HÍREK
A Rovatból

A magyarok fele már leváltaná Orbánt, 400 ezer szavazót veszített a Fidesz fél év alatt

A Medián közvélemény-kutatása alapján azonban a kormánypártok gyengüléséből az ellenzék nem igazán tud profitálni.


Jelentősen csökkent a Fidesz támogatottsága a 2022-es hatalmas választási győzelmük óta, de ezzel nem jár kéz a kézben az ellenzék erősödése – ez olvasható ki a Medián legfrissebb közvélemény-kutatásából, amit a hvg.hu publikált.

A Fidesz idén február óta, azaz fél év alatt mintegy 400 ezer szavazót veszített el, támogatottsága pedig 35-ről 30 százalékra esett vissza.

A Fidesz jelenleg a szavazatok 46 százalékra számíthat, ami – ha októberben lennének az EP-választások – 6,5 százalékpontos visszaesés lenne a 2019-es EP-voksoláshoz és bő 8 százalékpontos 2022-es parlamenti választáshoz képest.

A teljes lakosság körében a pártok támogatottsága a közvetkezőképp néz ki:

Fidesz–KDNP: 30 százalék

Demokratikus Koalíció: 7 százalék

Mi Hazánk: 7 százalék

Magyar Kétfarkú Kutya Párt: 6 százalék

Momentum: 4 százalék

Jobbik: 4 százalék

A Nép Pártján (Jakab Péter pártja): 3 százalék

Mindenki Magyarországa Mozgalom (Márki-Zay Péter pártja): 2 százalék

A Második Reformkor (Vona Gábor pártja), az MSZP és az LMP egyaránt 1-1 százalékos támogatottságot élvez, a Párbeszédnek az 1000 fős mintában egyetlen támogatója sem akadt.

Azaz a Fidesztől elpártoló szavazók messze nem jelentik az ellenzéki pártok támogatottságának erősödését. Miközben a megkérdezettek 52 százaléka akar kormányváltást, ellenzéki pártokhoz csak 36 százalék kötődik. A Fideszt ezzel szemben a megkérdezettek 30 százaléka támogatja, viszont 38 százalék elégedett a kormánnyal.

A felmérés szerint a baloldali-liberális ellenzéki pártok támogatottsága mérsékelten csökkent, erősödött ellenben a Mi Hazánk, mely a biztos szavazók körében 10 százalékos támogatottságot élvez.

A választani tudó szavazókra szűkített pártpreferenciák: Fidesz–KDNP: 45 százalék, Demokratikus Koalíció: 10 százalék, Mi Hazánk: 10 százalék, Magyar Kétfarkú Kutya Párt: 9 százalék, Momentum: 6 százalék, Jobbik: 6 százalék, A Nép Pártján: 5 százalék, Mindenki Magyarországa Mozgalom: 2 százalék.

A cikk kitért arra is, hogy a Fidesz kockázatot vállalt az EP- és az önkormányzati választások összevonásával: az Európai Parlamentbe delegált magyar képviselők (pártlistákon keresztüli) kiválasztása ugyanis hagyományosan sokkal kevésbé mozgatja meg a választókat, mint az önkormányzati vezetőkről szóló szavazás. Az alacsonyabb részvétel jellemzően az elkötelezett támogatókkal jobban álló Fidesznek kedvez, az önkormányzati választás azonban dobhat a voksolási részvételen, amivel jól járhatnak az ellenzéki szereplők.

A részletes mérésekből kiderül, hogy csak két olyan demográfiai csoport van, amelyben a többség kitartana a jelenlegi kormány mellett: a legalacsonyabb jövedelműek és a legkevésbé iskolázottak.

Településszerkezeti eloszlásban az látszik: miközben a kisebb települések lakóinak 43 százaléka támogatja a Fideszt, a városokban már csak a polgárok 41 százaléka. A megyei jogú városokban a kormánypárt támogatottsága már csak 39 százalék, Budapesten pedig mindössze 23 százalék.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Kunetz Zsombor Győrfi Pál menesztéséről: A helyében az első templomban hálaimát adnék, hogy ennyivel megúsztam
Az egészségügyi szakértő Takács Péter volt államtitkár szavaira reagálva azt írta, semmiféleképpen nem lehet bosszúhadjáratnak értelmezni a szóvivő menesztését. Úgy véli, kommunikációs vezetőként Győrfi Pál nem adott valós tájékoztatást a mentőszolgálat állapotáról a nyilvánosságnak.


Kedden bejelentette az Országos Mentőszolgálat, hogy a szóvivői feladatokat a jövőben Szűcs Brigitta mentőtiszt veszi át, a közismert Győrfi Páltól. Takács Péter volt egészségügyi államtitkár szerdán reagált Győrfi Pál menesztésére, szerinte „nyilvánvalóan nem szakmai okok állnak a háttérben”, és feltette a kérdést

„Miért kell a politikai bosszúhadjáratot bárkire kiterjeszteni, aki az előző kormányok idején is csak a munkáját végezte – tisztességgel, becsülettel, magas színvonalon!?”.

Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakértő a volt államtitkár megszólalására válaszul most azt írja, szerint semmiféleképpen nem lehet bosszúhadjáratnak értelmezni Győrfi Pál menesztését, sokkal inkább egy már régen szükséges váltásnak. Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, a szóvivő feladatköre két részre oszlott: az egyik a balesetekről való faarcú beszámoló, a másik a „minden rendben van a Mentőszolgálatnál” mantra ismétlése.

„Ne felejtsük el, hogy például amikor kikértem közérdekű adatigényléssel a mentők kiérkezési idejét – amelyek egy részét a mai napig ki sem adták, például a 90 százalékon belüli kiérkezési arányt –, akkor, amit kiadtak adatot, azt először kinyomtatták az Excel-táblázatból, majd onnan beszkennelték – valószínűleg azért, hogy megnehezítsék az adatok feldolgozását –, végül nagyon rossz minőségű másolatként adták tovább.”

Kunetz hozzátette, hogy Győrfi ez alatt az idő alatt is kommunikációs igazgató volt.

A szakértő úgy látja, a mentőszolgálat jelenlegi állapotáért a „szőnyeg alá söprő mentalitás legalább annyira felelős, mint az egészen elképesztően ostoba és alkalmatlan menedzsment szemlélet”.

„Én Győrfi helyében az első templomban hálaimát adnék, hogy ennyivel megúsztam!”

– jegyezte meg.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Megfigyelők ülnek be a jogi záróvizsgákra az ELTE-n, mert sok panasz érkezett két vizsgáztatóra
Az ELTE jogi kara úgy döntött, a Hallgatói Önkormányzat (HÖK) képviselői megfigyelőként vehetnek részt a polgári jogi záróvizsgákon. Egy hallgatói felmérés szerint ugyanis a végzősök közel 73 százaléka tapasztalt problémát a vizsgán.


A Hallgatói Önkormányzat képviselői megfigyelőként vehetnek részt a további polgári jogi záróvizsgákon az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karán.

A kar vezetése azután jutott erre a döntésre, hogy egyeztetett a diákokkal és a hallgatói képviselettel a kiugróan sok panasz miatt, amelyek két vizsgáztató tanárral és a vizsgák légkörével kapcsolatban érkeztek.

Egy végzős hallgatók által készített felmérés szerint a joghallgatók közel 73 százaléka tapasztalt valamilyen problémát az elmúlt években a polgári jogi záróvizsgán. A 85 kitöltő 40 százaléka aránytalanul magas bukási arányt és nem megfelelő vizsgáztatói hozzáállást jelzett, több mint harmaduk pedig a méltányosság hiányát és az átláthatatlan követelményeket kifogásolta – írja a HVG.

A portálhoz eljutott személyes történetek között

volt olyan diák, akit három mondat után buktattak meg, és olyan is, akinek a három tétel helyett csak másfelet engedtek elmondani.

Az egyetem közleményében jelezte, hogy nyitottak a vizsgák légkörét érintő konkrét észrevételekre, és ehhez intézményes fórumot is biztosítanak. A kar dékánja, Somssich Réka azt mondta, hogy a magas bukási arány egyébként önmagában nem számít rendkívülinek.

„A sikertelen eredmények mögött rendszerint indokolt és dokumentált okok állnak”.

A jelenlegi záróvizsga-időszakban a hallgatói jólléti tanácsadótól érkezett is jelzés a vezetés felé.

A szerveződő hallgatók nemrég levelet írtak panaszaikról Lannert Judit oktatási miniszternek és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkárnak, de egyelőre nem kaptak választ.

A Hallgatói Önkormányzat kérdőívet hozott létre a panasszal élő végzősöknek.

Közülük sokaknak komoly kellemetlenséget okoz a helyzet, mivel jó tanulmányi eredményük miatt már felvették őket egy munkahelyre, de az előző évek tapasztalatai alapján nem biztosak benne, hogy sikeres vizsgát tesznek

– jegyzi meg a lap.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Magyar Péter: Sulyok Tamás minden nap külföldön panaszkodik saját pozíciója miatt
A kormányfő a köztársasági elnök legutóbbi interjújára reagált, amiben arról beszélt, hogy maradnia kell a hivatalban, mert a kormányfő utasítására nem mondhat le. A miniszterelnök tegnap még egy utolsó megbeszélést kezdeményezett az elnökkel.


„Sulyok Tamás egyszer sem állt ki a bántalmazott gyerekek, vagy az orbáni hatalom által üldözött civilek és a jogállam mellett, de a saját pozíciója miatt minden nap külföldön panaszkodik”

- írja a miniszterelnök a Facebook-oldalán.

Magyar Péter arra a hírre reagált, hogy Sulyok Tamás tegnap ismét egy külföldi lapnak, a svájci Weltwoche-nek adott interjút, amiben azt mondta, hogy Magyar azzal, hogy lemondásra szólította fel, nem hagyott neki más választást, minthogy maradjon a hivatalában. Azt is tagadta, hogy báb lenne, ahogy azzal a miniszterelnök vádolja.

Magyar eredetileg május 31-ig adott időt a köztársasági elnöknek arra, hogy benyújtsa lemondását, azonban tegnap az ATV Egyenes Beszéd című műsorában jelezte, még egy utolsó, négyszemközti beszélgetésre nyitott lenne, mielőtt a kormánytöbbség megindítja az Országgyűlésben az államfő eltávolítását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Videó: Nagy Ervin antik bútorokra bukkant irodájában, visszaküldi őket a múzeumba
Az állatitkár szerint az elődje hozatta magának a berendezéseket az Iparművészeti Múzeumból. Azt írta, a fideszes politikusok a „nemzet szolgálatára jelentkeztek, mégis úgy használták a közvagyont, mintha az a sajátjuk lenne”.


Antik bútorokat hozatott magának Nagy Ervin elődje az Iparművészeti Múzeumból – állítja az új kulturális államtitkár, aki egy videót is közölt szóban forgó berendezésekről.

Azt írja „mi egy másfajta kultúrában hiszünk”, ezért ezeket a tárgyakat visszajuttatják az Iparművészeti Múzeumnak.

Nagy Ervin a videóban elmondja, hogy a múzeumban jobb helyen lesznek a tárgyak, hiszen ott megsérülhetnek, és ezeknek a művészi kincseknek amúgy is a köz javát kell szolgálniuk.

Emlékeztet, Tanács Zoltán miniszter korábban kölcsönfestményt küldött vissza a Szépművészetibe.

A kormányépületekbe múzeumokból kölcsönzött műtárgyak ügye még akkor került elő, amikor Magyar Péter az akkori Miniszterelnökség, a Karmelita kolostor bejárása során több értékes műtárgyat talált. Azóta a Tisza-kormány azt kommunikálja, hogy ezeknek a múzeumokban a helyük, és nem minisztériumokban.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk