EGÉSZSÉG
A Rovatból

Góg Anikó: A fogyás csak mellékhatás – izmot kell építeni 40 felett

A Diagnózis egészségpodcast legújabb epizódjából megtudhatod, hogy miért nem elég csak az étkezésedre figyelni, ha formában akarsz maradni 40 felett, és mit tehetsz azért, hogy valóban megőrizd az izmaidat.


Voltál ma már edzeni? Vagy legalább sétálni egy fél órát?

És ha nem, mikor mondtad utoljára azt, hogy „majd jövő héten elkezdem”?

Negyven felett a mozgás már nem a bikiniformáról szól. Nem arról, hogy mit mutat a mérleg, és nem is arról, hogy hány kilót adtunk le egy gyors elhatározás eredményeként. Hanem arról, hogy

tíz-húsz év múlva milyen testben élünk majd: fel tudunk-e állni könnyedén a földről, bírjuk-e a hétköznapi terhelést, és marad-e izomerőnk ahhoz, hogy önállóak maradjunk.

A Diagnózis podcast legújabb epizódjában a rendszeres mozgásról beszélgetett a szerkesztő-műsorvezető Ganzler Orsolya két vendégével: Góg Anikó olimpikonnal, személyi edzővel, és Petri Nóra táplálkozási tanácsadóval, akinek saját bevallása szerint gondot okoz, hogy beillessze mindennapjaiba a rendszeres mozgást.

Nóra táplálkozási tanácsadóként és az Éléskarma alapítójaként sokaknak segít abban, hogy tudatosabban étkezzenek, jobban aludjanak, kiegyensúlyozottabb mindennapokat éljenek meg. Ő maga is egészséges életmódot folytat: figyel a minőségi alapanyagokra, az alvására, a regenerációjára. A rendszeres sport mégis kihívást jelent számára. Most éppen november óta jár kettlebell edzésre, heti két alkalommal. Érzi, hogy jót tesz neki: erősebb, energikusabb, jobban alszik.

Mégis foglalkoztatja a kérdés: hogyan lehetne ebből valódi, stabil szokás?

Az otthoni edzéstől idegenkedik – otthonról dolgozik, számára a sport a kimozdulást is jelenti. Kell az a másik tér, az a mentális váltás, ami segít átlépni a munkából a saját testével való foglalkozásba.

Érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák?

Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!

Csatlakozz a Diagnózis egészségpodcast zárt Facebook-csoportjához, hogy értesülj az új témákról, és akár a szerkesztésben is közreműködhess!

Anikó, Nóri – és mindenki más – segítségére siet tanácsaival: korábbi élsportolóként pontosan tudja, mit jelent a rendszeresség és a fegyelem, de ma már leginkább abban segít, hogy a hétköznapi nők is megtalálják a saját, fenntartható mozgásformájukat – a Back In Shape Again programjában többféle lehetőséget is kínál erre. Szerinte 40 felett nem az a fő kérdés, hogy hány kilóval leszünk kevesebbek, hanem az, hogy mennyi izmot tudunk megőrizni.

„Ha csak abban határozzuk meg a sikerünket, hogy lefogytam x kilót, akkor könnyen türelmetlenné válunk. Pedig a folyamat része az is, hogy milyen egyéb egészségügyi nyereségekkel jár a fizikai aktivitás. Sokkal hamarabb észrevehetjük, hogy javul a mentális terhelhetőségünk, a stresszmenedzsmentünk, az alvásminőségünk, vagy akár az is, hogy kevesebb gyógyszert szedünk. A mindennapi terhelhetőségünk nő”

Anikó arra is felhívja a figyelmet, hogy ebben az életszakaszban az ellenállásos edzés – legyen az saját testsúlyos gyakorlat, kézisúlyzó vagy gumiszalag – kulcsfontosságú. Nem leszünk izmosabbak pusztán attól, hogy több fehérjét fogyasztunk:

„Negyven felett az ellenállásos edzésre lenne szükségünk. A külső ellenállás lehet a saját testsúly, kézisúlyzó, gép, gumiszalag – bármi. A lényeg az izomépítés."

Hozzáteszi, hogy tévhit, hogy elég lenne csak kardiómozgásra fókuszálni: azzal akár el is használhatjuk az izomszövetet, amit szeretnénk megtartani, hiszen ez a strukturális felépítményünk része. Egy másik tévhit, hogy elegendő lenne a megemelt fehérjefogyasztásra figyelni:

„A fehérjebevitel fontos, mert biztosítja az alapvető építőköveket, de önmagában nem lesz senki izmosabb attól, hogy több fehérjét eszik. Ehhez fizikai terhelés is szükséges.”

A szakértő tanácsából kiderül, hogy az ajánlások szerint ebben az életkorban legalább heti három erőfejlesztő edzés lenne ideális. Nem kell hosszú, kifacsaró edzés, inkább nagyobb ellenállásra van szükség, kevesebb ismétléssel. Nem 15–20 ismétlés, hanem akár 12, 10, 8, 6 vagy 3. Olyan ellenállással, amiből valóban nem tudunk többet csinálni.

A beszélgetésből kiderül, hogy:

  • miért nem érdemes kizárólag a fogyás miatt sportolni,
  • mi történik a testünkkel 40 felett, különösen a perimenopauza időszakában,
  • miért nem elég önmagában a kardió,
  • hogyan lehet a mozgást beépíteni a mindennapokba anélkül, hogy „önző időnek” érezzük,
  • mi a helyzet 60 felett a sporttal,
  • és hogyan érdemes újrakezdeni akkor, ha valaki eddig szinte semmit nem mozgott – akár napi öt guggolással.

Ha te is azok közé tartozol, akik rendszeresen megfogadják, hogy mostantól tényleg mozognak, de valahogy mindig közbejön az élet, akkor ez az epizód neked szól. Ha pedig már sportolsz rendszeresen, akkor megerősítést kaphatsz, hogy jó úton jársz.

NÉZD MEG A TELJES BESZÉLGETÉST:

A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a Brocasterz Podcast Stúdióban rögzítettük.

Köszönjük a támogatásukat – minden tartalomkészítőnek ajánljuk a stúdiót.

Foglalj könnyedén a weboldalukon!

 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Közel 400 ezer emberen végzett vizsgálat szerint a napi multivitamin nemcsak haszontalan, de az elején még növelheti is a halál kockázatát
A kutatás több mint 20 éven át követte a résztvevőket. Az eredmények megkérdőjelezik a széles körben elterjedt gyakorlatot, miszerint a vitaminpótlás „életbiztosítás”.


Minden reggeli mellett ott a kis tabletta, az egészség apró, színes ígérete. Sokan egyfajta biztosításként tekintenek a napi multivitaminra a rohanó életmód és a nem mindig tökéletes étrend mellett, a hosszabb élet reményében. Egy nagyszabású kutatás azonban komolyan megkérdőjelezi ezt a gyakorlatot.

A JAMA Network Open című rangos orvosi szaklapban megjelent elemzés három nagy amerikai egészségügyi felmérés adatait vonta össze, összesen 390 124, alapvetően egészséges felnőtt több mint két évtizedes követésével. A tudósok arra jutottak, hogy

a napi multivitamin-használat nem járt együtt az összhalálozás csökkenésével, sem a leggyakoribb halálokok – mint a rák, a szív- és érrendszeri vagy az agyi érkatasztrófák – esetében.

A kutatócsoport a következtetéseit úgy összegezte, hogy „a multivitamin-használat a hosszú élettartam javítására nem megalapozott.”

A vizsgálat erejét a hatalmas minta és a rendkívül alapos módszertan adja. A szakemberek nem elégedtek meg egyetlen adatfelvétellel; a résztvevők kiegészítő-használatát két különböző időpontban is felmérték, és a követési időszak egyes esetekben a 27 évet is elérte. A statisztikai elemzések során különös gondot fordítottak arra, hogy kiszűrjék az olyan torzító tényezőket, mint a dohányzás, a testtömegindex, a fizikai aktivitás vagy az étrend minősége. Ezzel igyekeztek elkerülni a két leggyakoribb csapdát: egyrészt azt, hogy az eleve egészségtudatosabb emberek szednek vitamint, és valójában az életmódjuk, nem pedig a tabletta védi őket; másrészt azt a fordított helyzetet, amikor valaki épp azért kezd el kiegészítőket használni, mert már valamilyen betegségben szenved.

Az eredmények leginkább megdöbbentő része a számokban rejlik.

A napi multivitamint szedők körében a követési időszak első felében a statisztikai modellek szerint 4 százalékkal magasabb volt a halálozás kockázata, mint a vitamint nem használók körében.

Bár ez a hatás a követés második felére statisztikailag már nem volt kimutatható, a legfontosabb üzenet az, hogy semmilyen élethosszt növelő előnyt nem sikerült igazolni. A megállapítások szakértői körökben is élénk visszhangot váltottak ki. „Nem látunk előnyt a multivitaminok szedésében” – szögezte le Dr. Céline Gounder, a KFF Health News közegészségügyi főszerkesztője a CBS Newsnak nyilatkozva.

Mások még élesebben fogalmaztak. „A multivitaminok túl sokat ígérnek és keveset adnak” – mondta a The Guardiannek Neal Barnard, a George Washington Egyetem orvosa és a tanulmányhoz fűzött kommentár társszerzője. Az étrend-kiegészítő ipar képviselői másként látják a helyzetet. „A halálozási arányok önmagukban való elemzése nem ismeri el a multivitamin-használat egészségügyi előnyeinek skáláját” – áll a Council for Responsible Nutrition iparági szervezet közleményében.

A korai időszakban tapasztalt, enyhén emelkedett kockázatot több tényező magyarázhatja. Az egyik lehetséges ok a fordított okozatiság: elképzelhető, hogy sokan éppen akkor kezdenek el multivitamint szedni, amikor már valamilyen diagnosztizálatlan egészségügyi problémájuk van. Egy másik, aggasztóbb lehetőség a potenciális biológiai ártalom. Korábbi, nagy kockázatú csoportokban – például erős dohányosok körében – végzett

klinikai vizsgálatok már kimutatták, hogy bizonyos vitaminok, mint például a béta-karotin nagy dózisú pótlása, paradox módon növelheti a tüdőrák és az összhalálozás kockázatát.

Fontos hangsúlyozni, hogy a tanulmány eredményei az általános, egészséges felnőtt lakosságra vonatkoznak, és nem jelentik azt, hogy a vitaminpótlás soha, senkinek nem indokolt. Dokumentált hiányállapotok esetén, például B12-vitamin-hiányban, a célzott pótlás elengedhetetlen. Ugyanígy, speciális élethelyzetekben is szükség lehet kiegészítőkre. Az amerikai járványügyi hivatal például minden fogamzóképes korú nőnek napi 400 mikrogramm folsav bevitelét javasolja a velőcsőzáródási rendellenességek megelőzése érdekében.

A mostani kutatás jól illeszkedik a korábbi szakmai állásfoglalások sorába. Az Egyesült Államok Megelőző Szolgáltatásokat Értékelő Munkacsoportja már 2022-ben is arra a következtetésre jutott, hogy nincs elegendő bizonyíték a multivitaminok szív- és érrendszeri betegségeket vagy rákot megelőző hatására. Ugyanakkor az éremnek van másik oldala is. Míg a halálozásra a multivitaminoknak nincs jótékony hatásuk, más területeken szerény előnyöket már kimutattak. A COSMOS nevű vizsgálatsorozat például

idősebb felnőtteknél a memóriára és az általános kognitív funkciókra gyakorolt enyhe pozitív hatásról számolt be.

A megfigyeléses vizsgálatból ok-okozati összefüggést nem lehet teljes bizonyossággal levonni. A résztvevők által szedett multivitaminok összetétele és dózisa márkánként eltérő lehetett, az adatok pedig önbevalláson alapultak. A minta is főként középkorú és idősebb amerikai felnőttekből állt, így az eredmények más korcsoportokra vagy populációkra nem feltétlenül általánosíthatók. A szakértők egyetértenek abban, hogy a legfontosabb a zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban és hüvelyesekben gazdag, változatos étrend, a dohányzás elhagyása és a rendszeres testmozgás. A kiemelkedően nagy amerikai elemzés végkövetkeztetése világos: a napi multivitamin általános, halálozást csökkentő biztosítást nem ad.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Sokan nem veszik komolyan, pedig a lábujjak furcsa mozgása súlyos betegség első jele lehet
Komolyan kell venni már az enyhe zsibbadást vagy bizsergető érzést is, mivel nem csak apró, múló kellemetlenség.
Illusztráció: Pexels - szmo.hu
2026. március 09.



Lehet, hogy a lábujjaik mutatják meg először, hogy baj van.

Az alattomosan emelkedő vércukor finom érzészavarokkal és apró mozgásbeli nehézségekkel jelentkezhet. Ott, ahol a legkönnyebb nem észrevenni.

A cukorbetegség ugyanis rendszerint lassan, észrevétlenül alakul ki, feltűnő tünetek nélkül. A tartósan magas vércukorszint azonban hosszú távon súlyos idegkárosodást okozhat.

Ezt az állapotot diabéteszes neuropátiának nevezik, és leggyakrabban a lábakat érinti, mert az idegek itt a leghosszabbak, ezért a legérzékenyebbek a károsodásra.

Az idegkárosodás következtében az érintettek zsibbadást, bizsergést, égő érzést, vagy az izmok gyengülését tapasztalhatják.

Sokan nem is gondolnak rá, de ha valaki nehezen tudja külön mozgatni a lábujjait, vagy gyengébbnek érzi őket, az már az izomműködés zavarára utalhat, amit diabéteszes idegkárosodás is okozhat.

A diabéteszes idegkárosodás egyik leggyakoribb és legveszélyesebb tünete, amikor az érintettek kevésbé érzik a fájdalmat, a hőmérsékletet vagy a nyomást a lábukban.

Ez azért különösen kockázatos, mert a kisebb sérülések vagy sebek teljesen észrevétlenek maradhatnak, ami súlyos fertőzésekhez vezethet.

A panaszok gyakran fokozatosan súlyosbodnak, és idővel más tünetek is megjelenhetnek, például éjszakai lábfájdalom, égő vagy szúró érzés, illetve járás közbeni bizonytalanság. Ha valaki a lábujjai mozgásának megváltozását, zsibbadást vagy bármilyen érzészavart tapasztal, azonnal érdemes orvosi vizsgálatot kérni.

Különösen sürgős a helyzet, ha nem gyógyuló seb vagy fekély jelenik meg a lábon, fertőzés jelei mutatkoznak, esetleg hirtelen erős fájdalom, gyengeség vagy jelentős érzéskiesés lép fel. A diagnózis általában vérvizsgálattal, például az A1C érték mérésével, valamint neurológiai vizsgálattal történik, ahol az orvos egy speciális eszközzel, úgynevezett monofilamentummal ellenőrzi a védőérzést, továbbá a reflexeket és a keringést.

Jelenleg sajnos még nincsen olyan kezelés, ami a már kialakult idegkárosodást visszafordítaná, ezért a megelőzés és a vércukorszint szigorú kontrollja a legfontosabb.

A fájdalmas tünetekre azonban léteznek hatékony, egyénre szabott gyógyszerek. A kezelés alapja tehát a vércukorszint megfelelő szinten tartása, ami lassíthatja a további romlást. A mindennapokban kulcsfontosságú a rendszeres otthoni lábellenőrzés: a bőr és a körmök átvizsgálása, valamint a cipő belsejének ellenőrzése.

A cukorbetegeknek javasolt az évenkénti átfogó lábvizsgálat, a magasabb kockázatú csoportba tartozóknak – például akiknek lábdeformitásuk van, dohányoznak, vagy korábban volt már fekélyük – pedig ennél is sűrűbb kontroll szükséges.

Via EgészségKalauz


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Furcsa, hálószerű kiütés jelent meg a bőrödön? Egy ártalmatlannak hitt szokás állhat a háttérben
A bőrünk így tiltakozik a laptopból vagy ülésfűtésből áradó folyamatos hő ellen. Ha nem hagyjuk abba, a folt maradandóvá válhat, sőt, bőrrák is kialakulhat.


Aki esténként az ölében tartja a laptopját, bekapcsolja az ülésfűtést vagy melegítőpárnával melegíti magát, könnyen lehet, hogy észrevétlenül „lassan süti” a bőrét.

Orvosok egyre gyakrabban hívják fel a figyelmet a „pirított bőr szindrómának” nevezett jelenségre, amely ezekből a mindennapos szokásokból fakadhat, és ritka esetekben komolyabb bajt is okozhat.

Az orvosi szaknyelvben erythema ab igne néven ismert állapotot a bőr tartós, ismétlődő, alacsony fokú hőhatása vagy infravörös sugárzása okozza.

A jelenségre egy TikTok-videóban hívta fel a figyelmet Dr. Joe Whittington, aki szerint az emberek lényegében „lassan megsütik” magukat az állandó hőforrásokkal. A jellegzetes tünet egy vörösesbarna, hálószerű elszíneződés, amely az érintett bőrfelületen alakul ki – írta a LADbible.

Ez akkor történik, amikor a bőröd túlságosan meghitt viszonyba kerül az állandó hőforrásokkal – például egy melegítőpárnával vagy hősugárzóval.

Sokan azt gondolnák, hogy az ilyen hőhatás égési sérülést okoz, de valójában nem erről van szó. A kiütést kiváltó hőmérséklet nem elég magas ahhoz, hogy megégessen, de kitágíthatja a bőr alatti felszíni ereket.

Ez okozza idővel a bőr elszíneződését. A tipikus modern kiváltók közé tartozik a laptop, a melegítőpárna, az elektromos takaró, a hősugárzó, az ülésfűtés és a melegvizes palack is.

Dr. Joe szerint a bőrünk ilyenkor azt üzeni: „Hé, nem vagyok gofrisütő.”

Ha a hőhatás megszűnik, a kiütés általában hetek alatt lassan elhalványul. „De ha továbbra is lassan ‘sütögeted’ magad, az valójában károsíthatja a bőrödet és az ereket, és a kiütés tartóssá válhat. Sőt, egyes esetekben bőrrákkal is összefüggésbe hozták” – tette hozzá a szakértő.

Bár a rák kockázata nem gyakori, szakértők szerint a tartós hőhatás a bőrsejtekben daganatos elváltozásokat indíthat el, például laphámrákot, Merkel-sejtes karcinómát vagy bőrlimfómát.

Bár a rák nem gyakori szövődménye a ‘pirított bőr szindrómának’, fontos, hogy minden észlelt bőrváltozásról beszélj szakorvossal.

A megelőzés egyszerű: csökkentsük a hőforrás intenzitását és a használat idejét, vagy tegyünk fizikai akadályt a bőr és a melegedő eszköz közé. Ha a laptop a probléma, tegyél közéd és a készülék közé ölbe helyezhető asztalt vagy más védőréteget.

A kiütésnek hetek alatt halványodnia kell. Ha nem, fordulj orvoshoz!

Via LadBible


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Halálos szívbetegséget nézhetnek be a nőknél egy ötvenéves orvosi irányelv miatt
Egy új kutatás szerint a nők ugyanolyan eséllyel szenvednek a betegségben, mint a férfiak, mégis sokkal kevesebbüknél ismerik fel időben. Egy személyre szabott módszer adhat nekik esélyt a pontos diagnózisra.


Évtizedek óta egy elavult, az 1970-es évekből származó orvosi irányelv miatt az orvosok rendszeresen nem ismernek fel egy potenciálisan halálos szívbetegséget, különösen a nők esetében.

Egy új, mesterséges intelligenciát is használó kutatás most bebizonyította, hogy a személyre szabott megközelítés sokkal pontosabb eredményt ad, és életeket menthet.

A hipertrófiás kardiomiopátia (HCM) egy genetikai állapot, amelyben a szív izomfala megvastagszik, megnehezítve a vér keringetését. A betegség minden ötszázadik embert érint, és szívleálláshoz, hirtelen halálhoz vezethet.

A The Guardian cikke szerint a diagnosztikai gyakorlat egy ötvenéves, mindenkire egységesen alkalmazott határértéken alapul.

A HCM megállapításához a bal kamra falvastagságát mérik, és ha ez meghaladja a 15 millimétert, valószínűsítik a betegséget. Ez a fix érték azonban nem veszi figyelembe a nemek és a testméret közötti természetes különbségeket.

Ugyanazt a határértéket használni mindenkire, függetlenül az életkortól, a nemtől vagy a testmérettől, teljesen figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a szívfal vastagságát ezek az összetevők erősen befolyásolják.

Egy új kutatásban 1600 HCM-beteg állapotát vizsgálták egy új, személyre szabott módszerrel. A mesterséges intelligencia segítségével több ezer szívfelvételt elemeztek, és megállapították, hogy az új módszer különösen a nők esetében hatékonyabb: azonosításuk aránya 20 százalékponttal nőtt.

A kutatásban 43 ezer résztvevő adatain futtatták le a tesztet, ahol a személyre szabott küszöbértékekkel összességében kevesebb embert azonosítottak HCM-mel, ami a téves diagnózisok számának csökkenésére utal.

A nemek közötti arány is sokkal kiegyenlítettebb lett: a diagnosztizáltak 44 százaléka volt nő, ami alátámasztja, hogy eddig alulreprezentáltak voltak.

A pontos diagnózis azért is kulcsfontosságú, mert a HCM kezelésére hatékony, új gyógyszerek kezdenek elterjedni. A hipertrófiás kardiomiopátia súlyos, potenciálisan életveszélyes állapot, és ha nem ismerjük fel, az azt jelenti, hogy azok, akik hasznot húzhatnának az új és hatékony kezelésekből, kicsúszhatnak a rostán.

A kutatás megállapította, hogy a nemzetközi kardiológiai ajánlásokban szereplő fix határérték torzít, és a demográfiára – vagyis korra, nemre és testfelületre – igazított megközelítés pontosítja a diagnózist.

Ennek eredményeként több nőt és kisebb testalkatú személyt azonosítottak, akiket egyébként aluldiagnosztizáltak volna.

Via The Guardian


Link másolása
KÖVESS MINKET: