KÖZÖSSÉG
A Rovatból

A magyarok is jól járhatnának a négynapos munkahéttel, de még nem minden munkahely kész a változásra

Bizalom, önállóság, belátás - mindenképp szükség van ezekre az értkekre, hogy egy munkaadó bevezesse a négynapos munkahetet.
Rónyai Júlia. Fotó: 089photoshootings/Pixabay - szmo.hu
2022. március 05.


Link másolása

Február közepén fogadta el a belga kormány azt a munkahelyi reformcsomagot, amelynek értelmében a munkavállalók háromnapos hétvégét kaphatnak. Más európai országok, például Spanyolország és Skócia is fontolgatja a rövidített munkahét bevezetését. De vajon hogy működne nálunk egy hasonló rendszer? Megérett-e erre a hazai munkakultúra? Szakértőkkel beszélgettünk.

A négynapos munkahét nem újkeletű elképzelés, sőt: Észak-Európa számos országában tesztelték már az elmúlt 10-15 évben - mondja Kis-Tamás Loránd, szervezetfejlesztő, pszichológus és egyetemi oktató.

Ma a modell világszerte egyre nagyobb népszerűségre tesz szert. Igaz, a legtöbb helyen eddig kísérleti szinten vezették be. Ezt elősegítették a pandémia miatt megváltozott munkafeltételek is, amelyek sok céget tereltek a rugalmasabb megoldások felé.

„A kísérletekben szereplő országok élen járnak work-life balance (vagyis az egyén életében megteremtett, munka és magánélet közti egyensúly) tekintetében. Az ilyen munkarendre széles körben van igény, de nem minden szervezet áll rá készen, hogy bevezesse” - véli a szervezetfejlesztő.

A munkavállaló elégedettsége ugyanis csak az egyik lényeges szempont. A másik a négynapos modell gazdasági haszna. A kutatások szerint az új munkarendben az alkalmazottak sok helyen produktívabbá, eredményesebbé váltak, fellendítve ezzel a cég gazdasági mutatóit is is.

„Ahol heti négy napot dolgoznak a munkavállalók, ott ritkább a kiégés, több a home office lehetőség. Ennek tehát gazdasági vetületei is vannak, nem csak emberkímélési szempontjai” - teszi hozzá Kis-Tamás Loránd.

Kisebb klímaterhelés, kevesebb üresjárat

„A négy hónapos munkahéttel Új-Zéland, az USA, a spanyolok és az oroszok is próbálkoztak. A tapasztalatok mindenhol pozitívak, a tanulmányok szerint a változás sehol nem vetette vissza a munkamorált” - ezt már Petrusán-Molnár Dalma, tanácsadó szakpszichológus mondja.

Szerinte az ilyen rendszer nemcsak elégedettebbé, hanem ebből fakadóan lojálisabbá is teszi a dolgozókat. A munkaadó cserébe vonzóbbá válik a piacon, így jobb eséllyel tud a saját profiljához illő munkaerőt választani.

„Az üresjárat is kevesebb: az alkalmazottak sokkal produktívabbak a munkavégzés terén, célzottabban törekednek a kiszabott munka magas színvonalú elvégzésére” - mondja Dalma.

A pszichológus szerint nem elhanyagolható szempont a klímatudatosság sem: jóval kisebb környezeti terhelést jelent, ha egy többzer fős iroda heti egy nappal kevesebb időre van igénybe véve, így csökken az áram- és vízfogyasztás is. És akkor a kieső napokon megspórolt benzinről még nem is beszéltünk.

Oké, de hogy néz ki a négy nap munka a gyakorlatban?

Fontos, hogy a négy napos hét nem feltétlenül jelent csökkentett óraszámot. Aki tehát csak a kevesebb munkában látja a modell előnyeit, az csalódni fog.

A nemzetközi tapasztalat mégis azt mutatja: a munkavállalók nem érezték plusz terhelésnek, ha a 38-40 órás heti munkamennyiséget 4 napra leosztva végezték el. Jobban motiválta őket, hogy egy extra napot nyernek vele, és így már van idejük töltődni, a magánéletükkel foglalkozni.

“A munkavállalók számára az az optimális, ha a saját szabadidejük felett tudnak rendelkezni. Fontos a párbeszéd is: van olyan cég, ahol az alkalmazottak fél évente jelezhetik a munkáltató felé, mennyire vált be az adott munkarend. Így lehetséges akár egymás után többféle felállást is kipróbálni” - mondja Petrusán-Molnár Dalma.

A pszichológus ugyanakkor hozzáteszi: volt olyan amerikai állam, ahol a négy napos héten a lakosok azért elégedetlenkedtek, mert a szabadnapjukon nem tudtak ügyeket intézni - hiszen a hivatalok is zárva tartottak.

Az ilyen kellemetlenségek áthidalhatók azzal, ha a munkavállalók rotációban veszik ki a szabadnapjaikat. Működhet az is, ha a hivatalok dolgozói a hétfőt, míg a többi munkavállaló a pénteket kapja meg szabadnapnak. Persze, ez már átfogó, társadalmi-kulturális szintű szervezést igényel.

De hogyan szervezhetőek át egy cég mindennapjai?

„Minden változásnak van egyéni, csoportos, szervezeti és társadalmi aspektusa is. Ezért mind a négy szintet vizsgáljuk, és ha mind megérett egy ilyen rendszerhez, akkor lehet sikeres a bevezetése” - mondja Kis-Tamás Loránd.

Ha azonban a szervezeti kultúra még fejletlen, akkor előfordulhatnak visszaélések. Ha például az egyén személyiségében nem érett a felelősségteljes megoldásokra, visszaélhet a helyzettel - akár azáltal, hogy a szabadnapon is dolgozva tesz szert előnyre a többiekhez képest.

Ha a csoport éretlen, akkor annak tagjai kihasználhatják egymást, míg ha az egész szervezeti kultúra kiforratlan, akár a vezetők is visszaélhetnek a pozíciójukkal. Ezért vizsgálják a szervezetfejlesztők a fenti szempontok mindegyikét, mielőtt nekiállnának egy hasonló rendszer kidolgozásának.

„A négynapos munkahét nem négy irodai munakanapot és egy nap home office-t jelent! Ha egy munkahelyen ezt nem veszik komolyan, még nem érettek a rendszer elsajátítására” - figyelmeztet a szervezetfejlesztő.

Hozzáteszi, az egyéni motiváció is fontos: van, akinek a maximalizmusa, perfekcionizmusa miatt lelkiismeretfurdalása támad, ha három napot pihen egyhuzamban. A kiégést illetően is ők a legveszélyzetetettebb csoport, hiszen nagyon nehezen veszik rá magukat, hogy ne dolgozzanak.

A legtöbb ember három nap regeneráció mellett nagyobb fokú szabadságot élvez abban, hogyan használja az erőforrásait. Arról nem is beszélve, hogy olyan dolgokat is el tud intézni, amelyekhez egyébként szabadnapot kellett volna kivennie.

Persze, a négynapos munkahét mellett vannak egyéb eszközök is a munkavállalók „stresszmentesítésére”, mondja Petrusán-Molnár Dalma.

Ezt szolgálják az egyre több irodaépületben megtalálható pihenőszobák, sportolási lehetőségek, étteremszerű étkezési lehetőségek is. A cél, hogy a munkavállalók optimális körülmények között végezhessék a munkájukat, amihez az adott cég minden feltételt igyekszik teljesíteni.

Az Amazon Helix üvegházának látványterve, amit közösségi térként használhatnak majd a texasi dolgozók (Forrás: YouTube)

Egyre több cég ügyel rá emellett, hogy a munkavállaló a szabadnapjain követezmények nélkül kikapcsolhassa a telefonját, vagy ne legyen kötelező ránéznie a céges e-mailjére, ezzel is hozzájárulva a pihenéshez.

Mindez pedig óriási mentálhigiénés és stresszkezelési előnyökkel jár a munkavállaló számára, és segít megelőzni a kiégést.

Megérett-e Magyarország a négynapos munkahétre?

A válasz: so-so. Általánosságban még semmiképp nem jellemző, de már vannak ilyen irányba mutató kezdeményezések, elsődlegesen a magánszférában.

„Ha megfigyeljük, eddig milyen országokban vezették be a négynapos munkahetet - például Új-Zélandon -, azt találjuk, hogy jellemzően teljesen más az életszínvonal, az ország szociológiai meghatározottsága, mint nálunk. Itt mindez még gyerekcipőben jár, hiszen az sem ritkaság, hogy az 5 napos munkahéten is túlórát túlórára halmoznak” - mondja Dalma.

Ezzel Kis-Tamás Loránd is egyetért: „Magyarországon ezt még nem mindenütt lehetne általánosan bevezetni. Vannak már munkahelyek, ahol jól működik, de amíg az egyén, csoport és társadalom szintjén nem értünk meg a feladatra, addig én várnék vele”.

A szervezetfejlesztő hozzáteszi: ők először azt vizsgálják, hogy egy adott szervezetben melyek azok a jellemzők, amelyek mentén a változások beütemezhetők.

Ha a cég maga is képes rendszerszintű változást bevezetni, akkor elég egy-két konzultáció. Más esetben nagy, átogó, mindent érintő változásban segít a szervezetfejlesztő: hogyan kell a céget felmérni, diagnosztizálni? Egyáltalán érdemes-e bevezetni az új munkarendet? Ha igen, mikre kell figyelni a szervezeti kultúra, infrastruktúra, költségek tekintetében?

A folyamatot előre eltervezett lépéssorozatokban kell megvalósítani, úgy, hogy a legkisebb ellenállás mellett menjen végig. Minél kisebb a szervezet rutinja, ez annál több időt vesz igénybe: akár egy vagy több évbe is beletelhet. Ha azonban csak egy-egy elemet kell finomhangolni, akkor néhány hét vagy hónap is elegendő - mondja a szervezetfejlesztő.

Egy ilyen folyamat során számtalan területen merülnek fel kérdések: hogyan kell bevonni a munkatársakat, átalakítani a HR-rendszert, a szabadságolást?

Képzések, tréningek, készségfejlesztés és akár vezetői coaching is szükségessé válhat. A munkavállalók ezek során megtanulhatják, hogy a négynapos hét fókuszáltabb munkavégzést követel meg, és szabadságot is nagyobb fokú tudatossággal kell kivenni. A vezetők számára ugyanakkor téma lehet, hogyan tudnak bizalmat építeni olyan helyzetben is, ahol kisebb kontrollt gyakorolhatnak majd a beosztottak fölött.

„Akárcsak a sportban, a munkában is akkor hozzuk ki magunkból a legjobbat, ha elég lehetőségünk van a regenerációra. Ha jobban kipiheni magát egy játékos, jobban is fog teljesíteni. Ugyanígy, ha van lehetőségünk töltődni, az a mukaszervezést is hatékonyabbá teszi, segít csúcsformában maradnunk és fókuszált teljesítményt nyújtanunk” - zárja Kis-Tamás Loránd.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
A Bátor Táborban végre Dani édesapja is nyíltan tudott beszélni kisfia megrázó betegségéről
Danit 9 hónapos korában kétoldali szemgolyó daganattal diagnosztizálták. Nehézségeikről és a Bátor Táboros élményeikről édesanyja mesélt nekünk.

Link másolása

A Bátor Tábor csodálatos lehetőséget kínál a beteg gyermekek és családjaik számára, hogy új erőt, reményt és barátságot találjanak a megpróbáltatások közepette.

A Bátor Táboros élményeikről a 4 éves Sági Máté Dániel édesanyjával, Sági-Szekér Lizával beszélgettünk. Liza nemcsak arról mesélt, hogyan találtak a Bátor Táborra, hanem arról is, hogyan változtata meg az ott töltött idő az egész család életét.

Dani Tapolcán él családjával, és alig volt 9 hónapos, mikor a COVID-járvány közepén 2021-ben kétoldali szemgolyó daganatot diagnosztizáltak nála. A diagnózis már önmagában is ijesztő volt, azonban a COVID óvintézkedések további nehézségeket okoztak a család számára.

- Egy ilyen betegség általában nem csak érzelmi megrázkódtatást jelent, hanem logisztikai nehézségeket is okoz. A ti családotokat hogy érintette Dani betegsége?

- Mikor megkaptuk a diagnózist, Danival és édesapjával, Matyival már aznap délután felmentünk Tapolcáról Budapestre, a Tűzoltó utcai Gyermekklinikára. Maszk, covid tesztek, minden, amit el tudsz képzelni. Aztán közölték velünk, hogy csak egy szülő mehet fel az osztályra. El kellett döntenünk, hogy ki marad Danival úgy, hogy fogalmunk sem volt, mennyi időre válunk el. Ez volt a betegség során az első pont, amikor szétszakadt a családunk. Egy rövid időre hazaengedtek bennünket, és úgy volt, hogy hetente járunk majd fel a kezelésre, de végül fel kellett költöznöm Danival egy budapesti lakásba, ahol négy és fél hónapig laktunk. Ez idő alatt Dani édesapja csak hétvégente tudott feljönni hozzánk. Én 0-24 Danival voltam, el voltunk szeparálva a szeretteinktől, akiknek csak ritkán volt lehetősége meglátogatni bennünket. Mi pedig nem mászkálhattunk, nehogy Dani elkapjon valamilyen betegséget, és meghiúsuljon a kezelés.

- Hogy találtatok a Bátor Táborra?

- A Bátor Táborra 2022-ben találtunk, amikor a Tűzoltó utcai Onkológiai osztályon felkeresett bennünket Böbe nővér, vagyis Palásti Erzsébet, aki önkéntes a Bátor Tábor egészségügyis csapatában. Ő mesélt nekünk a Bátor Táborról, és mondta, hogy szeretné, ha jelentkeznénk rá. Dani már 2 éves elmúlt mikor 2022 októberében először részt vettünk a Bátor Táborban. Ez pedig olyan sokat adott az egész családnak, hogy 2023-ban is mentünk, csak akkor már kiegészülve Dani kistestvérével, az 5 hónapos Milánnal.

- Mit adott nektek a Bátor Tábor? Milyen élményeitek voltak?

- Dani alapból egy nagyon barátkozós típus, nagyon élvezte már az első tábort is. Játéknak fogta fel az egészet, és nagyon jól eljátszott a többi gyerekkel is. De a tábor rajta kívül nekünk is hihetetlen feltöltődést jelentett.

A táborokban szoros barátságokat kötöttünk más családokkal, amiket a mai napig ápolunk. Rengeteg emberrel tudtam beszélni, sőt olyan sorstárssal is, akivel ugyanazon a betegségen, ugyanabban az időben egyszerre mentünk keresztül.

Voltak persze közös sírások, de rengeteget nevettünk is a többi szülővel, és nagyon jól éreztük magukat. Ez egy különleges hely különleges emberek számára. A legemlékezetesebb emlékünk a felnőtt idő, az egymás iránti nyitottság, őszinteség, együtt, egymásért való jelenlét. Egy olyan örök közösség született ott, ami megmutatta, hogyan képes traumából élet születni. Hálásak vagyunk ezért is.

- A táborban külön programokat szerveznek a szülőknek?

- Igen, és ezt nagyon jó ötletnek tartom. Rengeteg programot szerveznek a szülőknek is, ami a szülőket is bátorrá teszi. Nem hagytak minket tétlenkedni, menni kellett mindenhova: kötelet mászni, íjászkodni, a bátorkodó pályára, és ezek a felnőtteknek szóló programok igazi kikapcsolódást, megnyugvást, és pihenést jelentettek.

Eközben a gyerekekre a Cimbik, a Bátor Tábor önkéntesei vigyáztak. Furcsa, mert ők valójában számunkra vadidegen emberek, mégis olyan bizalom alakult ki velük, hogy egy pillanatig nem aggódtunk a gyerekeink miatt, amíg nem voltak velünk.

Ebben a biztonságos, barátságos közegben Dani is jól érezte magát a Cimbikkel és a kortársaival úgy is, hogy mi nem voltunk vele a programokon.

- Említetted, hogy a Bátor Tábor nemcsak a beteg gyerekeket, hanem a szüleiket is bátorrá teszi. Veletek is ez történt?

- Igen, és ez főleg Matyira igaz! Dani betegsége nagyon megviselte. A Budapesten töltött négy és fél hónap számára is kimondottan nehéz időszak volt, hiszen ahogy a betegség kiderült, egyik pillanatról a másikra szakadt el fiától. Dani pedig érzelmileg is eltávolodott tőle a Budapesten töltött hónapok alatt, hiszen nem az apja, hanem én voltam mellette, én vigasztaltam a fájdalmas kezelések során.

Matyi abban az időben teljesen magába zárkózott, nem tudta feldolgozni Dani betegségét, és nem beszélt róla senkinek a munkahelyén sem.

A Bátor Táborban viszont Matyi ráébredt, hogy itt minden szülő gyereke beteg, és ugyanazon, vagy még rosszabb dolgokon mennek keresztül, mint mi. Sorstársakra talált, feltöltődött, és rájött, hogy nincs egyedül azzal, ami a lelkében lezajlódik.

A tábor végére meg tudott nyílni, és tudott beszélni arról, mi történt, ő hogy élte meg. Rengeteget változott és ő is feltöltődött a tábor alatt. A Bátor Tábor egész csapata ezt hozta ki az emberből, hogy megnyíljunk, ne forduljunk magunkba, és mindent próbáljunk ki.

Dani édesapja a tábor végén még a pelenkatoronyról is le mert ugrani. A nyitottsága pedig a tábor után is megmaradt, sőt a 2023-mas táborban kettőnk közül már ő beszélt többet Dani betegségéről, és mindketten bártabbak voltunk a programokon is: ő hintázott, én a kötélpályán csúsztam le.

Kiknek szervezik a Bátor Tábort?A daganatos, súlyos vagy krónikus betegséggel diagnosztizált gyerekeknek sok nehézséggel kell megküzdeniük. Hónapokat töltenek a kórházban családjuktól és barátaiktól elszigetelve.

A Bátor Tábor ingyenes programjain azonban erőt kapnak a gyógyuláshoz, önbizalmat az élethez. Évente több mint 3000 beteg gyereknek és környezetüknek (szülők, testvérek mellett iskolai programjaikon osztálytársaiknak is) nyújt sorsfordító élményeket. A tábort adományokból és az szja adó 1% felajánlásokból tartják fenn. A cél, hogy a gyerekek izgalmas programokba kapcsolódhassanak be és életre szóló élményekkel gazdagodjanak.

Rád is szükség van, hogy folytathassák munkájukat, és minél több beteg gyerek élhessen át gyógyító élményeket! Bővebben itt olvashatsz az 1%-os felajánlás módjáról. https://batortabor.org/hu/tamogass/egyszazalek/

- Idén is mentek a Bátor Táborba?

- Nagyon szeretnénk, hiszen várjuk, hogy találkozzunk a régi barátokkal, és új ismeretségeket kössünk. Én tavaly az elbúcsúzáskor is mondtam, hogy legszívesebben nem csak 4 napig, hanem 3 hétig maradnánk. A Bátor Táborban ki tudunk kapcsolni a szürke rohanó hétköznapokból. Olyan eseménydús és olyan pozitív a légkör, hogy teljesen átszellemülünk, és meg tudjuk élni a jelent. Tavaly még azt is elfelejtettük, hogy ott van a mobil a zsebünkben, szinte elő sem vettük, csak egy-egy gyors üzenetre, hogy megírjuk a rokonainknak, hogy jól vagyunk.

Dani tavaly decemberben kapott utoljára kemoterápiás kezelést a Mária utcai szemklinikán, és két hete pénteken kapott egy megelőző lézeres kezelést a szemére. Ha minden jól alakul, legközelebb májusban megy a Bátor Táborba egy családi napra, amit már az egész családja nagyon vár.

A daganatos betegséggel diagnosztizált gyerekeknek sok nehézséggel kell megküzdeniük. Hónapokat töltenek a kórházban családjuktól és barátaiktól elszigetelve. A Bátor Tábor ingyenes programjain azonban erőt kapnak a gyógyuláshoz, önbizalmat az élethez. Ajánld fel adód 1%-át a Bátor Tábor Alapítványnak! Évente több, mint 3.000 beteg gyereknek és családjuknak segítenek. Rád is szükségük van, hogy folytathassák a munkájukat, és minél több súlyosan beteg gyerek élhessen át gyógyító élményeket.

Orosz Emese cikke

Link másolása
KÖVESS MINKET:

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Horgásztragédia: „Feszes zsinórt odafent” – Így búcsúznak a sporttársai a balatoni versenyen meghalt 40 éves férfitól
A férfi pénteken lett rosszul a pontyozó verseny közben. Másfél óráig küzdöttek az életéért, de már nem tudták visszahozni.

Link másolása

Már ezernél is többen nyilvánítottak részvétet a Nemzetközi Balatoni Pontyfogó Kupa (IBCC) posztjánál, amiben közölték: a pénteki verseny közben meghalt egy 40 éves magyar horgász, írja a Blikk. Tót Gergő péntek reggel lett rosszul, és bár gyorsan a helyszínre ért a segítség, az életét a mentőhelikopterrel érkező mentők sem tudták megmenteni másfél óra küzdelem után.

„Feszes zsinórt odafent”

– ilyen és ehhez hasonló mondatokkal búcsúznak sporttársai a horgásztól, akinek párja nem kívánt nyilatkozni a lapnak a férfival történtekről. Értesüléseik szerint Gergő évek óta imádta a horgászatot, több versenyen is indult.

Nemcsak a magyar horgászok, hanem török, orosz, román és német sporttársak is küldtek szomorú üzenetet.

A péntek reggel elhunyt horgászról a Fishing&Hunting televíziós csatorna esti összefoglalójában is megemlékeztek, amit itt lehet megnézni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG
A Rovatból
Telefonon át segített a mentős egy fuldokló gyereken: „anya, nagyon figyeltem a bácsi hangját és ettől jobb lett a lélegzésem”
A fiatal férfi azt kérte az asszonytól, hogy hangosítsa ki a telefont, majd nyugodt hangon elkezdett beszélni a gyerekhez. Egészen addig beszélt hozzá, amíg a mentőautó meg nem érkezett.

Link másolása

Újabb megható levelet kapott az Országos Mentőszolgálat egy édesanyától. A köszönő szavakat a közösségi oldalukon osztották meg.

Az asszony megírta, hogy kisfia fulladni kezdett, mikor segítség kért. Mint írja:

"Szeretném megosztani Önökkel rövid történetünket. 10 éves fiam 5 éves koráig asthmás volt, kisebb megfázásokon kívül az elmúlt közel 5 évben más problémája nem volt, egészen április 27-én hajnali fél 1-ig, amikor is

felugrott, felakadtak a szemei és csak annyit tudott hörögni, hogy "anya, nem kapok levegőt, összenőtt a torkom, segíts!!!!"

Innentől felgyorsultak az események... püföltem a hátát, próbáltam nyugtatni és nem mutatni, hogy kétségbe vagyok esve. […]

Tárcsáztam a 112-t, ott azonnal kapcsolták a mentésirányítást és ez az, ami miatt írok most Önöknek.

A fiatalember (hang alapján), akit kapcsoltak, kérte, hogy hangosítsam ki a telefont és végtelen nyugalommal, kedves hangon egészen addig szóval tartotta a fiamat, amíg a mentő megérkezett.

"Nyugodj meg kisember, mindjárt odaér a segítség!”

Ez a mondat volt az, ami egy életre belevésődött az emlékezetembe. Folyamatosan mondta a fiamnak, hogy merre jár a mentő, most itt vannak, most már kanyarodnak hozzánk…

A nyugodtsága, higgadtsága, kedves hangja volt az, ami nemcsak a kisfiamat, hanem engem is ki tudott zökkenteni abból a pánikból, amiben voltunk.

Fiam kapkodva és ugatva ugyan, de tudta venni a levegőt és ahogy utólag ő mondta: "anya, nagyon figyeltem a bácsi hangját és ettől jobb lett a lélegzésem".

Ezúton szeretném megköszönni Önökön keresztül a fiatalember áldozatos és lelkiismeretes munkáját[…] Minden elismerésem az Önöké" - írta az édesanya.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KÖZÖSSÉG
A Rovatból
A Bátor Táborban végre Dani édesapja is nyíltan tudott beszélni kisfia megrázó betegségéről
Danit 9 hónapos korában kétoldali szemgolyó daganattal diagnosztizálták. Nehézségeikről és a Bátor Táboros élményeikről édesanyja mesélt nekünk.

Link másolása

A Bátor Tábor csodálatos lehetőséget kínál a beteg gyermekek és családjaik számára, hogy új erőt, reményt és barátságot találjanak a megpróbáltatások közepette.

A Bátor Táboros élményeikről a 4 éves Sági Máté Dániel édesanyjával, Sági-Szekér Lizával beszélgettünk. Liza nemcsak arról mesélt, hogyan találtak a Bátor Táborra, hanem arról is, hogyan változtata meg az ott töltött idő az egész család életét.

Dani Tapolcán él családjával, és alig volt 9 hónapos, mikor a COVID-járvány közepén 2021-ben kétoldali szemgolyó daganatot diagnosztizáltak nála. A diagnózis már önmagában is ijesztő volt, azonban a COVID óvintézkedések további nehézségeket okoztak a család számára.

- Egy ilyen betegség általában nem csak érzelmi megrázkódtatást jelent, hanem logisztikai nehézségeket is okoz. A ti családotokat hogy érintette Dani betegsége?

- Mikor megkaptuk a diagnózist, Danival és édesapjával, Matyival már aznap délután felmentünk Tapolcáról Budapestre, a Tűzoltó utcai Gyermekklinikára. Maszk, covid tesztek, minden, amit el tudsz képzelni. Aztán közölték velünk, hogy csak egy szülő mehet fel az osztályra. El kellett döntenünk, hogy ki marad Danival úgy, hogy fogalmunk sem volt, mennyi időre válunk el. Ez volt a betegség során az első pont, amikor szétszakadt a családunk. Egy rövid időre hazaengedtek bennünket, és úgy volt, hogy hetente járunk majd fel a kezelésre, de végül fel kellett költöznöm Danival egy budapesti lakásba, ahol négy és fél hónapig laktunk. Ez idő alatt Dani édesapja csak hétvégente tudott feljönni hozzánk. Én 0-24 Danival voltam, el voltunk szeparálva a szeretteinktől, akiknek csak ritkán volt lehetősége meglátogatni bennünket. Mi pedig nem mászkálhattunk, nehogy Dani elkapjon valamilyen betegséget, és meghiúsuljon a kezelés.

- Hogy találtatok a Bátor Táborra?

- A Bátor Táborra 2022-ben találtunk, amikor a Tűzoltó utcai Onkológiai osztályon felkeresett bennünket Böbe nővér, vagyis Palásti Erzsébet, aki önkéntes a Bátor Tábor egészségügyis csapatában. Ő mesélt nekünk a Bátor Táborról, és mondta, hogy szeretné, ha jelentkeznénk rá. Dani már 2 éves elmúlt mikor 2022 októberében először részt vettünk a Bátor Táborban. Ez pedig olyan sokat adott az egész családnak, hogy 2023-ban is mentünk, csak akkor már kiegészülve Dani kistestvérével, az 5 hónapos Milánnal.

- Mit adott nektek a Bátor Tábor? Milyen élményeitek voltak?

- Dani alapból egy nagyon barátkozós típus, nagyon élvezte már az első tábort is. Játéknak fogta fel az egészet, és nagyon jól eljátszott a többi gyerekkel is. De a tábor rajta kívül nekünk is hihetetlen feltöltődést jelentett.

A táborokban szoros barátságokat kötöttünk más családokkal, amiket a mai napig ápolunk. Rengeteg emberrel tudtam beszélni, sőt olyan sorstárssal is, akivel ugyanazon a betegségen, ugyanabban az időben egyszerre mentünk keresztül.

Voltak persze közös sírások, de rengeteget nevettünk is a többi szülővel, és nagyon jól éreztük magukat. Ez egy különleges hely különleges emberek számára. A legemlékezetesebb emlékünk a felnőtt idő, az egymás iránti nyitottság, őszinteség, együtt, egymásért való jelenlét. Egy olyan örök közösség született ott, ami megmutatta, hogyan képes traumából élet születni. Hálásak vagyunk ezért is.

- A táborban külön programokat szerveznek a szülőknek?

- Igen, és ezt nagyon jó ötletnek tartom. Rengeteg programot szerveznek a szülőknek is, ami a szülőket is bátorrá teszi. Nem hagytak minket tétlenkedni, menni kellett mindenhova: kötelet mászni, íjászkodni, a bátorkodó pályára, és ezek a felnőtteknek szóló programok igazi kikapcsolódást, megnyugvást, és pihenést jelentettek.

Eközben a gyerekekre a Cimbik, a Bátor Tábor önkéntesei vigyáztak. Furcsa, mert ők valójában számunkra vadidegen emberek, mégis olyan bizalom alakult ki velük, hogy egy pillanatig nem aggódtunk a gyerekeink miatt, amíg nem voltak velünk.

Ebben a biztonságos, barátságos közegben Dani is jól érezte magát a Cimbikkel és a kortársaival úgy is, hogy mi nem voltunk vele a programokon.

- Említetted, hogy a Bátor Tábor nemcsak a beteg gyerekeket, hanem a szüleiket is bátorrá teszi. Veletek is ez történt?

- Igen, és ez főleg Matyira igaz! Dani betegsége nagyon megviselte. A Budapesten töltött négy és fél hónap számára is kimondottan nehéz időszak volt, hiszen ahogy a betegség kiderült, egyik pillanatról a másikra szakadt el fiától. Dani pedig érzelmileg is eltávolodott tőle a Budapesten töltött hónapok alatt, hiszen nem az apja, hanem én voltam mellette, én vigasztaltam a fájdalmas kezelések során.

Matyi abban az időben teljesen magába zárkózott, nem tudta feldolgozni Dani betegségét, és nem beszélt róla senkinek a munkahelyén sem.

A Bátor Táborban viszont Matyi ráébredt, hogy itt minden szülő gyereke beteg, és ugyanazon, vagy még rosszabb dolgokon mennek keresztül, mint mi. Sorstársakra talált, feltöltődött, és rájött, hogy nincs egyedül azzal, ami a lelkében lezajlódik.

A tábor végére meg tudott nyílni, és tudott beszélni arról, mi történt, ő hogy élte meg. Rengeteget változott és ő is feltöltődött a tábor alatt. A Bátor Tábor egész csapata ezt hozta ki az emberből, hogy megnyíljunk, ne forduljunk magunkba, és mindent próbáljunk ki.

Dani édesapja a tábor végén még a pelenkatoronyról is le mert ugrani. A nyitottsága pedig a tábor után is megmaradt, sőt a 2023-mas táborban kettőnk közül már ő beszélt többet Dani betegségéről, és mindketten bártabbak voltunk a programokon is: ő hintázott, én a kötélpályán csúsztam le.

Kiknek szervezik a Bátor Tábort?A daganatos, súlyos vagy krónikus betegséggel diagnosztizált gyerekeknek sok nehézséggel kell megküzdeniük. Hónapokat töltenek a kórházban családjuktól és barátaiktól elszigetelve.

A Bátor Tábor ingyenes programjain azonban erőt kapnak a gyógyuláshoz, önbizalmat az élethez. Évente több mint 3000 beteg gyereknek és környezetüknek (szülők, testvérek mellett iskolai programjaikon osztálytársaiknak is) nyújt sorsfordító élményeket. A tábort adományokból és az szja adó 1% felajánlásokból tartják fenn. A cél, hogy a gyerekek izgalmas programokba kapcsolódhassanak be és életre szóló élményekkel gazdagodjanak.

Rád is szükség van, hogy folytathassák munkájukat, és minél több beteg gyerek élhessen át gyógyító élményeket! Bővebben itt olvashatsz az 1%-os felajánlás módjáról. https://batortabor.org/hu/tamogass/egyszazalek/

- Idén is mentek a Bátor Táborba?

- Nagyon szeretnénk, hiszen várjuk, hogy találkozzunk a régi barátokkal, és új ismeretségeket kössünk. Én tavaly az elbúcsúzáskor is mondtam, hogy legszívesebben nem csak 4 napig, hanem 3 hétig maradnánk. A Bátor Táborban ki tudunk kapcsolni a szürke rohanó hétköznapokból. Olyan eseménydús és olyan pozitív a légkör, hogy teljesen átszellemülünk, és meg tudjuk élni a jelent. Tavaly még azt is elfelejtettük, hogy ott van a mobil a zsebünkben, szinte elő sem vettük, csak egy-egy gyors üzenetre, hogy megírjuk a rokonainknak, hogy jól vagyunk.

Dani tavaly decemberben kapott utoljára kemoterápiás kezelést a Mária utcai szemklinikán, és két hete pénteken kapott egy megelőző lézeres kezelést a szemére. Ha minden jól alakul, legközelebb májusban megy a Bátor Táborba egy családi napra, amit már az egész családja nagyon vár.

A daganatos betegséggel diagnosztizált gyerekeknek sok nehézséggel kell megküzdeniük. Hónapokat töltenek a kórházban családjuktól és barátaiktól elszigetelve. A Bátor Tábor ingyenes programjain azonban erőt kapnak a gyógyuláshoz, önbizalmat az élethez. Ajánld fel adód 1%-át a Bátor Tábor Alapítványnak! Évente több, mint 3.000 beteg gyereknek és családjuknak segítenek. Rád is szükségük van, hogy folytathassák a munkájukat, és minél több súlyosan beteg gyerek élhessen át gyógyító élményeket.

Orosz Emese cikke

Link másolása
KÖVESS MINKET: