EGÉSZSÉG
A Rovatból

Nyirokráktúlélőként gyógyítóimmal beszélgetek - van kiút a mélyből

Egy különleges beszélgetés, ahol a műsorvezetőből érintett lesz, és a gyógyulási történeten kívül szó esik arról, tanulják-e az orvos a rossz hírek közlését, miért veszélyes elutasítani a kemoterápiát, a gyógyszereken kívül mi segíti a gyógyulást.
Ganzler Orsolya - szmo.hu
2025. március 21.



Te emlékszel rá, hogy néztél ki 20 évvel ezelőtt? Én igen, mert pont életem egy meghatározó korszakát éltem, alig volt hajam, megritkult a szemöldököm, sápadt voltam és erőtlen.

20 évvel ezelőtt nyirokrákot diagnosztizáltak nálam, kemoterápiás kezelést kaptam, meggyógyultam, azóta is jól vagyok – de sokszor kellett elmondanom ezt az mondatot (természetesen az évszám variálásával) például orvosi vizsgálatoknál, vagy bemutatkozós szituációkban. Egészen néhány héttel ezelőttig nem gondoltam volna, hogy ezt majd egy olyan podcastadásban is elmondom, aminek egyébként én vagyok a műsorvezetője.

Történt aztán, hogy valamikor január végén rájöttem, hogy idén márciusban már 20 éves évfordulója van annak, hogy megkaptam a daganatos diagnózisomat. És mivel ezen a bizonyos évfordulón, ami március 16-ra esett, amúgy is meg szoktam emlékezni arról, hogyan és miért fordult fel az életem, mi változott az akkor érkező rossz hírek ellenére pozitív irányba, azt gondoltam, hogy idén speciális módját választom a személyes sztorim és fejlődési utam feldolgozásának: az általam szerkesztett és vezetett Diagnózis egészségpodcast egyik adását ennek szentelem.

Beszélgetőtársként korábbi gyógyítóimat hívtam el, mert ők nálam sokkal többet tudnak arról, hogy mi minden kell a gyógyuláshoz. Dr. Bátai Árpád hematológus volt a kezelőorvosom 20 évvel ezelőtt, tőle kaptam azt a bizonyos rákdiagnózist, dr. Eörsi Dániel pedig valamivel később lett a háziorvosom és kísérte figyelemmel a kontrollvizsgálataim alakulását, na meg a személyes fejlődésemet.

A beszélgetést részben az én sztorim felidézésére fűztük fel, részben pedig a történetszálakhoz kapcsolódó, de nem annyira az én gyógyulásomról, mint inkább általános érvényű esetekről, tanulságokról volt szó.

Kiindulási pontként ott volt mindjárt az, ami az apropót is szolgáltatta: 20 évvel ezelőtt hogyan is tudtam meg a daganatos diagnózist. 10 évvel ezelőtt egy visszaemlékező blogposztban így írtam erről:

Kora délután volt, mikor várakoztunk Bátai doktorra a Hematológiai és transzplantációs osztály folyosóján anyukámmal. Azért, hogy egy irodában beszélgethessen velünk pár percet, mindenféle védőruházatot kellett felöltenünk – ez a transzplantált betegek miatti protokoll. Emlékszem, hogy minket leültetett arra a két darab székre, ami a helyiségben volt, ő meg felült az íróasztalra. Aztán beszélni kezdett.

Elmondta, hogy a szövettani vizsgálatból kiderült, hogy a nyirokcsomó, amit eltávolítottak a műtétnél, az bizony egy daganat. A betegségem neve Hodgkin-limfóma, más néven nyirokrák, aminek az a speciális tulajdonsága, hogy a nyirokrendszerben terjednek szét a rákos sejtek, ezért nem lehetünk biztosak abban, hogy ha a hónaljamból kivették a daganatot, nincs-e máshol is, vagy nem fog-e később kialakulni. Ezért kemoterápiát kell kapnom, miután átmentem mindenféle előzetes vizsgálaton.

Ültem ott, hallgattam a doktort, és mintha egy rossz filmbe kerültem volna. De nem. Ez volt akkor az én filmem, kicsit tragikusnak tűnő verzióban, de igazi főszereppel.

Bátai doktor mesélt még a kezelésről, és persze mondta, hogy kérdezhetek. És én mit kérdeztem?

- Ki fog hullani a hajam?

- Nem rögtön, de igen.

Ekkor kezdtem sírni. Mintha ez lenne az egészben a legrosszabb. Pedig ez csak egy mellékhatás. Egy, a sok közül.

Gyanítottam, hogy a doktoromban nem hagyott ilyen mély nyomot ez a nap, de érdekelt, hogy általában mennyire nehéz elmondani a betegeknek a rossz híreket, lehet-e erre felkészülnie egy orvosnak, tanulnak-e ilyesmit.

„Nagyon nagy szorongás van a betegekben, érthető módon, ilyen helyzetben kell nekem elmondani, hogy igen, nagy baj van, de mégis van lehetőség arra, hogy valamit tegyünk”

– mondta el Bátai doktor. Hozzátette, hogy neki még az orvosi egyetemen ezt külön nem tanították, hogyan kellene rossz híreket elmondani a pácienseknek, az évek során folyamatosan jött bele, hogy hogyan is csinálja ezt és sajnos idővel rutinná válik.

Érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák?

Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!

Csatlakozz a Diagnózis egészségpodcast zárt Facebook-csoportjához, hogy értesülj az új témákról, és akár a szerkesztésben is közreműködhess!

Eörsi doktor mindezt azzal egészítette ki, hogy sok esetben a betegek nem fogják fel, hogy mit is közölt velük az orvos, legfeljebb magára a betegségre emlékeznek, de találkozott olyan esettel is, amikor valakinek egy napon belül kétszer kellett elmondani a diagnózist, mert annyira paffá tette a hír, hogy mindent elfelejtett, amit hallott. Kiemelte:

„Helyén kell kezelni a betegségtudatot. Az se jó, ha rettegésben tartom a pácienst, és az se jó, ha elbagetelizálom. Meg kell találni a betegségtudatnak azt az optimális szintjét, amire ha ráállítom a pácienst, akkor pont jó lesz a motivációja.”

Miről van szó még a beszélgetésben?

  • az orvos-beteg közötti ősbizalomról, ami nélkül nagyon nehézzé válik a gyógyító munka,
  • a diagnózist megelőző első tünetek észleléséről,
  • a kemoterápiáról és annak elviselérésől,
  • arról, hogy miért adhat sokat a daganatos betegeknek a pszichoterápia,
  • arról, hogy hogyan beszél vagy épp nem beszél az éritett a környezetének a betegségéről és mi lehet az ismerősök, barátok megfelelő reakciója,
  • arról, hogy aki már túl van a nehezén, és „csak” kontrollokra jár, miért szabadul nehezen a gondolattól, hogy de újra baj lehet.

A teljes beszélgetést itt tudod megnézni:

Ha Spotify-on hallgatnád, ide kattints:

A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a BP Podcast Stúdióban rögzítettük.

Ha profi minőségben szeretnéd rögzíteni a saját podcastedet, a BP Podcast Stúdióban minden adott hozzá – prémium hang- és videófelszerelés, modern, letisztult stúdiókörnyezet, és maximális kényelem. Neked csak a tartalmat kell hoznod, a stúdió biztosítja a tökéletes felvételi környezetet!

Foglalj könnyedén a budapestpodcaststudio.hu weboldalán!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Pozitív mellékhatás az mRNS vakcináknál: egyes ráktípusoknál drámaian nő az oltottak túlélési esélye
Egyes esetekben megkétszerezte a várható túlélési időt az mRNS alapú vakcina. Sok kutatás van még hátra, de az eredmények nagyon biztatóak.
Malinovszki András / Fotó: Ghinzo/Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2025. november 08.



A Floridai Egyetem és a Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpontjának kutatói jelentős felfedezést tettek:

állítják, hogy a Covid elleni mRNS vakcina immunaktiváló tulajdonságai drámaian javítják a túlélés esélyét előrehaladott tüdő- és bőrrákos betegeknél.

A Nature folyóiratban közölt eredmények szerint azok a páciensek, akik a hagyományosan alkalmazott immunterápia megkezdését megelőző vagy követő 100 napon belül ilyen oltást kaptak, lényegesen tovább éltek az oltatlan betegeknél. Azt találták, hogy a tüdődaganatok esetében az mRNS Covid-vakcina 21 hónapról majdnem a kétszeresére, 37 hónapra növelte a túlélési időt – írja a hvg.hu. Az áttétes melanomában szenvedő oltott emberek pedig olyan sokáig éltek, hogy a kutatók nem tudták kiszámítani az átlagos túlélési időt az adatgyűjtés végére, míg az oltatlan betegek átlagosan 27 hónappal élték túl a diagnózist.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy a nem mRNS-alapú Covid-oltások, a tüdőgyulladás vagy az influenza elleni vakcinák beadása nem okozott változást a várható élettartamban. A legnagyobb sikert azoknál a betegeknél figyelték meg, akik kedvezőtlenül reagáltak az ellenőrzőpont-gátló terápiákra. Sőt, egyelőre még nem publikált adatok szerint a vakcina beadása a kezelés előtti vagy utáni egy hónapon belül még jobb eredményekhez vezetett.

A szakemberek egérkísérletek során figyeltek fel a vakcinák élettartam-hosszabbító hatására, ami valójában nem a Covid elleni védelemből adódott, hanem abból, hogy az oltások felpörgették a szervezet immunrendszerét. Az immunterápiák azon alapulnak, hogy leveszik a féket az immunrendszerről, hogy az rátámadhasson az addig rejtőzködő daganatos sejtekre is.

Az mRNS vakcinák ezt a hatást erősítik fel azzal, hogy az egész szervezetben aktiválják az immunrendszert.

Bár ezek az eredmények egy megfigyeléses vizsgálatból származnak, a kutatók máris hangsúlyozzák a potenciális jelentőségüket.

„Bár az oksági összefüggés még nem bizonyított, ez az a fajta kezelési előny, amelyre törekszünk, és amelyet a terápiás beavatkozásoktól remélünk” – mondta Duane Mitchell, a Floridai Egyetem Klinikai és Transzlációs Tudományos Intézetének igazgatója. A következő lépés egy nagyszabású klinikai vizsgálat, amelyet a Floridai Egyetem indít el egy több államra kiterjedő kórházi hálózaton keresztül. Ha az új eredmények megerősítést nyernek, utat nyithatnak egy nem specifikus, univerzális vakcina kifejlesztése előtt, ami összességében értékes hónapokkal, sőt évekkel ajándékozhatja meg a daganatos betegeket.

Mindeközben az amerikai egészségügyi minisztérium egy olyan intézkedést hozott, amely összesen 22 projektet érint, közel 500 millió dollár értékben: leállította az mRNS-vakcinák fejlesztésének további finanszírozását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

EGÉSZSÉG
A Rovatból
„Tűzgolyó a mellkasban” – az orvos, aki túlélte, most figyelmeztet a szívroham egyik furcsa előjelére
A doki először nem hitt a jeleknek. Felsétált a lépcsőn, jött a refluxérzés; leült, és elmúlt. Kiment, kitakarította és arrébb tolta a grillt, a panasz visszatért; leült, és megint csillapodott.


Egy kardiológus súlyos figyelmeztetést adott: szerinte létezik egy „vörös zászló” sorrend, ami azt jelezheti, hogy közel a szívroham. Az orvosok telepakolják a netet tippekkel, mégis sokan legyintenek – egy srác például Hyrox-versenyen „tűzgolyót” érzett a mellkasában, aztán nagy lett a baj – írja a LADbible.

Jeremy London amerikai orvos a YouTube-on oszt meg tanácsokat a szív és a test egészségéről. Korábban sorra vette a gyenge szív jeleit és a szívroham tüneteit, most pedig a saját történetére támaszkodva beszélt a riasztó mintázatról.

„Ha elzáródik egy szívartéria, terhelésre a szív keményebben dolgozik. Az érintett szakasz ilyenkor nem kap elég vért, és jönnek a tünetek: mellkasi nyomás, légszomj; a fájdalom kisugározhat az állkapocsba vagy a karba, de akár gyomorégésre, refluxra emlékeztető panasz is lehet. Ezért hívják ezt a nagy álcázónak. A terhelés–fájdalom–pihenés–megkönnyebbülés sorrend vörös zászló.”

A doki először nem hitt a jeleknek. Felsétált a lépcsőn, jött a refluxérzés; leült, és elmúlt. Kiment, kitakarította és arrébb tolta a grillt, a panasz visszatért; leült, és megint csillapodott.

Végül kiderült: szívrohamról volt szó, London doktor pedig felépült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Fogyasztóinjekciók: ez történik a pácienssel 4 hét alatt – Egy orvos elmondta, mire számíthat, aki ezt a kezelést kapja
Számos kellemetlen tünettel is meg kell birkóznia annak, akinek a szakember ezt a fogyási módszert javasolja. Arra is figyelmeztet, hogy nem elég a gyógyszer, más is kell a súlycsökkenéshez.


Világszerte emberek milliói, köztük sok hollywoodi híresség is a GLP-1 típusú gyógyszerekkel próbál fogyni. Az Egyesült Államokban nagyjából minden nyolcadik felnőtt – a lakosság 12 százaléka – olyan szereket használ, mint a Wegovy vagy a Mounjaro, amelyek az étvágy csökkentésével és a vércukorszint szabályozásával segítik a fogyást.

Dr. Crystal Wyllie, a ZAVA orvosa részletesen elmondta, mi történik a szervezettel az első négy hétben, ha valaki ezeket a gyógyszereket alkalmazza.

A Mounjaro esetében az első héten 2,5 milligrammos adaggal kezdenek. Ez az időszak arra való, hogy a szervezet fokozatosan hozzászokjon a hatóanyaghoz. Ilyenkor gyakran jelentkezik hányinger, hasmenés vagy székrekedés.

A Wegovy-nál 0,25 milligrammos adaggal indul a kezelés. Már ebben a szakaszban észrevehető az étvágy csökkenése, például tovább tart a jóllakottság érzése. Az orvos ilyenkor azt javasolja, hogy csökkentsük az elfogyasztott étel mennyiségét.

A második héten a Mounjaro használói már erősebben érzik az étvágycsökkenést. Dr. Wyllie szerint: „Azt veheted észre, hogy kevesebbet eszel, és tovább érzed magad jóllakottnak. Fontos ebben a szakaszban, hogy tartsd magad a diétához és a mozgástervhez”.

A Wegovy-nál az adag emelésével tovább csökkenhet az étvágy, és akár a testsúly is megindulhat lefelé.

A harmadik hét nehéz lehet, mert ekkor gyakrabban jelentkeznek a kellemetlen mellékhatások. Mindkét gyógyszer esetén előfordulhat erős hányinger. Az orvos azt tanácsolja, hogy ilyenkor egyszerű, kis adagokat fogyasszunk, és növeljük a vízfogyasztást. Hozzátette: „Ha hányás vagy erős hasi fájdalom jelentkezik, mindenképp menj orvoshoz, hogy kizárják a komolyabb problémákat”.

A negyedik hétre már jól látható a változás – akár a test formájában, akár a testsúlyban. Egy, a ZAVA által készített kutatás szerint a Mounjaro-t használók átlagosan a kezdő testsúlyuk 4 százalékát adják le egy hónap alatt, míg a Wegovy-t szedők körülbelül 2 százalékot. Hosszabb távon, nagyobb adagokkal a Mounjaro 72 hét alatt átlagosan 22,5 százalékos súlycsökkenést hozott, míg a Wegovy esetében ez az arány 17 százalék volt.

Az orvos szerint több tényező is befolyásolja, hogy mennyi súlytól szabadulhat meg valaki – például az életkor, az anyagcsere sebessége, a hormonális változások, valamint az étrend és a mozgás. Azt is hangsúlyozta, hogy ezek a gyógyszerek csak akkor hatékonyak igazán, ha egészséges életmódra váltunk.

Fontos, hogy a beadási ütemet is pontosan betartsuk, és minden nap ugyanabban az időpontban adjuk be az injekciót. Mint mondta:

„A fogyás ezekkel az injekciókkal nem egyik napról a másikra történik, időbe telik, mire látható eredményt hoz”. Hozzátette: „Van, akinél már az első hónapban jelentős fogyás történik, másoknál ez tovább tart. Nagyon fontos, hogy egészséges életmódbeli változtatásokkal támogasd a fogyási folyamatot".

Az Eli Lilly szóvivője ezt nyilatkozta a lapnak:

„A Mounjaro kizárólag szakképzett egészségügyi szakember által felírt recept alapján használható, és csak hivatalosan bejegyzett gyógyszertárak vagy szolgáltatók adhatják ki. Arra biztatjuk a betegeket, hogy konzultáljanak orvosukkal, ha bármilyen mellékhatást tapasztalnak, és hogy megbizonyosodjanak arról, hogy eredeti gyógyszert kapnak.”

A Novo Nordisk szóvivője így fogalmazott: „Az Egyesült Királyságban a Wegovy kiegészítőnek javasolt a csökkentett kalóriatartalmú étrend és fokozott fizikai aktivitás mellett, a testsúlycsökkentés és a szív- és érrendszeri kockázat csökkentése érdekében. Felnőttek esetében a fenntartó adag 2,4 mg hetente egyszer. Az Ozempic 2-es típusú cukorbetegség kezelésére van engedélyezve – nem rendelkezik engedéllyel testsúlycsökkentésre".

Azt is elmondták: „Azt ajánljuk, hogy a betegek az engedélyezett indikációknak megfelelően és egészségügyi szakember felügyelete mellett szedjék ezeket a gyógyszereket. A kezelést az orvossal közösen kell megbeszélni, aki fel tudja mérni, hogy a gyógyszer megfelelő-e az adott beteg számára".

Forrás: Unilad


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
„Eltűntek a szemkarikák” – így változott meg Ádám élete, miután kezeltette alvászavarát
Jól alszol? Pihentető az alvásod? Biztos? Csak mert a Magyar Alvásszövetség felmérése szerint a magyar lakosság 60%-ának van valamilyen alvászavara. Hogy mi erre a megoldás, kiderül a Diagnózis egészségpodcast aktuális adásából.


Ha esetleg elképzelhetőnek tartod, hogy te is beletartozol ebbe a 60%-ba, akinek gondja van az alvással, akkor pláne érdemes meghallgatnod a Diagnózis podcast aktuális adását, ugyanis az alvászavarok hátteréről és a jó alvás titkáról van benne szó.

Ganzler Orsolya szerkesztő-műsorvezető ezúttal Straub Ádámot és dr. Várdi Katalin tüdőgyógyász-szomnológus szakorvost hívta el egy stúdióbeszélgetésre – a felvételt megtalálod a Szeretlek Magyarország YouTube csatornáján, vagy akár a Spotify-on is.

Érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák?

Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!

Csatlakozz a Diagnózis egészségpodcast zárt Facebook-csoportjához, hogy értesülj az új témákról, és akár a szerkesztésben is közreműködhess!

A beszélgetésből kiderül, hogy Ádám sem gondolta volna, hogy neki problémái lennének az alvással, tejesen átlagos alvónak gondolta magát. Barátnője jelezte neki, hogy túl hangosan horkol, ennek próbált utánajárni, amikor először saját maga monitorozta alvását egy mobilapplikációval.

Ádám azonban azon viszonylag kevesek közé tartozik, aki nem állt meg itt, hanem felkeresett egy szomnológus szakorvost – így jutott el Katalinhoz.

A doktornő már az első alkalommal gyanította, hogy orrsövényferdülésnek is szerepe lehet a horkolásban, ezért továbbküldte Ádámot orr-fül-gégész specialistához is. A feltételezés valós volt, műtétre is sor került, de a jobb alvás érdekében különféle alvásvizsgálatoknak is alávetették Ádámot.

„Az derült ki a vizsgálatok során, hogy vannak légzéskimaradásaim” – meséli Ádám. Katalin hozzáteszi, hogy

Ádámnál még enyhe alvási apnoe tünetek voltak észlelhetők, de az alváseffektivitása így is csak 56%-os volt. Vagyis: hiába aludt legalább 8 órát, az olyan volt, mintha csak 4,5-et sikerült volna.

Az alvásdeficit miatt hosszú távon egyéb tünetek is kialakulhatnak – a súlyos alvási apnoe nyolcszorosára növeli a stroke és az infarktus kockázatát. És ami egy szintén veszélyes következmény, hogy az alvási apnoeban szenvedők háromszor gyakrabban okoznak autóbalesetet.

Az alvási apnoe egyfajta népbetegség, a 40-60 közötti férfiak 10%-át érinti. A nőknél később jelentkezik, jellemzően a változókor után, mert az ösztrogén sokáig véd az izomernyedés ellen.

„A jó hír az, hogy ezeket az alvászavarokat lehet kezelni”

– hangsúlyozza a doktornő.

Ádám számára például egy speciális készülék, egy alvási maszk jelentette a megoldást. Ez segít neki abban, hogy ne legyen légzéskimaradása, egyenletes legyen a levegővétele alvás közben is. Bár a maszkot időbe telt megszoknia, arról számol be Ádám a műsorban, hogy amióta így alszik lényegesen kipihentebben ébred:

„Eltűntek a pandaszemek.”

A beszélgetésben szó van még többek között arról, hogy ...

... milyen hatással van az alvás vagy a megfelelő alvás hiánya az egészségünkre?

... mennyit és hogyan kellene aludnunk, hogy jó legyen az alvásunk?

... mennyire bízhatunk az okosórák által mért alvásminőségi adatokban?

... kik azok, akik különösen veszélyeztettek, ha alvászavarokról van szó?

... hogyan befolyásolja az alvás az elhízást és a fogyást?

... van-e egyéni cirkadián ritmus vagy ez mindenkinél egyformán működik?

Hallgasd meg a teljes beszélgetést és iratkozz fel a YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le a következő epizódokról!

A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a Brocasterz Podcast Stúdióban rögzítettük.

Köszönjük a támogatásukat - minden tartalomkészítőnek ajánljuk a stúdiót.

Foglalj könnyedén a weboldalukon!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk