EGÉSZSÉG
A Rovatból

Mégis megfáztál? Próbáld ki a dédik leghatásosabb nátha elleni fűszerét

A népi gyógyászat csodaszerként tartja számon, de mit mond a tudomány? Eláruljuk, mire jó valójában, és mikor kell inkább orvoshoz fordulni.


Amikor kapar a torkod, zúg a fejed, és a következő napokat legszívesebben a takaró alatt, teával a kezedben vészelnéd át, a reklámok azonnal rád törnek: kapszula, por, szirup – minél színesebb, annál hatásosabb. Pedig van egy sokkal szelídebb megoldás is, ami nem a patikában, hanem a dédik konyhaszekrényében lapult. Egy illatos, édeskés fűszer, amit régen nem dísznek tartottak, hanem gyógyításra.

A természetes náthakezelés gondolata nem véletlenül tér vissza újra és újra.

Egy enyhe megfázásnál sokan nem akarnak azonnal gyógyszerekhez nyúlni, inkább olyan módszert keresnek, ami kíméletes, mégis megnyugtatja a torkot, segíti a légzést, és közben egy kicsit lelassít.

Ilyen lehet az ánizs is – de nem árt rendet tenni a fejünkben, mielőtt bármit a bögrébe szórnánk.

Az ánizs és a csillagánizs ugyanis nem ugyanaz, még ha a nevük, az illatuk és az ízük hasonló is.

Az európai ánizs (Pimpinella anisum) egy gyógynövény, amelynek magját a népi gyógyászat régóta használja.

Illóolajai segíthetnek feloldani a letapadt váladékot, enyhíthetik a köhögést, és megnyugtathatják az irritált légutakat. Rekedtség, kaparó torok, makacs köhögés esetén sokan esküsznek rá, és nem véletlenül: az ánizsnak enyhe antimikrobiális hatást is tulajdonítanak. Az Európai Gyógyszerügynökség is elismeri a hagyományos alkalmazását enyhe emésztési panaszoknál és a felső légutak hurutos tüneteinél – még ha azt is hozzáteszi, hogy mindez elsősorban több száz év tapasztalatán alapul, nem modern klinikai kisérleteken.

Az ánizstea elkészítése kifejezetten kellemes rituálé.

Egy evőkanál ánizsmagot forrázz le, fedd le, és hagyd állni körülbelül húsz percig. Egy kanál mézzel nemcsak finomabb lesz, hanem még jobban simogatja a torkot.

Ha nincs mag, használhatsz szárított levelet is egy teáskanálnyit, frissből pedig ennek a háromszorosát. Az édeskés íz miatt a tea a gyerekeknek is könnyen elfogadható, de terhesség alatt nem ajánlott. Szoptatás idején viszont a néphagyomány szerint még a tejtermelést is támogathatja.

A csillagánizsnál viszont már jóval több az óvatosság. A valódi, kínai csillagánizs (Illicium verum) és a mérgező japán változat (Illicium anisatum) nagyon hasonló külsejű, és a keveredés komoly problémát okozhat. A japán csillagánizs idegrendszeri tüneteket, mérgezést válthat ki, különösen csecsemőknél, ezért az amerikai FDA külön figyelmeztetést is kiadott róla. Az a romantikus elképzelés pedig, hogy a csillagánizs a „természet Tamifluja”, inkább legenda:

bár valóban ebből a növényből vonják ki azt az alapanyagot, amiből az antivirális gyógyszert szintetizálják, egy csésze tea ettől még nem válik gyógyszerré.

Ha már a gyógyító konyhai praktikáknál tartunk, érdemes körülnézni más régi módszerek között is. A mézes-fokhagymás ital, a kamillás gőzölés az eldugult orra, a meleg sós vizes gargalizálás torokfájásnál mind olyan eszközök, amelyek nem gyógyítanak meg azonnal, de enyhíthetik a tüneteket. Ugyanez igaz a hagymahéjból főzött teára, a gyömbéres-citromos italra vagy a kurkumás meleg tejre, amelynek gyulladáscsökkentő és immunerősítő hatást tulajdonítanak.

Fontos azonban a határokat is látni. Ha magas láz, nehézlégzés, mellkasi fájdalom jelentkezik, ha egy hét után sem javulnak a tünetek, vagy ha valaki krónikus betegséggel él, nem érdemes kísérletezni – ilyenkor szakemberre van szükség.

Az ánizstea tehát nem csodaszer, de egy régi, megnyugtató, illatos segítség lehet a náthás napokon,

amikor a legfontosabb talán mégis az, hogy egy kicsit megálljunk, pihenjünk, és hagyjuk, hogy a testünk tegye a dolgát.

Via kirsche.hu


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Egy szőrszál kitépése miatt kómába került, agyhalottnak nyilvánították, mégis felébredt, és felépült egy férfi
A kórházban derült ki a sokkoló diagnózis: egy ritka bakteriális fertőzésből vérmérgezés, vagyis szepszis alakult ki nála. „A baktériumok valósággal végigpusztítottak a testén, és sorra leállították az összes szervét” – mesélte a férfi nővére.


Egyetlen rossz mozdulat, egy ártatlannak tűnő, benőtt szőrszál kitépése majdnem a texasi Steven Spinale életébe került. A 36 éves édesapának mindössze 4% esélyt adtak a túlélésre, miután kómába esett, az orvosok pedig attól tartottak, agyhalott. Szerettei azonban sosem adták fel a reményt, és most, évekkel később, biztató hírek érkeztek az állapotáról.

A kálvária 2022-ben kezdődött, amikor Steven a lágyékán lévő benőtt szőrszálat eltávolította, majd nem sokkal később rosszul lett. „Egyszerűen csak elég rosszul éreztem magam, de az orvosok sem tudták, mi okozza a tüneteimet”

– emlékezett vissza a család a kezdetekre. A férfi állapota rohamosan romlott, hamarosan életfenntartó gépekre kellett kapcsolni.

A kórházban derült ki a sokkoló diagnózis: egy ritka bakteriális fertőzésből vérmérgezés, vagyis szepszis alakult ki nála. „A baktériumok valósággal végigpusztítottak a testén, és sorra leállították az összes szervét” – mesélte a férfi nővére, Michelle. Mindez azonban nem volt elég: a kórházban elkapta az A-influenzát, kétoldali tüdőgyulladást és akut légzési distressz szindrómát is kapott, sőt, egy kisebb stroke-ot is elszenvedett, miután a fertőzés elérte a szívét – írta a LADbible. Az orvosok szerint Steven nagy valószínűséggel „agyhalott” volt, és mindössze négy százalék esélyt adtak neki a túlélésre.

Ekkor történt meg a csoda, amiben már kevesen hittek. Az édesapa a számtalan életveszélyes szövődmény dacára magához tért a kómából, és megkezdte a lassú, küzdelmes felépülést. Hozzátartozói a közösségi médiában dokumentálták a gyógyulás minden apró lépését.

A férfi nővére, Michelle tavaly novemberben egy megható videót tett közzé, amelyben Steven „mérföldköveit” mutatta be. „Minden apró lépés egy óriási győzelem. Látni, ahogy újra eszik, gyógytornára jár, és próbál felállni, leírhatatlan érzés” – mondta Michelle. A felvételeken valóban látszik, ahogy a férfi az ágyban ülve étkezik és újra tanul járni, hatalmas erőfeszítések árán.

@michellebell111 #lifesupport #miracle #wakingupfromacoma #drsmakemistakes ♬ Stay by Rihanna. Slowed - ☼

A szepszis a szervezet szélsőséges, életveszélyes válasza egy fertőzésre, amely gyors beavatkozás nélkül szervi elégtelenséghez és halálhoz vezethet. Az amerikai járványügyi központ adatai szerint évente legalább 1,7 millió felnőttnél alakul ki, és legalább 350 ezer haláleset köthető hozzá. A brit egészségügyi szolgálat (NHS) felhívja a figyelmet, hogy aki zavartságot, nehézlégzést, illetve „kékes, szürkés, sápadt vagy foltos” bőrt, ajkakat vagy nyelvet tapasztal, azonnal forduljon sürgősségi ellátáshoz. Steven története a reményről és a szeretet erejéről szól, de egyben komoly figyelmeztetés is: egy látszólag apró sérülés is végzetes lehet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Döbbenetes felfedezés: szén-dioxiddal mossák át a Parkinson-kórosok agyát - és működhet
Parkinson-kórral élő időseket vettek rá egy bizarrnak tűnő kísérletre egy amerikai laborban. Az eredmények még a kutatókat is meglepték, a mérgező anyagok ugyanis a vérükben jelentek meg.


Szenzációs áttörést értek el amerikai kutatók: egy egyszerű, irányított légzési technikával képesek lehetnek kitisztítani a mérgező salakanyagokat a Parkinson-kóros betegek agyából. Az új-mexikói egyetem és a The Mind Research Network neurotudósai által vezetett vizsgálatban bebizonyosodott, hogy

a vér szén-dioxid-szintjének rövid ideig tartó, ritmikus emelésével felpörgethető az agy természetes „szennyvízrendszere”

– írta a ScienceAlert. A módszerrel laboratóriumi körülmények között mérhetően több salakanyag távozott a véráramba, ami új reményt adhat a neurodegeneratív betegségek, köztük a Parkinson- és az Alzheimer-kór elleni küzdelemben.

Az agy hulladékeltávolító, úgynevezett glimfatikus rendszere normál esetben

mély alvás közben a legaktívabb, amikor az agy-gerincvelői folyadék hullámai szó szerint átmossák az agyszövetet.

Mivel a Parkinson-kóros betegek gyakran küzdenek alvászavarokkal, ez a tisztulási folyamat sérülhet, ami a káros fehérjék felhalmozódásához vezet. A kutatók rájöttek, hogy a szén-dioxid-szint ingadozása az erek tágulását és összehúzódását okozza, ami egyfajta pumpaként működve segítheti a folyadék áramlását.

Az egyik kísérletben 63 idősebb felnőtt vett részt, akik közül harmincan Parkinson-kórral éltek. Miközben MRI-vizsgálatot végeztek rajtuk, körülbelül 35 másodperces ciklusokban szén-dioxiddal dúsított levegőt lélegeztek be, amit normál levegővel teli szakaszok követtek.

Az eredmények mind az egészséges, mind a beteg csoportban az agy-gerincvelői folyadék áramlásának megváltozását mutatták.

Egy másik, tízfős vizsgálatban a résztvevők három, egyenként tízperces kezelésen estek át. Az ezt követően, 45, 90 és 150 perc múlva levett vérmintákban kimutathatóan megnőtt az agyból származó salakanyagok koncentrációja. Egyiküknél, akinél az Alzheimer-kór egyik biomarkerét is azonosították, a kezelés után a vérben lévő

mérgező amiloid-béta fehérjék szintje kimagaslóan megemelkedett, ami a hatékony kiürülésre utal.

„Azt kerestük, hogyan tudnánk ezt a folyamatot felerősíteni” – mondta Sephira Ryman, a kutatásban részt vevő neuropszichológus. „Ekkor jöttünk rá, hogy éber állapotban is elő tudjuk idézni a mély alváshoz kötött glimfatikus tisztulási folyamatot, méghozzá szakaszos szén-dioxid-adagolással.” A tanulmány szerzői szerint „a szakaszos hiperkapnia képes lehet eltávolítani az Alzheimer-kórban szerepet játszó peptideket és fehérjéket, ami kiemeli a benne rejlő lehetőséget, mint az Alzheimer-páciensek betegséglefolyását módosító terápiát.”

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy

egyelőre nem tudni, a hatás tartós-e, és érdemben befolyásolja-e a betegségek lefolyását.

Az is kérdéses még, hogy a felhalmozódó toxikus fehérjék a betegségek kiváltó okai vagy csupán azok melléktermékei. A csapat most azt vizsgálja, hogy a hasi légzésre fókuszáló gyakorlatok, mint a jóga, a tajcsi vagy a csikung, képesek-e hasonlóan kedvező hatást elérni.

A kutatás bizonyította, hogy laboratóriumi körülmények között már megmozgatható az agyi „csatornarendszer”.

Ha a hatás tartósnak és biztonságosnak bizonyul, új fejezet nyílhat a neurodegeneratív betegségek kezelésében, de ehhez még további vizsgálatokra van szükség.

Via ScienceAlert


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Ebéd után tör rád a kínzó édességvágy? A tested vészjelzést küld, és ennek komoly oka van
Hiába eszel egy kiadós ebédet, utána majd' megőrülsz egy szelet sütiért? Ez a jelenség sokakat érint, de vajon mit tehetsz ellene azonnal?


Alig tetted le a kanalat ebéd után, de máris egy szelet krémes süteményről vagy egy tábla csokiról álmodozol? Nem a gyengeség beszél belőled, hanem a tested küld egyértelmű jelet: valami nincs rendben azzal, amit ebédre ettél. Most kiderül, miért tör rád a kínzó édességvágy, és mit tehetsz ellene azonnal, illetve hosszabb távon.

A jelenség hátterében leggyakrabban egy vércukor-hullámvasút áll.

Ha az ebéded sok finomított szénhidrátot, de kevés fehérjét és rostot tartalmaz, a vércukorszinted az egekbe szökik, majd ugyanolyan gyorsan a mélybe zuhan

– írta a Meglepetés magazin. Ez a hirtelen esés, az úgynevezett reaktív hipoglikémia váltja ki a vészreakciót: a szervezet pánikszerűen próbál gyors energiához jutni, és ehhez a cukor a legkézenfekvőbb eszköz. A finomított szénhidrátok ráadásul az agy jutalmazóközpontját is aktiválják, ami csak tovább erősíti a későbbi sóvárgást.

Az okok között nemcsak a tányér tartalma, hanem a megszokás is szerepel, hiszen sokan gyerekkoruktól szokták meg, hogy az étkezést desszert zárja.

„Az ebéd utáni sóvárgás a tested vészjelzése: azt üzeni, hogy az előző étkezés nem adott tartós energiát, csak egy gyors löketet”

– mutatnak rá a szakértők. Ezt a hatást tovább erősítheti a kapkodó evés, a kialvatlanság, a stressz és a nem megfelelő folyadékbevitel is.

Ha már benne vagy a cukorsóvárgás kellős közepén, pár azonnali lépés segíthet. Először is állj meg egy pillanatra, és gondold át, valóban éhes vagy-e. Igyál meg egy nagy pohár vizet, és várj pár percet, mert a vágy gyakran magától is enyhül. Egy 10 perces séta étkezés után bizonyítottan csökkenti a vércukorszint kiugrását, így a kínzó érzés is alábbhagyhat.

A tartós megoldás azonban az ebéd újratervezésében rejlik.

A cél a hosszan tartó jóllakottság, amit úgy érhetsz el, ha a tányérodon mindig van elegendő fehérje, például hús, hal, tojás vagy tofu,

bőségesen fogyasztasz rostot zöldségek és saláták formájában, a gyors szénhidrátokat pedig lassan felszívódókra cseréled, mint a barna rizs vagy az édesburgonya. Kutatások szerint már az is számít, ha a fehérjét és a rostot eszed meg a szénhidrát előtt, mert ez lassítja a cukor felszívódását.

Ha mégis ellenállhatatlan a vágy, nem kell mindent megvonnod magadtól. „Egy kocka étcsokoládé vagy egy marék mandula kielégíti az édesség iránti vágyat anélkül, hogy újra felborítaná a vércukorszintet, mivel a bennük lévő zsír és rost lassítja a folyamatot” – hangzik a tanács. Jó választás lehet még egy natúr joghurt bogyós gyümölcsökkel vagy egy alma mogyoróvajjal.

A cukoréhséget a mindennapi szokások finomhangolása is enyhíti: a rendszeres étkezés, a megfelelő alvás és a stressz kezelése mind hozzájárulnak a vércukorszint stabilitásához.

Amennyiben a sóvárgás tartósan erős, és olyan tünetek kísérik, mint a remegés, verejtékezés vagy ájulásérzés, érdemes orvos vagy dietetikus segítségét kérni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Még a gyaloglási szokásaid is számítanak, évekkel korábban jelezhetik a Parkinson-kórt
A csökkenő aktivitás a betegség korai következménye. Viszont a lépésszámlálók és okosórák évekkel előbb jelezhetik a csenden zajló alattomos folyamatot.


Gondoltad volna, hogy a napi lépésszám a Parkinson-kór korai jelére is figyelmeztethet?

Egy friss kutatás szerint a mindennapi aktivitásunk, különösen a megtett lépések száma,

összefüggésbe hozható a betegség kialakulásával

írja a Newsweek.

A statisztikák meglepő eredményt hoztak: minden ezerrel több megtett napi lépés átlagosan 8 százalékkal csökkentette a Parkinson-kór kockázatát.

A vizsgálatban közel 95 ezer középkorú felnőtt adatait elemezték, akik éveken át csuklón viselhető aktivitásmérőt hordtak.

A kutatásból kiderült, hogy azoknál, akiket később Parkinson-kórral diagnosztizáltak, már jóval a diagnózis előtt csökkenni kezdett a napi aktivitás.

Az összefüggés azoknál volt a legerősebb, akiknél a betegség a megfigyelést követő néhány éven belül jelent meg. Akiknél viszont csak jóval később, ott a lépésszám és a kockázat közötti kapcsolat már nem volt olyan markáns.

Ez arra utal, hogy a csökkenő mozgás nem a betegség kiváltó oka, hanem sokkal inkább egy korai következménye.

A szakemberek szerint ez a Parkinson-kór úgynevezett prodromális, vagyis bevezető szakaszára utalhat.

Ebben az időszakban a szervezetben már zajlanak a változások, de a tünetek még túl enyhék vagy általánosak ahhoz, hogy egyértelmű diagnózist lehessen felállítani.

A kissé lassabb járás, a rövidebb séták, a kevesebb napi mozgás pontosan olyan jelek lehetnek, amelyeket sokszor a fáradtságnak vagy az életkor természetes velejárójának tudunk be.

Viszont az okosórák és a különféle aktivitásmérők, mint amilyen például a telefonon a lépésszámláló, éppen az ilyen, tudatosan talán fel sem tűnő apró változások kiszűrésében segíthetnek, mivel minden nap nap rögzítik a mozgásunkat.

Fontos azonban hangsúlyozni: az alacsony lépésszám önmagában nem diagnózis, és semmiképpen sem alkalmas a betegség megállapítására. A napi aktivitás csökkenhet sérülés, ízületi fájdalom, hangulati problémák, szív- vagy tüdőbetegségek, de akár egy megváltozott élethelyzet miatt is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk