MÚLT
A Rovatból

Tíz regénybe illően izgalmas kémtörténet

Ki volt a leghíresebb magyar kém? Igaz, hogy Mussolini kémkedett az angoloknak? Errol Flynn pedig a németeknek?

Link másolása

A kémkedés ha nem is az emberiséggel, de az egymással szemben álló birodalmak, államok kialakulásával egyidős. A Honvédelem.hu most 10 olyan valóságos, megtörtént kémtörténetet gyűjtött össze, amelyek valóban regénybe, vagy filmvászonra kívánkoznak.

1. A kora újkor leghíresebb kémfőnöke volt

A kémek hálózatba szervezése nem a modern kor szüleménye. A reneszánsz kor egyik legkiterjedtebb kémszervezetét a hírhedt Cesare Borgia működtette. Apja, a pápa nem sokat törődött Cesare eszközeivel, korlátlan mértékben rendelkezésére bocsátotta a hadjárataira szükséges pénzt; a módszereit pedig teljesen rábízta, ezek között pedig sűrűn szerepelt a gyilkosság, mérgezés, fegyveres hódítás és rablás, természetesen a pápai állam, vagyis a család hatalmának kiterjesztése érdekében.

Ezzel az életformával azonban számos ellenséget is szereztek maguknak, a védekezéshez pedig hatékonyan működő kémekre is szükség volt. Cesare kiváló érzékkel tudta megválogatni mindenre elszánt embereit, és lelkiismeret-furdalás nélkül, rideg kegyetlenséggel alkalmazta a legfélelmetesebb és legvisszataszítóbb eszközöket is. Kémei mindenütt ott voltak, s mindent idejében jelentettek neki. Így vált lehetségessé számára, hogy minden ellenfelét meg tudta előzni.

Cesare Borgia

2. Ian Fleminget is megihlette a legendás kémnő

A második világháborúban nem egy titkos ügynök szerzett hírnevet magának, közülük is kiemelkedik azonban Christine Granville, alias Maria Krystyna Janina Skarbek, aki a „Churchill kedvenc kéme” titulust is kiérdemelte. Skarbek a háború kitörésekor menekült a brit fővárosba, ahol felajánlotta, hogy segít a közös ellenség elleni harcban. A lengyel származású brit titkos ügynököt előszeretettel alkalmazták kelet-európai akciókban, első bevetésén Magyarországra csempészett páncéltörő puskát. Munkája során hírszerzőhálózatot is kiépített, szerelmét pedig halált megvető bátorsággal szabadította ki a Gestapo börtönéből. A kalandos életű kémnő állítólag Ian Fleming szívét is megdobogtatta, aki Christine-ről mintázta a népszerű Bond-történetek női ügynökeinek alakját.

2

3. Nőnek öltözött a brit kém, mégis lebukott

Dudley Clarke Nagy-Britannia egyik legjobb közel-keleti kéme volt, aki inkognitóban, a The Times haditudósítójaként utazott a Közel-Keletre, ám eközben 1941 októberében rövid kitérőt tett a spanyol fővárosban − vesztére. A kém éppen Egyiptomba tartott, hogy fontos információkat adjon át, mikor a spanyol hatóságok letartóztatták annak ellenére, hogy igencsak alaposan álcázta magát, ugyanis nőnek öltözve, melltartót viselve sétálgatott Madrid egyik főutcáján.

A kutyaszorítóba került Clarke először arról próbálta meggyőzni fogva tartóit, hogy regényíróként csak azt akarta tanulmányozni, „miként reagálnak a férfiak az utcákon sétáló nők látványára”. Mivel a ruhák és a cipő is tökéletesen passzoltak rá, a spanyol rendőrök nem hitték el a történetet és „homoszexuális ügyként” könyvelték el az esetet. A kínos helyzetről Winston Churchill is értesült, aki parancsba adta, hogy a kompromittálódott Clarke-ot haladéktalanul vigyék Gibraltárra.

3

4. A briteknek kémkedett Hitler kedvenc opera-énekesnője

A brit hírszerzők munkáját segítette Margery Booth, a híres opera-énekesnő, aki énekelt a Covent Gardenben, de Hollywoodban az Aida megfilmesítésében is kapott szerepet. Német férjét követve költözött a Harmadik Birodalomba, ahol 1933-ban találkozott először Hitlerrel a Bayreuth-fesztiválon. Wagner Parsifal operájában ő hordozta a Szent Grált, játékával pedig sikerült lenyűgöznie a Führert, ami nem kis presztízst jelentett akkoriban. A háború kitörésekor a Berlini Állami Operában énekelt, de fellépett az angol hadifoglyok előtt a Berlin melletti Genshagenben is. Itt működött az a propagandatábor, ahol a náci tisztviselők a potenciális kettős ügynökök kiképzését végezték.

Mivel a brit hírszerzés ki akarta deríteni, kik jelentenek a jövőben potenciális veszélyforrást, kapóra jött nekik a táborban rendszeresen fellépő művésznő, aki vállalta is a titkos információk célba juttatását. Mivel az opera-énekesnő a náci vezetőkkel is jó kapcsolatot tartott fenn, később megszűnt a bizalom irányában, majd szerencsétlenségére, miután kettős életére fény derült, a Gestapo is letartóztatta és megkínozta. Végül elengedték és az Egyesült Államokba emigrált.

4

5. A brit elhárításnak dolgozott Mussolini

Hihetetlenül hangzik, de igaz, hogy egy időben a az MI5, azaz az angol kémszervezet pénzelte az olasz diktátort, aki akkoriban kezdte egyengetni politikai karrierjét. A fiatal Mussolininek a brit elhárítás, az MI5 megbízásából az volt a feladata, hogy megakadályozza Olaszország kilépését az első világháborúból, melynek erőviszonyait a breszt-litovszki béke és Oroszország kilépése is kellőképpen felborította.

A leendő Duce így tehetett szert angol támogatókra, és nem kevés pénzre is, mivel a háború folytatása mellett kampányoló politikus heti százfontos, mai értéken körülbelül heti hatezer fontos, azaz csaknem kétmillió forintos összeget tehetett zsebre az angolok jóvoltából. Bár a rossz nyelvek szerint a könnyelmű Mussolini a befolyt pénz jelentős részét szeretőire költötte, az MI5 által kívánt hatás sem maradt el. A leendő Duce az Il Popolo d'Italiában propagandacikkekkel támogatta a szövetségesek terveit, és arról is gondoskodott, hogy a béketüntetők maradjanak otthon.

Benito Mussolini, who was once a waiter in Switzerland.

6. Errol Flynn titkos élete

A harmincas évek sztárja, számtalan hollywoodi kalandfilm hőse, Errol Flynn a németeknek kémkedett − derült ki a legújabb kutatásokból. A színész antiszemita, rasszizmust támogató családban nőtt fel, így már korán szimpatizálni kezdett Hitler ideológiájával, s ennek többször hangot is adott. Arra azonban csak mostanában derült fény, hogy a szavakon túl tettekkel is támogatta a Harmadik Birodalom törekvéseit.

A színész egyik filmjének bemutatására Spanyolországba utazott, ahol információt gyűjtött azokról a németekről, akik a Thaelmann-különítményben harcoltak Franco ellen, és az ő munkája is hozzájárult ahhoz, hogy a különítményesek családtagjai koncentrációs táborokba kerüljenek. Más történészek azt állítják, hogy Flynn a világháború során valójában a brit hírszerzésnek ajánlotta fel segítségét, és az sem zárható ki, hogy a kalandos életű színész mindkét félnek dolgozott.

6

7. Neki köszönheti Izrael a hatnapos háború sikereit

A Moszad legismertebb, legünnepeltebb kéme az egyiptomi születésű Elijahu Kohen volt, aki a hatvanas években az izraeli katonai hírszerzés, az Aman kötelékében tevékenykedett. Kohent először Argentínába, majd Szíriába helyezték, ahol olyan eredményes volt, hogy az 1961-ben puccsal hatalomra jutott Bász pártba is belépett, fokozatosan elnyerve környezete bizalmát.

A dél-amerikai országból hazatérő, szíriai arab üzletemberként bemutatkozó szuperkém még Amin Hazif miniszterelnökkel is bizalmas viszonyt ápolt, sőt otthonában orgiákba torkolló partikat is tartott, ahol értékes információkra tehetett szert. A szír stratégiai gondolkodásra is nagy hatással volt az izraeli ügynök, például a Golán-fennsíkon az ő tanácsára kezdtek eukaliptuszfákat ültetni azzal a céllal, hogy a fák egyrészt megvédik a napszúrástól a katonákat, másrészt pedig a gyorsan növő növényzet ideális az aknavetők és katonai bunkerek eltakarására.

Természetesen a sztárkém jóvoltából Izrael szinte azonnal értesült a legújabb hadi lépésekről, a légierőnek pedig így már nem jelentett nehéz feladatot a célpontok beazonosítása. A kiváló ügynök vesztét a szírek szovjet tanácsadói okozták, akik éppen egy rádióüzenet küldése közben csaptak le rá. Leleplezése után sokáig kínozták, majd nyilvánosan kivégezték, holttestét pedig azóta sem adják ki Izraelnek.

7

8. A leghíresebb magyar kém

A történészek szerint Belovai István alezredes legnagyobb tette az volt, hogy Az Egyesült Államok kormányának felfedte a Nyugat-Németországban állomásozó Központi Hadseregcsoport állományába tartozó legnagyobb áruló, Clyde Lee Conrad amerikai őrmester és kémbandájának tevékenységét. Conrad és társai − természetesen a megfelelő fizetség ellenében − értékes információkat juttattak el a Szovjetunióba. A magyar hírszerzésen keresztül a szovjetek tudomására jutott többek közt, hogy hol vannak telepítve az úgynevezett atomaknazár egyes elemei. Ennek segítségével a szovjet erők könnyedén áttörhették volna a NATO védelmét.

Belovai saját önéletrajzi könyve szerint 1978-ban döntött úgy, hogy Magyarország védelme érdekében értesíti Conrad tevékenységéről az amerikaiakat. Tervét csak 1982-ben kezdhette el megvalósítani, amikor a londoni magyar katonai attasé helyettesévé nevezték ki. Később visszatért Magyarországra, ahol 1985. július 10-én letartóztatták, amint épp egy, a CIA által neki küldött csomagot vett át. Kémkedésért életfogytiglani fegyházra ítélték, de 1990-ben Göncz Árpád köztársasági elnök megkegyelmezett neki.

8

9. Nyugdíjazása után disszidált

Vaszilij Mitrohin majdnem harminc évig dolgozott a KGB külföldi hírszerzéséért felelős Első Főigazgatóságának levéltárában, és 1972-ben ugyancsak ő felelt azért, hogy az archívumot átköltöztessék a Moszkva környéki új főhadiszállásra. A külföldi hírszerzés főnöke gratulált neki, amiért sikeresen átszállíttatta a levéltárat, és odaadóan „szolgálta az állambiztonsági szerveket”.

Arról azonban nem volt tudomása, hogy a rendszerből kiábrándult Mitrohin minden hozzáférhető dokumentumot elolvasott, kézzel kijegyzetelt, majd éjszaka a megszerzett tudást legépelte, így hozta létre a Lenin-korszaktól az 1980-as évekig az eddigi legteljesebb és legátfogóbb titkosszolgálati dokumentumot, amelyet valaha is bármely forrásból merítettek. A huszonötezer oldalnyi anyagot tizenkét éven keresztül tejesládákban rejtegette otthonában, egészen 1992-ig, amikor is elutazott Rigába, besétált az ottani USA-nagykövetségre és felajánlotta a CIA számára az egész archívumot.

Az amerikaiak vagy orosz trükknek vélték az esetet, vagy bolondnak tartották az öreg Mitrohint, mindenesetre nem foglalkoztak az iratokkal. A nyugdíjazott levéltáros nem esett kétségbe, hanem átsétált a közeli brit nagykövetségre, és az MI6-nak ajánlotta fel az értékes gyűjteményt. Az angolok kevésbé voltak gyanakvóak, és feldolgozták a hatalmas Mitrohin-anyagot, amely a hidegháború számos titkos akciójára és beépített ügynökének kilétére fényt derített.

9

10. Egy kancellár is megbukott miatta

Günter Guillaume, az NDK kommunista titkosszolgálat, a Stasi az ügynöke olyan sikeresen rendezkedett be célterületén, a szomszédos NSZK-ban, hogy a kancellár, Willy Brandt személyes titkára lett. A Guillaume-affért, Nyugat-Németország történelmének leghíresebb kémügyét róla nevezték el. Az ügynök feleségével együtt települt át Nyugat-Németországba, ahol belépett az SPD-be. A felesége lánykori nevén titkárnő lett az SPD dél-hesseni pártirodájában. A főállásban pártmunkát végző Guillaume karrierje meredeken ívelt felfelé.

Hamarosan már a Kancellárián dolgozott, 1972-ben a szorgalma és szervezőtehetsége lévén a kancellár személyes titkára lett magánügyekben. Ebben a pozícióban hozzáférhetőek voltak számára titkos akták, és bizalmas beszélgetésekben is részt vehetett. Ezenfelül betekintést kapott Brandt magánéletébe is. Guillaume a kancellár legközelebbi köréhez tartozott, sőt nyaralni is elkísérte. A kémházaspár lebukását végül egy a Stasi által 1956. február 1-jén rövidhullámon küldött üzenet okozta, melyben gyermekük születéséhez gratuláltak.

A leleplezés az úgynevezett Guillaume-affér kezdetét jelentette, ami egy mély belpolitikai krízist okozott és 1974. május 7-én Willy Brandt visszalépésével végződött - írja a Wikipédia. Brandt elvállalta a politikai felelősséget, de valószínűleg nem ez volt lemondásának az egyetlen oka. Az információk, amiket Guillaume átadott, biztonságilag nem voltak jelentősek. Schreiber szerint Guillaume nem volt sikeres ügynök.

De miért is mondott le valójában Willy Brandt? Brandt május 1-jén kapott egy levelet a Szövetségi Bűnügyi Rendőrség elnökétől, Horst Heroldtól. Az a dokumentum tartalmazta a biztonsági hivatalnok Guillaume elleni vizsgálatban lejegyzett kijelentéseit. Brandt magánéletéről szólt, például az alkoholfogyasztásáról és szexuális kapcsolatáról. Állítólag Guillaume nőket szerzett be Brandtnak. Brandt környezetében attól féltek, hogy a következő választási harcban az ellenzék fel fogja használni ezt az anyagot (a dokumentumok egy része ekkor már a média birtokában volt). Ráadásul a kormány zsarolható lett volna az NDK által. Nyilvánvaló volt, hogy az SPD-nek új jelölttel nagyobb esélye van megnyernie a választást.

Végső soron azonban nem tisztázott, hogy miért mondott le Brandt. A döntő információkat Brandt privát hagyatékában, az úgynevezett „Unkeler Bestandban” sejtik, ám Brandt elzárta az anyagot a nyilvánosság elől.

10

További érdekes top 10-es összeállításokért a Honvédelem.hu-ról katt ide!

Ha érdekes volt, nyomj egy lájkot!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


MÚLT
A Rovatból
Így nézne ki Petőfi Sándor ma a mesterséges intelligencia szerint
Az 1848-as forradalom hős költőjéről csak egy hitelesnek mondott kép maradt fenn, annak alapján készültek el a mai, modern Petőfi-portrék.

Link másolása

Milyen lenne Petőfi Sándor, ha ma sétálna Budapesten? Az Énbudapestem a mesterséges intelligencia segítségével rekonstruálta az 1848-as forradalom hősének portréját.

A képek alapja az egyetlen hitelesnek tartott dagerrotípia volt.

A lap még hozzáteszi, hogy Sass Imre orvos 1879-ben azt írta a költőről: "alig is fogunk hozzá teljesen hasonló arczképet leírni, mert — akik mint jól ismertük őt — kedélyének végtelenszerű csapongásai szerint a naponkénti találkozás, összejövetel s kedélyes mulatságaink közben is akárhányszor más alakba szedődtek vonásai".

Egressy Gábor(?): Petőfi Sándor portréja (dagerrotípia, 1844 vagy 1845) Escher Károly fotográfus kémiai úton regenerált és az eredeti dagerrotípiához képest oldalfordított (vélhetően a valós helyzetbe került) reprodukciója - Forrás: Wikipédia
Képek: Midjourney/Énbudapestem


Link másolása
KÖVESS MINKET:

MÚLT
A Rovatból
Csak egy pillanatra engedte el kétéves kisfia kezét a bevásárlóközpontban, soha többé nem látta élve
Bár az eset 31 éve történt, máig az egyik legnagyobb közfelháborodást kiváltó ügy marad Nagy-Britanniában. Az elkövető két tízéves fiú volt, akik brutális kegyetlenséggel gyilkoltak – máig nem tudni, miért.

Link másolása

1993. február 12-én a kétéves James Bulger eltűnt édesanyja mellől egy népes bevásárlóközpontban, a nagy-britanniai Bootle-ban. Pár nappal később vonatsíneken bukkantak kettévágott holttestére, de az világos volt, hogy a halálát nem gázolás okozta.

Pokolban köttetett barátság

Robert Thompson és Jon Venerables 1993-ban mindössze tíz évesek voltak. Ugyanabba a liverpooli iskolába jártak, és hasonlítottak abban, hogy nem volt példamutató a magatartásuk, de kisebb bolti lopásoknál nem merészkedtek messzebb. Csak a balhé kedvéért loptak, mert az elemelt tárgyakat gyakran még az üzletben behajították a liftaknába.

Egyiküknek sem volt otthon szerető családja: Thompsont és hat testvérét az anyjuk egyedül nevelte, aki depressziós volt, és gyakran nyúlt az üveg után. Venables-t is elhagyta az apja, az anyja pedig durván bánt a fiával, és számtalan férfi fordult meg náluk.

Thompson és Venables a gyilkosság napján – mint annyiszor máskor – az iskolakerülés mellett döntött. Szokás szerint a bootle-i bevásárlóközpontban ütötték el az időt, ám ezúttal valami újat terveztek.

Mint utólag kiderült, nem a későbbi áldozatuk volt az első, akit aznap megpróbáltak elcsábítani és magukkal vinni. Egy anyuka felfigyelt rá, hogy két fiú megpróbálja felhívni magára a gyerekei figyelmét. Pár pillanattal később hároméves kislányának és kétéves kisfiának nyoma veszett. Az anyuka gyorsan megtalálta az egyiket, aki azt mondta, hogy az öccse kiment egy fiúval. Az anya kiszaladt, és meg is találta őt Thompson és Venables társaságában, akik gyorsan eltűntek a színről.

Aztán addig lődörögtek tovább, amíg meg nem látták James Bulgert. Bár az anyukája fogta a kezét, csak egy pillanatra, amíg fizetett, elengedte. Mire ismét lenézett, a fiának már hűlt helye volt. Később azt mondta:

„Nem kellett volna elengednem a kezét. Ez volt a legnagyobb hiba, amit valaha elkövettem.”

A biztonsági kamerák rögzítették, amint a három gyerek 3 óra 42 perckor elhagyja a bevásárlóközpontot. Akkorra már az édesanya értesítette a biztonsági szolgálatot, és számtalanszor bemondták a hangosbemondón, hogy eltűnt egy gyerek. 4 óra 15-re világossá vált, hogy értesíteni kell a rendőrséget.

Festéket öntöttek a szemébe

Eközben Thompson és Venables messzire vitték prédájukat, egy másik város felé. Akik látták őket az utcán, azt hitték róluk, hogy testvérek, de volt, akinek feltűnt a két idősebb agresszív viselkedése.

Utólag jelentkeztek a hatóságoknál szemtanúk, akik szerint Thompson és Venables durván bántak a gyerekkel, rángatták és ütötték. Néhányan meg is állították és kérdőre vonták őket, de aztán abban a hiszemben engedték őket tovább, hogy a kicsit hazaviszik, de volt, akinek azt mondták, hogy a rendőrségre. A járókelők közül később sokan mélységesen bánták, hogy nem avatkoztak közbe.

Thompson és Venables Waltonba, egy vasúti sín közelébe terelte az áldozatát.

Kék festéket öntöttek a szemébe, hogy megvakítsák. Téglákkal és kövekkel ütötték, rugdosták, a szájába elemeket tömtek. Végül egy tízkilós vasrúddal fejbe vágták.

Csak ettől az ütéstől tíz helyen repedt meg a koponyája. James Bulger összességében 42 súlyos sérülést szenvedett. Utolsó szavaival az anyukáját hívta.

A gyilkosság után a kisfiú testét a vonatsínre fektették, mert azt hitték, hogy ezzel balesetnek álcázzák. Egy vonat valóban kettévágta az apró holttestet, de világos volt, hogy nem ez okozta a halálát. Két nap múltán talált rá egy csapat környéken játszó tinédzser.

Névtelen telefonáló és utóélet

A biztonsági kamera felvétele alapján a rendőrök eleinte 13-14 éves elkövetőket kerestek, de elkezdtek utánajárni annak is, hogy aznap ki hiányzott a közeli iskolákból. Végül egy névtelen bejelentőnek köszönhetően bukkantak nyomra. A telefonáló megnevezte Thompsont és Venables-t, akinek ugyanaz a kék festék maradt a kabátján, amit Bulger kínzásához használtak. A nyomozók nemcsak a lopott kék festéket találták meg, hanem Thompson cipőjén vérnyomokra is felfigyeltek.

A két fiút február 18-án vették őrizetbe. Thompson eleinte mindent tagadott, de Venables rövid idő elteltével vallomást tett. „Én öltem meg. Megmondanák az anyukájának, hogy sajnálom?” – kérdezte. A kihallgatást végző nyomozó, Phil Roberts utólag azt mondta: „azon a napon magával az ördöggel néztem szembe, a barátságuk a pokolban köttetett”.

A szakértők a tárgyaláson úgy nyilatkoztak, hogy mindkét gyerek különbséget tudott tenni jó és rossz között, és egyikük sem szociopata. A pszichiáterek azonban a motivációjukat nem tudták megnevezni, és

a mai napig nem derült ki, mi vitte rá a fiúkat arra, hogy gyilkoljanak.

Thompson és Venables lett a legfiatalabb gyilkosságért elítélt elkövető a modern brit történelemben. Javítóintézetbe kerültek, az elzárást 18 éves korukban lehetett felülvizsgálni.

2001-ben ki is szabadultak, és az országos felháborodás miatt, amely az ügyüket övezte, új személyazonossággal kezdhettek új életet. Bár mindig is Thompsont sejtették a gyilkosság értelmi szerzőjének, neki többé nem volt dolga a törvénnyel. Venables azonban ma is rács mögött ül. Többször is pedofil képek és gyermekbántalmazásról készült felvételek birtoklásáért ítélték el. Utoljára tavaly decemberben vizsgálták felül kegyelmi kérvényét, és elutasították azt.

(Forrás: ATII, Guardian)


Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
Hitler egykori főhadiszállásánál rejtélyes csontvázakat találtak
Felnőttek és gyerekek maradványaira is bukkantak, ráadásul a kezek és a lábak hiányoztak.

Link másolása

Kéz- és lábnélküli csontvázak kerültek elő Adolf Hitler egykori keleti fronti főhadiszállásánál, a Farkasveremnél, a mai Lengyelország területén – írja az MTI.

A helyszínen öt csontvázat azonosítottak: három felnőtt, egy csecsemő és egy gyerek maradványaira találtak rá, méghozzá Hermann Göring, a Luftwaffe egykori parancsnokának villájában.

A leleteket egy amatőr régészekből álló csoport fedezte fel, sőt megtörténhet, hogy a maradványok nem a második világháború idejéből származnak, talán később temették őket oda.

Az ügyben a hatóságok nyomozást indítottak, eredményt azonban még nem született.

A Farkasveremként elhíresült búvóhely a Harmadik Birodalom elsőszámú főhadiszállása volt a keleti fronton. A komplexumot maguk a nácik próbálták lerombolni 1945-ben, amikor visszavonultak az előrenyomuló Vörös Hadsereg elől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


MÚLT
A Rovatból
Ferdinand Porsche egy magyartól lopta a bogárhátú terveit
Barényi Bélának, a magyar-osztrák mérnöknek bő 2500 találmánya volt, többek között az autós fejtámla és a biztonsági kormánykerék, illetve ő vezette be az első töréstesztet a Mercedesnél.

Link másolása

Uraim, Önök mindent rosszul csinálnak!” – ezzel a mondattal kezdte állásinterjúját a Mercedes-Benznél a magyar származású Barényi Béla, de utána olyan jól érvelt, hogy mégis felvették. Ez az autógyártó cég talán legjobb döntésének bizonyult később, de hogy jutott el egyáltalán a Mercedesig? Az osztrák Hirtenbergben született 1907-ben, és a közeli Bécsi Műszaki Főiskolán végzett gépészmérnökként dicsérettel, és már a tanulmányai alatt elkezdett dolgozni vízióján, a Volkswagenen, azaz az olcsó „népautón”. Diplomája után publikálta a központi csöves alvázú, az utasok biztonsága érdekében az első tengely mögé helyezett kormányművű autót, de mivel nem kavart nagy port a szakmában, nem is szabadalmaztatta az ötletét.

Több autógyárnak is dolgozott, Ferdinand Porsche azonban nem vette fel. Az ötletét azonban elvette, ugyanis mint kiderült, nem csupán lemásolták a Porsche-gyárban az öt évvel korábban publikált találmányát, hanem el is kezdték nagy sikerrel a Bogár sorozatgyártását, csakhogy kihagyták belőle többek közt a kéttengelyes pedálokat, amelyeket direkt azért tervezett úgy, hogy védjék az utasok lábait. Sokkal később állt csak neki pereskedni, miután két könyvben is hazudtak vele kapcsolatban, de szerencsére a pert végül meg is nyerte, és a Volkswagen fizetett – jelképesen egy márkát, amennyit az ötletgazda kért.

A 30’-as évek végén Barényi egy olyan „cellajárművet” tervezett, amelynél az utastér erősebb anyagból készül, mint az autó többi része, ezzel feltalálta a gyűrődési zónát. Ennek ellenére először nem vette fel a Mercedes-Benz, de amikor egy volt kollégája ajánlólevelével érkezett, mégis meghallgatták. Ekkor bár két percet kapott a vezérigazgatótól, huszonkét percen keresztül kritizálta a jelenlegi rendszert, méghozzá olyan alapossággal, hogy adtak neki egy esélyt – valamint saját műhelyt, szabad kezet, és forrást is a kísérleteihez. Bele is vetette magát a tervekbe, és a második világháború után olyan fontos ötleteket valósított meg a gyakorlatban, mint a frontális és oldalirányú ütközésnél is összecsukódó kormányoszlop, vagy a nyugalmi állapotban rejtett, biztonságosabb és kedvezőbb légellenállású ablaktörlő.

Az első legyártott biztonsági megoldása az oldalütközések ellen is védő alváz volt az 1953-es Ponton Mercedesben (W120), az első olyan autó pedig, amit biztonságos jelzővel illettek, az 1959-ben debütáló W110 lett, amely az S osztály elődjének számít. Ennek az volt a lényege, hogy ütközés esetén a jármű első és hátsó részénél a kocsi deformálódása irányított, és a karosszéria elvezeti az ütközési energiát, miközben az utasok egy stabil és biztonságos utascellában érezhették magukat. Sőt, ebben volt először biztonsági kormánykerék is, amely később minden Mercedesben megjelent.

Ekkoriban szinte kaszkadőri munkának is számított a töréstesztelés, mivel nem voltak tesztbábuk: a mérnökök védőruhában próbálgatták a különféle szituációkat. A gőzrakétákkal kilőtt autókat hol egymásnak, hol a falnak, hol a levegőbe navigálták, vagy éppen több tonnát tettek az autó tetejére, hogy mit bír el. Úgyhogy lényegében a Mercedes Bélának köszönheti, hogy a márkát a biztonsággal azonosították.

Barényi Béla élete végéig nekik dolgozott: hosszú évtizedekig volt főosztályvezető, de nyugdíjba vonulása után is tanácsadóként alkalmazták. Ezalatt bő 2500 szabadalmat tulajdonítottak neki, például a puha műszerfalat süllyesztett és rugalmas gombokkal, a könnyen letörő visszapillantókat, a fejtámlákat, a gyalogosok védelme érdekében elhajló Mercedes-csillagot, a megerősített üléseket, és az erős, kiesést megakadályozó biztonsági zárat az ajtókon. A W 113-as SL-ek kupéváltozatainak pagoda alakú teteje is a nevéhez köthető, amelyről a sorozat a becenevét kapta.

A passzív biztonság atyja 90 évet élt, és még életében bekerült az autózás meghatározó ikonjait felsorakoztató, genfi European Automotive Hall of Fame tagjai közé. Megkapta a szakmájában legtekintélyesebb elismerést, a Rudolf Diesel aranyérmet, valamint az aacheni Nemzetközi Károly-díjat, és több országban utcát is elneveztek róla – jó kérdés, hogy Magyarországon miért nem övezi általános ismertség. Utolsó interjújában arra a kérdésre, hogy hogyan volt képes ennyi minden feltalálni, Barényi így reagált: „Egész életemben csak racionálisan próbáltam gondolkozni!

Források: 1,2,3


Link másolása
KÖVESS MINKET: