10 kép csúnya leégésekről, amelyek bizonyítják, miért fontos, hogy jól kend be magad napozás előtt

A tenger idén nyáron nemcsak csábító, hanem alattomos is lehet. A rekordmeleg, közepes sótartalmú vizekben elszaporodhat a Vibrio, amely ritka esetekben akár súlyos szövetkárosodást is okozhat – különösen, ha nyílt sebbel megyünk a vízbe vagy nyers kagylót eszünk.

– írta az Euronews.

A baktériumok most azért kerültek a figyelem középpontjába, mert a nyári hőhullámok ideális körülményeket teremtenek az elszaporodásukhoz. A magasabb tengerfelszín-hőmérséklet és a mérsékelt sótartalom miatt a júniustól szeptemberig tartó időszak különösen kockázatos lehet.

Ezeken a területeken keveredik az édes- és a sós víz, ami a hőmérséklettel együtt kedvez a baktériumoknak.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ egy nyilvános, online eszközzel segíti a tájékozódást. A Vibrio Map Viewer egy naponta frissülő, interaktív térkép, amely ötnapos előrejelzést is ad a környezeti kockázatokról, így az utazók és a strandolók is ellenőrizhetik az úti céljuknál várható helyzetet.

A fertőzés két fő úton terjed: nyers vagy nem kellően hőkezelt tengeri ételek, különösen kagylók és osztrigák fogyasztásával, illetve a bőrön lévő nyílt sebeken, vágásokon vagy friss piercingen keresztül.

A tünetek a fertőzés módjától függenek: fürdőzés után bőrpír, duzzanat és fájdalom jelentkezhet a seb körül, de fülgyulladás is előfordulhat.

A legsúlyosabb fertőzések leginkább a legyengült immunrendszerű embereket, a krónikus májbetegségben szenvedőket és az időseket veszélyeztetik. A Vibrio vulnificus esetükben akár halálos kimenetelű is lehet.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ ezért azt tanácsolja, hogy mindenki kerülje a nyers vagy nem kellően hőkezelt kagylók fogyasztását, és a tenger gyümölcseit mindig alaposan főzze vagy süsse át. A hatóság szerint aki nyílt sebbel, vágással vagy friss piercinggel rendelkezik, kerülje a fürdőzést az ilyen vizekben. Gyanús bőrtünetek esetén azonnal orvoshoz kell fordulni.

Ezek azonban gyors orvosi ellátást igényelnek, mert az állapot órák alatt kritikussá válhat.

A kockázat összességében tehát alacsony, de a forró hetekben nem elhanyagolható. Tudatos döntésekkel, azaz a térkép használatával, az élelmiszer-higiénia betartásával és a sebek védelmével a legtöbb megbetegedés megelőzhető.

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság már 2024-ben külön kiemelte, hogy a klímaváltozás és a melegedő tengerek miatt Európában és világszerte emelkedhet a Vibrio jelenléte a tengeri élelmiszer-láncban. A hatóság szerint egyes baktériumtörzseknél többféle antibiotikummal szembeni ellenállást is észleltek, ami a súlyos esetek kezelését nehezítheti. Ez a figyelmeztetés ágyazott meg annak, hogy a mostani szezonban a megelőzés és a kockázati kommunikáció kerüljön előtérbe.

Ha a kamasz délig alszik, lehet, hogy végre úgy pihen, ahogy a biológiája szeretné – egy friss, 112 serdülőt vizsgáló kutatás szerint a nyári szünetben látott alvásritmus közelebb áll a természetes igényekhez, mint az iskolai menetrendhez igazított hétköznapoké. Vagyis nem a szünet rontja el a ritmust, hanem a korai iskolakezdés befolyásolja.

A mindennapos családi konfliktusok forrása, amikor a tinédzser éjjel ébren van, majd másnap sokáig alszik, a legtöbb szülő számára a fegyelmezetlenség jele. A friss adatok azonban nem a gyerekek lustaságát, hanem a rendszer kényszereit rajzolják körbe.

Egy,  a Current Biology szaklapban publikált tanulmányában arra jutott, hogy a serdülők belső órája nem elsősorban a napfényhez, hanem a társadalmi elvárások által formált szokásokhoz igazodik - írja a Weborvos. A kutatók 112 tinédzser alvását követték nyomon iskolai időszakban, majd a szünidő alatt. A melatonin-ritmus mérésével és viselhető eszközzel gyűjtött alvásadatokkal igazolták, hogy az iskolai időszakban a belső óra a korai keléshez és a rövidebb alváshoz igazodott, szünetben viszont visszatért egy későbbre tolt, természetesebb ritmushoz.

Ennek egyenes következménye a csökkent koncentráció, a rosszabb hangulat és az alacsonyabb teljesítmény. A szakirodalom ezt a belső óra és a társadalmi időrend közötti tartós eltolódást „szociális jet lag”-nek nevezi, amelyet már gyengébb tanulmányi eredményekkel és agyi szerkezeti eltérésekkel is összefüggésbe hoztak.

A kutatók szerint a megoldás három irányban keresendő. Az egyik a korábbi lefekvés, de nem a több alvás, hanem az elalvás és a melatonin-szint emelkedésének összehangolása érdekében.

A másik a rendszeresség javítása, vagyis a hétköznapok és a hétvégék közötti nagy alvásbeli különbségek csökkentése.

Ez utóbbi ugyan komoly logisztikai kihívásokat vet fel, de a biológiai érvek egyre erősebbek mellette.

A legtöbb split klíma nem cseréli a levegőt, ezért a rendszeres szellőztetés elengedhetetlen a szén-dioxid és más beltéri szennyező anyagok felgyülemlésének elkerülésére – derül ki a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ frissen kiadott iránymutatásából. A hatóság szerint a túlzott hűtést kerülni kell:

A klimatizált helyiségek levegője gyakran túl száraz, ami légzőszervi panaszokat, valamint a szem, a torok, az orr nyálkahártyájának és a bőrnek a kiszáradását okozhatja. Fontos arra is figyelni, hogy a hideg levegő ne áramoljon közvetlenül a bent tartózkodókra, mert az megfázásos tüneteket, ízületi fájdalmakat és gyulladásokat idézhet elő. A csecsemők, az idősek, valamint a krónikus légzőszervi vagy keringési betegségben szenvedők különösen érzékenyek lehetnek ezekre a hatásokra, ami miatt a kórházi légkondicionáló hiánya is komoly kockázatot jelent. A száraz levegő hatásait megfelelő folyadékbevitellel, szükség esetén párásítással és hidratáló készítményekkel lehet enyhíteni.

A berendezések tisztítása és fertőtlenítése nemcsak a hatékony működés, hanem az egészségvédelem miatt is kulcsfontosságú. A szűrőkön, a hőcserélőkön és a kondenzvíz-elvezető rendszerben felhalmozódhat a por, a pollen és különböző mikroorganizmusok, amelyek a levegőbe kerülve súlyosbíthatják az allergiás és asztmás tüneteket. A szűrőket a gyártó előírásai szerint kell tisztítani, a teljes berendezés szakszerű ellenőrzése és karbantartása pedig legalább évente egyszer, lehetőleg a nyári szezon előtt ajánlott.

A hatóság a passzív hővédelmi megoldásokat is hangsúlyozza, mint az árnyékolás, az éjszakai vagy hajnali szellőztetés, valamint a zöldfelületek növelése, amelyek csökkentik az épületek felmelegedését és a hűtési igényt. A megfelelően használt klíma csökkenti a hőség egészségkockázatait, de magas energiaigénye miatt környezeti terhelést jelent, ezért fontos az energiahatékony használat.

Az idei első országos másodfokú hőségriasztás nyitotta meg a kánikulaszezont, amit közszolgáltatói lépések követtek: a MÁV és a Volánbusz több napon át ingyen vizet osztott a legforgalmasabb helyszíneken.

A kánikula ellen sokféle módon lehet védekezni. Japánban jéggyűrűt pattintanak a nyakukra, Kínában UPF 50+ UV-maszkban mennek dolgozni, Mexikóban pedig a vastag vályogfalak és a hűs belső udvarok tartják alacsonyabban a hőt – miközben Európában még sok helyen a klíma a megoldás.

Kínában a napvédelem városi alapfelszereléssé vált: a strandokról ismert, teljes arcot takaró „facekini” helyett ma

Japánban eközben a hordható „mikrohűtés” eszközei terjedtek el, például

– írta az Euronews.

Ezek az eszközök nem véletlenül a test bizonyos pontjait célozzák.

A véráram hűtésével az egész test hőérzete csökkenthető. Ezen az elven működnek a legegyszerűbb praktikák is, mint a benedvesített, vékony pamutkendők (tenugui), amelyeket diszkréten az inggallér vagy a kalap alá tesznek, vagy az 1980-as évek aerobik-korszakából ismert, de Japánban ma is praktikus céllal használt, benedvesített fej- és csuklópántok. A kézi- és a nyakba akasztható ventilátorok szintén a mindennapok részei Japánban és Kínában is.

Ezek mellett sok helyen az épített környezet maga a klímaeszköz, amely három alapelvre épül. Az egyik a párolgással és légmozgással való hűtés, amire Egyiptomban a hagyományos széltornyok (malqaf) a példák: ezek a kinti, hűvösebb levegőt vezetik be a házakba. Ezt a hatást fokozza egy nedves kendő az ablakban, amelynek párolgása hőt von el a környezetből, így hűti az átáramló levegőt.

amire Mexikóban a belső udvarok, a patiók a jó példák, amelyek természetes „hűvösszigetként” működnek.

A harmadik a nagy hőtároló tömeg, amelyet az Egyesült Államok délnyugati részén a navajo és pueblo hagyományokhoz hűen vastag vályog- és kőfalakkal érnek el. Ezek az épületek nyáron hűvösek maradnak, mivel lassan veszik át a külső hőt.

Vannak más hagyományok is, amik hasznosak lehetnek. Kínában például a Hagyományos Kínai Orvoslás elvei miatt hőség idején gyakran meleg vagy langyos italokat fogyasztanak, mert úgy tartják, a jéghideg italok kibillentik a test belső egyensúlyát, és a szervezetnek plusz energiát kell fordítania a hőmérséklet-szabályozásra.

Indiában a joghurtból, íróból vagy tamarindból készült italok népszerűek, mert nemcsak folyadékot, hanem elektrolitokat is pótolnak.

A déli pihenő, a szieszta Mexikóban, vagy a könnyű, magas víztartalmú ételek fogyasztása szintén a hőterhelést csökkentő, bevált módszerek.

A hordható és az építészeti stratégiák nem egymást kizáró, hanem egymást erősítő válaszok a szélsőséges hőre.