A koronavírus „Frankenstein”–variánsa terjed Németországban – gyorsabban, mint az eddigi változatok

A kedden folytatódó áremelkedésre reagálva a Mol rendkívüli árazást vezet be, a változás azonnal életbe lép – írta az Index egy birtokába jutott levél alapján.

A Mol által meghatározott új dízelár 10 forinttal alacsonyabb a kedden várható szintnél,

Mindkét üzemanyag ára meredeken emelkedik: a konfliktus kitörése óta a benzin 28, a gázolaj pedig mintegy 60 forinttal drágult alig több mint egy hét alatt.

A drágulást nemcsak a nemzetközi folyamatok, hanem a forint látványos gyengülése is hajtja. A piacot a történelem egyik legsúlyosabb olajkínálati sokkja rázta meg, miután a Hormuzi-szoros lezárásával napi közel 20 millió hordónyi kínálat esett ki.

A globális mércének számító Brent olaj jegyzése egyetlen éjszaka alatt több mint 20 százalékot ugrott, a konfliktus előtti, február 27-i szinthez képest pedig már 45 százaléknál is nagyobb pluszban van.

A gyors áremelkedés miatt egyre többször kerül szóba az árstop bevezetése. Orbán Viktor hétfő délutánra rendkívüli kormányülést hívott össze, így akár már ma pont kerülhet a kérdés végére.

A lehetséges hazai beavatkozás kockázataira Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu szakértője hívta fel a figyelmet a Magyar Hangnak:

A környező országok közül Horvátország és Szerbia már lépett: Zágráb két hétre bevezette maximálta az üzemanyagok árát, Belgrád pedig 9 napos exporttilalmat vezetett be a válság miatt.

Miközben Irán drónjai új frontot nyitnak a Közel-Keleten, Kijev tapasztalata a világ egyik legkeresettebb védelmi exportcikkévé válik. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn, március 9-én az X-en jelentette be, hogy tizenegy ország kért segítséget Ukrajnától a drónfenyegetés elleni harchoz, miután a kabinetjével részletesen tárgyaltak a konfliktus globális hatásairól. Zelenszkij állítása szerint a régió több országa, európai államok és az Egyesült Államok is megkereste őket – írta a Telex.

Az ukrán elnök szerint a kérések a drónok elfogásától az elektronikus hadviselési rendszereken át a kiképzésig terjednek, és néhány esetben már konkrét döntések is születtek, sőt, segítséget is nyújtottak.

– írta Zelenszkij.

Az ukrán hadsereg azért szerzett hatalmas tapasztalatot az iráni drónok elleni harcban, mert Oroszország a háború elején konkrétan iráni Sahed drónokat indított Ukrajna ellen. Az oroszok azóta ugyan elkezdtek saját, a Sahedeken alapuló drónokat gyártani, de az ukrán védekező rendszereket pont ezekre a típusokra fejlesztették ki. Irán ballisztikusrakéta-képességeinek módszeres felszámolása nem oldja meg az iráni drónok jelentette fenyegetést, ezek ellen pedig sem a környező országoknak, sem az Egyesült Államoknak nincs olyan fejlett védekezési rendszere, mint Ukrajnának. Problémát jelent a védekezés aránytalanul magas költsége is: egy Patriot PAC-3 rakéta körülbelül 4 millió dollárba kerül, míg egy iráni Sahed drón becsült előállítási költsége mindössze 20–30 ezer dollár.

Zelenszkij felvetette egy csere lehetőségét is: elfogó drónokat és szakértelmet ajánlana fel, cserébe Patriot-rakétákért és más légvédelmi eszközökért. A Kyiv Post szerint ukrán drónszakértők még a héten a Közel-Keletre indulnak, a The Guardian pedig arról írt, hogy a szakértők a következő napokban érkeznek a térségbe.

Orbán Viktor egy Facebook-videóban arról beszélt, hogy az iráni háború és az ukrán olajblokád következtében Magyarországot is elérte a nemzetközi olajárrobbanás. Az üzemanyag ára egész Európában meredeken emelkedik. Ezért

Orbán elmondta, hogy a védett ár csak a magyar rendszámmal és magyar forgalmival rendelkező gépjárművekre vonatkozik. A magánszemélyek mellett a védett árat kiterjesztik a mezőgazdászokra, fuvarozókra és a vállalkozókra is.

A miniszterelnök kifejtette, hogy az állami tartalékkészleteket felszabadítják és ezzel biztosítják az ellátást.

Az intézkedés órákkal azután jött, hogy kiszivárgott, hogy a Mol jelentősen megemelné a benzin árát.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő a Facebookon bírálta Sulyok Tamás köztársasági elnököt amerikai útja miatt. A képviselő szerint az államfő már 12 napja az Egyesült Államokban tartózkodik, és „végigrepüli az országot keresztül-kasul, a keleti New-York, az északi Cleveland és a déli New-Orleans, majd Houston voltak az eddigi állomások.” Hadházy azt állítja, az elnök

A képviselő szerint nem nagyon látszik, hogy a városnézésen kívül mi értelme van az útnak. Hadházy bejegyzésében kiemelte:

A képviselő szerint az út költsége „összességében egészen biztosan 100 millió forint feletti lesz”, mivel az elnök a „honvédségi luxusjettel” utazik. Hadházy érthetetlennek nevezte, hogy miért nem jó Sulyoknak a menetrendszerinti járat. A képviselő egy videót is megosztott, ami szerinte a vége felé a gép clevelandi landolását mutatja.

A Sándor-palota közleménye szerint Sulyok Tamás hivatalos körúton vett részt az Egyesült Államokban, ahol a magyar diaszpóraközösségeket kereste fel. A program részeként március 15-i megemlékezéseken vett részt New Yorkban és Clevelandben, utóbbi helyen a Magyarok Múzeumát is meglátogatta. Később a Louisiana állambeli, történelmi magyar településen, Árpádhonban is járt. Houstonban az Axiom Space központjában a magyar űrprogramról tárgyalt, ahol Kapu Tibor 2025-ös küldetése is szóba került.

Korábban Sulyokról azért cikkeztek, mert bírósági úton kikért iratokból derült ki, hogy az párizsi olimpia idejére 15 hotelszobát foglaltak le hivatalának mintegy 228 millió forint értékben.

A Sándor-palota azzal védekezett, hogy a foglalásokat még az előző államfő hivatali ideje alatt kötötték, és már nem lehetett ésszerűen lemondani.