tüneteihez a betegekben.

Via LADbible


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Magas vérnyomással sem tilos a kávét, de ezt hibát soha ne kövesd el
A kávéfogyasztás utáni fél órában a szisztolés vérnyomás 5-10 Hgmm-rel is megemelkedhet. Ha a napi adagot egyszerre visszük be, a hatás veszélyesen magasra kumulálódhat.


Sokáig tartotta magát a nézet, hogy a magas vérnyomással élőknek kerülniük kell a kávét.

De a mai irányelvek szerint a legtöbb hipertóniásnak nem kell száműznie a koffeines italt.

A hangsúly a mértéken és a megfelelő időzítésen van.

Erre az érdekes és sokak számára lényeges témára hívja fel a figyelmet a Webbeteg cikke.

A korábbi tiltás alapja az volt, hogy a koffein növeli a pulzusszámot és fokozza az erek összehúzódását, ezzel együtt az érfalakra nehezedő nyomást is.

Mára azonban kiderült, hogy

mindebből nem következik, hogy a kávé magasvérnyomás-betegséget okozna, vagy hogy a hipertóniások számára tiltott lenne a fogyasztása.

A magas várnyomásra rosszabb hatással van az alkohol, mint arról a Sassy.hu korábban beszámolt.

Mindenesetre a kávéval kapcsolatos új információkat támasztja alá egy nagyszabású kutatás is, amelyet 2014-ben publikáltak az American Journal of Clinical Nutrition című szaklapban. A vizsgálatban 172 567 önkéntes adatait elemezték 33 éven keresztül.

Az eredmények szerint a hipertónia kialakulásában nem volt jelentős különbség a rendszeres kávéfogyasztók és a kávét egyáltalán nem fogyasztók között.

Sőt, a legtöbbet kávézóknál némileg még kedvezőbbek is voltak az arányok.

A kávézást követően a szisztolés vérnyomás valóban megemelkedhet, akár 5-10 higanymilliméterrel is. A hatás a fogyasztás után nagyjából fél órával jelentkezik, és 2-4 órán át tart.

Egy adag koffein körülbelül 3 órán át befolyásolja a vérnyomást, ezért ajánlott a napi mennyiséget kisebb adagokra bontva, egy-egy csésze közt hosszabb szünetet tartva elfogyasztani.

Ha valaki

egyszerre vagy rövid időn belül iszik meg több kávét, a vérnyomásnövelő hatás már veszélyesen magas lehet.

A hipertóniások többségének napi legfeljebb 1-2 csésze kávé rendszeres fogyasztása még teljesen biztonságos, és a legtöbb vérnyomáscsökkentő gyógyszer mellett sem tiltott.

Az American Heart Association azt javasolja, hogy a vérnyomásmérés előtt legalább 30 percig kerüljük a koffeint, a dohányzást és a testmozgást, mert ezek átmenetileg megemelhetik az értékeket. Aki pedig kíváncsi a saját érzékenységére, megmérheti a vérnyomását egy csésze kávé előtt, majd 30–120 perccel utána; egy 5–10 higanymilliméteres emelkedés már érzékenységre utalhat. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal a legtöbb felnőtt számára napi 400 milligramm koffeint tekint általában biztonságosnak, de fontos figyelembe venni, hogy a koffeintartalom italonként és márkánként is jelentősen eltérhet.

Forrás: Webbeteg


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Fordulat a hosszú élet kutatásában: a vegánoknak és a vegetáriánusoknak kisebb eséllyel adatik meg a 100. születésnap
Egy nagyszabású kutatás több mint 5200, 80 év feletti embert vizsgált. Az eredmények szerint a szigorú vegán étrend 29 százalékkal csökkentette a matuzsálemi kor elérésének esélyét.


Sokan a hosszú élet titkát a növényi étrendben keresik, egy friss kutatás azonban most épp az ellenkezőjére jutott a legidősebbek körében. Egy nagyszabú kínai vizsgálat szerint a 80 év feletti vegánoknak kisebb eséllyel adatott meg, hogy megéljék a 100 éves kort, mint a vegyes étrendet követő kortársaiknak – írja egy amerikai szaklap.

A vegetáriánus, vagy vegán étrendről általában ismert, hogy számos egészségügyi előnnyel jár, például csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Idős korban azonban a kép ennél árnyaltabb, mivel a szervezetnek kiemelten fontos a megfelelő fehérje- és tápanyagbevitel a fizikai leépülés és az alultápláltság elkerüléséhez.

A kutatók egy 1998-ban indult, nagyszabású kínai egészségfelmérés adatait elemezték.

A felmérésben több mint 5200, nyolcvan év feletti ember adatait vizsgálták, akiket aszerint csoportosítottak, hogy a követési időszak végére megérték-e a századik életévüket.

Ezt követően megvizsgálták, hogy az étkezési szokásaik – mindenevő, vegán, vagy a vegetáriánus étrend enyhébb formái – miként függtek össze a matuzsálemi kor elérésének esélyével.

Az adatokból kiderült, hogy a vegetáriánusoknak összességében 19 százalékkal kisebb esélyük volt a százéves kor elérésére, mint a mindenevőknek. A legszigorúbb, vegán étrendet követőknél ez a különbség még markánsabb, 29 százalékos volt. Ezzel szemben a halat, illetve a tejet és tojást is fogyasztó vegetáriánus alcsoportokban a kutatók nem találtak statisztikailag kimutatható eltérést.

A kutatók szerint az eredmények arra utalnak, hogy a legidősebb korosztály számára a kiegyensúlyozott, magas minőségű, növényi és állati eredetű élelmiszereket egyaránt tartalmazó étrend lehet a kulcsa a kivételes hosszú élettartamnak, különösen, ha valaki vékony testalkatú.

A felfedezés nem előzmény nélküli: ugyanennek a kínai adatbázisnak egy másik, friss elemzése a vegetáriánus étrendet a fizikai törékenység magasabb kockázatával hozta összefüggésbe. Egy harmadik, szintén a felmérésen alapuló tanulmány pedig azt találta, hogy a vegetáriánusoknál kisebb volt az esély az úgynevezett „egészséges öregedés” elérésére, bár a jobb minőségű étrend tompíthatta ezt a hatást.

Fontos hangsúlyozni, hogy a megfigyeléses vizsgálat összefüggéseket tárt fel, de ok-okozati kapcsolatot nem bizonyít. Az eredményeket torzíthatta, hogy az étrendre vonatkozó adatok önbevalláson alapultak, és más, nem vizsgált tényezők is befolyásolhatták a résztvevők élettartamát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk