A saját unokáját szülte meg 60 évesen a magyar nagymama Londonban, itthon ugyanis túlkorosnak nyilvánították a szüléshez

Ledőlt egy régi tévhit, amely szerint fogeltávolítás után tilos tejet vagy tejterméket fogyasztani – derül ki a Semmelweis Egyetem legújabb tájékoztató anyagából.

– írta a Semmelweis.hu

A változás azért is érdekes, mert korábban maga a Semmelweis Egyetem Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézete is azt javasolta a betegeinek, hogy a beavatkozást követő 2-3 napban ne fogyasszanak élőflórás tejtermékeket. A tejtilalom hagyománya nemzetközi szinten is létezett, főleg a német nyelvterületen, és vélhetően a pasztőrözés előtti időkből ered, amikor a nyers tej még fertőzésveszélyt jelenthetett.

A pasztőrözött tejtermékek esetében a tuberkulózis-kockázat nem áll fenn, ellentétben a modern táplálkozástudományi tévhitekkel.

A szemléletváltást konkrét kutatások is alátámasztják. Egy 2021-es szakirodalmi áttekintés már megállapította, hogy a tejfogyasztás tiltása csupán egy bizonyítékok nélküli hagyomány. Egy tavalyi, több mint kétszáz beteg bevonásával készült klinikai vizsgálat pedig kimutatta, hogy a sebgyógyulási komplikációk arányában nem volt statisztikailag kimutatható különbség azok között, akik fogyasztottak tejterméket a műtét után, és azok között, akik nem.

A Semmelweis Egyetem szakembere a beavatkozás előtti teendőkre is kitért.

– tanácsolja dr. Joób-Fancsaly Árpád, az egyetem Arc-Állcsont-Szájsebészeti és Fogászati Klinika egyetemi tanára.

A beavatkozás utáni első és legfontosabb szabály, hogy amíg az érzéstelenítő hat, addig enni és lehetőleg inni sem szabad. A fog helyén kialakult sebet tilos piszkálni vagy szívogatni.

A gyógyulás első napjaiban az orvos által javasolt oldattal lehet óvatosan öblögetni, a fogmosást pedig puha sörtéjű kefével, a sebet finoman kikerülve kell végezni. A dohányzást legalább három napig kerülni kell, mert lassítja a sebgyógyulást és növeli a fertőzésveszélyt.

Még több információt ebben a videóban láthatsz.

Miközben a dohányzás és az alkoholfogyasztás sok helyen csökken, a 20–49 évesek körében mégis nő több daganattípus előfordulása – az elhízás csak a történet egy része, a többit még mindig nem értjük teljesen.

Egy friss angliai adatelemzés szerint tizenegy ráktípus, köztük a leggyakrabban az emlő-, valamint a vastag- és végbélrák előfordulása is emelkedik a fiatal felnőttek körében – írta a New Scientist. Bár a kutatók a növekvő testsúlyt tartják a legfőbb gyanúsítottnak, ez messze nem ad teljes magyarázatot: a fiatal nők bélrákos eseteinek növekedéséből például csak körülbelül 20 százalékot lehet a testtömegindex (BMI) emelkedésével magyarázni.

Az egyetlen tényező, ami következetesen rosszabbodott, a túlsúly és az elhízás aránya.

Ha a hagyományos kockázati tényezők nem adják meg a választ, mi lehet a háttérben? A szakértők többek között az ultrafeldolgozott élelmiszerek, a PFAS néven ismert „örökkévaló vegyi anyagok”, valamint az antibiotikumok által megváltoztatott bélflóra szerepét vizsgálják.

Bár a kutatás angliai adatokon alapul, a jelenségnek magyar vonatkozásai is vannak. Itthon a szervezett vastag- és végbélrákszűrés a 50–70 éves korosztályt célozza, így a fiatal felnőtteknél esetlegesen tapasztalható növekedést nem a fokozott szűrés magyarázza.

A bizonytalanságok ellenére a megelőzés kulcsfontosságú: a testsúlykontroll, a rendszeres mozgás, a rostban gazdag étrend és a káros szenvedélyek kerülése továbbra is a leghatékonyabb eszközök a kockázatok csökkentésére.

Aki ebéd után hirtelen elálmosodik, annak egy rövid szundikálás valóságos csodát tehet a nap hátralévő részével. A tudomány szerint azonban egyáltalán nem mindegy, hogyan és mennyit alszunk napközben, a túl hosszú vagy rendszertelen pihenő ugyanis akár egészségügyi problémákra is utalhat.

Bár a rövid, 10-20 perces délutáni alvás bizonyítottan javítja a teljesítményt, egy több mint 86 ezer felnőtt bevonásával készült, egyelőre konferencián bemutatott vizsgálat arra jutott, hogy a hosszabb, rendszertelen szunyókálás összefüggésben áll a magasabb halálozási kockázattal, ahogy arról a hvg.hu is beszámolt.

A jelenség mögött ugyanakkor gyakran olyan meglévő egészségügyi problémák álltak, mint az elhízás vagy a magas vérnyomás.

Mindez persze nem jelenti azt, hogy a délutáni pihenés káros lenne. A pozitív hatások hátterében egy adenozin nevű vegyület áll, ami ébrenlét során felhalmozódik az agyban, és álmosságot okoz. Egy rövid szundi segít kiüríteni ennek egy részét, ezzel helyreállítva a kognitív funkciókat.

Egy 2010-es Berkeley-tanulmány már kimutatta, hogy egy nagyjából egyórás alvás képes helyreállítani az agyi kapacitást, akár egy negyedórás vagy annál még rövidebb szundítás is segít helyreállítani az agyi kapacitást. Egy másik, a Kaliforniai Egyetemen végzett kísérletben a szundikálást a koffeinnel és a placebóval vetették össze, és messze a rövid alvás bizonyult a leghatékonyabbnak a kognitív funkciók javításában.

James Maas professzor, aki 48 évet töltött alvásvizsgálattal a Cornell Egyetemen, szintén a délutáni pihenő előnyeit hangsúlyozza.

Aki szeretné kihasználni a szundikálás előnyeit, annak érdemes betartania néhány alapszabályt. A teljesítmény fokozásához 10–20 percnyi alvás az ideális, a legjobb időpont pedig délután egy és négy óra között van, igazodva a szervezet természetes ritmusához.

Érdekes trükk a „kávés szundi”: közvetlenül lefekvés előtt érdemes meginni egy kávét, aminek nagyjából 20 percre van szüksége a felszívódáshoz. Így ébredés után a koffein hatása azonnal érvényesül.

Már az a mennyiségű alkohol is károsíthatja az agyat, amit sokan eddig alacsony kockázatúnak gondoltak. Egy új amerikai kutatás szerint az agy vérellátása és a gondolkodásért felelős agykéreg is megsínyli a mérsékelt, de rendszeres ivást.

A kutatás legfontosabb újdonsága, hogy az agyi véráramlás (perfúzió) csökkenése erősebb összefüggést mutatott az alkoholfogyasztással, mint az agykéreg vékonyodása. Ez arra utal, hogy a keringés károsodása lehet a folyamat egyik első, érzékeny jele – írja a Science Alert.

A vizsgálatban 45 egészséges, 22 és 70 év közötti felnőtt vett részt, akiknek nem volt kórtörténetében alkoholprobléma. MRI-vizsgálatokkal mérték agyuk szerkezetét és vérellátását, miközben önbevallásos kérdőíveken számoltak be ivási szokásaikról. A tanulmány egy „italt” 14 gramm tiszta etanolban határozott meg, ami nagyjából egy üveg sörnek, egy kis pohár bornak vagy egy feles töménynek felel meg.

– fogalmaztak a tanulmány szerzői.

A károsodásra utaló jeleket olyan, mérsékelt ivónak számító embereknél is kimutatták, akiknek a fogyasztása a korábban alacsony kockázatúnak tartott határértékek alatt maradt.

A megállapítások egybecsengenek azzal a nemzetközi trenddel, amely megkérdőjelezi a „biztonságos” alkoholfogyasztás létezését. Ennek jele, hogy a legfrissebb amerikai táplálkozási irányelvek már nem határoznak meg konkrét napi limitet, ehelyett általánosságban azt javasolják, hogy az emberek az általános egészség javítása érdekében kevesebb alkoholt fogyasszanak.

(A magyar gyakorlatban egy italegység jellemzően 10 gramm alkoholt jelent, így az amerikai tanulmányban szereplő 14 grammos „standard ital” nagyjából ennek a másfélszeresének számít.)

A tudósok ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a vizsgálat korlátai miatt nem lehet közvetlen ok-okozati összefüggést levonni. Mivel a mérések egyetlen időpontban történtek, és az ivási szokások önbevalláson alapultak, a kapott eredmények csupán egy erős kapcsolatra utalnak.

A háttérben álló lehetséges okok között az alkohol által kiváltott oxidatív stresszt sejtik, ami biológiai „kopáshoz” vezet a szervezetben. Azt is kiemelték, hogy további, hosszabb távú vizsgálatokra van szükség a pontosabb következtetések levonásához.