A spenótban védhet a demenciától, az ivóvízben viszont árthat ez a vegyület egy új kutatás szerint
Úgy tűnik, sokkal fontosabb lehet, hogy honnan származik a nitrát, mint az, hogy mennyit fogyasztunk belőle: ami a spenótban védelmet nyújthat, az az ivóvízben és a feldolgozott húsokban árthat. Egy 27 éven át tartó, több mint 54 ezer dán felnőtt bevonásával készült kutatás most először talált összefüggést az ivóvíz nitráttartalma és a demencia magasabb kockázata között – ráadásul már jóval a jelenleg érvényes európai uniós határértékek alatti koncentrációknál is.
A kutatás legfőbb újdonsága, hogy megkülönbözteti a nitrát forrásait, és ezeknek teljesen ellentétes hatást tulajdonít – írja a ScienceDaily.
Míg a zöldségekből – például napi egy csésze bébispenótnak megfelelő mennyiségből – származó nitrátbevitel alacsonyabb demenciakockázattal járt együtt, addig az állati eredetű élelmiszerekből, feldolgozott húsokból és a csapvízből származó nitrát és nitrit emelte a rizikót.
Úgy tűnik tehát, hogy nem is az a legfontosabb kérdés, mennyi nitrátot fogyasztunk, hanem az, hogy honnan.
A nagyszabású vizsgálatot az ausztrál Edith Cowan Egyetem és a Dán Rákkutató Intézet végezte a dán Étrend, Rák és Egészség elnevezésű kutatási program adataira támaszkodva. Catherine Bondonno, az egyetem docense szerint a jelenség hátterében biokémiai okok állhatnak. Úgy véli, a zöldségekben lévő vegyületek kedvező irányba terelik a nitrát feldolgozását a szervezetben.
„Amikor nitrátban gazdag zöldségeket eszünk, vitaminokat és antioxidánsokat is fogyasztunk, amelyekről úgy tartjuk, hogy segítik, hogy a nitrát a jótékony vegyületté, nitrogén-monoxiddá alakuljon, miközben gátolják az N-nitrozaminok képződését, amelyek rákkeltőek és potenciálisan károsíthatják az agyat” – magyarázta a kutató.
A kutató hasonló problémát lát a csapvíz esetében is, amelyből szintén hiányoznak a védő vegyületek, így a benne lévő nitrát a szervezetben könnyebben alakulhat át káros anyagokká.
A kutatók ugyanakkor óva intenek a túlzó következtetésektől, és hangsúlyozzák, hogy az eredményeik nem azt jelentik, hogy az embereknek abba kellene hagyniuk a vízivást.
A tanulmány megfigyeléses jellegű, vagyis összefüggéseket tárt fel, de ok-okozati kapcsolatot nem bizonyít, ezért az eredmények megerősítéséhez további vizsgálatokra van szükség.
A demencia megelőzése és a kockázati tényezők az elmúlt években kiemelt figyelmet kaptak, miután kiderült, hogy életmódbeli tényezőkkel a betegség eseteinek jelentős része megelőzhető lenne.
Korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy bizonyos fertőzések, akár egy súlyos fogszuvasodás is növelheti a rizikót.
