EGÉSZSÉG
A Rovatból

12 egyszerű, otthon is elvégezhető vizsgálat, melyből kiderül, hogy milyen egészségi állapotban vagyunk

Néhány egyszerű módszerrel bárki utánajárhat otthon is, hogy milyen egészségi állapotban van.


Minden idők legkeményebb telére készül a brit egészségügy többek között az óriásira nyúlt várólisták és az ezzel párhuzamosan egyre lassabban reagáló mentők miatt. A háziorvosok szinte elérhetetlenek, az emberek pedig egyre dühösebbek. Mindeközben soha nem látott mértékben hagyják el a pályáját egy olyan időszakban, amikor egyébként is 10 500 orvos és 47 000 ápoló hiányzik a rendszerből - írja a The Sun.

Az egyébként is komoly nyomás alatt álló egészségügy előtt ráadásul új Covid-, és influenza-járvány áll. Éppen ezért létfontosságú lenne, hogy aki csak teheti, otthon vizsgálja meg magát alaposan, és csak szükség esetén forduljon orvoshoz, tanácsolja egy brit háziorvos. Dr. Zoe Watson ennek érdekében tizenkét könnyű módszert is javasol, amivel képbe kerülhetünk egészségi állapotunkat illetően anélkül, hogy elhagynánk otthonunkat.

1. Vérnyomás

Az orvos szerint a szinte bárhol beszerezhető házi vérnyomásmérők tökéletesen alkalmasak egy otthoni vizsgálat elvégzésére. Minél idősebb valaki, annál magasabb lesz a vérnyomása. A tartósan magas vérnyomás azonban növelheti a szív- és vesebetegségek, valamint a stroke kockázatát. Aki úgy érzi, hogy valami nem stimmel, mérje meg a vérnyomást naponta akár több alkalommal is. Orvoshoz csak akkor érdemes fordulni, ha tartósan 140/90 feletti értéket tapasztalunk.

2. Pulzus

A nyugalmi pulzusszámnak percenként 60 és 100 között kell lennie. A legegyszerűbben ezt úgy mérhetjük meg, ha a csuklónál megkeressük a pulzuspontot, majd 30 másodpercen keresztül számoljuk a szívveréseket. Az eredményt szorozzuk fel kettővel. Ha a kapott szám alacsonyabb 40-nél vagy magasabb 100-nál, mindenképpen forduljunk orvoshoz. Akkor is érdemes felkeresni a háziorvost, ha számolás közben rendszertelen vagy kimaradó szívverést tapasztalunk. Utóbbi akár a szívinfarktus vagy szívkoszorúér-betegség jele is lehet.

3. Látás

A szemek esetében nemcsak a látás élességét érdemes vizsgálni. Normális esetben a szemfehérje teljesen fehér, csak egészen apró erek láthatók rajta. Ha a fehér rész vörös, az gyulladást jelezhet, a sárga szín pedig sárgaságra utalhat. Mindkét esetben ajánlott a háziorvos felkeresése. Dr. Watson szerint a látásunk nem lehet homályos, fekete foltok sem jelenhetnek meg, ahogy a kettős látás is aggasztó. Egyes esetekben ezek a tünetek akár a stroke, agydaganat vagy a cukorbetegség jelei is lehetnek. A háziorvos szerint éppen ezért legalább kétévente érdemes szemészhez menni.

4. Hallás

A látáshoz hasonlóan a hallással kapcsolatos panaszok is valamilyen mögöttes betegség, például agyhártyagyulladás vagy diabétesz jelei lehetnek. Érdemes online tesztelni a hallást, erre számtalan ingyenes honlap áll rendelkezésre az interneten. A tompa hallás egyik elsőszámú okozója a fülzsír felgyülemlése lehet. Ilyen esetben érdemes néhány csepp olívaolajat a fülbe cseppenteni, hogy lágyabbá váljon a zsír, és megtörténjen az öntisztulás. Ha egy hétnél tovább tart a panasz, érdemes orvoshoz fordulni.

5. Mellek

Kevesen tudják, hogy nemcsak a nőknél, hanem a férfiaknál is kialakulhat mellrák. Éppen ezért érdemes havonta ellenőrizni, hogy vannak-e olyan elváltozások, melyek aggodalomra adhatnak okot. Tisztálkodás előtt vagy után a tükörben nézzük meg alaposan. Amennyiben változott a formája, alaposan tapogassuk is meg egészen a hónaljig és a kulcscsontig bezárólag a területet. Akkor érdemes orvoshoz fordulni, ha megváltozott a mell alakja, a bőr tapintása eltér a korábbitól, új duzzanat vagy bőrpír alakul ki, esetleg a hölgyek esetében váladék távozik a mellbimbóból.

6. Túlsúly

A brit egészségügyi intézet legújabb ajánlása szerint pillanatok alatt kideríthető, hogy túlsúlyosak vagyunk-e vagy sem. Ehhez mindössze egy mérőszalagra van szükség, amivel előbb a testmagasságot, majd a derék körméretét kell lemérni. Ha megvagyunk, akkor utóbbit (derék) el kell osztani a magassággal. Amennyiben a kapott érték 0,4 és 0,5 között van, akkor minden rendben a testsúllyal. Ennél magasabb arány esetén érdemes dietetikushoz fordulni, mert az elhízás növeli a rák, a szívelégtelenség, a stroke és a kettes típusú cukorbetegség kockázatát.

7. Herék

A fiatal férfiak körében az egyik leggyakoribb betegség a hererák. Ezért fontos rendszeres időközönként ellenőrizni, hogy nem jelentek-e meg új csomók vagy egyéb elváltozások a heréken. Az orvos szerint havi egyszer, zuhanyzás vagy fürdés közben érdemes ezt megejteni, amikor a meleg víz miatt egyébként is ellazult állapotban van a herezacskó. Óvatosan érdemes megtapintani a heréket, hogy akár formára vagy textúrára nem érzékelhető-e eltérés a korábbiakhoz képest. Amint bármit felfedezünk, érdemes azonnal orvoshoz fordulni.

8. Bőr

A bőr a legnagyobb szervünk, ráadásul otthoni körülmények között is jól ellenőrizhető. Ebben az esetben is érvényes az elv: minél előbb észleljük a bajt, annál nagyobb esély van a gyógyulásra! Az orvos szerint érdemes az anyajegyekről fotókat készíteni, és egy-egy ellenőrzés során összevetni a jelenlegi állapotot a korábbiakkal. A legjobb módszer erre az ABCDE-szabály: Assymetry (alak), Border (szegély), Colour (szín), Diameter (átmérő) és Evolving (változás). Eltérések esetén forduljunk szakemberhez.

9. Menstruáció

Nem kell azonnal kétségbe esni, ha egyszer-egyszer kimarad a menstruáció, de a biztonság kedvéért érdemes terhességi tesztet csinálni. Ahogy telnek az évek, a havi ciklus úgy válik egyre rendszertelenebbé, nehezebbé vagy éppen könnyebbé. Érdemes a periódus számon tartásához valamilyen online vagy offline naptárat használni. Szakembert akkor érdemes felkeresni, ha a ciklusok között vagy szex után jelentkezik vérzés.

10. Mentális egészség

Legalább annyira fontos a mentális egészség, mint a testi épség. Ráadásul a szeretteink állapotát is nyomon lehet követni, ha tudjuk, mire kell figyelni. Legegyszerűbben ezt két, az interneten is elérhető kérdőív (PHQ-9 és GAD-7) segítségével tudjuk felmérni. Míg előbbi a depresszió, utóbbi a szorongás felismerésében tud segíteni. Az értékelés függvényében érdemes orvoshoz fordulni.

11. Horkolás

A horkolás komoly párkapcsolati feszültségforrás, melyet leggyakrabban a helytelen életmód okoz. A horkolás kialakulhat többek között a túlzott alkoholfogyasztás vagy az elhízás miatt is. Ugyanakkor jelezheti az alvási apnoét is, ami növelheti a stroke, szívbetegségek, kettes típusú diabétesz vagy akár a depresszió kialakulását is. A horkolást nem szabad félvállról venni, különösen akkor nem, ha napközben a horkoló állandó álmosságot érez. Ilyenkor érdemes beszerezni egy alvásfigyelő eszközt, és ha nem folyamatos az éjszakai pihenés, mindenképpen orvoshoz kell fordulni.

12. Széklet

Ne legyünk szégyenlősek, és időnként nézzük meg a székletünket. Ha például véresnek tűnik, komoly bajt is jelezhet. Ilyen lehet például a bélrendszer daganatos megbetegedése. Ha ezen felül változást érzünk a vécére járás gyakoriságában, a széklet állagában, vagy állandó hasmenés, netán székrekedés gyötör minket, feltétlenül tájékoztassuk a változásról a háziorvost.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
„A legtöbb fájdalom miatt nem kell aggódni” – mondja az orvos, majd felsorolja azt az ötöt, ami miatt azonnal mentőt kell hívni
A mindennapi nyavalyák többnyire ártalmatlanok, de létezik öt kivétel, ami azonnali cselekvést igényel. Ezek a piros zászlók, amelyeket soha nem szabad figyelmen kívül hagyni.


Mindenkinek fáj valamije, szinte állandóan. A hátad, a fejed, a mellkasod – mert rosszul aludtál, sokat ittál, vagy csak úgy. A legtöbbször tényleg nem jelent semmit, és az ember nyomja is tovább, mintha mi sem történt volna.

De néha a tested nem csak nyafog, hanem vészjelzést ad le, és ha ezt ignorálod, abból komoly baj lehet.

Egy londoni háziorvos, Dr. Ellie Cannon most összeszedte azt az öt fájdalomtípust, amit soha, semmilyen körülmények között nem szabad félvállról venni. Ahogy ő fogalmaz: „A legtöbb fájdalom miatt nem kell aggódni. A legtöbbet még csak kezelni sem kell. De ritka esetekben valami komoly dolog áll a háttérben, ezért mindig jó, ha az ember képben van, mire kell figyelni.”

Kezdjük a klasszikussal, a mellkasi fájdalommal.

Persze, lehet csak egy kiadós gyomorégés, de ha a fájdalom hirtelen jön, tartós, és több mint 15 percig nem múlik, ráadásul kisugárzik az állkapcsodba vagy a bal karodba, akkor az már nagyon nem a csípős vacsora. Ez a szívinfarktus nagyjelenete lehet. De nem ez az egyetlen életveszélyes forgatókönyv.

Ha a fájdalom éles, és minden lélegzetvétellel vagy köhögéssel rosszabb lesz, az akár tüdőembóliára is utalhat,

ahol egy vérrög elzárja a tüdő vérellátását. Ezt nehézlégzés vagy véres köpet is kísérheti. „Emberek ezrei esnek át szívinfarktuson minden évben, és eleinte észre sem veszik” – mondja Dr. Cannon, hozzátéve, hogy az „embóliák ritkábbak, de azonnal kezelni kell őket.”

A hasi fájdalom is egy trükkös pálya.

Ha a fájdalom a jobb felhasban jelentkezik, és a válladba sugárzik, az az epehólyagod gyulladása lehet, ami kezeletlenül súlyos fertőzésbe csaphat át.

A hullámokban érkező görcsös fájdalom, amit hányás vagy súlyos székrekedés kísér, bélelzáródást jelezhet, amit gyakran csak sürgős műtéttel lehet megoldani.

A nőknek különösen figyelniük kell: az erős, alhasi fájdalom méhen kívüli terhesség jele lehet, ami belső vérzést okozhat. Férfiaknál ugyanez a hirtelen fájdalom a herecsavarodás tünete is lehet, ami, ha nem műtik meg azonnal, a here elhalásához vezet. Dr. Cannon szerint van egy egyszerű ökölszabály: „Ha a hasi fájdalmat valami komoly dolog okozza, a gyötrelem valószínűleg elviselhetetlen lesz. Ha csak enyhén idegesítő, akkor valószínűleg semmi komoly.”

A hátfájás szinte népbetegség,

de van, amikor többről van szó, mint egy rossz mozdulatról. Ha a hátfájás a nemi szervek körüli zsibbadással, frissen kialakult vizelet- vagy székletürítési problémákkal, vagy mindkét láb fájdalmával jár együtt, az a cauda equina szindróma nevű, azonnali beavatkozást igénylő állapot lehet. Itt a gerincoszlop alsó részén lévő idegkötegek nyomás alá kerülnek, és műtét nélkül maradandó bénulás lehet a vége.

Egy másik vészjel a hirtelen, „szakító” érzés a hátban vagy a lapockák között, ami aorta disszekcióra, a szív fő verőerének szakadására utalhat.

„Minden héten látok hátfájós pácienseket a rendelőmben” – mondja a doktornő. „Szinte minden eset ártalmatlan. De időről időre van egy, amely azonnali figyelmet igényel.”

A fejfájás is mindennapos,

de a hirtelen kezdődő, elviselhetetlenül erős fájdalom agyvérzés jele lehet. „Ez a fejfájás olyasmi, amit soha nem szabad figyelmen kívül hagyni” – figyelmeztet Dr. Cannon.

Ha a fejfájást arcgyengeség, karzsibbadás vagy beszédzavar kíséri, az valószínűleg stroke, és azonnali mentőt kell hívni.

Ha pedig hányás, láz és fényérzékenység is társul hozzá, az agyhártyagyulladásra utalhat. „Ha fejfájást tapasztalsz, nézz a tükörbe, hogy észrevedd a stroke jeleit” – tanácsolja.

Végül a vádli.

A leggyakrabban csak egy meghúzódott izomról van szó, de ha a fájdalmas vádli duzzadt és meleg is, az mélyvénás trombózisra utalhat. Ez egy vérrög a lábban, ami életveszélyes, mert eljuthat a tüdőbe. A kockázatot növeli a tartós inaktivitás, egy friss műtét vagy a rák.

„A mélyvénás trombózis egyike azoknak a halálos állapotoknak, amelyeknek a jeleit sokan nem ismerik”

– mondja Dr. Cannon. „A vádli fizikai elváltozásai valami nagyon komoly dolog jelei lehetnek.”

Via MailOnline


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Döbbenetes felfedezés: szén-dioxiddal mossák át a Parkinson-kórosok agyát - és működhet
Parkinson-kórral élő időseket vettek rá egy bizarrnak tűnő kísérletre egy amerikai laborban. Az eredmények még a kutatókat is meglepték, a mérgező anyagok ugyanis a vérükben jelentek meg.


Szenzációs áttörést értek el amerikai kutatók: egy egyszerű, irányított légzési technikával képesek lehetnek kitisztítani a mérgező salakanyagokat a Parkinson-kóros betegek agyából. Az új-mexikói egyetem és a The Mind Research Network neurotudósai által vezetett vizsgálatban bebizonyosodott, hogy

a vér szén-dioxid-szintjének rövid ideig tartó, ritmikus emelésével felpörgethető az agy természetes „szennyvízrendszere”

– írta a ScienceAlert. A módszerrel laboratóriumi körülmények között mérhetően több salakanyag távozott a véráramba, ami új reményt adhat a neurodegeneratív betegségek, köztük a Parkinson- és az Alzheimer-kór elleni küzdelemben.

Az agy hulladékeltávolító, úgynevezett glimfatikus rendszere normál esetben

mély alvás közben a legaktívabb, amikor az agy-gerincvelői folyadék hullámai szó szerint átmossák az agyszövetet.

Mivel a Parkinson-kóros betegek gyakran küzdenek alvászavarokkal, ez a tisztulási folyamat sérülhet, ami a káros fehérjék felhalmozódásához vezet. A kutatók rájöttek, hogy a szén-dioxid-szint ingadozása az erek tágulását és összehúzódását okozza, ami egyfajta pumpaként működve segítheti a folyadék áramlását.

Az egyik kísérletben 63 idősebb felnőtt vett részt, akik közül harmincan Parkinson-kórral éltek. Miközben MRI-vizsgálatot végeztek rajtuk, körülbelül 35 másodperces ciklusokban szén-dioxiddal dúsított levegőt lélegeztek be, amit normál levegővel teli szakaszok követtek.

Az eredmények mind az egészséges, mind a beteg csoportban az agy-gerincvelői folyadék áramlásának megváltozását mutatták.

Egy másik, tízfős vizsgálatban a résztvevők három, egyenként tízperces kezelésen estek át. Az ezt követően, 45, 90 és 150 perc múlva levett vérmintákban kimutathatóan megnőtt az agyból származó salakanyagok koncentrációja. Egyiküknél, akinél az Alzheimer-kór egyik biomarkerét is azonosították, a kezelés után a vérben lévő

mérgező amiloid-béta fehérjék szintje kimagaslóan megemelkedett, ami a hatékony kiürülésre utal.

„Azt kerestük, hogyan tudnánk ezt a folyamatot felerősíteni” – mondta Sephira Ryman, a kutatásban részt vevő neuropszichológus. „Ekkor jöttünk rá, hogy éber állapotban is elő tudjuk idézni a mély alváshoz kötött glimfatikus tisztulási folyamatot, méghozzá szakaszos szén-dioxid-adagolással.” A tanulmány szerzői szerint „a szakaszos hiperkapnia képes lehet eltávolítani az Alzheimer-kórban szerepet játszó peptideket és fehérjéket, ami kiemeli a benne rejlő lehetőséget, mint az Alzheimer-páciensek betegséglefolyását módosító terápiát.”

A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy

egyelőre nem tudni, a hatás tartós-e, és érdemben befolyásolja-e a betegségek lefolyását.

Az is kérdéses még, hogy a felhalmozódó toxikus fehérjék a betegségek kiváltó okai vagy csupán azok melléktermékei. A csapat most azt vizsgálja, hogy a hasi légzésre fókuszáló gyakorlatok, mint a jóga, a tajcsi vagy a csikung, képesek-e hasonlóan kedvező hatást elérni.

A kutatás bizonyította, hogy laboratóriumi körülmények között már megmozgatható az agyi „csatornarendszer”.

Ha a hatás tartósnak és biztonságosnak bizonyul, új fejezet nyílhat a neurodegeneratív betegségek kezelésében, de ehhez még további vizsgálatokra van szükség.

Via ScienceAlert


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Azt hitted, már túl vagy a Covidon? A testedben maradt zombi-darabkák most vadásznak az immunsejtjeidre
Milliók szenvednek a hosszú COVID kínzó tüneteitől, és egy friss kutatás hátborzongató magyarázatot talált a jelenségre.


Hiába győztük le a vírust, a maradványai tovább rombolnak a szervezetünkben – derült ki egy friss kutatásból. A tudósok szerint a koronavírus halott, „zombi” fehérjedarabkái felelősek lehetnek a hosszú COVID kínzó tüneteiért, mivel célzottan vadásznak és pusztítják a legfontosabb immunsejtjeinket. Egy kaliforniai egyetem kutatócsoportja január végén tette közzé az eredményeit, amelyek

új magyarázatot adhatnak arra, miért szenvednek milliók még mindig agyködtől, fáradtságtól és légzési nehézségektől

- írta a LADbible.

A kutatók rájöttek, hogy a vírus tüskefehérjéjének lebomlása után visszamaradó darabkák képesek megtámadni és elnyomni bizonyos immunsejteket. Gerard Wong, a Kaliforniai Egyetem biomérnöke szerint a folyamat nem véletlenszerű. „Ezek a töredékek a sejtek membránjának egy meghatározott görbületét célozzák. Azok a sejtek, amelyek tüskések, csillag alakúak, vagy sok csáppal rendelkeznek, elsődlegesen nyomás alá kerülnek” – magyarázta a szakember.

Ez a mechanizmus folyamatos gyulladást és az immunrendszer kimerülését okozhatja,

ami megmagyarázza, miért lehetnek az immunszupprimált emberek még egészségesen is fogékonyabbak a maradványok támadására.

A tanulmány az Omikron variáns egyik rejtélyére is fényt derített. Bár ez a változat rendkívül fertőző volt, általában enyhébb lefolyású betegséget okozott. Yue Zhang, a kínai Westlake Egyetem biomérnöke szerint az Omikron sok rejtélyes viselkedést mutatott.

„Senki sem tudta igazán megmagyarázni, miért szaporodott olyan gyorsan, mint az eredeti törzs, de általában miért nem okozott olyan súlyos fertőzéseket”

– mondta. A kutatás most választ adott erre. „Azt találtuk, hogy az Omikron tüske darabjai sokkal kevésbé voltak képesek elpusztítani ezeket a fontos immunsejteket – ami arra utal, hogy a páciens immunrendszere nem merül ki annyira.”

A felfedezés megerősíti a megelőzés fontosságát, mivel a kevesebb fertőzés egyben kevesebb hosszú COVID esetet is jelent. Ravi Jhaveri, a chicagói Lurie Gyermekkórház gyermekgyógyásza szerint ez az egyik legerősebb érv a védőoltások mellett.

„Az egyik legerősebb érv, amit a betegeknek, családoknak és orvosoknak adok az oltással kapcsolatban: a több vakcina kevesebb fertőzéshez vezet, ami pedig kevesebb hosszú COVID-ot eredményez”

– hangsúlyozta az orvos. A kutatók hozzáteszik, a mostani laboratóriumi eredmények egy lehetséges mechanizmust vázolnak fel, és további vizsgálatok szükségesek annak teljes megértéséhez, hogy a vírusmaradványok pontosan hogyan járulnak hozzá a hosszú COVID tüneteihez a betegekben.

Via LADbible


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Magas vérnyomással sem tilos a kávét, de ezt hibát soha ne kövesd el
A kávéfogyasztás utáni fél órában a szisztolés vérnyomás 5-10 Hgmm-rel is megemelkedhet. Ha a napi adagot egyszerre visszük be, a hatás veszélyesen magasra kumulálódhat.


Sokáig tartotta magát a nézet, hogy a magas vérnyomással élőknek kerülniük kell a kávét.

De a mai irányelvek szerint a legtöbb hipertóniásnak nem kell száműznie a koffeines italt.

A hangsúly a mértéken és a megfelelő időzítésen van.

Erre az érdekes és sokak számára lényeges témára hívja fel a figyelmet a Webbeteg cikke.

A korábbi tiltás alapja az volt, hogy a koffein növeli a pulzusszámot és fokozza az erek összehúzódását, ezzel együtt az érfalakra nehezedő nyomást is.

Mára azonban kiderült, hogy

mindebből nem következik, hogy a kávé magasvérnyomás-betegséget okozna, vagy hogy a hipertóniások számára tiltott lenne a fogyasztása.

A magas várnyomásra rosszabb hatással van az alkohol, mint arról a Sassy.hu korábban beszámolt.

Mindenesetre a kávéval kapcsolatos új információkat támasztja alá egy nagyszabású kutatás is, amelyet 2014-ben publikáltak az American Journal of Clinical Nutrition című szaklapban. A vizsgálatban 172 567 önkéntes adatait elemezték 33 éven keresztül.

Az eredmények szerint a hipertónia kialakulásában nem volt jelentős különbség a rendszeres kávéfogyasztók és a kávét egyáltalán nem fogyasztók között.

Sőt, a legtöbbet kávézóknál némileg még kedvezőbbek is voltak az arányok.

A kávézást követően a szisztolés vérnyomás valóban megemelkedhet, akár 5-10 higanymilliméterrel is. A hatás a fogyasztás után nagyjából fél órával jelentkezik, és 2-4 órán át tart.

Egy adag koffein körülbelül 3 órán át befolyásolja a vérnyomást, ezért ajánlott a napi mennyiséget kisebb adagokra bontva, egy-egy csésze közt hosszabb szünetet tartva elfogyasztani.

Ha valaki

egyszerre vagy rövid időn belül iszik meg több kávét, a vérnyomásnövelő hatás már veszélyesen magas lehet.

A hipertóniások többségének napi legfeljebb 1-2 csésze kávé rendszeres fogyasztása még teljesen biztonságos, és a legtöbb vérnyomáscsökkentő gyógyszer mellett sem tiltott.

Az American Heart Association azt javasolja, hogy a vérnyomásmérés előtt legalább 30 percig kerüljük a koffeint, a dohányzást és a testmozgást, mert ezek átmenetileg megemelhetik az értékeket. Aki pedig kíváncsi a saját érzékenységére, megmérheti a vérnyomását egy csésze kávé előtt, majd 30–120 perccel utána; egy 5–10 higanymilliméteres emelkedés már érzékenységre utalhat. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal a legtöbb felnőtt számára napi 400 milligramm koffeint tekint általában biztonságosnak, de fontos figyelembe venni, hogy a koffeintartalom italonként és márkánként is jelentősen eltérhet.

Forrás: Webbeteg


Link másolása
KÖVESS MINKET: