Korábban írtunk róla, hogy a leghosszabb várólista 6 év és 9 hónap, Szombathelyen kell ennyit várni térdprotézis műtétre a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai alapján.
Az RTL Híradónak nyilatkozó szakértő szerint ennek oka a szakemberhiány mellett az lehet, hogy az orvosok a magánegészségügy felé terelik a betegeket.
A Híradónak nyilatkozó egészségügyi közgazdász szerint az eladósodott kórházak vezetői nem motiváltak abban, hogy több műtétet végezzenek, de komoly gond a szakemberhiány is.
Az RTL megkereste a Belügyminisztériumot is az ügyben.
A tévécsatorna kérdéseire válaszolva azt írták: tavaly "több szakmai ellenőrzés indult az átlagtól eltérő várakozási idővel rendelkező intézetekben. A vizsgálatok 2024-ben folytatódnak."
A minisztérium szerint a kiugróan hosszú várólisták csak akkor fordulhatnak elő,
"ha a beteg ragaszkodik az adott kórházhoz és orvoshoz."
Korábban írtunk róla, hogy a leghosszabb várólista 6 év és 9 hónap, Szombathelyen kell ennyit várni térdprotézis műtétre a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai alapján.
Az RTL Híradónak nyilatkozó szakértő szerint ennek oka a szakemberhiány mellett az lehet, hogy az orvosok a magánegészségügy felé terelik a betegeket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Az életemet tették tönkre” – 40 milliót kap vissza a pert nyert gyulai devizahiteles
Egy gyulai gazdálkodó család jogerősen pert nyert az UniCredit Bank ellen a Fővárosi Ítélőtáblán. A felvett 20,5 millió forintra több mint 61 milliót fizettek vissza, a túlfizetés most visszajár.
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint az UniCredit Banknak több mint 40 millió forintot kell visszafizetnie egy gyulai családnak, mert a devizahitel-szerződésükben nem tájékoztatták őket megfelelően az árfolyamkockázatról. A csütörtöki döntés alapjaiban rengetheti meg a devizahiteles ügyek eddigi gyakorlatát, mivel a bíróság a bankot kötelezte a fizetésre annak ellenére, hogy a pénzintézet már korábban eladta a követelést egy faktorcégnek – írta a 24.hu.
A jogi győzelem egy családi tragédia végére tehet pontot. A korábban gazdálkodóként dolgozó családfő, Alb Illés könnyeivel küszködve beszélt arról, hogy a törlesztés és a végrehajtás miatt szinte mindenüket elvesztették. El kellett adniuk 80 hektár szántóföldet, mezőgazdasági gépeket, két házat és egy kisbuszt is, gyakran áron alul.
„Az életemet tették tönkre” – mondta a férfi az ítélethirdetés után. Hozzátette, hogy a megélhetésük azóta bizonytalan. „70 ezer forint a nyugdíjam, abból élünk” – fogalmazott.
Az ítélet egy tavaly tavaszi, az Európai Unió Bíróságán született döntésen alapul, amely kimondta, hogy az árfolyamkockázatról szóló elégtelen tájékoztatás a teljes szerződés érvénytelenségét okozza. Ilyen esetben az adósnak csak a felvett tőkeösszeggel kell elszámolnia, minden ezen felüli befizetés visszajár neki. A perben a banknak kellett volna bizonyítania, hogy a tájékoztatás megfelelő volt, de ezt nem tudta megtenni. A bíróságon meghallgatott hitelügyintézők már nem emlékeztek a konkrét szerződéskötés körülményeire. A hazai gyakorlatot a Kúria jogegységi határozata is ehhez igazította, amely szerint érvénytelenség esetén a bíróság nem teheti érvényessé a szerződést, kivéve, ha azt a fogyasztó – a teljes körű tájékoztatást követően – kifejezetten kéri.
A döntés legfontosabb eleme, hogy a bíróság az eredeti hitelező bankot, és nem a követelést később megvásárló EOS Faktor Zrt.-t kötelezte a 40 713 319 forint és annak késedelmi kamatainak megfizetésére.
A család ügyvédje, Bihari Krisztina szerint ez földindulást okozhat a követeléseladások piacán, mivel a bankok így már nem tudnak megszabadulni a hibás szerződésekből fakadó felelősségüktől. Az ügyvéd szerint már látszanak jelei annak, hogy egyes pénzintézetek elkezdték visszavásárolni a korábban eladott követeléseiket.
A gyulai család 2007-ben 20,5 millió forint kölcsönt vett fel, amire a végrehajtással együtt összesen 61 219 319 forintot fizetett vissza. Alb Illés elmondta, hogy korábban megpróbált egyezséget kötni a bankkal, és felajánlott 25 millió forintot a tartozás lezárására, de a pénzintézet ezt elutasította, és inkább eladta a követelést.
Az ügyvéd szerint a bank jobban járt volna az egyezséggel, mert így a 25 milliós nyereség helyett most több mint 40 milliót kell visszafizetnie.
A család ügyvédje elmondta, a mostani ítélet ugyan siker, de ügyfelei elvesztették a megélhetésüket biztosító eszközeiket. Ezért megvizsgálják annak a lehetőségét, hogy kártérítési pert indítsanak a végrehajtást elindító EOS Faktor Zrt. ellen.
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete szerint az UniCredit Banknak több mint 40 millió forintot kell visszafizetnie egy gyulai családnak, mert a devizahitel-szerződésükben nem tájékoztatták őket megfelelően az árfolyamkockázatról. A csütörtöki döntés alapjaiban rengetheti meg a devizahiteles ügyek eddigi gyakorlatát, mivel a bíróság a bankot kötelezte a fizetésre annak ellenére, hogy a pénzintézet már korábban eladta a követelést egy faktorcégnek – írta a 24.hu.
A jogi győzelem egy családi tragédia végére tehet pontot. A korábban gazdálkodóként dolgozó családfő, Alb Illés könnyeivel küszködve beszélt arról, hogy a törlesztés és a végrehajtás miatt szinte mindenüket elvesztették. El kellett adniuk 80 hektár szántóföldet, mezőgazdasági gépeket, két házat és egy kisbuszt is, gyakran áron alul.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
"Természetesen raktunk bele önmegsemmisítőt" - nagyon büszke volt Henry a Tisza Párthoz becsempészett kémtollra
A Direkt36 birtokába került üzenetváltások szerint a magát Henrynek nevező személy ismerte el a felelősséget a kémtoll-akcióért. Az üzenetet a párt egykori informatikusának, Hrabóczki Dánielnek küldte, akit a csoport megpróbált beszervezni a párt ellen.
A Tisza Párt ellen dolgozó, magát Henrynek nevező személy csapata helyezhette el azt a kémtollat, amelyet Magyar Péter még 2024 novemberében mutatott be egy sajtótájékoztatón – írja a Direkt36 a birtokába került új üzenetváltások alapján. A dokumentumok szerint Henry még a lehallgatóeszköz visszaszerzését is szorgalmazta, amiért bőséges jutalmat ígért a párt egyik korábbi informatikusának, a Gundalf néven elhíresült Hrabóczki Dánielnek.
A beszélgetésre tavaly, március 31-re virradó éjszaka került sor. Henry először megjegyezte, hogy már nem olyan egyszerű eszközöket bejuttatni a párt irodájába, mint korábban, majd rákérdezett: „Erről jut eszembe: a kémtoll még nálad van, vagy Péternél maradt végül?” Amikor Hrabóczki jelezte, hogy ismeri az ügyet, de nincs nála a toll, Henry eldicsekedett a szerkezet bonyolultságával és az akció céljaival.
„Tudod, mi általában egy akcióval több célt is megpróbálunk elérni. Ez a cucc például akkor került oda, miután Péter elkezdte túlmisztifikálni a lehallgatásos sztorit”
– írta.
Henry szerint épp kapóra jött, hogy Hrabóczki ment átnézni az irodát, mert „kíváncsiak voltunk, mennyire vagy alapos”. Hozzátette, abban is reménykedtek, hogy Magyar Péter a sajtóban „Tóni szuperfegyvereként” mutatja majd be a tollat. A szerkezetről azt állította, önmegsemmisítőt is építettek bele, hogy „még jobban megkeverjük a vezetőséget”. Amikor Hrabóczki megjegyezte, hogy a tollban nem volt SD-kártya, Henry így felelt:
„hát persze, hogy nem volt benne. Ez a típus élőben is tökéletesen működik. Pont ezért választottuk.”
még Magyar Péter 2024. november 18-án egy sajtótájékoztatón mutatta be a fekete tollat, amelyet elmondása szerint egyik IT-biztonságért felelős munkatársa talált meg egy tárgyalóban, az internetkábel-csatornában. Akkor a pártelnök még egy online is beszerezhető, amatőr eszközről beszélt. A mostani üzenetváltásokból úgy tűnik, a megtaláló éppen Hrabóczki Dániel lehetett.
A kémtoll-ügy a Tisza bedöntését célzó titkos művelet része lehetett, amelynek fő célja a párt informatikai infrastruktúrájának megbénítása volt a választások előtt. Miután Hrabóczki és egy másik, Buddha becenevű informatikus elhatározták, hogy lebuktatják Henryt, a Nemzeti Nyomozó Iroda házkutatást tartott náluk egy névtelen bejelentés alapján, gyermekpornográf tartalmakat keresve. Ilyesmit nem találtak, a Henryvel folytatott üzenetváltásokról készült képernyőképeket azonban igen. A Direkt36 szerint a nyomozásba beavatkozott az Alkotmányvédelmi Hivatal, amely a két informatikus meggyanúsítását szorgalmazta, miközben a nyomozók nem vizsgálhatták Henry kilétét.
A kormány a nyilvánosságban egy másik történetet vázolt fel, amely szerint a két informatikus valójában ukrán kém, és az Alkotmányvédelmi Hivatal egy kémelhárító akciót hajtott végre. Ezt az állítást Orbán Viktor is megismételte, Hrabóczki Dániel azonban egy interjúban tagadta, hogy bármilyen külföldi titkosszolgálattal kapcsolatban állt volna.
A Tisza Párt és Hrabóczki Dániel a Direkt36 friss megkeresésére nem reagált.
A Tisza Párt ellen dolgozó, magát Henrynek nevező személy csapata helyezhette el azt a kémtollat, amelyet Magyar Péter még 2024 novemberében mutatott be egy sajtótájékoztatón – írja a Direkt36 a birtokába került új üzenetváltások alapján. A dokumentumok szerint Henry még a lehallgatóeszköz visszaszerzését is szorgalmazta, amiért bőséges jutalmat ígért a párt egyik korábbi informatikusának, a Gundalf néven elhíresült Hrabóczki Dánielnek.
A beszélgetésre tavaly, március 31-re virradó éjszaka került sor. Henry először megjegyezte, hogy már nem olyan egyszerű eszközöket bejuttatni a párt irodájába, mint korábban, majd rákérdezett: „Erről jut eszembe: a kémtoll még nálad van, vagy Péternél maradt végül?” Amikor Hrabóczki jelezte, hogy ismeri az ügyet, de nincs nála a toll, Henry eldicsekedett a szerkezet bonyolultságával és az akció céljaival.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Frissült a radnaimark.hu, hálószobatitkokról készült felvételt tettek közzé
Az összetúrt ágyas képről elhíresült oldal egy hanganyagra mutató linkkel frissült, melyen állítólag Vogel Evelin és Radnai Márk hallható. Az oldal nem először tett közzé a Tisza Párt politikusainak magánéletében vájkáló, ismeretlen forrásból szerzett anyagot.
Pénteken egy linkkel frissült a radnaimark.hu oldal, amely egy „Vissza a mederbe” elnevezésű Facebook-oldalra vezet, ahol egy újabb hangfelvételt tettek közzé. A bejegyzés szerint a felvételen Vogel Evelin és Radnai Márk arról beszélgetnek, hogy „hogyan szokott velük bánni Péter a hálószobában”.
Mint írják: „Míg Márk azzal büszkélkedik, hogy ő irányítja Pétert az ágyban, Evelin elmeséli, hogy vele viszont kegyetlenül bánik. Ha olyan idegállapotban van erőszakoskodik vele, amit Márk csak Péter perverziójának tud be, amit maga is ismer. Viszont Evelin konkrétan elmeséli, hogy nőként neki ez fájdalmas, és megalázó, amire Márk teljesen érzelem mentesen annyit reagál, hogy azzal kérkedik, mivel ő erősebb mint Péter, ezért őt síkosító nélkül nem tudja idegből megdugni, csak kizárólag síkosítóval.”
Ez Facebook-oldal az utóbbi napokban a szexuális irányultságával próbálja támadni Magyar Pétert, és több ehhez hasonló, titokban rögzített felvételt is közzétettek.
Az újabb hangfelvétel azután jelent meg, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság csütörtökön közölte, hogy a bekamerázott szoba és a titkos felvétel miatt nem, de kábítószer-birtoklás gyanúja miatt továbbra is nyomoznak az ügyben.
A weboldal legutóbb február 12-én frissült, akkor a „coming soon” feliratot a „once upon a time…” szöveg és egy dátum, 2024. augusztus 3. váltotta fel. Ez a dátum arra utalhat, hogy a közzétenni tervezett, kompromittálónak szánt felvétel tavaly nyáron készülhetett.
Az oldal korábbi frissülése után Magyar Péter egy Facebook-videóban ismerte el, hogy a radnaimark.hu oldalon bemutatott hálószobában szexuális kapcsolatot létesített Vogel Evelinnel, miután az exe meghívta egy házibuliba. A Tisza elnöke azt is elárulta, hogy a házibuliban néhány ember előtt - akiket nem ismert - kábítószernek tűnő anyag volt, amiből ő nem fogyasztott.
A kormánypárti média a kiszivárgott anyagokat erkölcsi és életmódbeli botrányként keretezi, a drogügyekre és a kompromittáló felvételekre helyezve a hangsúlyt.
A kiszivárgó hangfelvételekhez kapcsolódó történet, hogy Magyar Péter már közel 2 éve állítja, hogy a Tisza Párt és személye ellen titkosszolgálati eszközöket vet be az általa „állampártnak” nevezett Fidesz-KDNP. Az utóbbi napokban robbant a Gundalf-ügy, mely során több különböző forrás is azt állította, hogy a Tisza Párt bedöntésére szolgálati akció indult. Először a Nemzeti Nyomozóiroda századosa állította ezt, majd az ügyben érintett informatikus is, aki később arról is beszélt a nyilvánosságnak, hogy egy magát Theo-nak nevező ismeretlen az Alkotmányvédelmi Hivatal embereként bemutatkozva figyelmeztette őket az ellenük indult szolgálati akcióra.
Magyar Péterről már a múltban is kerültek ki hangfelvételek, amelyeken szintén szerepel Vogel Evelin is, aki miután kicsekkolt a Tisza Pártból, a kormánypárti Indexnek beszélt arról, hogy Magyar állítólag „nem az akinek látszik”.
Pénteken egy linkkel frissült a radnaimark.hu oldal, amely egy „Vissza a mederbe” elnevezésű Facebook-oldalra vezet, ahol egy újabb hangfelvételt tettek közzé. A bejegyzés szerint a felvételen Vogel Evelin és Radnai Márk arról beszélgetnek, hogy „hogyan szokott velük bánni Péter a hálószobában”.
Mint írják: „Míg Márk azzal büszkélkedik, hogy ő irányítja Pétert az ágyban, Evelin elmeséli, hogy vele viszont kegyetlenül bánik. Ha olyan idegállapotban van erőszakoskodik vele, amit Márk csak Péter perverziójának tud be, amit maga is ismer. Viszont Evelin konkrétan elmeséli, hogy nőként neki ez fájdalmas, és megalázó, amire Márk teljesen érzelem mentesen annyit reagál, hogy azzal kérkedik, mivel ő erősebb mint Péter, ezért őt síkosító nélkül nem tudja idegből megdugni, csak kizárólag síkosítóval.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nagyot ugrott a külképviseleten szavazók száma: négy éve 65 ezren voltak, most majdnem 91 ezren
A választók csütörtökön 16 óráig kérhették, hogy külföldön vagy másik magyarországi településen szavazhassanak az április 12-i választáson. Az átjelentkezők száma végül mintegy 14 ezerrel emelkedett egyetlen nap alatt.
A határidő lejártának napján még csaknem 3700-an kérték felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe, és mintegy 14 ezren jelentkeztek át egy másik magyarországi településre az április 12-i országgyűlési választásra - írja az MTI a Nemzeti Választási Iroda (NVI) péntek reggeli adatai alapján.
Azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a szavazás napján nem tartózkodnak Magyarországon, az ország nagykövetségein és konzulátusain szavazhatnak. A külképviseleten szavazóknak csütörtökön 16 óráig kellett felvetetniük magukat a külképviseleti névjegyzékbe.
A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint csütörtök reggel még 87 302-en szerepeltek a külképviseleti névjegyzékben, de a péntek reggeli adatok szerint a választási irodák csaknem 3700, az utolsó napon benyújtott kérelmet rögzítettek,
így most 90 978-an szerepelnek a külképviseleti névjegyzékben. Négy éve az országgyűlési választáson 65 480 embert vettek fel ebbe a névjegyzékbe.
A legtöbben, 9511-en Londonban szavaznának, míg Hágában 6327, Münchenben 5557, Bernben 4170, Stuttgartban 4168, Bécsben pedig 2955 választópolgár kívánja leadni a szavazatát. Az utolsó napon a legtöbben Londonban vetették fel magukat a külképviseleti névjegyzékbe, itt egy nap alatt csaknem 680-nal nőtt a választópolgárok száma, de mintegy 500-zal nőtt a Münchenben és 380-nal a Stuttgartban szavazók száma is.
Mindössze két szavazót várnak Dakkában, hármat pedig Ramallah-ban. Öten szeretnének szavazni Jekatyerinburgban, 6-6 szavazó pedig Kigalit, Dar-es-Salaamot és Lusakát jelölte meg. Tíznél kevesebb választót várnak még Kinshasába, Kazanyba és Kampalába (7-7), illetve Montevideóba (8).
A külképviseleten a választópolgár a lakcíme szerinti országgyűlési egyéni választókerület szavazólapján és a pártlistás vagy - nemzetiségiként regisztrált választópolgár esetében - nemzetiségi listás szavazólapon voksolhat.
A külképviseleteken leadott szavazatokat tartalmazó urnákat ott nem bontják fel, hanem Magyarországra szállítják, és a voksokat bekeverik a szavazópolgár választókerületében az erre kijelölt szavazókör szavazatai közé. Ugyanebben a szavazókörben kerülnek megszámlálásra az átjelentkezők szavazatai is.
Azok, akik jövő vasárnap nem a lakóhelyükön szeretnének voksolni, ugyancsak csütörtökön 16 óráig jelentkezhettek át egy másik magyarországi település névjegyzékébe.
Az NVI adatai szerint csütörtök reggel még 210 891 volt az átjelentkezők száma, ez péntek reggelre mintegy 14 ezerrel nőtt és összesen 224 657-en jelentkeztek át szavazni a lakóhelyüktől eltérő településre.
A legtöbb átjelentkező a fővárosi 12. számú egyéni választókerületben (XIII. kerületi székhelyű) van, ide 9167-en jelentkeztek át, de sokan szavaznának a 11. számú oevk-ban is (III. kerületi székhelyű), ahol 5546 átjelentkezőt várnak. A 7. számú oevk-ba (X. kerületi székhely) 4527-en jelentkeztek át, a 4. számú oevk-ba pedig (II. kerületi székhely) 4077-en. A legkevesebb átjelentkezéssel szavazó választópolgárt a fővárosban a 16. számú (XXIII. kerületi székhelyű) választókerületben várják, mindössze 651-et.
Vidéken Szegeden szavaznának átjelentkezéssel a legtöbben, 5224-en, míg Győrben 4666, Debrecenben 4393, Pécsen pedig 4086 átjelentkező van a péntek reggeli adatok szerint.
A határidő lejártának napján még csaknem 3700-an kérték felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe, és mintegy 14 ezren jelentkeztek át egy másik magyarországi településre az április 12-i országgyűlési választásra - írja az MTI a Nemzeti Választási Iroda (NVI) péntek reggeli adatai alapján.
Azok a magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok, akik a szavazás napján nem tartózkodnak Magyarországon, az ország nagykövetségein és konzulátusain szavazhatnak. A külképviseleten szavazóknak csütörtökön 16 óráig kellett felvetetniük magukat a külképviseleti névjegyzékbe.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
