hirdetés

EGÉSZSÉG

10 kép csúnya leégésekről, amelyek bizonyítják, miért fontos, hogy jól kend be magad napozás előtt

Ha ezek az elrettentő példák nem győznek meg arról, hogy miért kell fényvédő krémet vagy olajat használni napozáskor, akkor semmi.

Link másolása

hirdetés

Amikor tombol a nyár, és egymást érik a hőhullámok, nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy milyen fontos fényvédő krémet használni, főleg ha a legmelegebb órákban kint, pláne a tűző napon tartózkodunk. Amikor kánikula van és magas az UV-sugárzás,

akár 15 perc is elég ahhoz, hogy úgy leégjünk, hogy még napokig piros marad a bőrünk, rosszabb esetben pedig igencsak fájdalmas is lehet. Arról nem is beszélve, hogy a túlzott napozás bőrrákot is okozhat.

Az is fontos, hogy ne csak használjuk a naptejet vagy napolajat, hanem JÓL használjuk.

Nagyon sok múlik ugyanis azon, hogy hogy dolgozzunk el a bőrünkön a krémet vagy olajat.

A legfontosabb területekre bőségesen érdemes kenni belőle, főleg az arcra, a hátra, a vállakra, a karokra, a mellkasra és a hasra is, de a lábakat és a fenekünket se hagyjuk ki - lényegében az a jó, ha mindenhol bekenjük magunkat, ahol a nap ér minket.

Sajnos számos példát tudunk mutatni arra, mi történik, ha valaki nem használ fényvédő krémet vagy napolajat, vagy ha használ is, nem keni szét rendesen magán (vagy az, aki bekeni őt). Íme néhány elrettentő kép:

hirdetés

Last summer when my wife "sprayed" sunscreen on my back.
My friends first time in the Florida sun. Apparently it was also their first time using spray on sunscreen.

Last time I trust a friend to apply sunscreen...




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Kétszer nagyobb eséllyel halnak meg fiatalon azok a nők, akik rendszeresen felriadnak éjszaka

A gyakori ébredés főleg a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát növeli.
Címkép: illusztráció, Claudio_Scott/Pixabay - szmo.hu
2021. szeptember 11.


Link másolása

hirdetés

Kétszer akkora eséllyel halnak meg fiatalon azok a nők, akik felébrednek az éjszaka közepén. A frissen megjelent tanulmány szerint ennek csökkenthető az esélye a fogyással, vagy azzal, ha éjszakára füldugót használnak a zajok kizárása érdekében - írja a Daily Star egy kutatás alapján.

Az összesen 8 ezer fővel, nők és férfiak részvételével zajló kísérlet során az éjszakai tudattalan ébredéseket vizsgálták, amelyek néha mindenkivel megtörténnek. Az ilyen pillanatokra nem feltétlenül emlékszünk a következő nap, de másnap álmosak lehetünk miattuk.

A tudattalan ébredéssel a test az olyan, potenciálisan veszélyes helyzetekre reagál, mint a zaj, a fájdalom, a fény- vagy hőmérsékletváltozások. Hirtelen ébredést válthat ki még a légzéskimaradás, ami az alvási apnoé tünete lehet.

Az Adelaide-i Egyetem három külön tanulmányt vetett össze, amelyekben a résztvevők alvását monitoron keresztül figyelték minden éjszaka. Később minden egyes alany egy százalékban kifejezett értéket kapott, az alapján, milyen gyakran és milyen hosszú időtartamra ébredtek fel, valamint, hogy összességében mennyit aludtak. Ezek után mintegy 6-11 éven át követték nyomon az egészségi állapotuk alakulását.

A kutatók azt a következtetést vonták le, hogy a nők ritkábban ébrednek fel éjszaka, mint a férfiak, ám ennek következményei súlyosabbak lehetnek: a gyakori ébredés főleg a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát növeli. Azon nők körében, akik a leggyakrabban ébredtek fel (az alvásidejük akár 6 és fél százalékát is ébren töltötték), ez a rizikó akár 60-100 százalékkal is megemelkedett.

A halálozás esélye általában véve is 20-60 százalékkal nőtt: az általános populációnál mért 21 százalék helyett esetükben 31 és félre növekedett. Ugyanez a különbség azonban a férfiak esetében elhanyagolható maradt.

hirdetés

Dominik Linz, a tanulmány társszerzője és a Maastrichti Egyetem orvosi központjának munkatársa szerint hátrányt jelenthet az idősebb életkor, a nagyobb testsúly és a horkolás is.

“Az életkoron nem lehet változtatni, de a testtömeg és az alvási apnoe csökkenthető. Hogy ez csökkenti-e a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, az egy külön tanulmány tárgya lehetne” - mondta.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
EGÉSZSÉG

Tízezrek életét mentheti meg egy új koleszterincsökkentő gyógyszer, amit évente kétszer kell beadni

Becslések szerint a forradalmi kezelés 55 ezer szívrohamot és sztrókot tud megelőzni.

Link másolása

hirdetés

Egy új koleszterincsökkentő gyógyszert hagytak jóvá nemrég az Egyesült Királyságban, amely több százezer emberen segíthet.

A brit egészségügyi szolgálat közleménye szerint az Inclisiran nevű szert évente kétszer, injekció formájában kell beadni és sztatin típusú gyógyszerekkel együtt is alkalmazható.

Becslések szerint az új, forradalmi kezelés 55 ezer szívrohamot és sztrókot tud megelőzni, és akár 30 ezer életet menthet meg a következő évtizedben.

A brit egészségügyi szolgálat most több mint 300 ezer ember számára teszi elérhetővé az új koleszterincsökkentő gyógyszert, amelyet az állam finanszíroz. A betegeknek a háziorvosi rendelőkben adják be a szert injekció formájában, így elkerülhetik a rendszeres kórházi látogatásokat. Az első adag után három hónap múlva kapnak még egy injekciót, ezután pedig évente kétszer kell ezt megismételni.

A klinikai vizsgálatok során bebizonyosodott, hogy az Inclisiran csökkenti az LDL-C nevű, alacsony sűrűségű lipoprotein szintjét a vérben. Ha ennek a szintje magasabb az átlagosnál, az emberek nagyobb valószínűséggel kaphatnak szívrohamot vagy sztrókot. A kezelés emellett fokozza a máj azon képességét, hogy eltávolítsa a káros koleszterint a vérből.

hirdetés

Angliában öt emberből kettő magas koleszterinszinttel küzd, és körülbelül 6,5 millió felnőtt szed koleszterincsökkentő gyógyszereket. A magas koleszterin jelentősen növeli a szívbetegség kialakulásának kockázatát, amely a "világ legnagyobb gyilkosa". Angliában évente átlagosan 140 ezer ember hal meg szívbetegségben, ez az évi halálesetek egynegyedét teszi ki.

A brit egészségügyi szolgálat múlt héten bejelentette, hogy minden 40 éves és ennél idősebb embernek ingyen megmérik a vérnyomását a főutcákon található gyógyszertárakban, hogy ezzel is segítsék a sztrókok és szívrohamok megelőzését. Becslések szerint már ezzel is kétezer életet meg lehet menteni.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG
A Rovatból
hirdetés

Kiderült, hogy melyik egészségtelen étel hány percet vesz el az ember életéből

A hot dog csak úgy falja az ember perceit, de van egy meglepő szuperétel, ami mindezt ellensúlyozhatja.

Link másolása

hirdetés

Talán senkit nem ér meglepetésként, hogy az étrendünk hatással van az egészségünkre és végeredményben pedig az élettartamunkra is. De még egyetlen esetben sem volt annyira mellbevágó ez a tény, mint a Michigani Egyetem kutatása után. A tudósok ugyanis megpróbálták számszerűsíteni, hogy a közismerten egészségtelen ételek elfogyasztása pontosan mennyi idővel is rövidíti meg az életünket, írja a The Telegraph.

A tudósok létrehozták az Egészségügyi Táplálkozási Indexet, mely közel 6000 étel egészségre gyakorolt hatását és karbonlábnyomát tartalmazza. Az eredmények kijózanítóak:

minden elfogyasztott hot dog átlagosan 36, a szénsavas üdítőitalok 12, egy-egy baconszelet 6, egy adag sajt 1, míg a dupla sajtburger 9 percet vesz el az ember életéből.

Jó hír, hogy vannak olyan ételek is, amik éppen ennek az ellenkező hatását érik el. Például minden egyes banán 13,5 percet ad hozzá az életünkhöz, vagyis pont ugyanannyit, mint egy adag sült lazac. De az örök élet titka lehet, hogy a mogyoróvajas-lekváros szendvics, ami 33 perccel toldja meg egy átlagos ember életét. A tudósok szerint a titok nyitja a magas mogyorótartalom, a csonthéjas termés ugyanis rendkívül egészséges.

Szakértők szerint ugyanakkor nem érdemes úgy tekinteni ezentúl a hot dogra, mint a halál hírnökére. Minden ember esetében egy egyedi ételképlet eredménye, hogy mennyire egészséges a táplálkozása. ABban viszont egyetértés van a hozzáértők között, hogy a hot doghoz hasonló ultrafeldolgozott ételek túlzott fogyasztása káros hatással van az egészségünkre.

hirdetés

Az olyan ultrafeldolgozott élelmiszerek, mint például a felvágottak, energiaitalok, gyümölcsjoghurtok, kekszek, jégkrémek, fagyasztott húskészítmények vagy pizzák és a már említett hot dogok vagy hamburgerek egy átlagember napi kalóriabevitelének már a felét teszik ki az Egyesült Királyságban. Közben pedig egyre több kutatás kapcsolja össze az ultrafeldolgozott élelmiszereket az elhízással, a cukorbetegséggel, a magas vérnyomással és a különböző szívbetegségekkel.

A szakértők szerint fontos, hogy tudatosan étkezzünk. Éppen ezért alternatívákat is kínálnak a különösen egészségtelen ételekre. Ezek szerint a hot dog helyett inkább készítsünk vegetáriánus hamburgert vagy a virsli helyett tengeri herkentyűket pakoljunk a kiflibe. A bacon és a pácolt húsok helyett meglepő, de finom választás lehet a sült vargánya vagy shiitake gomba. Sajtburger helyett inkább válasszunk a jövőben lazacburgert, míg a szénsavas üdítőket cseréljük le házi készítésű zöld teára. A péksütemények és nassolnivalók helyett pedig inkább fogyasszunk dióféléket és magvakat, ha minden perc számít az életünkből.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
EGÉSZSÉG

Érdekes tudományos tényeket árult el a szellentésről egy orvos - azt is elmondta, miért nem szabad visszatartani

A brit doktor oktatóvideóját már több mint 2,6 millióan nézték meg a TikTokon.

Link másolása

hirdetés

Egyre több egészségügyben dolgozó szakember regisztrál a TikTok közösségi oldalra, hogy eloszlassák a tévhiteket és informálják, edukálják a fiatalokat. Dr. Karan Rajan Nagy-Britanniában dolgozó sebészorvos és egyetemi adjunktus is köztük van, aki már elég ismert a videómegosztón, több mint 4,3 millióan követik.

A napokban egy kommentelő kérdésére a szellentésről készített egy rövid videót, amelyből olyan érdekes tényeket mondott el, amelyek sokaknak újdonságot jelenthetnek.

Íme:

1. Az emberek átlagosan 14-szer szellentenek egy nap. „Minél többet annál jobb” - tette hozzá.

2. „Ha valaki azt mondja neked, hogy ő nem szokott szellenteni, az hazudik. Vagy bélelzáródása van, ami egy egészségügyi vészhelyzet.

hirdetés

3. Egy átlagos napi szellentéssel meg lehetne tölteni egy közepes lufit.

4. A nap első szellentése a legnagyobb.

5. A szellentés 75 százalékát a vastagbélben található baktériumok állítják elő. A megemésztett, de nem lebomlott ételt baktériumok bontják le, amelyekből mikroszkópikus szellentést hoznak létre, és ezek felhalmozódásából jön létre egy átlagos szellentés.

6. A szellentés 25 százalékát a keringés során felgyülemlett gázok és a "lenyelt" levegő teszi ki, amit nem böfögünk fel.

7. A szellentések 99 százaléka szagtalan gázokból - hidrogén, szén-dioxid és metán - áll.

8. A szellentések 1 százalékát olyan illékony (könnyen gázneművé váló [folyadék]) kénes vegyületek alkotják, mint a hidrogén-szulfid.

9. „Ha sokáig visszatartod a szellentést, visszakerülhet a véráramba, és akkor távozhat, amikor kifújod a levegőt.”

10. A szellentés hangja a végbélzáróizom rezgésének és a farpofák összerázódásának kombinációja. A hangot a szellentés sebessége és a végbélnyílás feszessége határozza meg.

A doktor videóját már több mint 2,6 millióan nézték meg. A kommentekben sokan rácsodálkoztak a fent említett tényekre, többek számára teljesen új információ volt némelyik.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: