HÍREK
A Rovatból

A Belügyminisztérium csak részben indokolta meg, miért kellett december végén elbocsátani 24 kórházigazgatót

A döntés karácsony előtt született, a válaszra mostanáig kellett várni.


Szabó Tímea országgyűlési képviselő kérdésére adott írásos választ a Belügyminisztérium, melyből végre kiderül, miért kellett megválnia 24 kórházigazgatónak a betöltött tisztségétől. Azaz a válasz nem teljes. Rétvári Bence államtitkár ugyanis a következőket válaszolta:

Tájékoztatom, hogy Dr. Pintér Sándor belügyminiszter 2023. december 31-i hatállyal, 2 országos intézet és 5 vármegyei kórház főigazgatójának magasabb vezetői kinevezését – betöltött 65 éves életkorukra figyelemmel – visszavonta.

Az Országos Kórházi Főigazgatóság megbízott országos kórház-főigazgatója ezzel egyidejűleg 10 városi kórház főigazgatójának főigazgatói kinevezését vonta vissza. Érintettek szakmai munkájuk elismeréseként kitüntetésben részesülnek. Ugyancsak 2023. december 31-i hatállyal Dr. Pintér Sándor belügyminiszter további 2 vármegyei kórház főigazgatójának, az Országos Kórházi Főigazgatóság megbízott országos kórház-főigazgatója pedig 5 városi kórház főigazgatójának felmentéséről döntött. Az érintettek végzettségüknek megfelelő munkakörben történő továbbfoglalkoztatása biztosított.

Az új főigazgatók kinevezéséig az intézmények vezetését a szervezetszerű helyettesek látják el.

Azaz a 24 elbocsátott közül 7 elérte a nyugdíjkorhatárt, a maradék 17 közül 10 elismerést, 7 pedig másik beosztást kap.

Szabó Tímea is úgy érzi, nem sikerült megválaszolni a kérdés, a következő bejegyzést tette:

A betegeket és az érintett kórházakban dolgozókat is mélységesen megvető válasz ez pont akkor, amikor például épp összeomlott teljes Buda és az északi agglomeráció gasztroenterológiai ellátása, amikor a nők már gyakorlatilag csak hétközben szülhetnek, vagy amikor teljes osztályok zárnak be NEM a kórházi vezetés miatt, hanem a teljes állami pénzügyi kivéreztetésnek és egészségügyi megszorításoknak köszönhetően. (...) A kormány évek óta szándékosan veri szét az állami egészségügyi ellátást azért, hogy az általa prédaként megszerzett magánellátás – amelyben leginkább olyanoknak van érdekeltsége, mint Csányi Sándor vagy a Mészáros Lőrinchez és Tiborcz Istvánhoz kötődő cégek – vegye át vaskos összegekért a diagnosztikai vizsgálatokat és sok esetben a gyógyítás jó részét is, természetesen mélyen belenyúlva a betegek zsebébe. Pontosan tudjuk, hogy például egy CT- vagy egy MR-vizsgálatra az állami ellátásban már esély sincs fél éven belül időpontot kapni, így aki megengedheti magának, az a magánellátásba kényszerül, ahol egy CT-vizsgálat akár 80-90 ezer forintba is kerülhet. Jó kilátás ez egy pedagógusnak vagy gyakorlatilag bármely átlagbérből élő magyarnak, akinek nem mellesleg évtizedekig vonják le a béréből az egészségügyi hozzájárulást.

A teljes bejegyzés itt olvasható:

(A Blikk nyomán)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Itt lehet élőben nézni Trump és Putyin alaszkai csúcstalálkozóját
A két politikus megbeszélése már el is kezdődött a tanácsadóik részvételével. A programban közös ebéd is szerepel, melynek során folytatják az egyeztetéseket.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 15.



Rövidesen megkezdődik Donald Trump és Vlagyimir Putyin alaszkai csúcstalálkozója. A két elnök előbb a nyilvánosság kizárásával két-két tanácsadó és tolmácsok részvételével tart megbeszélést, melynek legfontosabb témája az ukrajnai háború lezárása.

Trump és Putyin ezután sajtótájékoztatót tart, melynek előkészületeit már javában lehet nézni a Fox News élő közvetítésében:

A két politikus egyeztetése akár 6-7 órás is lehet a Kreml szerint. Trump és Putyin legutóbb hat éve, Japánban találkoztak személyesen. Az amerikai és az orosz elnök így csapott egymás kezébe az alaszkai repülőtéren:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Megállapodás nélkül zárult a Putyin-Trump csúcs, de arra utaltak, folytatják
Putyin nem engedett korábbi feltételeiből. A három órán át tartó találkozó után Trump utalt arra, hogy akár Moszkvában is folytatódhatnak a tárgyalások.
MTI/AP/Jae C. Hong - szmo.hu
2025. augusztus 16.



Anélkül ért véget az alaszkai csúcstalálkozó, hogy Trump és Putyin bármiben megállapodtak volna. Az anchorage-i Elmendorf–Richardson támaszponton tartott, közel háromórás megbeszélésük után közösen tartott sajtótájékoztatót a két elnök. Ez azonban mindössze 12 percig tartott.

Trump pozitívan értékelte a találkozót. „Sok mindenben egyetértettünk, és már csak nagyon kevés nyitott kérdés maradt” – mondta. Hozzátette azonban, „az egyik a legfontosabb”. Azt nem részletezte, mik ezek a pontok, sőt azt sem tisztázta, hogy Ukrajnáról szólnak-e. „Haladtunk valamennyit” – tette hozzá.

„Szóval addig nincs megállapodás, amíg nincs megállapodás” - összegezte még.

Putyin néhány perccel korábban jelezte, hogy semmit sem enged keményvonalas álláspontjából Ukrajnával kapcsolatban, és azt állította, hogy az „alapvető biztonsági fenyegetésekkel függ össze”.

„Meg vagyunk győződve arról, hogy ahhoz, hogy a rendezés tartós és hosszú távú legyen, minden elsődleges okot meg kell szüntetnünk” – mondta.

Moszkva korábban azt követelte, hogy Ukrajna adja át területe egy részét Oroszországnak, szerelje le hadseregét, mondjon le a NATO-csatlakozás lehetőségéről, és változtassa meg a kormányát.

Putyin homályosan utalt bizonyos megállapodásokra közte és Trump között, amiről szeretné azt hinni, hogy kikövezi az ukrajnai békéhez vezető utat. Ehhez hozzátette: „Elvárjuk, hogy Kijevben és az európai fővárosokban konstruktívan fogadják, és ne gördítsenek akadályokat az ügy elé.”

Putyin az orosz-amerikai együttműködés fontosságáról és az üzleti lehetőségekről is beszélt.

Az orosz vezető emellett megerősítette Trump gyakran hangoztatott állítását, miszerint ha ő ült volna a Fehér Házban, Oroszország 2022-ben nem támadta volna meg Ukrajnát.

„Ma Trump elnök azt mondta, hogy ha akkor ő lett volna az elnök, nem lenne háború, és én teljesen biztos vagyok benne, hogy valóban így lenne” – mondta Putyin. – „Ezt meg tudom erősíteni.”

Trump közölte, hogy hamarosan felhívja a NATO vezetőit,Zelenszkij ukrán elnököt és másokat, hogy tájékoztassa őket a találkozón elhangzottakról.

Mielőtt a több száz újságíró kérdéseket tehetett volna fel, Trump még odaszólt: „Valószínűleg nagyon hamarosan újra találkozunk.”

„Legközelebb Moszkvában” – válaszolta angolul Putyin.

„Kapok majd emiatt némi támadást, de el tudom képzelni” - reagált az amerikai elnök.

Később Trump interjút adott a Fox Newsnak, amiben 10-ből 10 pontosra értékelte a találkozót. Azt mondta, közel lehet a háborút lezáró megállapodás, de van egy-két kulcsfontosságú feltétel, amiket ő teljesíthetőnek tart, azonban Zelenszkijen múlik, hogy hajlandó-e teljesíteni. A műsorban is arról beszélt, hogy nemsokára újabb találkozót tartanak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Fotók: így csapott egymás kezébe Trump és Putyin hat év után először
Japánban, a G20-ak gyűlésén találkoztak legutóbb, hat évvel ezelőtt. Most az orosz-ukrán háború lezárása lesz a téma a két elnök között.
Maier Vilmos - szmo.hu
2025. augusztus 15.



Donald Trump a vörös szőnyegen várta Vlagyimir Putyint, aki széles mosollyal fogott vele kezet. A két politikus legutóbb hat éve, Japánban találkozott egymással a G20-ak gyűlésén.

A mostani megbeszélés témája az orosz-ukrán háború lezárása lesz. Trump már ma szeretne tűzszünetet elérni.

A két politikus történelmi kézfogásáról készült fotókat itt lehet megnézni:


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
Videó: Trump egy B-2-es lopakodó bombázót zúgatott el Putyin feje fölött, aztán F-22-es vadászgépek és harci helikopterek sora mellett autóztatta el Alaszkában
Nem akármilyen fogadtatásban volt része az orosz elnöknek az anchorage-i Elmendorf–Richardson támaszponton.


Donald Trump amerikai elnök pénteken Alaszka egyik légibázisán fogadta Vlagyimir Putyin orosz elnököt egy látványos „légibemutatóval”, amelyen ugyanazokat a bombázókat és vadászgépeket vonultatták fel, amelyeket júniusban Irán nukleáris létesítményeinek megtámadásakor használtak - írja az ABC News.

Az amerikai és az orosz elnök a Joint Base Elmendorf–Richardson támaszponton találkozott, ahol vörös szőnyegen vonultak végig, a fejük felett pedig négy F–35-ös és egy B–2-es lopakodó bombázó húzott el.

A támaszponton végig F–22-es vadászgépek és harci helikopterek alkottak sorfalat, ami mellett Putyin autós konvojának is el kellett haladnia.

Két tisztviselő tájékoztatása szerint a pénteki csúcstalálkozó előtt két B–2-es bombázót vezényeltek a bázisra, az F–35-ösök pedig az alaszkai Eielson légibázisról érkeztek. Az F–22-esek helyben állomásoztak Elmendorfban.

Az viszont nem derült ki, hogy Trump személyesen rendelte-e el a bombázók és a vadászgépek jelenlétét a légibázison, afféle erődemonstrációként az Oroszországgal – amely szintén nukleáris hatalom – folytatott tárgyalásai előtt.

A B–2-es egyébként az amerikai erő szimbóluma, mivel a bombázók megállás nélkül képesek a világ bármely pontjára elrepülni, és hagyományos, illetve nukleáris fegyvereket is hordozhatnak. A lopakodó B–2-eseket az Egyesült Államok a júniusi „Éjféli Kalapács Hadműveletben” is bevetette: akkor hét ilyen gép indult a Missouri állambeli Whiteman légibázisról, és 36 órán át tartó repülés után érték el Iránt, ahol több mint egy tucat bunkerromboló bombát dobtak le.

Az elmúlt hetekben Trump többször is dicsérte a B–2-esek erejét és a pilóták szakértelmét. „Ez egy elképesztő gép” – fogalmazott korábban az amerikai elnök.


Link másolása
KÖVESS MINKET: