EGER
A Rovatból

Hamarosan kezdődik a legnagyobb egri boros ünnep

Már hungarikumként ünnepelhetjük az Egri Bikavért a hevesi megyeszékhely legnagyobb borgasztronómiai fesztiválján. A XXI. Egri Bikavér Ünnepen több tucat borászat, több mint százféle bor, kiváló ételek és sok-sok ingyenes program várja a vendégeket.


Az idei év már most emlékezetes lehet az Egri borvidék számára, ugyanis március 21-én a Magyar Hungarikum Bizottság bejelentette: a hungarikumok sorába emelik az Egri Bikavért. A dátum különös üzenettel bír az egri és az Eger környéki bor- és szőlőtermelők számára, ugyanis 81 évvel ezelőtt az akkori földművelésügyi miniszter ezen a napon úgy döntött, hogy önálló borvidékké válhat az Egri Borvidék. A márciusi bejelentés után az Egri Bikavér lett a tokaji aszú mellett a második olyan borfajta, amely helyet kapott a hungarikumok sorában.

 A részletes programot itt találjátok: Bikavér Ünnep az Érsekkertben

A hungarikummá minősítéshez az Egri Bikavér Ünneppel is hozzájárulhatott, hiszen idén már huszonegyedik alkalommal rendezik meg az egyre népszerűbb borünnepet Egerben. A hevesi megyeszékhely legnagyobb borgasztronómiai fesztiválján idén is több tízezer emberre számítanak a szervezők, a rendezvényen itt lesz a borvidék szinte összes jelentős borászata, száznál is több féle Egri Bikavér, Egri Csillag és rozé, valamint néhány tokaji bor, illetve Debrői Hárslevelű szerepel a kínálatban.

Az előző évtől kezdve „díszvendége” is van az Egri Bikavér Ünnepnek, tavaly a Tokaj-Hegyalja Világörökségi borvidék volt az első, és mivel ebben az évben Verpeléten rendezték meg az Országos Hárslevelű Borversenyt, idén – az Egri Bikavérhez hasonlóan Magyarországon elsőként védett eredetűvé nyilvánított – Debrői Hárslevelű lesz a borünnep díszvendége.

A kiemelt minőségű borokhoz kiváló éttermek remek szakácsai kreálnak helyben készült ételeket, akik ebben az évben már nem csupán egy-egy Egri Bikavérhez találnak ki egyedi fogásokat, hanem rozékhoz és a borvidék legfiatalabb borához, az Egri Csillaghoz is párosítanak ínyencségeket, amelyeket így mindenkinek érdemes lesz majd végigkóstolni a négynapos borünnep ideje alatt. Csak néhány fogás a kínálatból: „sertés szűzérmék és hízott kacsamájszeletkék roston sütve angolszalonnával, aszalt szilvával és toronyba rakva hecsedli lekváros barna mártással, sajtos gratin burgonyával, sárgarépachips-szel, cukorborsóval, rózsaszirommal”, továbbá „grillezett vörös tonhalszelet krumplis kenyérropogóssal és barbecue salátával”.

 Dátum: 2017. július 6-9. (csütörtök-vasárnap)

Helyszín: Érsekkert, Eger

Belépés: Ingyenes

Az ételeket az Egri Bikavér Ünnep szervezője, Eger Város Hegyközsége és a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség (MNGSZ) a három éve kötött megállapodása révén az MNGSZ tagjai zsűrizik. A szakemberek választják ki a borünnep legjobb ételét, a bírálat egyik legfontosabb szempontja, hogy az mennyire harmonizál a hozzá kínált egri borral. Az eredményhirdetésre a fesztivál szombati napján kerül sor, amikor kihirdetik az Egri Bikavér Ünnep legjobb Egri Bikavér borát is.

A borgasztronómiai élményen túl számos koncerttel és kiegészítő programmal várja az érdeklődőket Eger Város Hegyközsége. Fontos hangsúlyozni, hogy a fesztivál területére idén sem kell belépőjegyet váltani, így például a koncertek továbbra ingyenesek lesznek. Két helyszínen több tucat zenekar szórakoztatja majd a vendégeket, az Egri Bikavér Színpadon fellép többek között a Balkan Fanatik, Majsai Gábor és zenekara, Sipos F. Tamás és a Retró Zóna Zenekar, majd a VII. Szepesi György Bárzenész Találkozó nyitókoncertjén mások mellett Zalatnay Sarolta és Gáspár Laci is. Az Egri Csillag Színpadon dj-k, vendégeik és különböző formációk a nagyszínpadtól eltérő stílusú zenéket játszanak; négy napon át számos fellépő váltja egymást, itt lesz a Nagyszínpad tehetséggondozó idei győztese, a Lóci játszik, és zenél többek között a Cabaret, a Zombie Girlfirend, az I am Soyuz és Barkóczi Noémi is.

Egri_bika_171

A borünnep szombati délutánján traktorok és veterán járművek felvonulásán csodálhatjátok a matuzsálemeket és azokat a járműveket, amelyek segítsége nélkül nem kerülnének a présházakba az egri borok alapjául szolgáló szőlők. A traktorok és veterán járművek, magyar gyártású motorkerékpárok közül több a fesztivál területén is megtekinthető lesz. Ezen felül számos kísérőprogramot kínálunk minden korosztály számára: lesz kisállat-simogató, kézműves vásár, és az Érsekkertben található korabeli körhinta, továbbá a nagy illetve modern játszótér remek kikapcsolódást nyújt a kisebbeknek. A szervezők külön felhívják a figyelmet arra, hogy az Egri Bikavér Ünnepen már évek óta szokás, hogy a Magyar Vöröskereszt munkatársai várják a „bikavéradókat”, akik egy pohár egri bort kapnak azért, hogy életet mentenek.

Az Egri Bikavér Ünnep honlapján (www.bikaverunnep.hu) naprakész információk, felhívások, videók és fotók is megtalálhatók. Az egész fesztivál területén ingyenes WIFI-elérést biztosítanak, így az élmények könnyen megoszthatók lesznek akár a fesztivál hivatalos Facebook-oldalán (www.facebook.com/egribikaverunnep) vagy Facebook-eseményén (https://www.facebook.com/events/1071963609554509).


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGER
A Rovatból
Eger múlt és jelen: ilyen volt - ilyen lett képek
Értékmegőrzés, nosztalgia, múltidézés, időutazás? A város egyik fotósa szívesen megy utána egy-egy régi képnek, hogy megnézze, ma mit látni ugyanabból a szemszögből.
Fotók: Vámossy Béla - szmo.hu
2024. augusztus 09.



Eger egyik ismert fotósa szinte naponta örökíti meg kedvenc városa hétköznapjait, ünnepeit. Ugyanakkor szívesen tesz időutazást is: régi képek, képeslapok nyomába ered, hogy a sok évtizede készült képeket újrafotózza és megmutassa, mennyit őrizett meg, vagy alakított át a város napjainkra.

Íme egy újabb válogatás:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGER
Eger őszi napsütésben: a fotókon szinte tapintható a kellemes, andalító meleg
A történelmi város csábít egy jó kiadós sétára. Ehhez most fotókat is mutatunk.
Fotók: Vámossy Béla - szmo.hu
2024. szeptember 29.



Eger az egyik legnaposabb városunk, és ezt a koraőszi időben meg is mutatta. A történelmi falak között szinte tapintható a napsugarak melege, amelyek egy kiadós sétára hívnak. Íme pár kedvcsináló fotó hozzá:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGER
Fotók: Egerbe menni jó, mert a történelmi hangulat mellett egy kedves, virágos, napfényes hely, ahol jó egy kicsit andalogni
Mi most nem a város és a vár történetével, hanem néhány tavaszi pillanatképpel igyekszünk kedvet csinálni Eger felfedezéséhez. Tartsatok velünk.
szs - szmo.hu
2025. május 10.



Ha azt mondjuk: Eger, akkor nem sokat kell győzködni senkit sem, hogy érdemes ebbe a csodás, napfényes városba kirándulni. A történelem szinte minden kőben, falban ott van. A belvárosban sétálva csak egy kicsit kell feljebb pillantani, hogy a vár egyik bástyáját, vagy a kapuját, esetleg egyik épületének tetejét meglássuk. De ott van a török időket megidéző szoborcsoport, az Egri csillagok írója, Gárdonyi Géza és a regény két hősének, a kis Gergőnek és Vicuskának is a szobra. Csak követni kell őket, hogy eljussunk a nagy időket megélt vár bejáratához.

A régmúlt idők után pedig tehetünk egy sétát a szintén szép kort megélt belvárosban, hogy eljussunk a Bazilika impozáns épületéhez. Útközben is van bőven néznivaló, még akkor is, ha csak andalgunk, bámészkodunk a városban. Egerbe jó "elugrani" csak úgy, élvezni a friss levegőt, átadni magunkat a melengető napnak, kiülni egy teraszra, gyönyörködni a virágokban, hallgatni a gyerekek zsibongását... még a turistacsoportok kerülgetése sem zavar, hiszen a hely feltölt, megnyugtat, mosolyra késztet.

Mi most nem a város és a vár történetével, hanem néhány tavaszi pillanatképpel igyekszünk kedvet csinálni Eger felfedezéséhez. Tartsatok velünk:

Képgaléria: Az egri vár a város fölött (Képekért kattins a fotóra)

Képgaléria: Az Egri Bazilika és főszékesegyház

Képgaléria: Séta Egerben


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGER
Az egri vár: fedezd fel a magyar történelem egyik legdicsőbb csatájának helyszínét
Az ország legkiemelkedőbb turisztikai látványossága sok érdekességgel kalauzol vissza a múltba. Mesélnek a régi tárgyak, a képek, a viaszfigurák és animációk a várról és a valaha itt élt, dolgozó emberekről.
szs - szmo.hu
2025. október 11.



Eger az egyik legkedveltebb turista célpont Magyarországon. A történelmi emlékekben gazdag város egyik fő nevezetessége az egri vár. A település fölé magasodó dombon álló régi várkomplexum pár órára visszarepít minket a múltba. Gárdonyi Géza: Egri csillagok című regénye sokat mesél a vár múltjáról, Dobó István és a várvédők hősies helytállásáról. A most odalátogatók pedig mindezt elképzelhetik a bástyákon sétálva, a kiállításokat végignézve. Megismerhetik ennek a korszaknak a tárgyi emlékeit is, de mesélnek a képek, a viaszfigurák, a vetítések, az animációk is a várról és a valaha itt élt, dolgozó emberekről.

Az egri vár ma is számos történelmi emléket őriz:

A belső vár északnyugati részén áll a régi püspöki palota, amelynek földszintje még a 15–16. századból való, emelete pedig a 18. században épült. Az épületben található a Hősök terme, ahol Dobó István vörös márvány sírkövét és az 1552-es várvédők nevét is meg lehet tekinteni. Az emeleten az egri vár történetét bemutató kiállítás látható, a korábbi termekben pedig időszaki tárlatokat rendeznek.

A keleti oldalon találhatók a háromhajós székesegyház falmaradványai, a legmagasabb pilléren Szent István szobrával. A közelben kápolnasor, rotundaalapok és a provizori palota maradványai is láthatók. A vár más részein több egykori épület nyomai fedezhetők fel, köztük egykori kaszárnyák és gótikus házak.

Képgaléria: Az egri vár (Képekért kattints a fotóra)

A látogatók számos kiállítást tekinthetnek meg: az Egri Képtárat, a vár történetét bemutató tárlatot, a Börtönt, a Hősök termét, a kazamatákat bemutató „Lőporfüst – kövek között” kiállítást, a Dobó-bástyát, valamint a Panoptikumot, ahol Gárdonyi Géza Egri csillagok című regényének szereplői életnagyságú viaszbábuként jelennek meg.

A várfalon sétálva pedig érdemes letekinteni Egerre, és elképzelni, hogy a ma nyüzsgő belváros helyén régen török katonai sátrak álltak, a most felszűrődő hangok helyett pedig odaképzelhetjük az ágyúk hangját, a török kardok csattogást.

Képgaléria: Az egri vár kiállításai (Képekért kattints a fotóra)

Az egri vár nemcsak az 1552-es ostrom hőseiről híres, története sokkal régebbre nyúlik vissza:

A dombtetőn, az Eger-patak fölé emelkedő magaslaton már a magyar államalapítás idején is állt egy udvarház és egy kápolna, amit később egy lakótoronnyal bővítettek ki. A XI. század második felében ide költözött Liduinus püspök, és ettől kezdve a terület az egyik legfontosabb egyházi központtá vált.

A következő évszázadokban folyamatosan épült és bővült a székesegyház, a püspöki palota és a környező erődítmények. A román stílusú katedrálisban temették el 1204-ben Imre királyt. A tatárjárás idején az egész egyházi központ súlyos károkat szenvedett, de Lampert püspök és utódai újjáépítették az épületeket, és új védelmi falakat is emeltek.

A XIV–XV. században több püspök is jelentős bővítéseket végzett. Beckensloer János például teljesen átépítette a püspöki palotát, Nagylucsei Orbán, Bakócz Tamás és Estei Hippolit pedig új, késő gótikus szentélyt építtettek a székesegyházhoz.

1541-ben, Buda eleste után Perényi Péter csapatai megszállták a várat. Az ostrom alatt tűzvész pusztította el az épületek nagy részét. Később Dobó István lett a várkapitány, ő vette át az irányítást, ő hozatta rendbe a károkat, és tovább építtette a védelmi rendszert. Ezek a munkálatok nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy 1552-ben a magyar védők sikeresen megállították a túlerőben lévő török sereget. Az ostrom közel egy hónapig tartott, a törökök október 17-én vonultak vissza. (Az esemény emlékére ezt a napot az Egri Vár Napjának nyilvánították, és ilyenkor ingyenesen látogatható a vár.)

Az ostrom után tovább folyt a vár megerősítése. Új bástyák és belső épületek készültek, és 1569-től már Ottavio Baldigara hadmérnök irányította a munkálatokat. 1596-ban a törökök elfoglalták az erődöt, és csak hosszú évek alatt tudták helyreállítani az ostrom okozta károkat. Egerben új vilajetet (tartományt) szerveztek, amely a hódoltság egyik legfontosabb tartománya lett.

A keresztény seregek 1687-ben visszafoglalták a várat. Ekkor azonban már elavultnak számított, és 1702-ben a külső várat le is bontották. A Rákóczi-szabadságharc alatt még egyszer fontos szerep jutott a belső várnak, melyet 1705-ben a kurucok, 1710-ben a császáriak vették birtokba.

A 18. század végétől a püspökség megkezdte a várfalak, bástyák és a belső épületek bontását. A pusztítást Pyrker János László érsek állította meg, ő volt az első, aki felismerte a vár történelmi jelentőségét. Az első régészeti feltárások az 1860-as években kezdődtek, majd az 1950-es évektől az 1980-as évekig folyamatosan zajlottak az ásatások. Az elmúlt évtizedekben már csak kisebb kutatásokat végeztek. 2016–2017-ben újraindultak a feltárások, a vár tervezett rekonstrukciója miatt.

Bővebb információk: ITT


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk