A saját unokáját szülte meg 60 évesen a magyar nagymama Londonban, itthon ugyanis túlkorosnak nyilvánították a szüléshez
Ilona örömmel vállalta a baba kihordását és a szülést, ugyanis a lánya már hétszer próbálkozott lombikprogrammal, de egyik beültetés sem járt sikerrel. Itthon nem végezték el a beavatkozást, Nagy-Britanniában nem volt akadálya.
Az egész világon szenzációnak számít, ami Londonban történt egy magyar házaspárral szeptemberben: a kisfiukat ugyanis a nagymamája hordta ki és szülte meg 60 évesen.
Epres Ilona szülése valószínűleg világrekord is lehet, hiszen első és mostani szülése között 43 év telt el, és az eddigi rekord csak 41 év volt - írta a Blikk.
A boldog (nagy)szülő, Ilona a Londonban élő vejének, Zoltánnak és a 40 éves Bernadett lányának tette meg ezt a hatalmas gesztust, a pár már kis híján feladta, hogy gyerekük lehet.
– Bernadett a hosszú évek alatt hétszer próbálkozott lombikprogrammal, hogy gyermeke szülessen, kisebb vagyont költöttek az orvosi beavatkozásra. A sok beültetés azonban nem járt sikerrel, mindig elvetélt. Ez annyira megviselte szegényt lelkileg, hogy letargiába esett, sőt, már megkérdőjelezte az élete értelmét is.
Nagyon aggódtam érte, édesanyaként rossz volt nézni a vergődését, amikor Budapesten az orvosom felvetette, miért nem próbálom meg én a kihordást, hiszen makkegészséges vagyok. Örömmel mentem bele a hosszas egészségügyi vizsgálatokba, valamint a lányom petesejtjének és a vejem hímivarsejtjének a beültetésébe, amit idehaza azzal az indokkal nem végeztek el, hogy túlkoros vagyok, de Angliában ennek nem volt akadálya
– mondta a Blikknek Ilona.
Ilona szerint a terhesség alatt semmi problémája nem volt, és a szülés is annyira simán folyt le, hogy az angol orvos így gratulált neki: „Ilyenre még a kórházunkban nem volt példa! Anyuka, ez olyan könnyen ment magának, hogy visszavárjuk egy újabb szülésre!”
A legnagyobb gyermeke már 43 éves, de rajta kívül még három saját gyermeket szült. Illetve összesen most már ötöt.
A másfél hónapos Danika egyébként az angol anyakönyvi kivonat szerint Ilona fia.
– Most készül a lemondási nyilatkozatom, a lányom részéről pedig az örökbefogadási. Nem béranyaként, hanem dajka anyaként szerepelek a nyilvántartás szerint, és ez óriási különbség.
– Nagy öröm, hogy a lányoméknak tudtam segíteni, és felemelő érzés, hogy ezzel óriási boldogságot szereztem az egész családnak.
A lányom bent volt velem a szülőszobában, és ő jobban izgult, mint én. Amikor meglátta a kis Danit, zokogásban tört ki, akár csak én. Hosszasan együtt sírtunk a boldogságtól a kórteremben. Nekem ez amúgy is dupla boldogság.
Rengeteg tejem volt, négyhetes koráig szoptattam a kicsit, akit legközelebb karácsonykor látok majd újra, amikor Londonba utazom a párommal - tette hozzá az anyuka-nagymama.
Az egész világon szenzációnak számít, ami Londonban történt egy magyar házaspárral szeptemberben: a kisfiukat ugyanis a nagymamája hordta ki és szülte meg 60 évesen.
Epres Ilona szülése valószínűleg világrekord is lehet, hiszen első és mostani szülése között 43 év telt el, és az eddigi rekord csak 41 év volt - írta a Blikk.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy 60 éves, filléres gyógyszerrel írják újra a cukorbetegség kezelését
A brit egészségügyi felügyelet frissítette a 2-es típusú diabétesz kezelési protokollját. Az új ajánlás a korai szív- és vesevédelem érdekében a legtöbb betegnél azonnali kombinált terápiát javasol.
Egy több mint hatvan éve használt, filléres gyógyszer írhatja újra a 2-es típusú cukorbetegség kezelését, miután a brit egészségügyi felügyelet idén februárban alapvetően változtatott az eddigi kezelési gyakorlaton.
Az új iránymutatás szerint a legtöbb frissen diagnosztizált betegnek már a kezelés legelején egy másik hatóanyaggal, egy SGLT-2 gátlóval kombinálva kell kapnia a metformint.
A cél, hogy ne csak a vércukorszintet kontrollálják, hanem már a betegség korai szakaszában védjék a páciensek szívét és veséjét is. Ez a fordulat nem azt jelenti, hogy a metformint félreteszik, épp ellenkezőleg: megerősíti a helyét a terápia alapköveként, csak már egy modernebb, kombinált stratégia részeként. A gyógyszer története nem egy laborban, hanem egy növénynél, a kecskerutánál kezdődött, amelyet a népi gyógyászatban már évszázadok óta használtak a cukorbetegség tüneteire – írja a témát feldolgozó ScienceAlert.
A belőle kivont hatóanyagot az 1950-es évek végén vezették be. A metformin alapvetően a szervezet inzulin-felhasználását teszi hatékonyabbá, csökkenti a máj cukorkibocsátását és az izmok glükózfelvételét is javítja.
Nagy előnye, hogy önmagában ritkán okoz veszélyes vércukorszint-esést, és jellemzően nem okoz súlygyarapodást sem.
Széleskörű hatásai miatt régóta vizsgálják a cukorbetegségen túli alkalmazását is. Gyakran írják fel orvosok inzulinrezisztenciával küzdő, policisztás ovárium szindrómában (PCOS) szenvedő nőknek, mert segíthet a menstruációs ciklus szabályozásában. Felmerült az is, hogy lassíthatja az öregedést vagy védheti az idegrendszert, de ezeket a hatásokat embereken még nem sikerült egyértelműen bizonyítani. Mint minden gyógyszernek, a metforminnak is lehetnek mellékhatásai. A leggyakoribbak a gyomorpanaszok, hányinger és hasmenés, ezek azonban idővel enyhülnek, vagy a gyógyszer fokozatosan felszabaduló, úgynevezett retard változatával kiküszöbölhetők.
Komolyabb probléma, hogy hosszú távon B12-vitamin-hiányt okozhat, ami vérszegénységhez vagy idegkárosodáshoz vezethet.
A ritka, de súlyos mellékhatások közé tartozik a tejsav-acidózis, a vér tejsavszintjének veszélyes felhalmozódása, ami főleg súlyos vese- vagy májbetegeknél fordulhat elő.
Az új brit ajánlás különösen fontos lehet
Magyarországon, ahol a Nemzetközi Diabétesz Szövetség 2025-ös becslése szerint a 20-79 éves lakosság 10,1 százaléka cukorbeteg, és a betegek közel 17 százaléka még diagnózis nélkül él.
Miközben a közbeszédben a diabétesz kezelése kapcsán az utóbbi időben leginkább a látványos fogyást is okozó GLP-1-készítményekről esik szó, a metformin továbbra is a legszélesebb körben használt, olcsó és megbízható alapgyógyszer marad, amely most új szerepben bizonyíthat. A betegek számára a legfontosabb üzenet, hogy a terápiás változtatásokról mindig a kezelőorvosnak kell döntenie.
Egy több mint hatvan éve használt, filléres gyógyszer írhatja újra a 2-es típusú cukorbetegség kezelését, miután a brit egészségügyi felügyelet idén februárban alapvetően változtatott az eddigi kezelési gyakorlaton.
Az új iránymutatás szerint a legtöbb frissen diagnosztizált betegnek már a kezelés legelején egy másik hatóanyaggal, egy SGLT-2 gátlóval kombinálva kell kapnia a metformint.
A cél, hogy ne csak a vércukorszintet kontrollálják, hanem már a betegség korai szakaszában védjék a páciensek szívét és veséjét is. Ez a fordulat nem azt jelenti, hogy a metformint félreteszik, épp ellenkezőleg: megerősíti a helyét a terápia alapköveként, csak már egy modernebb, kombinált stratégia részeként. A gyógyszer története nem egy laborban, hanem egy növénynél, a kecskerutánál kezdődött, amelyet a népi gyógyászatban már évszázadok óta használtak a cukorbetegség tüneteire – írja a témát feldolgozó ScienceAlert.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Akár egy éven belül megkezdődhetnek a klinikai vizsgálatok” – fordulat, és új remény az ALS-betegeknek
A kutatást vezető Aaron Burberry nyilatkozta ezt a biztató ütemtervet, miután egérkísérletekben sikeresen lassították a betegséget. A beavatkozás az állatok élettartamát meghosszabbította, a már kialakult mozgáskárosodáson azonban nem javított.
Egy eddig rejtett folyamat a bélben lehet az egyik kiváltó oka két súlyos idegrendszeri betegségnek, az amiotrófiás laterálszklerózisnak (ALS) és a frontotemporális demenciának (FTD). A Case Western Reserve Egyetem kutatóinak friss eredményei szerint
bizonyos bélbaktériumok által termelt cukor, egyfajta glikogén, olyan gyulladásos láncreakciót indíthat el, amely végül az agysejtek pusztulásához vezet.
Egérkísérletekben már sikerült is megszakítani ezt a káros folyamatot. Mindkét betegség, az izmok mozgását fokozatosan leépítő ALS és a viselkedést, valamint a nyelvi készségeket romboló FTD hátterében gyakran a C9ORF72 gén egy bizonyos variánsa áll. A kutatókat régóta foglalkoztatta a kérdés, hogy miért nem betegszik meg mindenki, aki hordozza ezt a génvariánst. A válaszhoz most egy lépéssel közelebb kerültek, amikor a bélflóra szerepét kezdték vizsgálni. A kutatók C9orf72-hiányos egereken végeztek kísérleteket, hogy modellezzék az emberi génvariánsra való fogékonyságot, majd különböző bélbaktérium-keverékekkel tesztelték az immunrendszerük reakcióit – írja a ScienceAlert.
A vizsgálatok a glikogéntermelésre, azon belül is a Parabacteroides merdae nevű baktériumra terelték a gyanút.
Amikor ezt a baktériumtörzset olyan egerekbe juttatták, amelyeknek nem volt bélflórájuk, az állatoknál súlyos gyulladás és a vér-agy gát károsodása lépett fel. Aaron Burberry, a Case Western Reserve Egyetem patológiai tanszékének adjunktusa a Case Western Reserve University közleményében ismertette a folyamatot:
„Azt találtuk, hogy káros bélbaktériumok gyulladásos formájú glikogént – egyfajta cukrot – állítanak elő, és ezek a bakteriális cukrok olyan immunválaszokat indítanak be, amelyek károsítják az agyat.”
A feltételezést az első emberi vizsgálatok is alátámasztani látszanak: 22 ALS-beteg székletmintájából 15-ben, valamint egy FTD-s betegnél is a normálisnál magasabb volt a gyulladásos glikogén szintje, míg a 12 fős egészséges kontrollcsoportban ez csak négy embernél volt kimutatható. A kutatók szerint a szervezet a bakteriális cukrot veszélyként azonosítja, és túlzott immunválaszt ad, ami végül az agyban is károkat okoz. A kutatás egyik legbiztatóbb eredménye, hogy amikor az érintett egereknek egy glikogénbontó enzimet, alfa-amilázt adtak, a gyulladás szintje csökkent, és az állatok élettartama meghosszabbodott. A ScienceAlert beszámolója szerint a motoros képességeik azonban nem javultak, ami jelzi, hogy a módszer önmagában nem jelent teljes gyógymódot.
A felfedezés mégis új terápiás utat nyithat, amely nem közvetlenül az agyat, hanem a bélrendszert célozza. A kutatás Magyarországon is releváns, mivel a C9ORF72 génvariáns a hazai ALS-esetekben is ismert kockázati tényező.
A következő lépés a vizsgálatok kiterjesztése lesz, a kutatócsoport vezetője szerint: „Eredményeink alapján a klinikai vizsgálatok is indokoltnak tűnnek annak megállapítására, hogy a glikogén lebontása lassíthatja-e az ALS/FTD betegek betegségprogresszióját, és akár egy éven belül meg is kezdődhetnek.”
Egy eddig rejtett folyamat a bélben lehet az egyik kiváltó oka két súlyos idegrendszeri betegségnek, az amiotrófiás laterálszklerózisnak (ALS) és a frontotemporális demenciának (FTD). A Case Western Reserve Egyetem kutatóinak friss eredményei szerint
bizonyos bélbaktériumok által termelt cukor, egyfajta glikogén, olyan gyulladásos láncreakciót indíthat el, amely végül az agysejtek pusztulásához vezet.
Egérkísérletekben már sikerült is megszakítani ezt a káros folyamatot. Mindkét betegség, az izmok mozgását fokozatosan leépítő ALS és a viselkedést, valamint a nyelvi készségeket romboló FTD hátterében gyakran a C9ORF72 gén egy bizonyos variánsa áll. A kutatókat régóta foglalkoztatta a kérdés, hogy miért nem betegszik meg mindenki, aki hordozza ezt a génvariánst. A válaszhoz most egy lépéssel közelebb kerültek, amikor a bélflóra szerepét kezdték vizsgálni. A kutatók C9orf72-hiányos egereken végeztek kísérleteket, hogy modellezzék az emberi génvariánsra való fogékonyságot, majd különböző bélbaktérium-keverékekkel tesztelték az immunrendszerük reakcióit – írja a ScienceAlert.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Riasztást adtak ki a magyar kardiológusok: ezekre a tünetre figyeljen mindenki, aki sportol
A Magyar Kardiológusok Társasága négy kritikus tünetre hívta fel a figyelmet, amelyek veszélyt jeleznek mozgás közben. Ezek figyelmen kívül hagyása súlyos következményekkel, akár hirtelen szívhalállal is járhat.
A mozgás életet menthet, de egyáltalán nem mindegy, hogyan sportolunk. A mozgás hónapjává nyilvánította áprilist a Magyar Kardiológusok Társasága, a kampányukban pedig a rejtett szívbetegségek veszélyeire és a tudatos terhelés fontosságára hívják fel a figyelmet. Az üzenetük szerint a biztonságos edzéshez éppúgy hozzátartozik a szükség szerinti orvosi szűrés, mint maga a fizikai aktivitás – írja a Weborvos.
Bár a rendszeres sport bizonyítottan védi a szív- és érrendszert, javítja az anyagcserét és a mentális egészséget, a háttérben komoly veszélyek is megbújhatnak.
A szervezet ugyan alkalmazkodik a terheléshez, csökken a nyugalmi pulzus és hatékonyabbá válik a szívműködés, ám bizonyos szívproblémák sokáig tünetmentesek maradhatnak, és csak edzés közben okoznak panaszt.
„A mozgás egy fontos védőfaktor a szív- és érrendszeri betegségek ellen, ugyanakkor fontos tudni, hogy nem minden esetben kockázatmentes. Vannak olyan, sokszor rejtett betegségek, amelyek csak terhelés során okoznak problémát” – hangsúlyozza dr. Vágó Hajnalka, a Semmelweis Egyetem Sportorvostan Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára.
A legsúlyosabb következmény a sportolás közbeni hirtelen szívhalál, ami bár ritka, hátterében legtöbbször súlyos ritmuszavar áll. Fiatalabb korban ennek oka gyakran genetikai eredetű szívizombetegség, míg 35 év felett jellemzően a koszorúér-betegség és az ebből fakadó szívinfarktus.
A szakember szerint éppen ezért kulcsfontosságú a szűrővizsgálat, különösen bizonyos csoportok számára.
„Nagyobb intenzitású sporttevékenység megkezdése vagy folytatása esetén – ha valakinél szív- és érrendszeri rizikófaktorok állnak fenn, mint például magas vérnyomás, emelkedett koleszterinszint, dohányzás vagy pozitív családi anamnézis – javasolt a kardiológiai kivizsgálás” – mondja a professzor.
A versenysportolók számára Magyarországon kötelező a rendszeres sportorvosi alkalmassági vizsgálat, amely EKG-t és szükség esetén további teszteket is magában foglal.
Mivel a szabadidős sportolóknak ez nem kötelező, nekik különösen figyelniük kell a testük jelzéseire. Azonnal fel kell függeszteni az edzést és orvoshoz kell fordulni, ha mellkasi fájdalom, terhelésre jelentkező légszomj, szívdobogásérzés, szédülés vagy eszméletvesztés jelentkezik.
Gyakori kérdés, hogy egy fertőzéses betegség után mikor lehet biztonságosan visszatérni a mozgáshoz. A szabály az, hogy amíg tünetek vannak, kerülni kell a fizikai terhelést a szövődmények kockázata miatt. A tünetek megszűnése után legalább néhány nap panaszmentes időszakot kell tartani, és csak ezután lehet óvatosan, fokozatos terheléssel újrakezdeni az edzést.
Napjainkban egyre több okoseszköz segíti a sportolókat, melyek pulzust mérnek, vagy akár egycsatornás EKG-t is rögzítenek. Bár ezek hasznosak lehetnek, a kardiológus óvatosságra int.
„Bár ezek az eszközök hasznos kiegészítő információt nyújthatnak, nem helyettesítik az orvosi vizsgálatot. Ugyanakkor panasz esetén segíthetnek abban, hogy a kivizsgálás gyorsabban és célzottabban történjen”.
A mozgás életet menthet, de egyáltalán nem mindegy, hogyan sportolunk. A mozgás hónapjává nyilvánította áprilist a Magyar Kardiológusok Társasága, a kampányukban pedig a rejtett szívbetegségek veszélyeire és a tudatos terhelés fontosságára hívják fel a figyelmet. Az üzenetük szerint a biztonságos edzéshez éppúgy hozzátartozik a szükség szerinti orvosi szűrés, mint maga a fizikai aktivitás – írja a Weborvos.
Bár a rendszeres sport bizonyítottan védi a szív- és érrendszert, javítja az anyagcserét és a mentális egészséget, a háttérben komoly veszélyek is megbújhatnak.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy rossz fog okozhatja a vállfájdalmat? Hogyan derül ki, hogy nem is ott van a gond, ahol sejtjük?
Évi dentálhigiénikus szakemberként sem gondolta, hogy egy fogászati góc okozza a vállfájdalmát. Pedig miután a problémás fogat eltávolították, elmúlt az ízületi panasza is. A Diagnózis podcast új epizódjában a fogászati gócoknak jártunk utána és megtudhatunk minden fontosat a fogorvostól.
Ha hónapok óta makacs váll-, hát- vagy ízületi fájdalommal küzdesz, valószínűleg először nem a fogorvos jut eszedbe. Gyógytorna, gyógyszerek, reumatológia – legtöbben ezeken az állomásokon indulnak el. Pedig néha a valódi ok egészen máshol lapul.
A Diagnózis egészségpodcast aktuális epizódjában éppen egy ilyen történetet jár körül Ganzler Orsolya két vendégével: dr. Virtics Ferenc fogorvossal, az Abident vezető szakemberével, valamint Kovácsné Haász Évával, aki nemcsak érintettként, hanem dentálhigiénikus szakemberként is megszólal. A műsor jól ismert formátuma szerint ezúttal is egy konkrét egészségi problémából indul a beszélgetés: egy személyes történet és egy szakértői nézőpont együtt segít megérteni a háttérben húzódó összefüggéseket.
Éva története azért is különösen érdekes, mert maga is a fogászati területen dolgozik, mégsem gondolta elsőre, hogy a hónapok óta tartó vállfájdalomnak köze lehet a fogaihoz.
„Nem jutott eszembe először, hogy a fogammal lehet a probléma, és ez okozza az ízületi fájdalmaimat”
Éjszakánként a lüktető fájdalomra ébredt, többféle kezelésen is átesett, de az áttörés elmaradt. A fordulatot végül egy komplex fogászati kivizsgálás hozta el: CT-felvételen derült ki, hogy egy korábban gyökérkezelt fog gócos elváltozást okoz.
Dr. Virtics Ferenc a beszélgetésben érthetően magyarázza el, mi történik ilyenkor a szervezetben:
„A fogászati góc egy krónikus gyulladás. Sokszor semmilyen panaszt nem okoz a szájban, ezért a páciensek nem is gondolnak rá.”
Ez a lappangó gyulladás azonban nem marad feltétlenül helyben: bizonyos időszakokban a szervezet más pontjain is tüneteket okozhat, például ízületi fájdalmat vagy krónikus gyulladásos panaszokat.
Éva esetében a gócos fog eltávolítása után néhány nappal megszűnt a vállfájdalom:
„Arra ébredtem, hogy végigaludtam az éjszakát, és nincsenek ezek a lüktető fájdalmak.”
Talán az egyik legfontosabb felismerés, ami a beszélgetésből kirajzolódik, hogy sokan nem is a tünetek hiánya miatt halogatják a fogorvost, hanem a félelem miatt. Ezt dr. Virtics Ferenc is hangsúlyozza:
Sok páciens még mindig rossz emlékeket, korábbi kellemetlen élményeket társít a fogászati kezelésekhez, ezért csak akkor kér időpontot, amikor már fájdalom vagy komolyabb panasz jelentkezik.
Pedig éppen ez az, ami hosszú távon több kellemetlenséget, hosszabb kezelést és nagyobb költséget is jelenthet. A beszélgetés egyik fontos üzenete, hogy a rendszeres kontroll nem pusztán „fogászati rutin”, hanem a teljes szervezet egészsége szempontjából is kulcskérdés lehet. Egy időben elvégzett szűrővizsgálat vagy panorámaröntgen olyan elváltozásokat is megmutathat, amelyek még semmilyen tünetet nem okoznak, később viszont komoly problémák forrásai lehetnek.
Tudtad, hogy a fogászati kezeléseidet is fizetheted az OTP Egészségpénztárral?
A magánfogászati kezeléseidet részben vagy teljes egészében fedezheted a pénztári számládról – akár közvetlenül a rendelőben egészségkártyával, ha az adott fogászat szerződött partner. Ha nem szerződött, akkor kérj egy számlát (a helyes számlakiállításra figyelj!) a kezelésről, és utólag elszámolhatod a pénztáraddal.
Az adó-visszatérítést közvetlenül az egészségpénztári számládra kaphatod, így évente akár plusz 150 000 forintot is gyűjthetsz fogászati kiadásaidra, ha rendszeresen az OTP Egészségpénztáron keresztül fedezed az egészségügyi kiadásaidat.
Mire használhatod fel a pénztári egyenleged?
fogászati szűrésre és állapotfelmérésre
fogkőeltávolításra és dentálhigiéniai kezelésekre
tömésekre, gyökérkezelésre
fogpótlásokra, koronákra, hidakra
fogszabályozásra
szájápolási termékekre és egyéb gyógyászati eszközökre
Ha még egyszerűbbé tennéd a használatot, akkorösszekötheted az egészségkártyádat a bankszámláddal, így a kezeléseket közvetlenül fizetheted, és az elszámolás automatikusan megtörténik.
Az epizód második felében a nézői kérdések kerülnek fókuszba: szó esik a helyes fogmosási technikáról, a fogágybetegségről, a genetikai hajlam kérdéséről, sőt, még a száj mikrobiomjáról is.
A teljes epizódból többek között az is kiderül:
mit jelezhet a fogfájdalom,
valóban örökölhető-e a „rossz fog”,
mikor kell először fogorvoshoz vinni a gyereket,
és miért nem csak akkor érdemes időpontot kérni, ha már fáj.
Nézd meg a teljes beszélgetést, ha szeretnéd tudni, milyen jelekre érdemes odafigyelni, és milyen kérdéseket érdemes legközelebb feltenned a fogorvosodnak.
A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a Brocasterz Podcast Stúdióban rögzítettük.Köszönjük a támogatásukat – minden tartalomkészítőnek ajánljuk a stúdiót.
A podcastepizódot a gondoskodás szakértője, az OTP Egészségpénztár támogatta.
Ha hónapok óta makacs váll-, hát- vagy ízületi fájdalommal küzdesz, valószínűleg először nem a fogorvos jut eszedbe. Gyógytorna, gyógyszerek, reumatológia – legtöbben ezeken az állomásokon indulnak el. Pedig néha a valódi ok egészen máshol lapul.
A Diagnózis egészségpodcast aktuális epizódjában éppen egy ilyen történetet jár körül Ganzler Orsolya két vendégével: dr. Virtics Ferenc fogorvossal, az Abident vezető szakemberével, valamint Kovácsné Haász Évával, aki nemcsak érintettként, hanem dentálhigiénikus szakemberként is megszólal. A műsor jól ismert formátuma szerint ezúttal is egy konkrét egészségi problémából indul a beszélgetés: egy személyes történet és egy szakértői nézőpont együtt segít megérteni a háttérben húzódó összefüggéseket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
