KULT
A Rovatból

10 film, amelyben benne volt a magyar haderő „keze”

Milyen kiképzést kapott Sztankay István és Antal Imre, és hogy "repkedhetett" egy magyar katonai helikopter az Eiffel-torony körül?


A Magyar Honvédséghez − és a Magyar Néphadsereghez − már csak speciális képességei révén is előszeretettel fordulnak és fordultak a filmesek. A honvedelem.hu összeállításában tíz olyan filmet, sorozatot gyűjtött csokorba, amelyek a magyar haderő közreműködésével készültek.

1. Angyalbőrben (1988−1990)

Gát György 1988-ban forgatott, majd 1990-ben bemutatott tévésorozata – amellett, hogy alapvetően vígjátékként, szórakoztatásra készült – valószínűleg az utolsó olyan PR-fogás volt a Magyar Néphadsereg részéről, amely tényleg jelentős pozitív eredményt hozott és az egész országban beszédtémává tette a haderőt. A forgatási munkálatokból természetesen a sereg is alaposan kivette a részét, élőerőt és technikai eszközöket egyaránt biztosítottak a sorozathoz, még akár olyan szinten is, hogy a hazai katonai közelharc élő legendája, Furkó Kálmán több részben is önmagát alakította.

A kitalált Vasbogdány fiktív laktanyájában szolgáló képzeletbeli szakasszal megeső kitalált események egyébként annak idején még ennek ellenére is számos aktív vagy nyugállományú katonánál „kiverték a biztosítékot”, mondván, hogy a sorozat teljesen irreális képet fest a sorkatonaságról és a hadseregről. Ez azonban semmit sem számított: a tizenhárom rész népszerűsége azóta is töretlen. Érdekesség, hogy mire a sorozat adásba került, már megtörtént a rendszerváltás, így a korábbi érára utaló kifejezéseket az utószinkron során cserélték. Így lettek a végleges változatban az elvtársakból bajtársak.

1angyal

A sorozat főcímzenéje:

Karády őrmester legendássá vált virtuóz káromkodása:

2. Őrjárat az égen (1969)

Mindössze négy rész készült belőle, ám a mai napig kultusza van: a Magyar Néphadsereg vadászpilótáinak és vadászpilóta-növendékeinek életéről szóló sorozatot egyenesen a Honvédelmi Minisztérium rendelte meg a 60-as évek végén, nagy részét a szolnoki reptéren rögzítették, és számos akkor hadrendben álló géptípus is felbukkant benne a Li−2-esektől kezdve a MiG−21-esekig. A részekben az oktatási időszak bonyodalmaitól a szövevényes kémsztoriig minden felvonult, Huszti Péter és Balázsovits Lajos pedig többek között az Őrjárat az égen epizódjainak köszönhetően került az ország legnépszerűbb színészei közé.

2orjarat

3. Princ, a katona (1966−1967)

A Princ, a katona a Magyar Néphadsereg megrendelésére készült propagandasorozat volt – ezt azonban a korszakban megszokott tévés viszonyokhoz képest pergő cselekménnyel és persze a sármos főszereplővel olyan jól sikerült elrejteni, hogy sok naiv nézőnek nem is esett le, miért készült valójában. Az Ernyey Bélát Magyarország egyik férfiideáljává tevő sorozat egy fiatal, rafinált angyalföldi srác történeteit mesélte el tizenhárom részen keresztül, és a mai napig kultuszsorozatnak számít. Annak ellenére, hogy a világ, amelynek népszerűsítésére született, rég az enyészeté, és ezt nem is nagyon sajnálja senki. Princ jellemfejlődése mindazonáltal kifogástalanra sikeredett, a bunyós, balhés vagányból a néphadsereg feddhetetlen katonája vált a sorozat végére.

3princ

4. Bors (1968)

A két világháború közötti időszakot feldolgozó sorozat címszereplője bármilyen helyzetben képes volt megúszni, játszani és túlélni, Sztankay István azonban vért izzadt ehhez: mivel a főszereplőnek mindenhez értenie kellett a lovaglástól a tankvezetésen át az ágyúlövészetig, a készítők természetesen nem is fordulhattak máshoz, mint a Magyar Néphadsereg illetékeseihez. A három és fél éven át forgatott, majd 1968-ban bemutatott sikersorozat színészei így aztán nemritkán kaszárnyában laktak, és tényleges katonai kiképzéseken is részt vettek. A tizenhat részből végül – mára homályba vesző okok miatt – csak tizenöt került adásba, ezek népszerűsége azonban töretlen.

4bors

A népszerű színészek, például Sztankay István vagy Antal Imre sokak kedvencévé tették a sorozatot

5. Egy óra múlva itt vagyok (1971−1974)

Láng Vince karakterét eredetileg amolyan magyar Svejknek szánták az alkotók, persze más kérdés, mi lett végül belőle. A szintén a néphadsereg hathatós közreműködésével forgatott Egy óra múlva itt vagyok tizennégy része ugyan távolról sem mentes a korabeli propagandától, a világégést a nyugalomra vágyó kisember szemszögéből szemlélő sorozat ennek ellenére is nosztalgiafilmnek számít azon generációknál, amelyek annak idején a televízióban élvezték végig Harsányi Gábor kalandjait.

5egyora

6. Drágább, mint az életed (2012)

A legfrissebb darab: a Magyar Honvédség egy Mi−24-es helikopterrel járult hozzá a javarészt Budapesten forgatott, de Moszkvában játszódó mozihoz, amely az egyik leglátványosabb akciójelenetben kap kiemelt szerepet. A felvétel ideje alatt a harci helikoptert Simon Péter őrnagy, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis pilótája vezette, és a főváros felett, illetve a hajmáskéri lőtéren egyaránt rögzítettek róla jeleneteket. A gép a Lánchíd és a Rákóczi híd közti szakaszon, a Duna medervonalában érintette a főváros légterét.

6goodday2

7. 100 Degrees Below Zero (2013)

Az Ice Age 2 munkacímen forgatott sci-fi tévéfilm egy részét az MH 86. Szolnok Helikopter Bázisán vették fel. Többek között itt forogtak azok a kockák is, amelyeken – a digitális technikának köszönhetően – a Magyar Honvédség Mi−8-as helikopterét az Eiffel-torony tetejénél körözve láthatjátok viszont a filmen az új jégkorszak által elpusztított, poszt-apokaliptikus világban. Az amerikai kábelhálózatokon 2013-ban debütáló film főszereplői John Rhys-Davies és Jeff Fahey, de magyar színészek is felbukkannak benne, mint például Kamarás Iván vagy Lengyel Tamás.

7below

8. A kőszívű ember fiai (1964)

Várkonyi Zoltán hatalmas filmeposza máig az egyik legnézettebb magyar mozifilmnek számít, tömegjeleneteihez pedig a mester természetesen nem nélkülözhette a Magyar Néphadsereg segítségét, elsősorban a sorkatonák és a díszletépítés területén. E téren Jókai Mór regényének megfilmesítése amolyan előtanulmányt is jelentett a négy évvel későbbi folytatáshoz, és ugyan a mai kor ízlésének a film – akárcsak a regény – már kissé talán lassú tempójúnak számít, azzal nem lehet vitatkozni, hogy a valaha készült legmaradandóbb, legértékesebb hazai kalandfilmek közé tartozik.

8koszivu

9. Egri csillagok (1968)

Teljesen természetes, hogy egy történelmi filmet, ráadásul a magyar hadtörténet egyik leghíresebb, dicsőséges győzelmét megörökítő történelmi filmet nem lehetett megvalósítani a Magyar Néphadsereg tevékeny közreműködése nélkül, pláne a korábbi kedvező tapasztalatok fényében. Így aztán Várkonyi Zoltán stábját a lehető legváltozatosabb módokon segítette az akkori sorállomány egy része: díszletépítőként, statisztaként egyaránt számos kiskatona bukkant fel a vásznon. Mindez olyan jól sikerült, hogy a film számos jól dokumentált bakija közül az egyik legordasabb is hozzájuk kötődik: a törökökre guruló „tüzes kerék” hátterében tisztán látható az egyik jelenetben, amint egy sorkatona éppen berohan a Pilisborosjenőn felhúzott vármásolat kapuján.

9egri

A kiskatonák a várostromkor szerepeltek statisztaként:

10. Bevetés (2004)

A végén természetesen a saját kutyánk kölykét sem hagyhatjuk ki a jóból, igaz, a Bevetés című negyedórás alkotás nem hagyományos játékfilm, s nem „csak” közreműködő volt benne a honvédség, hanem konkrétan róla szólt, és a Katonai Filmstúdió készítette el az akkori stúdióvezető, Schütz Gergely vezénylete mellett. Az alapkoncepció az volt, hogy a végeredmény látványos formában mutassa be a Magyar Honvédség képességeit – ebben pedig nemcsak technikai eszközök, hanem a haderő máig ismert arcai is közreműködtek.

A honvedelem.hu további Top 10-es összeállításait ide kattintva olvashatjátok.

Ha érdekes volt a cikk, nyomj egy lájkot!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Elhunyt Simor András
Vasárnap, 88 éves korában meghalt Simor András költő, író és pedagógus. Életműve a spanyol és latin-amerikai líra magyarországi megismertetésében, valamint a magyar klasszikusok spanyolra ültetésében is kulcsfontosságú volt.


Életének 88. évében, vasárnap elhunyt Simor András költő, író, műfordító és pedagógus, a magyar–hispán irodalmi kapcsolatok egyik legfontosabb alakja – írta a Szombat Online. Munkássága a hazai kulturális élet és a folyóirat-kiadás több területén is meghatározó volt.

Simor András 1938. július 5-én született Budapesten.

Irodalmi pályája az 1960-as évek elején, a Tűz-tánc-antológiában indult, első verseskötete pedig 1962-ben jelent meg Tereld a felhőket címmel. Terjedelmes költői életműve mellett számos tanulmányt és esszét is írt, időnként pedig a szépirodalmi prózával is kísérletezett.

Pályájának későbbi szakaszaiban a szatírikus költészet nagymesterévé vált, amit a Z-füzetek sorozatában és önálló versesköteteiben publikált művei is bizonyítanak.

Irodalomszervező tevékenységének csúcsa az Ezredvég című folyóirat volt, amelynek főszerkesztőjeként szellemi műhelyt és publikációs felületet biztosított mind az idősebb, mind a pályakezdő írógenerációnak. A lapot mindvégig a kritikus, társadalomközpontú szellemiség jellemezte.

Kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar olvasók megismerhessék a spanyol nyelvű költészetet, de hatalmas munkát fektetett abba is, hogy a magyar klasszikusok verseit spanyolra ültesse át.

Műfordítóként a spanyol klasszikusok, valamint a huszadik századi spanyol és latin-amerikai líra egyik legjelentősebb hazai tolmácsolója volt. Kétirányú kultúraközvetítő tevékenységét nemzetközileg is elismerték, többek között a Kubai Írószövetség érdemrendjével, valamint a Venezuelai Köztársaság rangos érdemrendjével is kitüntették.

Pedagógusként több mint négy évtizeden át tanított spanyol nyelvet: 1962-től 1977-ig a Szinyei Merse Pál Gimnázium és Általános Iskolában, majd 2004-es nyugdíjba vonulásáig a Táncsics Mihály Gimnáziumban. Tankönyvírói munkássága, köztük a korszakos jelentőségű Spanyol nyelvkönyv, generációk számára számított alapműnek.

Gazdag életművét számos díjjal ismerték el. Megkapta a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet, a Táncsics-gyűrűt, a Nagy Lajos irodalmi díjat és az MSZOSZ-díjat is.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
„Kicsit olyan, mintha a szádba hánynál” – Anya-fia csók csattant el a Sárkányok házában, még a főszereplők szerint is sokkoló a jelenet
A nézők igencsak kiakadtak a Sárkányok háza harmadik évadának premierjében látott jeleneten. Az Aemondot alakító színész, Ewan Mitchell és az Alicent karakterét megformáló Olivia Cooke is elmondta, mit gondolnak a polgárpukkasztó anya-fia csókról.


„Kicsit olyan érzést kelt, mintha a szádba hánynál” – így jellemezte az Aemond Targaryent alakító Ewan Mitchell azt a jelenetet a Sárkányok háza 3. évadának premierjében, amelyben karaktere szájon csókolja az édesanyját, Alicentet. A főszereplők a People magazin exkluzív interjújában reagáltak, miután a nézők igencsak kiakadtak a sorozat eddigi legmerészebb jelenetén.

A sorozat harmadik évadának vasárnapi amerikai premierjében Aegon király eltűnése utáni káoszban Aemond egy feszült beszélgetés során csókolja meg anyját. Mitchell szerint a jelenet „elég sokkoló” volt, ugyanakkor lehetőséget adott arra, hogy karakterét új oldaláról mutassa meg.

„Elég nehéz falat, nem? Szájon csókolni az anyádat, pláne így” – mondta a színész.

Úgy véli, Aemond torz szeretetkifejezése a gyermekkori elhanyagoltságban gyökerezik.

Az Alicentet alakító Olivia Cooke szerint a jelenetnek „ödipuszi aláfestése” van, amiről karaktere, Alicent mit sem sejt. A színésznő szerint a helyzet rendkívül veszélyes, mivel Aemond kiszámíthatatlan.

„Tudja, hogy egy rossz arckifejezés, egy vélt elutasítás az életébe kerülhet. Úgyhogy nagyon-nagyon óvatosan próbál lépkedni” – mondta Cooke.

Ewan Mitchell szerint Aemond anyja iránti rendíthetetlen hűsége az első évad egyik kulcsjelenetére vezethető vissza, amikor a fiú elvesztette a szemét, és egyedül Alicent állt ki mellette. „Azt a pillanatot biztosan soha nem fogja elfelejteni. Örökre hozzá van kötve” – fogalmazott a színész.

A sorozat ezzel a jelenettel rögtön beváltotta a korábbinál is kegyetlenebb évadra vonatkozó ígéreteket. Az események lassú építkezése nem új, hiszen már az első évadot is sokan egy hosszúra nyúlt bevezetőnek tartották. A történetet jegyző George R. R. Martin korábban úgy nyilatkozott, a teljes cselekmény elmeséléséhez legalább négy évadra lenne szükség.

A Sárkányok háza új részei Magyarországon hétfőtől láthatók az HBO-n és a Max streaming-szolgáltatón.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey
James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.


Elhunyt James „Jimmy” Burrows, a 85 éves rendező, aki a Jóbarátok pilot epizódját is a pályára állította. A hírre a sorozat több főszereplője is reagált. A Ross-t játszó David Schwimmer egy apafiguraként emlékezett a rendezőre, aki mellett a stáb biztonságban érezhette magát.

„Melegség, alázat, nagylelkűség jellemezte. Biztonságban éreztük magunkat körülötte, mintha egy család lennénk” – írta Schwimmer.

Joey karakterét megformáló Matt LeBlanc az Instagramon köszönt el tőle. „Jimmy, szavakkal nem lehet kifejezni, mekkora hatással voltál ránk és mindenki másra, akit az a szerencse ért, hogy ismerhetett. Igazi ikon vagy, oly sok téren. Hiányozni fogsz. Isten áldjon.” Lisa Kudrow (Phoebe szerepében láthattuk) egy közös fotóval emlékezett egykori kollégájára az Instagramon – írta az Associated Press.

Burrows szerepe a sorozat indulásánál kulcsfontosságú volt. Ő rendezte a pilot epizódot, és a stábtagok szerint neki volt köszönhető az a tempó és kémia, ami a Jóbarátokat a kezdetektől sikeressé tette. A többkamerás sitcom-formátum mesterének számított, ami biztonságot adott a fiatal színészeknek.

A rendező családja a People magazinnak adott közleményében azt írta, Burrows pénteken, szerettei körében, békésen távozott.

Kiemelték, hogy ritka képessége volt arra, hogy mindenkit jobbá tegyen, és a stáb minden tagját névről ismerte.

Burrows a Cheers társalkotójaként írta be magát a tévétörténelembe, de a nevéhez fűződik a Taxi, a Frasier és a Will & Grace számos epizódja is. Pályafutása során több mint ezer sorozatrészt rendezett, munkáját tizenegy Emmy-díjjal ismerték el. 2016-ban az NBC külön gálaműsorral tisztelgett életműve előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Több mint 1400 világító selyemlámpás költözött Budapestre – ingyenesen látogatható a különleges koreai kiállítás
A lenyűgöző fényinstallációkon keresztül a látogatók megismerhetik a dél-koreai Csindzsu városának selyemkultúráját és világhírű lámpásfesztiválját.


A fénynek története van, a selyemnek pedig emlékezete. Legalábbis Dél-Korea egyik legismertebb kulturális városában, Csindzsuban, ahol évszázadok óta összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások különleges világa. Ennek az örökségnek egy látványos szelete érkezett most Budapestre: a „Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai” című kiállítás június 19. és szeptember 4. között várja a látogatókat a Koreai Kulturális Központban.

Egy dél-koreai város, amelyet a selyem és a fény tett híressé

Csindzsu Dél-Korea egyik legfontosabb kulturális központja, ahol évszázadok óta szorosan összefonódik a selyemkészítés hagyománya és a lebegő lámpások világa. A most Budapestre érkezett kiállítás ezt az örökséget mutatja be látványos, kortárs formában.

A tárlat középpontjában olyan különleges installációk állnak, amelyek fényből és selyemből készültek.

Ezek az alkotások egy több mint ezeréves kulturális hagyományt fordítanak le a mai vizuális nyelvre, miközben megőrzik annak eredeti jelentését és hangulatát.

A kiállítótérben több mint 1400 selyemlámpás kapott helyet, amelyek szinte teljesen átalakítják a teret. A színes, világító alkotások között sétálva könnyű úgy érezni, mintha az ember egyszerre járna egy művészeti installációban és egy távoli koreai fesztiválon. A látvány különösen azok számára lehet emlékezetes, akik szeretik az olyan kiállításokat, ahol nemcsak nézni, hanem átélni is lehet a műveket.

Egy több száz éves történet, amely ma is él

A csindzsui lámpások története egészen az 1592-es Imdzsin-háborúig vezethető vissza.

A korabeli feljegyzések szerint a Nam folyón lebegő fényeket kommunikációs célokra használták, ugyanakkor reményt és üzeneteket is közvetítettek azok számára, akik a háború nehézségeivel néztek szembe.

Az évszázadok során a lámpások jelentése fokozatosan átalakult. Ma már a közösséghez tartozás, az emlékezés és a béke szimbólumaiként tekintenek rájuk. Ez a hagyomány ma is élő része Csindzsu mindennapjainak: a város minden évben megrendezi a világhírű Csindzsui Lebegő Lámpások Fesztiválját, amelynek idején több tízezer fény ragyogja be az utcákat és a folyópartot.

Ahol a selyem több mint textil

A kiállítás másik főszereplője a selyem. Csindzsu a világ egyik meghatározó selyemközpontjának számít, ahol több mint száz éve készülnek kiemelkedő minőségű selyemtermékek. A város azonban ma már nem csupán textilipari központként tekint önmagára.

A selymet a design, a képzőművészet és a városi identitás részeként értelmezik újra, így a hagyományos alapanyag kortárs kulturális eszközzé válik. A budapesti tárlat pontosan ezt a szemléletet mutatja meg: hogyan lehet egy történelmi örökséget úgy megőrizni, hogy közben a jelenhez is szóljon.

A világ több pontja után Budapestre érkezett

A kiállítás a KOFICE Traveling Korean Arts nemzetközi program részeként valósul meg, amely a koreai művészetet és kultúrát mutatja be a világ különböző országaiban.

A tárlat már Délkelet-Ázsiában és Németországban is sikeresen bemutatkozott, most pedig a magyar közönség is megtapasztalhatja ezt a különleges kulturális utazást.

A látogatók nemcsak a fényinstallációkat csodálhatják meg, hanem közelebb kerülhetnek Csindzsu történetéhez, selyemkultúrájához és ikonikus fényfesztiváljához is. A kiállítás egyszerre szól a múltról és a jelenről, a hagyományról és az innovációról, miközben olyan atmoszférát teremt, amelyből nehéz egyetlen fotóval visszaadni az élményt.

A Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai nemcsak azoknak lehet érdekes, akik rajonganak az ázsiai kultúráért, hanem mindenkinek, aki szeretne néhány órára egy másik világba csöppenni. Egy olyan világba, ahol a fény emlékeket őriz, a selyem történeteket mesél, és ahol a több száz éves hagyomány a jelenben talál új formát.

Korea fényei – Csindzsu selyemlámpásai

Koreai Kulturális Központ (1023 Budapest, Frankel Leó út 30–34.)

2026. június 19. – szeptember 4.

A belépés ingyenes, a Koreai Kulturális Központ nyitvatartási idejében.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk